Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1905-09-02 / 36. szám
XXXI. évfolyam. 36-ik sz. Szatmár, 1905. szeptember 2. SZÄTÜR. TARSADAJ.MI ÉS SZEPíROí. ) A LM 1 HETILAP. W?: , Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyös szám ara 20 fillér. ^>2erkesztőskg es kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Miiidemi.Mii» dijuk a kiadiihiv.tallian fizetundők. * Szerkesztőségi telefon 27. szám. H I R D E T ESEK: Készpénzfizetés melleit a logjutányosabb árban.-<$> Nyilttér sora 16 fillór. <$— A tagosítás. Alig hogy befejezték a Szatmár-részi tagosítást, már a németii részen is tagositani akarnak. Mi ez ? Valami nagy gazdasági szempont ? Avagy egyes birtokosok kényelmi kérdése ? , Gazdasági érdek nem igen lehet. A gazdasági érdeket úgy értjük, hogy az első sorban a népé legyen. Ennélfogva akkor is közérdek a gazdasági érdek, hogy ha egyeseknek nincs is előnyére. Fő, hogy a népnek mint összeségnek, mint túlnyomó tényezőnek javát képezze. A tagosítás pedig nem fog a népnek, a kisbirtokosok többségének javára lenni. Sőt ellenkezőleg. Ennélfogva gazdasági érdeket nem fognak vele szolgálni. Sem helyi, sem országos gazdasági érdeket. Mert a tagosítás az országos gazdasági érdeket sem viszi előbbre. Sőt ellenkezőleg Legíelebb hát egyes birtokosok kényelmi kérdése a tagosítás. Némelyek több részletben levő birtokaiknak egy darabban való kiosztását óhajtják. Így egyszerre és egyhelyütt lehet lesz a gazdasági munkákat végezniük. Nem rossz dolog. Kényelmesebb, mint itt is, ott is utána járni a föld termékenyítésének. A törvény húsz birtokos kértére tagosítást rendel el. Ennélfogva mi sem könnyebb, mint kényelmi szempontokból tagosítást kérni. Hogy ezzel nem a kisbirtokosok érdéke mozdittatik elő, sőt ez nagy hátrányt szenved, azzal azok, akiknek közvetlen egyéni céljaik mást diktálnak, nem sokat törődnek. A tagosításoknak a történetében pedig egy furcsa dolog vonul végig vörös fonalként. Az, hogy a nagyobb birtokrészekkel biró tagositók rendszerint a legjobb földekhez jutnak. Hogy miként, annak leírására sem tér, de még inkább szükség sincsen. Az köztudomású. De már most térjünk csak a tagosítás hátrányára. Arra a hátrányra, amit egészen bátran átoknak is nevezhetünk. Bizonyos, hogy több a kisebb, 5—15 hoidnyi birtokkal rendelkező birtokos, mint a 80—-150 hoidnyi birtokkal rendelkezők száma. Ez igy van Németiben. Ugyan hát hány embernek van ott 100 hoidnyi birtoka ? Kell-e az elszámlálásukra tiz ujjúnknál több ? Na már most, ha az egészen kicsiny földdel biró birtokosok olyan nagy számban vannak, önmagától következik, hogy az ilyenek csak úgy tudnak maguk megélhetését biztositó gazdálkodást folytatni, ha a 80— 100 holdas (több részből álló) tulajdonnal rendelkező birtokosoknak az ő kis földük mellett vagy közelében levő birtokán feles gazdálkodást folytathatnak, igy bérelve azokat. Másképp nem tudnak megélni. A nagyobb birtokosok pedig rá vannak utalva a mai viszonyok közt — bár minden nagyobb kár nélkül! — hogy feles gazdálkodásra szerződjenek a kissebb birtokosokkal. Ha már most: lehetetlen lesz a kisbirtokosoknak a leirt feles gazdálkodás a tagosítás következtében, vájjon hogyan fognak élni ? Mit eszik az a nagyszámú kisebb birtokos ? A levegő is éltet. A viz is éltet. De sem a levegő, sem a viz nem tartja fenn magában az emberi életet. Hiába esznek hát csak levegőt és vizet. Egyéb is kell. Ettől az egyébtől fosztja meg őket a tagosítás. De nemcsak a felesgazdálkodás szűnik meg a nagyobb birtokosok kicsinyes kényelmi szempontjából, a