Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1905-02-04 / 6. szám

S Z A T M Á R.

febr. 4.

2

export és a belforgalom részére alkalmas anyagot. Csak az az állat alkalmas az export céljaira, mely teljesen kihizott állapotban van. Megkülönböztethetjük tehát a belföld részére nevelt és az export céljaira hizlalt jószágot

A növendék jószág vevői rendszerint a gazdák, a hízotté az exportőrök. Mig azonban az előbbi években a gazda közvetlen szerezte be állatjait, ma a sok ügynökre kénytelen bízni a bevásárlást. Az export céljaira való bevásárlást szintén ezek az ügynökök végzik megbízóik részre és ugyanilyen módon sohasem tudni, hogy a közvetitó ügynök tényleg a megbízó érdekeit követi-e vagy pedig az ellenfelét.

A különfélt kereskedelmi vállalatoknál sok mindenféle fajtája az ügynököknek van alkalmazásban. Alkalmazásuk sok helyen jogosult és a vállalat érdekében szükséges. Azt. azonban nem tartom helyesnek, hogy olyan kereskedelmi vállalat szolgálatában' legyenek, amely Magyarországon nincs. Magyarországon tagadom, hogy van állatkereskedő. Gazdaságunkban elővettem a hizlalt állatokról szóló eladási kötleveleket 15 évre viszszamenőleg és minden egyes esetben bécsi, müncheni, berlini, sőt francia vevőkre akadtam, az ügyletet megkötő egyén pedig csak az alkusz szerepét játszotta. Már most felmerült a kérdés, miért van ez igy. Bizonyára sok oka van ennek. Mégis vegyük szemügyre a főbb momentumokat.

1. A kereskedő még mindig lenézett ember nálunk. Különösen az állatokkal űzött kereskedőt semmire sem becsülik. Kereskedőink pedig, a helyett, hogy a maguk igazát és önérzetét védenék, sutba dobják a régi foglalkozást és elfelejtik, hol szerezték vagyonukat cs fölcsapnak földbérlőnek. A naiv emberek azt hiszik, hogy ezzel pozíciót szereznek. Szó sincs róla. Eddigi címük az volt, hogy : kereskedő ezután földzsaroló. Nem vagyok-e inkább a kereskedők közt tekintélyes ember, mint a gazdák közt annak salakja ? Mert olybá veszik őket.

2. Annak, hogy a magyar állatkereskedelem nem tud fellendülni, további oka a vasutak elzárkózottsága. A tarifákat alig lehet megállapítani a díjtételek labirintusában.

3. A szállítás és értékesítés körül felmerülő különféle nehézségek homályba burkolása. Ezek a nehézségek okai annak, hogy nem tud magyar állatkereskedelem fejlődni és közvetve ily utón jön létre a gazdáknak ezen a téren hangoztatott panasza,

Maróczi Jenő.

Hírek.

— Személyi hirek. Csifey Lajos debreceni theolo- giai tanár, a kiváló egyházi iró a Ferenc József rend lovagja a hét folyamán városunkban időzött. Ugyancsak itt van Dóczi lmre a tiszántúli ev. ref. egyház- kerület középiskoláinak főfelügyelője s látogatásait megkezdette az cv. ref. nőnövelde- s tanitónőképzőben továbbá a ref. főgymnasiumban.

— Bankett. Dr. Kelemen Samu váró sunk országgyűlési képviselője az simult vasárnap választói tiszteletére bankettet adott a vigadó összes termeiben, 800-an vettek részt. A teremben végig öt sor asztal volt felállítva, mely nem volt képes a megjelenteknek helyet adni, úgy hogy a mellék termekben is fel kellett teríteni. A karzat pedig zsúfolásig megtelt hölgyközönséggel. A kedélyes bankett természetesen nem szűkölködött pohárköszöntőkben. Az első felköszöntőt a házigazda mondotta, s éltette azt a független érzelmű polgárságot, a kiknek törhetetlen akarata győzelemre segítette a függetlenségi lobogót. Csornai pártelnök az uj képviselőt, Dr. Komáromi pedig a pártelnököt éltette. 9 óra után megjelent a banketten gróf Károlyi István is, kinek megérkezése az örömöt é- lelkesedést csak fokozta. Az illusztris föur pohárkö- szöntőjének során érdekes nyilatkozatot tett a politikai helyzetről s a bekövetkezhető eshetőségekről. A bankettről csak az éjfélutáni órákban kezdtek oszladozni.

