Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1905-10-14 / 43. szám

2 S Z A T M Á R október 21. I t Értekezlet. A lampionos felvonulást, melyet városunk füg­getlen érzelmű polgársága és ifjúsága akart rendezni az alkotmányellenes uralom ellen és a szövetkezett el­lenzék tiszteletére, a főkapitány nem engedélyezte. Eb­ből kifolyólag a rendező bizottság szerdán este a Ká­rolyi-ház nagytermében értekezletet tartott, melyen mintegy 150-en jelentek meg a polgárság soraiból. Az értekezletre egy három tagú küldöttség utján meghita a rendező bizottság Dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselőt, kit megjelenésekor Thurner Albert tb. elnök üdvözölt. Dr. Kelemen Samu képviselő megköszönve a szives üdvözlő szavakat, — foglalkozik a lampionos felvonulást betiltó végzéssel, mely ellen szerinte hiába fordul a rendező bizottság a felebbezési fórumokhoz, a szabadságon levő polgármester helyetteséhez vagy a belügyminiszterhez, mert az illetők egy húron pen- dülnek. A főkapitány a döntést — melyben magán utón nyert értesülései szerint a főkapitányt politikai ellen­szenv nem vezérelte, — szerencsétlennek tartja, mert ezzel a döntéssel a város pálgárságának fejét meghaj­tatja a terrorizmus előtt, mely helytelen, akár jobbról, akár balról, s különösen, ha a szociálisták részéről jön. A szociálistákat a viszonyok meg fogják tanítani arra, hogy megcsalatottak lesznek a kormánykörök és és saját vezetőik részéről. A függetlenségi párt mindig hive volt a jogok kiterjesztésének, benne van a prog- rammjában. Sem szóló, sem társai nem születtek bí­borban, bársonyban, keserves munkával jutottak el lisztes állásukhoz, mely feljogosítja őket, hogy a vá­lasztók nézetét tolmácsolják. Minden embernek joga van ahhoz, hogy elismertessék az ő joga. Ezt megta­gadni, senkisem akarja. Az általános szavazati jogot lélkiismeretlenül be­dobták a közéletbe cél nélkül. Kijelenti, hogy soha nagyobb gazság nem történt még, mint a milyen tör­ténik az általános választói joggal. Mindenki kap egy szavazati jogot, a ki írni olvasni tud. A kiknek nagyobb vagyoni képességük van, kapnak kettőt, koalifikáció esetén hármat is. Ily körülmények között a nép, mely, hogy a viszonyokon változtatni kell, hogy ki kell küz­deni a függetlenséget az önállóságot, a nép el lesz nyomva az egyenlőtlen választási rendszer mellett, mert minden körülmények között el lesz nyomva a jogaiért harcoló tábor: az ellenzék. A szocialistáknak az uj választási rendszer mel­lett legfölebb egy szavazatuk lesz; a kik most szavaz­nak, kettőt, sőt hármat is kapnak, s igy a szocialisták szavazata játékszer lesz. Játék az emberi jogokkal, az emberi érzelmekkel és a leggaládabb becsapás, mely történik az egész nemzettel szemben, melynek küzdel­mét igy akarják letörni és lehetetlenné tenni. Ha ezt a választási rendszert keresztül viszik, örök időkre lehe­tetlenné lesz téve Magyarország önállóságának kivívása, a közszabadság kifejlesztése. Foglalkozik ezután a főkapitány betiltó végzé­sének indokaival, melyeknek elseje az, hogy a közön­ség jelentékeny része nem helyesli a felvonulást. Ez nem logikus indok, mert helytelen dolog, hogy egy jog gyakorlását meg lehessen tiltani azért, mert akadnak olyanok, a kik nem helyeslik. Talán a kormánypárt nem helyesli ? Hisz ez nem helyeselte szóló programm- beszédét sem, fellépését