Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1905-11-11 / 46. szám

XXXI. évfolyam.

46-ik s:.

Szatmár, 1905. november II.

TARÖA DA 1 All RS SZRI IRODA I „Nil 1 I ETI LAP.

Megjelenik mindéi szombaton.

ELŐFIZETÉSI ÁR :

Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ara 20 filler.

ßZERKHSZ TŐSÉG ES Cl A DOH I V ATAL : Dsák-tér 3. zám.

MhiJi-mii. mü ti i«k a k'-ttl. Iirttiallt'iit 0>>•<• ti -‘k.

Szerkesztőségi telein 27. szám.

HIRD E T ESEK:

K-'-Stipénífiíeté*» uitíl'nit h 1 -intAf*v•>««b•» álban.

—S> Myllttér sora >6 fillér. <3—

Temetőben.

„Az én világom

Temetőben őszi este, J}lajei>őngpk ssjót!aui|i:

Siri szellő leng körültem Eám a fáknak lombja hull. Néma gyász borong ajjtójon Erdő, mező hangtalan . . .

A csaiituak, a bereknek Sárga bokra, lombja van.

Haldoklik a pét virága,

Yéle annyi .szép remény,

(Hz árvája rósztveyöleg Megkönnyezlek téged én, Sorsunk teljesen hasonló Eám is borul hervadás . . , Kebelemben. szinte elhal Egykor a szív dobbanás.

Szép repiényünk álmainkkal Mind mind porba hajlanak Elhal ábránd és mindazok Kik boldogok voltának.

A sok hazug sírkövek közt Kétségbe ejt a halál . . . Lelkünk, testünk megnyugvást Soha többé nem talál.

Temetőben őszi este E!rí)erengek szótlanul

Az általános választói jog

Úgy látszik a mai kor a jelszavak kora. Hangzatos jelszavak dobatnak felszínre- úgy politikai, mint társadalmi téren. E hangzatos jelszavak felszínre hozói sokszor nem is törődnek a következményekkel; sokszor nem gondolnak azzal se, vájjon amely eszmét felszínre vetettek megvalósithatú-e, — mint ezt a hadsereg magyar vezényszavának jelenleg zátonyra jutott kérdése bizonyítja; sokszor meg csak a tudatlan tömegek el ámítására dobatnak azok felszínre — a mi épen a legbünösebb manipuláció, —- Hangzatos jelszavak ürügye alatt lehetetlen útvesztőkbe vezetni a társadalmat, valóban vétkes könnyelműség.

Egy ezen felszínre vetett elvek közül az általános titkos választói jog elve, mely ma foglalkoztatja az elméket nemcsak politikai, de társadalmi szempontból is. Valósággal lázban tartja oz a társadalmi jogok után vágyakozó részét.

„Jogot a népnek U e jelszó vezeti be az általános választói jog elvét. Némelyek lekicsinylő e jelszót, azt mondván, hogy a nép mostani jogával sem tud élni. Pedig a dolog nem egészen úgy áll. A néptől a jogot megvonni nem lehet. A régi rómaiaknál a nép jelszava ez volt: panem et circenses — kenyeret és mulatságot a népnek; s azok kik irtóznak minden hala tói, ma is azon hitben vannak, hogy a népnek ennyi elég. Ám az idők változnak és mi is azokkal, Ma a nép nincs elzárva a műveltség forrásaitól, ha műveltnek nem is mondható, de az bizonyos, hogy sokat haladt. A haladás elől ő gejn zárkózhatott el. Az általános kötelező népoktatás, a körülte folyó rohamos haladás minden

téren: nagy hatással voltak rí. — Ez az oka, hogy elnyomói, vagy lenéző, ellen elégedetlen ; J ez az oka, hogy ma már ne 11 éri lie kenyérrel és mulatsággal, hanem i* tudás fájába kóstolt | nagy része jogot követei S szerény nézetem szerint követelése jogos s, s ha megrázkódtatás nélkül akarjuk ledobii a társadalmi élet s felfogások reformálását: 1 követelés elől kitérni nem lehet. Nem frázis térit a nép joga, hanem j oly korszerű jogost követelés, a mely elől ma már kitérni nem lehet, nem szabad.

Ebből kifolyólag én az általános választói jogot is méltányos, megaciancó követelésnek tartom, hangsúlyozván, hogy ez egyéni felfogásom, melyet sem e lapra, sein olvasóira oktrojálni 1 nem akarok, de meg nincs is rá szükségem, mert e téren úgy sem állok egyedül. Egyelőre nekem ez is elég biztató.

Többféle érvet hoznak fe. ez ellen, főleg a nemzetiség, erősödését: de ezt az újabban felszínre hozott statisztikai adatot, melyek a pontos népszámlálási adatokból meiitvck — teljesen megdöntik. Én csak egy érvet hozok fel e mellet egyetlen egy érvet, de a melyre mindnyájunknak törekedni keli s ez aj igazság, a méltányosság, A nép terhet visel: katonáskodik, bélyeget, illetéket, adókat fizet: szóval teherviselésre jó, de a jogot élvezni nem jó. Hol itt az igazság, a méltányossá# :> jő adófizAtőnAk.