— Lelkészválasztások. A napokban egyházmegyénkben két helyen is volt lelkészválasztás. Az an- gyalosi ev. ref egyház Tomka Károly leővei (Szabolcs m.) ev. ref. segéd lelkészt választotta meg lelki pásztorául. Az Oicsva apáti gyülekezet pedig a lemondás folytán megüresedett lelkészi állást Harsányi Pál volt debreceni szeniorral, ki jelenleg a lipcsei egytemen van, töltötte be. Mind két egyház kiváló jeles férfiút nyert uj lelkipásztorában,

— Mandatum. Hieronymi Károlyt kereskedelmi minisztert volt országgyűlési képviselőnket ki most az általános választások alkalmával városunkban és a budapesti VT-ik kerületben is kisebségben maradt a szászsebesi választó kerület a román nemzetiségi jelöltei szemben 27 szótöbbséggel képviselővé választotta.

— Fényes esküvő. Dr. Mihályi Florentin mára- maros-szigeti ügyvéd, Mihályi Péter országgyűlési képviselő fia a napokban esküdött örök hűséget Budapesten Hieronymi Karolának, Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter, volt országgyűlési képviselőnk s nejének Váradi Gabriellának kedves és nagy műveltségű leányának.

— Esküvő- Absai Don Lajos a huszti járás szol- gabirája, vasárnap jegyezte el Gödé Erzsikét, özv. Gödé Györgyné kedves és szép leányát.

— Matiné. A Kölesei kör előkelő közönség jelenlétében tartotta meg a múlt vasárnap harmadik matinéját a városháza dísztermében.

— Bimbó hullás. Lápunk kiadóját Szeremy Lajost és nejét súlyos csapás érte forrón szeretett egyetlen kis leánykájuk elvesztésével. A halál kíméletlen, komor kezekkel tépte le a legszebb, a legédesebb reményüket ; szomorúságot ültetve a vidám családi boldogságba, mely őket övezte. Az alig 1 és fél évet élt kedves kis halott kihűlt hanvai f. hó 2-án délután 3 órakor tétettek az ev. ref. egyház szertartása szerint a szatmári ev. ref. temetőben örök nyugalomra. A béke angyala őrködjön drága porai felett!

Állatkereskedelmünk helyzete.

Azt talán fölösleges is megemlítenem, hogy az állattartás szükséges szerve a mezei gazdálkodásnak. Szükséges két szempontból : 1. a föld termőerejének fenntartására; 2. a jövedelmezőség szempontjából. E két szükséglet kielégítése nélkül a mezőgazdaság nem haladhatna és főkép nem lenne jövedelmező foglalkozás. Tart a mezőgazda :

1. Igás jószágot, mely a munkaidőn kívül istállóban áll. Haszon ezen az állományon nem lehet, mert az állat által kifejtett erő csökkenti az állat értékét. Az igás erő haszna tehát indirekt utón jut érvényre és az eredmény elemei: a teljesített munka és a szolgáltatott trágya, melynek értéke függ a feletetett erőtakarmány tápértékétől.

2. Tenyészetet. Tehenek, melyek haszna már látható : a) a tejtermelékekben, b) a szaporodásban. Indirekt haszon ismét a szolgáltatott trágya mennyiség.

3. Az úgynevezett gulyamarha, melynek egyedüli jövedelme a növekedés, tehát értékbeli szaporulat, mely a bevásárlás és eladás (vagy leltározás) közti időben beáll. Indirekt haszon itt alig mutatkozik, mert a gulya rendszerint legelőn van.

4. A hizó állatok. Az állattartás eme módjánál már be van bizonyítva, hogy az esetben, ha árfluktuációk a hizlalás tartama alatt be nem állanak pénzbeli haszon nincsen. A haszon csak indirekte, ismét a trágya kiváló jó minőségében nyilvánul.