sem, legkevésbé pedig, hogy győzött az ellenzék. Ilyen érv előtt meghajolni nem lehet, mert a mint a kormánypártnak megadnak min­den jogot, úgy elvárható, hogy az ellenzék jogait is tiszteletben tartsák. A második indok — a Pannonia-szálloda 1903. évi feldulásának említése — rossz kártya, s hamis kár­tya, mert minden ember tudja, hogy a választásokon nem lettek volnak visszaélések, ha az ellenzék minden egyes tagjának lelkében nem élt volna a hit, hogy erőszakosságot követtek el a választáson az ellenpárt részéről. A szenvedélyek nem lobbantak volna olyan magasra, ha a vélemények nyilvánítását el nem nyom­ják. Hogy a legutóbbi választáson nem történt hasonló eset, az csak a választási elnököt igazolja, a ki a meg­bízó levél átadásakor elismerte, hogy a város közön­ségének igazi akarata nyilatkozott meg. Nem a kato­naság akadályozta meg a hasonló esetet, de az a tudat, hogy a nép akarata diadalmasan nyilatkozhatott meg, s azt letörni nem lehetett. A harmadik indokot komikusnak tartja, mert azt csak nem kívánhatja a főkapitány, hogy a „lampionos“ menet reggel vagy délelőtt vonuljon fel ? Szóló azzal végzi tetszés nyilvánításokkal több­ször megszakított beszédét, hogy minden fáradozását arra fogja fordítani, hogy a felvonulást a jövő hónap­ban megtarthassák. Fog élni jogával, s a joga köteles­ség is, hogy a rendező bizottsággal egyesülten kezébe vegye az ügyet. Ezután megköszönve az eszme és személye iránti meleg ragaszkodást, a Kossuth-nóta felharsogó hangjai mellett távozott az értekezletről, mely egy 50 tagú rendező bizottságot küldött ki a fel­vonulás előkészületeinek megtételére. Hírek.-- Elhunyt ev. ref. püspök. Szász Károly a dunamelléki av. reí. egyházkerület nyug. püspöke, a kiváló költő és egyházi iró f. hó 15-én Budapesten 76 éves korában elhunyt. Az elhunyt ősz püspököt családján kivül az egész magyar­országi ref. egyház gyászolja. Nagy és pótolhatatlan veszteség érte a ma­gyar hirlap-irodalmat — „a magyar irás mester-művé­szének“ — Bartha Miklósnak halálával. Egész élete a politikával van összeforrva. Már 25 éves korában kép­viselővé választották és azóta rendíthetetlen hive volt a 48-as eszméknek, úgy parlamentben, mint a hírlap­irodalomban. Két hét előtt tartotta beszámolóját Zen- tán. Útközben meghűlt, influenzába esett és Csütörtö­kön este agyszélhüdés érte, egy órai agónia után fe­lesége karjaiban meghalt. A halál még a férfi kor de­lén ragadta el őt tőlünk, még csak 57 éves volt. Ha­lála megdöbbenést és résztvétet keltett az egész or­szágban. Temetése ma délután lesz Budapesten, ahol az ev. ref. vallás szertartása szerint fogják átadni az örök nyugalomnak. — Szatmár uj püspöke. Fővárosi tu­dósítónk a legilletékesebb forrásból vett értesü­lése alapján jelenti, hogy a szatmári egyházme­gye r. katli. püspöke Mayer Béla kalocsai ka­nonok, ez. püspök lesz. Bartha Miklós meghalt, j Ez volt a halálra Ítélt Jahia. És a börtönajtó becsukódott a király után. II. Á király eleinte dühöngött a börtönében, meg akarta ölni magát. Követelte, hogy engedjék hozzá feleségét Galsuindát, mert a meddig attól el nem bú­csúzik, nem tud meghalni. A jámbor Yezdedshird, ki börtönőre volt, csilla­pította és biztatta, hogy mindennek eljön a maga ideje. Biztosította arról is a királyt, hogy ha nem is látja meg a feleségét, azért meghalhat szépen a börtönben is. A másvilágon még