és katonának, miért nem jó szavazónak'? Talán annyit megvárhat hogy egy árva vokssal részt vegyen a jogokban? Ha az'általános oktatást ráparancsoltuk a népre, ne zárjuk azt el a megismert jogtól se. Avagy csak azért kellett-e előtte megnyitni a tudás csarnokát, hogy abban a más, jogait és kiváltságait megismerje? Az igazság

pedig igazság marad akár a sociálisták, akár a belügyi ügyvivő, vagy liazaáyijjó miniszterek hirdetik. Ha az igazság"'ewteL-dni elzárjuk szivünket, úgy csak azt bizonyítanék be, hogy ebben az országban csak a sociálistáknak van átengedve az igazság, az elfogult többség az iránt érzéketlen. S ez is ő mellettük tesz jó tanúbizonyságot.

Én tehát az általános választói jogot az igazság és méltányosság szempontjából, — mely szempont régi és megdönthetien — jogosnak Ítélem. Az Isten trónja is igazság alapjain nyugszik ! Az igazság, igazság volt és az lessz bárki hozza és hirdeti azt. Avagy 1848-ban nem a nép képviselte-e az igazságot?

Az igazságnak mindegy hogy kik hirdetik — ő sorsa csak az, hogy előbb-utóbb diadalmaskodik ama régi mondás szerint; legyen igazság vagy vesszen el a világ 1 !

Ory Tamás.

Külön — vagy együtt ?

Senki sem vonta még eddig kétségbe, hogy a magyar nemzetiségnek, Magyarországnak, mint magyar államnak fenntarthatása, mint oszlopokon a magyar földbirtokos gazdákon nyugszik. E százezrekből álló oszlopzat egyes szálainak kidöíóse tagadhatatlanul a mindnyájunkat védő egész alkotmányt gyengíti.

Ezt nem szabad soha egy pillanatra sem szem elől tévesztenünk, mert a tapasztalás azt mutatja, hogy csak azon népek lettek hatalmasokká, gazdagokká és nagyokká, amelyekben nagyon erős volt mindig az összetartozás érzete.

egy álomkép.“

Kiss Józsóf.

(Kölese.)

Siri szellő leng körűi«!!«

Earn a, faltnak lombja hull.

El siratva a virágot;

Tűnődőin sorsom felett

Oh ! hátha majd é.» inoghatok

Ki könnyez meg engernet ?

Kosa Ede.

vosoktól mint hathatós szer: I Ü (1 Ö I» 0 t.ögS Ó g 0 \í 11 G 1, 1 CgZÖSZCVVtflv ll U 1* U t <> S blljaÍ 11211

úgymint idült bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknal influenza--------—"r"~~------ "d ib él xx ajänltatl Ur. -----------------------------Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzaüást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenké it 4 kor .-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoffman La, & Co vegyészeti gyár Basel Svájcz.

virág minden csak a te alakod vette fel. Milyen szép is igy a világ, a máskor czudarvilág. De ni, mi az — riadt fel egyszerre — amott mintha hunn lovasok jönnének, csak nem árulás ! .. . A fogolyért jönnek.

Csakugyan lehetett látni a közeledő lovasokat, lehetett hallani a lódobogást.

— A fogoly, fogoly marad.

S felakart állni.

Hirtelen szelíd mosoly jött ajkaira és viszszadölt.

— Ha a világot vinnék el, s ha felkelnék meg- i akadályozhatnám, nem mozdulnék innen. Firuska, itt

vannak a kulcsok, ez itt .. . e néktil nem lehet kinyitni. Ereszd ki a királyt, hisz ö Galsuindát akarja látni, hisz ő is úgy szeret, mint én. Most már tudom mi az, de jó most meghalni, Firuska .. ne még .. . búcsúzéra kezedet.

Firuska odaengedte kezét a haldoklónak s hozzáhajolt.

— Yeshird, búcsúra vidd csókomat, hisz megérdemlőd nagyon. Hunyjon ki világod abban, hogy most e perczben szeretlek, mert megsiratlak.

És azzal megcsókolta.

Útban találta már e csók, elszállani készült a lélek, de a boldogság még mosolyt csalt az ajkalcra, s úgy is maradt mosolyogva.-------- —-------Felnyílt a börtön ajtaja.

— Galsuinda! — kiáltá a szabaddá lett Kobad Firuskához és hévvel ölelte át önfeláldozó nejét. Milyen szerelem lakik abban a gyönge nőben.

A hunn lovasok majdnem erővel ültették őket egy lóra, egymás mellé. Sietni kell, mert a szabadság csak Ctesiphon várán kívül kezdődik !

(Vége.) ____________

Firuska.

— Történeti elbeszélés. — í

— Nem tudom — szólalt rpeg végre a bor-e> vagy közellétecl b,údií-e el, A boldogság, a szerelem . . • Qh I Firuska lehet-e Így szeretni, mint én .. . mint téged lehet ... Arra kérlek, ha nem szertsz, ölj meg most s engdj meghalni abban a hitben, hogy meg fogsz sajnálni, hogy néha rám is fogsz gondolni .. .

A nö szeiiden, szánalommal nézett rá. Meg- megsimogatta a férfi gyöngyözni kezdő homlokát.

:— Hajolj reám — suttogá fülébe a leány. A férfi boldog mosolylyal engedelmeskedett, Dg oly nehéz is volt feje. Ott pihent az a nő kebelén, hisz nagyobb boldogságot nem is kívánhatott. Érezte, hogy gyöngéden simogatja az imádott nő izaddó homlokát, mily szeiiden suttog fülébe. Oh! hát nem lehet ilyenkor azonnal meghalni.

Oh ! mily jó volna most meghalni — suttogá Yeshird.

Firuska pedig mintha egy könnyet törölt volna le.

Aztán a mindig nehezedő fejet átölelte és suttogott a férfi füleibe, mintha altatná, Az ürökálomra. Mi az Firuska, alig látok. Sötét van előttem. Fű. fa,