Azt hiszem, nem sokáig kell magyaráznom, hogy már berendezett gazdaságot feltételezve, lehetetlen vagy ritka helyen lehetséges annyi tehenet, tehát akkora tenyészetet fenntartani, hogy a gazdaság szarvasmarha-állagát fenntartsuk, vagyis, hogy annyi legyen a szaporulat, amennyit selejtezés és hizlalás utján a gazdaság évenként áruba bocsát, Ezért jön a gazdaság érintkezésbe e tekintetben a kereskedelemmel egyrészt, másrészt pedig azért, hogy a selejtes és hizlalt anyagon túladhasson. A gazda rá van szorulva a kereskedőre, a kereskedő pedig a gazdára és meg ogjuk látni, hogy nagyon téves felfogás azt állítani, hogy akár egyiknek, akár másiknak az érdeke kisebb vagy nagyobb a másikénéi.

A mezőgazdaság üzleti életében az állat állománynak az a része szerepel tehát, mely vétel és eladás tárgyát képezi. Veszi a mezőgazda az igáserő pótlására, a hizlálásra szánt anyagot és a növendék állatokat. Még pedig olyan számban, amennyi hiányzik tenyészet nyújtotta állatok figyelembe vételén kívül. Eladásra kerül pedig a selejtes öreg tehén a lejármo- zott ökör és a beteges jószág, még pedig olyan állapotban amilyenben van és eladásra kerül a hizlalt állat, melynek létszámát adja a direkt ezen célra nevelt gulyabeli tinó és a tehenészet céljára vagy igáserőre nem alkalmas fiatal jószág.

Ezeket a mezőgazdasági adatokat előre bocsátva, nézzük már most: mily módon kerül a forgalomba az állat. Kereskedelmi szempontból osztályozva az állatokat, két csoportot kell megkülönböztetnünk: az

A tánc erre kitört. Mintha valami elemi erő vitte, lökdöste, rángatta a párokat. Mintha kergette volna őket. Lihegve, rohanva, vörösen, izzadtan kerengtek, bukdácsoltak, ütötték magukat s egymást a bútorokhoz.

Kerényesyné elképedve nézte a polgári estélyt.

Ezek ugyan szigorúan megtartják a doktor rendeletét. Be se hunyják a szemüket egész éjjel. Vir- rasz;anak, de nőm a beteg, hanem az üvegek mellett.

Bemenjen most közzéjük ? Szótkergesse a polgári estélyt ?

Már a kilincsre tette kezét. De egyszerre nagyon fáradtnak érezte magát. Visszafordult és lassan végigment a szobákon, hálószobájába.

Ott letette a bundát, lefeküdt és elaludt.

És aludt reggelig. Csak arra ébredt föl, hogy Cili teát hozott és a doktor állt ágya mellett vidám nevetgéléssel.

— Ugy-e mondtam, hogy a reggel meghozza a javulást ? A mint hallom, egész éjjel, estétől mostanig úgy méltóztatott aludni, mint a tej?

Cili a doktor háta mögül beleszólt:

— Igenis, mint a tej. Számtalanszor benéztem. Mindig, mint a tej.

Kerényesyné keményen ránézett és az ajtóra mutatott, mire Cili kiröppent.

Aztán elmondta a beteg úrnő az éjjeli polgári estélyt és hogy cselédeit még ma mind elkergeti.

De a doktor nagy nyugulommal leült az ágy mellett lévő karszékbe s a beteg kezét kezébe fogva, üterét figyelte.

— Ha valami egyébnél érte volna őket, méltó- ságos asszontiom, teszem, ha valami koronás fő ellen merényletet terveztek volna, akkor azt mondanám, rögtön nyakon fogjuk őket. De egy polgári estély harmonikával nem elegendő ok arra, hogy méltóságod igy betegen magát felizgassa. Mert a tömeges elkergetés harag nélkül nem esketik meg. És kivel pótolná mindannyit egyszerre? Az én orvosi tanácsom, sőt orvosi rendeletem az, hogy előbb meg kell szerezni a kellő erőt az ilyen tömegesen osztott igazságszolgáltatáshoz szükséges arélyhez. Tessék csak erős, egészséges lenni s akkor majd még asszisztálok is az ítélet végrehajtásánál.