találkozhatnak is. Szerencséje, hogy elszaladt, mert a felbőszült ki­rály fogaival marcangolta volna szét. De az uj király is jól kiválasztotta a börtönőrt; Yezdedshird testvére volt Jahiának. Jól tudta, hogy Yezdedshirdnek erősebb érdeke vigyázni a fogolyra bárkinél. őrizte is. Alig-alig mozdult el a börtön udvarról; különben meglehetős hízásnak indult termetével nem is volt ínyére a mászkálás. Most is ott ül az udvaron, a hova a fogoly ki­rály börtönének ablaka nyílik, s nem veszi észre, hogy valami leányféle tűnik fel a láthatáron kosarat emelve fején, és szinte megijedt, midőn egy csengő kedves hang szólalt meg mellette. — A mágusok dicsősége legyen veled, jó Yez­dedshird — szólt a hang. Megrezzenve nézett a börtönőr a megszólitóra, de rajta is feledte szemét. Soha ilyen szép leányt. Szőke fürtéi rendetlen egyszerűségben omlottak vállaira, egyrésze fogva össze csak valami tarka-barka hajszoritóval, egyes rövidebb szálak elszabadulva ar­cára is lehulltak, amiket a leányka hófehér kezeivel csevegés közben simitgatott hátra, kékes szemei csak néha néztek az előtte állóra, hanem gyermekes kíván­csisággal jártak az udvaron, a börtönön. Mosolygása közben fehér fogsora mutatkozott s pirult két orcáján nevetés közken két oldalt kis gödröcske látszott. Csevegés köbén le emelte fe-éről a terhet. — Itt a közelben van lakásom — szólt, — a nevem Firuska; Firuska, igv hiv mindenki, ismernek engem. Hallottam, hogy ebben a mindig üres börtön­ben is van most valaki, egy olyan, a ki nagyon rosszat tett. Meg aztán hallottam, hogy itt most sok derék ember is van, a kik azt az egy rosszat őrzik. Én az­tán gondoltam, hogy az a sok derék ember bizonyo­san fog venni az én almámból. De annak a rossz­nak nem adok el ám. Ugye a te neved Yesdedshird ? így mondta egy katona, de nem te vagy az, a kit itt őriznek, aki rossz ember ? (Folyt, és vége köv.) — Egyházkerületi közgyűlés. A tiszán­túli ev. ref. egyházkerület őszi közgyűlését f. hó 25 és következő napjain fogja megtartani. — Halálozás. F. év okt. 16-án nagy veszteség érte a rém. katli. tanítónő képzőt. A tantestület egyik legkiválóbb tagja tisztelendő Ylazáts Alojzia irgal- masnövér, kit növendékei a rajongásig szerettek, éle­tének 36-ik évében három heti szenvedés után este 8 órakor elhunyt. A drága halottat tisztelőinek s szo­morodott szivü tanítványainak hosszú sora kisérte nyugvó helyére. Emléke örökké él azok szivében, kik az ő szép lelkét igazán ismerték. Béke lengjen kihűlt porai fölött 1 — Gyám intézeti választmányi ülés. A szatmári egyházmegyei lelkészi gyámintézet választmánya f. hó 20-án délután 4 órakor szatmáron választmányi ülést tartott, melyen Kassay Béla gyámintézeti pénztáros — mint egyházmegyénkből távozik — bejelentette a pénz­tárosi állásáról való lemondását. A választmány sajná­lattal vette tudomásul Kassay távozását, ki mindenkor nagy ügybuzgósággal töltötte be hivatalát. Kassay Béla helyére választmány a gyámintézeti pénztár ideiglenes kezelésével Sáfár Imre atyai lelkészt bízta meg. A pénztár átadása november hó 3-án fog megtörténni. — Lelkész választás. Kassay Béla istvándi i ev. ref. lelkészt a biharmegyei teukei népes egyházköz­ség f. hó 15-én lelkipásztorául választotta el Nagy Lajos soukolyosi lelkész ellenében. Kassay Béia távo­zásával egyházmegyénk egy kiváló lelkészét veszí­tette el. — Gyászhir. Egry