kisebb birtokosok egyenes életveszélyére: de a legeltetés lehetősége is. Hogy ez is milyen nyomasztólag fog hatni a kisebb birtokosokra, azt fejtegetni nem kell. Avagy a tagosítások által előidézett nagy gazdasági és szociológiái bajokra nézve nem tudunk az ország egyes vidékeiről példát említeni ? Arad-, Csanád-, Békés- megyék területén történt tagosítások következményeire nem mutathatunk rá ? Egyenesen a tagosításokra vezethető ott vissza a kivándorlás mérvének nagy növekedése Mutatják azok a példák, hogy országos gazdasági érdeket szolgál a tagosítás ? Bizonyára nem. Az „országos gazdasági szempont“ kérdésével is leszámolhatunk tehát. Nálunk is amúgy lesz. Ki hát, aki akarja ?! Avagy a kis emberek sorsa olyan jelentéktelen, hogy azt akár megrontani is lehet ?! Micsoda siralmas állapotok következnének be itt is, ha a tagosítás keresztül menne. Nem akarhatja senki, hogy az a nagyszámú egészen kicsiny birtoku nép megélhetését elveszítse. L. A gabona tisztitásáról. A csépié* után a gabona igen sok esetben nem jut olyan tisztán ki a gépből, hogy azt egyenesen említetni lehetne, piacra vinni, vagy pláne vetőmagnak lehetne használni. A gabonát a benne levő por, gyommagvak, töröttszem és más egyéb kisebb-nagyobb tisztátalauságoktól meg kell tisztítani. Különösen nagy gondott kell arra fordítani akkor, ha vetőmagot készítünk elő. A vetőmagnak mindenkor a legjobb, legszebb és legegészségesebb magvakat keli kiválasztani. Hiába készíti elő a talajt megfelelően a gazda, hiába a legmegfelelőbb módon a műtrágyákat alkalmazza, ha tisztátalan vetőmagot vet abba a talajba. A gabona tisztításánál ép úgy, mint más egyéb termények tisz- tiszütásanál mindig arra törekedjünk, hogy mindenek előtt a vetőmagnak valót válasszuk ki és azt úgy TÁRCA. Villám Bandi. (Pályadijjal koszoruzott ballada.) „Tragedian dalba elbeszélve," Greguss Ágost. Fonóba ment Bandi, Hol a szép leányok : Csörgő, pergő orsó mellett Mind annyi virágok. „Jó, hogy jöttél Bandi Ülj le a lócára . . . Mondd csak ! — jössz-é velünk holnap Reggel a vásárra ?“ „Talán berándulok ?! “ „Hékám ! — akkor nékem .. . Pántlikát végy szép pirosat, Mit Ígértél régen 1“ Gondba merül Bandi, Nagyot sóhajt néha ... „Hol vegyek pénzt ?... Iczig zsidót Eh ! — meglopom még ma.“ hátán Sötét az éj, s ott kinn : A kakasok szólnak . . . Nyargal is már Bandi — A lopott csikónak. Beomlik hajnalnak, Fénye a szobába ; Alabástrom keblű lánynak Oly édes az álma 1 * * * Bandi a vásárban, Lopott csikót árul.. . Mig árulja, egyre hozzá Dicsérete járul. „Mi a pejcsikónak Hallja kend ! — az ára ?“ „Csak egy százas — s igyunk egyet Rá a Tabernába.“ Tabernába Bandi Mulat kedvesével, „Loptad a pénzt?“— „Eh! még eddig Kiét loptam én el ?“ Hangos Tabernában Táncz, zene, dali járja . . . ,a «***&?* aKMSMW Libeg, lobog szép leánynak Piros pántlikája. „Inged mitől véres ?“ „Az Isten nevére Hallgass 1 — a vér ingem ujján íczig zsidó vére Összerezzen a lány, Hirtelen elsáppad,. . . Derűt gyakran követ ború, Vig örömöt bánat! * * * Csőcselék nép zajong A bus vesztő téren . .. Villám Bandi bűnös lelke Most szállott el éppen ! * * * Ha a rózsa lombját, Zord fuvalom éri, Hervadással, lehullással Be kell neki érni ! Busan szórja lombját A természet fája ... Szép lány után oly mohón kap A sötét sir szája. Kosa Ede. © X i s 300. © r* % ©isörendLü uittruiialestö és vegyészeti tisztító intézete ATJaUSZTTTS 3E3C Ó ,t-t eb 1 (váx- OaJoa.?; na ellett) SZ AT JVI JR, UeAIt-töi S. wr Xiulsás ás mültoly Srin-yi-xUeaa 39. es ám, saját Láss. "3I8& 3 SS,