De nagy idő telt el, már ki is tavaszodott, mikor az orvos kijelentette, hogy, most már szabad folyást enged az eseményeknek. És akkor Kerényesyné az ebédlőbe egybehivatta a polgári estély szereplőit. De a három asztaloslegóny, Cili két húga és a cseh harmoeikás nélkül. Ott előadta nekik mindazt, a mit látott s hogy azért mindnyájukat bezárathatná s a lopott holmit megtéríthetné bérükből. De hát menjenek békével. Majd megbünhöduok még. Mert hisz nincs bűn büntetés nélkül.

Az egybegyült cselédek az első ijedség után mindent egymásra fogtak. A szakácsné sikoltozott és átkozta Cilit, aki mindnyájuknak sírját megásta. A kövér Ferenc sértődött grandezzával hajtotta meg magát. De szivében megátkozott mindenkit, akit látott, mert vig Rózsi és a leánya pergő nyelvvel őt okozták s tőle követeltek kárpótlást az elvesztett szolgálatért.

Cili hegyes kontyu fejét hátraszegezve, visszalépett s gőgösen tetőtől-talpig végigmérte a szakácsnőt. '

— Ostoba tót lepény! csak a Ferenc mián haragszik reám. De a méltóságos asszony, ha szigorú is, de kegyelmes és megbocsátja nekünk, hogy tévedtünk.

Ezzel Ferenc mellé állva, térdet hajtott Kerényesyné előtt.

— Hisz azt, hogy a szobáimban devernáltatok és megloptátok uz éléskamarámat és a pincét, azt megbocsátom. De hogy hiába csöngettem rátok, egész

éjjel felém se néztetek, hogy egy kis vizet adjatok nekem, ezért eltakarodtok.

— Nekem nagy kedvem volna még a Cili kon- tyát megtépázni azért, hogy akkor szót nem fogadott az én szigorú rendeletemnek, — mondta az orvos.

■— Ne, ne tessék megtépázni! Mert az neki nem fáj. Hisz az hamis konty. Lejár a fejéről! —- kiáltott belé bosszúból a kis inas.

Aztán letérdelt Kerényesyné elébe, sírásba fogott, égre-földre esküdözve, hogy neki meg Kristófnak, a meddig nem ettek és ittak, azt mondta Cili, minden a méltóságos asszony tudtával van. Csak mikor jóllaktak, mondta: hogy most már mi is bűnrészesek vagyunk mindenben.

Kerényesyné rábóliutott:

— Ugy-e Kristóf bácsi ? — bőgött a fiú, a süket kertész fülébe orditva.

Az öreg Kristóf is sirt és ő is megesküdött pátrónu- sára, szent Kristófra, hogy ők ketten félig ártatlanok.

A doktor ezt már nem állta meg kaczagás nélkül. Végre odaszóit franciául Kerényesynéhez, hogy ezt a kettőt kegyelemre ajánlja; és a szakácsnőt is. Tekintetbe kell venni, hogy azt a legnehezebb lenne, hogy azt,a legnehezebb lenne pótolni, mert nagyon jól főz. És ő nem bünszerző, csak a rácsábitott. Mól- tóztassék latba vetni azt is, hogy a lusta inasban esett szerelmi csalódás már úgy is nagy csapás, még az ilj en kövér perszónának is.

— Azok hárman hát maradhatnak. A többi takarodjon 1

Mikor pedig az uj cselédek beállítottak, a doktor nevetve mondta méltóságos asszonynak:

— Azt hiszem, hogy csak az arc és a ruha más, de a karakter mindig egy és ugyanaz.

(Vége.)

G. Büttner Julia.

JJ ZONGORÁK!!!

Megbízható czógektől jutányos árban kaphatók

ffEIZEH GYÖRGYNÉL

= SZ ATM ÁRON, z==z

Hunyadi-utcza 27-ik szám alatt,

a ki, mint szakértő, venni szándékozók kényelmére

uj zongorákat,

nem kell Becs, vagy Budapestre menni. — Zongorák javítását és hangolását ngy helyben mint ------- .. vidéken elfogadom. -. -—-