István halmii járásbíróság­nak jeles Képzettségű albirája e hó 12-én, életének 31-ik, s boldog házasságának 5-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 14-én ment végbe nagy részvét mellett. — Jogtanár választás. A tiszántúli ev. ref. egy­házkerület közgyűlése a mármarosszigeti jogakadémián alapított jogi tanszéket f. hó 25-én fogja választás ut­ján betölteni. Az egyházkerületi tanügyi bizottság az uj tanszékre első helyen dr. Gergely György márma­rosszigeti tanárt jelölte, kinek megválasztása bizonyos. — Könyvtárnoki kinevezés. Justh Gyula a kép- viselöház elnöke, Fülöp Áron segédkönyvtárnokot, — a helybeli ev. ref. főgimnázium egykori tanárát — a képviselőház könyvtárnokává nevezte ki. — Tanítói kinevezés. A vallás- és közokt. mi­niszter Szorán Ágoston okleveles vetési tanítót az újonnan szervezett oláhgyürüsi állatni elemi népisko­lához rendes tanítóvá kinevezte. — Igazságügyi kinevezések. A debreceni ítélő­tábla elnöke Jeney Gábort és Domokos Jenőt a deb­receni ítélőtábla kerületébe joggyakornokká nevezte ki. — Áthelyezett tanítók. A vallás- és közokt. mi­niszter Ilosvai István apai állami tanítót a lippó áll. iskolához, Móricz Imre bárcai (Abauj-Torna m.) állami elemi népiskolához, Ligeti József hatvani állami taní­tót, a szatmár-németii állami elemi iskolához jelen minőségben áthelyezte. — A Szatmár—mátészalkai vasút. A Szatmár— mátészalkai vasút ügyében Pap Géza polgármester és Kőrösmezei Antal főjegyző még a tavaszszal tár­gyalásokat folytattak Budapesten. Á vasút engedélye­zése feltételeit a miniszter a múlt héten küldötte le a városi hatósághoz. — A vasút építési költsége 3226000 koronában van előirányozva. A postai szállításokért a miniszter évenként 10000 korona átalány összeget, állami segélyképpen pedig ötven évig óvenkint 16130 koronát folyósít. A miniszter utasította egyszersmint a vasút engedményeseit, hogy az engedélyezési biz­tosítékot, 150000 koronát 60 nap alatt az államkincs­tár pénztárába tegyék letétbe. — Óvónői kinevezés. A vallás- ős közoktatásügyi miniszter Szászáé Mancsu Szilvia fényi állami óvónőt, a dióséi állami óvodához jelen minőségében áthelyezte. — Gyászhir. Glück Ferenc/, kataszteri mérnök a napokban Munkácson elhunyt. — Halálos szerencsétlenség. Borzalmas szeren­csétlenség történt tegnap délután a Galecki-féle gőz­malomban. Pál Sándor tulajdonos bement a malomba és vizsgálgatni kezdte a gépeket. Véletlenül oly közel talált menni, hogy az összekötő szíj megkapta a ka­bátját, még pedig oly erővel, hogy az egész teste be­lekerült a gépbe, s azonnl szörnyet balt. — Uj bányaorvos. A m. kir. pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök dr. Kulcsár Vidor magyarláposi magánorvost a kapnikbányai bánya és kohóhivatalhoz bányaorvosá nevezte ki. — Az olló. Beregszászból Írják: Szép Géza királyi törvényszéki elnök elemi iskolás fia az ollóval játszott, miközben elesett s az olló két ága nyitva lévén, a kis fiúnak mindkét szemét kiszúrta. Az olló egyik ága a jobb halántékon jött ki. A kis gyermek mindkét sze­mére megvakul. Elvállal mindennemü pr papi munkák gyors, pontos elkészítését. * CSAPÓ LÄJÖS É Legfinomabb s z ö v e t e k b ő 1 I (EMELET.) FÉRFI SZABÓ rrm; S Z A T M A II, DEÁK-TÉR 7. SZ. $ a Is: e> s se. 1 t, polgári ruhákat legjHiányosabb arakban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom