Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1905-08-12 / 33. szám
2 S Z A T M Á R augusztus 12. „Népnevelés.“ Nagyot fordult a világ az utolsó ötven év alatt! Fordult pedig akkorát, hogy mire vissza tért kiindulási pontjához, nem ismer többé magára ! Igaz, hogy a haladás a természet törvénye, — de ez csak akkor lesz üdvös, ha a haladás a múltat és jövőt láncolatos összefüggéssel köti össze, és káros, pusztító hatású akkor, mikor a világ nagyobbat halad, mint a természet törvénye megköveteli. Éppen ezért a haladás történhetik előre is, meg hátra is! A hatvanas években valaki elkiáltotta a népnevelést. Azóta folytonosan ezen nyargalunk és neveljük a népet, tölcsérrel öntjük a tudományt a nebulók vastag fejébe, s visszük őket hajuknál fogva a boldogulás felé, nem törődve vele, hogy akarnak-e, vagy sem üdvözölni. Megtanítjuk Írni, olvasni, megismertetjük a néppel az előtte ismeretlen régiókat, amivel kivetkőztetjük egyszerűségéből, ismeretlen vágyakat élesztünk benne, hogy boldoggá -— azaz hogy igényeit neveljük s ez által elégedetlenné tegyük, etetjük vele a tudományt, akár csak a lóval az abrakot, s mindenképpen tudományos embert igyekszünk belőle faragni, azonban számolni, és pedig helyesen számolni az emberi kötelességekkel, okosan számolni a körülményekkel s az élet követelményeivel, más szóval cél és öntudatosan hivatásának betöltésére serkenteni, hogy ez által atyai örökét, a szent hazai földet miként kell megtartani, művelni, gyarapítani — arra már nem tanítjuk — mert hát magunk se tudjuk ! Ennek azután a természetes következménye az, hogy a nép a földmives gyermeke a szentirás helyett olvassa a sociális tanokat érdeklődni kezd a hírlapok iránt, kibetüzi a bűnügyi rovatokat, kezd tudákos lenni, mindinkább elszokik a nehéz munkától, megismervén a kényelmet, lassanként környezetében változást hoz be, a karospad, a tányérszCK es tulipámos Iaaa elöbti a padlásra, aztán apránként a „spór“-ba kerül, hogy helyét bőr- diván, a sifonér és nádszék foglalja el ; majd előveszi irás tudományát, hogy ezt váltó aláírásra használja, s miután ekként ennek pénzügyi oldalával is megismerkedett : azt csakhamar ki is meríti, s igy akarva nem akarva a tönk szélére jut. S váljon az ily egyén bir-e annyi erővel, hogy belássa botlását s újra vissza térjen a munkához, mely őt ismét emberré, s a társadalom hasznos tagjává tenné ? éppen nem! nem pedig, mert az ily egyén mindjárt a máséra veti szemét, be áll népszónoknak, s hirdeti a társadalmi s vagyoni külömbözetek igazságtalanságát, földosztóvá válik, magát socilis- tának vallja s ellensége lesz a jog és társadalmi rendnek! Kell igenis a népet nevelni és pedig még inkább mint valaha! azonban ezen nevelés ne legyen tudományos, hanem okszerű és célirányos ! * Munkás kezekre és hazafias lélekre van szükségünk! Munkára, józan életre, szorgalom, egyszerűség, becsületesség, vallásosság és isteni í szeretetre kell a nép gyermekét zsenge korá- i tói nevelni, bele oltani a haza, Isten és ember- I társai iránt tartozó kötelességeket! akkor nincs mit félni a jövőtől, a béke és boldogulás önként fog bekövetkezni, megszűnik a léhaság, a kivándorlás, a sociális kérdés s a békesség foglalandja el helyét a békétlenségnek úgy a keblekben, mint a társadalomban ! Ezt kell megérteni a hivatottaknak, ezt a bölcseknek, akik azt hiszik, hogy a bölcseség kövét feltalálták, azonban nem látják a fát az erdőtől! „G. L.“ Rusticus. A talaj előkészítése tarlóba vetett takarmánynövények alá. Az időjárás viszontagságai következtében igen sokszor a gazda kényszerhelyzetbe jut a takarmányt illetőleg. De nemcsak az időjárás, hanem gyakran más külső, a gazdától távol eső tényezők is azzal fenyegetik a gazdákat, hogy az elvetett takarmány nem lesz alegendő. Ilyen viszonyok között arról kell gondoskodni, hogy takarmány hiány elő ne álljon. Ezt bizonyos mértékben elérhetjük, ha az időközi takarmányok termelését beleillesztjük gazdálkodásunk rendszerébe. A szükséges takarmány mennyiségét bizonyos mértékben biztosíthatjuk, kedvező időjárás esetén a tarlóba vetett takarmánynövények termelésével. A tarlóba vetett takarmánynövények sikerülte függ az időjárástól és függ a talaj előkészitésétöl is. A talaj előkészítése azonban függ az időjárástól. Ha a tarló szabadulásakor száraz időjárás uralkodik, akkor a tarlót alászántjuk sekélyen és az eső beálltakor középmélyen alászántjuk. Ezután végezzük a vetést, mely után hen- gerezüuk. Ha az időjárás kedvező, akkor a tarlót középmélyen leszántjuk, majd megfogasoljuk és ezután a magot azonnal alávetjük. A vetést ez esetben is heugerezés követi. Sok esetben a hengerezés a vetés előtt is kívánatos, a mit a talaj állapota határoz meg. Helyén való lesz a talaj kiszáradásának megakadályozása szempontjából a kereszteket sűrűn összerakni és a keresztközöket azonnal felszántani. A műtrágyák alkalmazásával a vetés fejlődése előmozdítható. A talaj előkészítése a különböző takarmány növények tarlóvctésénél egyforma. Ha műtrágyát alkalmazunk a tarlónüvéuyek alá, azt a tarló alászáutása alkalmával szórjuk el. A műtrágyák közül a könnyen és gyorsan hatók jönnek figyelembe elsősorban. K. A nő, a szép Dóra délcegen mozgatta pompás arányú termetét és csókokat hintett a közönség felé. Hosszú szőke hajhirtei szokatlanul két tekercsben térdéig csüngtek le, fekete szemei vizsgálva jártak a közönség között, mig testetlen piros ajkain kellemes mosoly játszadozott. Hófehér nyakán gyöngyök kel rakott, csillogó szallag díszelgett, melyről a két szél lecsüngve elbújt azon mellényke alá, amely igéző titkokat rejtett magában ; gyönyörű idomai, észbontóan arányos lábai, rythmikus mozdulatai a fiatalság sóvárgását és lelkesedését annyira fokozták, hogy7 még művészetének látása előtt zajos tetszés nyilatkozatokban tört ki. A szép Dóra lassú léptetésben ment körül mintegy megmutatni óhajtván magát biztos tudatában annak, hogy tetszeni fog, legalább az egyik nemnél. Épen az öreg Ambrus bácsi felé közeledik. Az öreg szemei rá vannak tapadva ; mintegy álomból ébredt, tágra nyitott szemekkel bámul abba a hófehér arcba, fekete szemekbe. Mint földbe gyökerezett állt ott, mig előtte elléptetett a délceg alak. Midőn eltűnt előtte, megszűnt a varázs, de elő állt valami félelem, a mi szivét szorította. Mindkét kezével szivéhez kapott. — Oh ! nem, nem lehet — suttogá magában az öreg. Azután eszébe jutott, hogy ha az, a kinek ő gondolja, akkor a mellén anyajegynek kell lenni. Hiszen a mellet láthatja, nincs elrejtve. És várt. Szemeiből letörölte az odaszökött könnycseppeket, s aztán végig simította hirtelen megizzadt homlokát és várt. Már akkor ismét közeledett felé a nő. Az öreg nézte. Oh ! hazudj, hazudj szem, hazudj, hogy ne öld meg e férfi boldogságát, ne öld ki belőle a hitet, a nyugodalmat, hazudj, hogy e szegény férfi abban a hitben élje le hátralevő napjait, hogy leánya tiszta és szereti őt, hogy e férfi abban a hitben tengesse tovább imádsággal telt életét, hogy7 leány a tisztelve anyja emlékét, vétek nélkül él; hazudj, hazudj szem, hogy az öreg utolsó óráján láza közt szellemileg megjelent leányát tisztán lássa maga előtt s a hófehér homlokra, a piros ajkakra boldog isten hozzád közt lehelje búcsú csókját s ne kínozza végtelenül a való tudata. Hazudj, hazudj szem. S ekkor a nő éppen előtte volt. — Leányom! sikoltott az öreg érthetetlen hangon s összeesett. Az ifjak közül kettő kivitte, mig diadal utján csókokat hintve repült tova hófehér lován a szép Dóra, hosszú szőke hajfürtéi szándékosan kibontva repültek utána, előtte. Az öreg a szabad légen magához térve érthetetlen szavakat mormog , a bandukolt haza, s ha ezután kérdezősködött valaki a szőke fürtü Annuska felől, sóhajtva felelt : meghalt I P. I. Hírek. — A vármegyei 60 tagú ellenállási bizottság aug. 10-én tartotta Nagykárolyban alakuló gyűlését. Elnöknek gróf Károlyi Istvánt, alelnököknek Luby Gézát és |Pap Bélát, jegyzőknek Kovács Dezső dr.-t és Nemestóthi Szabó Albert dr.-t választották meg. A gyűlés megkezdésekor Nagy László alispán bejelentette, hogy a vármegyei közgyűlés j határozatát Kristóffy József belügyminiszter távirati rendeletére fölterjesztette, dacára, hogy ennek felterjesztésétől őt a közgyűlés egyhangú határozattal eltiltotta, illetőleg kimondotta, hogy az esetleges miniszteri rendeletek foganatosításuk előtt a közgyűlés elé térjesztendők. Az alispán azt a kijelentést tette, hogy ő tartozik a törvényt és rendeleteket respektálni, a vármegyei közgyűlés tiltó rendelkezése azonban tör- I vénytelen, amiért is annak azt a részét, amely az adó- és újonc megtagadásra vonatkozik, végre nem hajtja. A bizottság az alispán kijelentéseit indig- nációval fogadta és a rögtön felszólaló dr. Schönpflug Richard vármegyei tiszti főügyész a törvényekből kimutatta, hogy az alispánnak nincs igaza. Az alispán ekkor a bizottsági ülésről eltávozott. Erre a bizottság nyomban kimondotta határozatikig, hogy a legközelebbi közgyűlés elé azt a javaslatot terjeszti be, hogy az alispán ellen felettes hatósága iránt való engedetlenség miatt fegyelmi eljárás indíttassák és egyidejűleg állásától felfüggesztessék, nehogy a vármegyei el- lentállást továbbra is akadályozza. — A megtagadott adók. A következő sorokat vettük : Szatmár város törvényhatósági bizottsági közgyűlése megtiltotta volt — mint ismeretes — mindennemű állami adók beszedését, elfogadását, és az államkincstárba való beszolgáltatását. Ennek dacára a múlt héten — mint inár köztudomású — körülbelül 8—9 ezer korona állami adót szolgáltatott be a m. kir. adóhivatalhoz a városi adókezelőség. Mikor pedig a városi elöljáróságnak tudomására hozták a városi közélet egyes vezetőemberei, hogy szóváteszik a közgyűlési határozatnak megsértését, amely határozat megtartását elvárja a közgyűlés s aminek pontos betartásáért a városi tiszti főügyész, dr. Vajay Károly oly világosán kezeskedett, hogy azt mondotta, miszerint inkább állását is ott hagyja, mintsem megengedje a határozat megszegését, — ekkor a városi tárnics Ígéretet tett, hogy többé ez nem fog történni, így a szóvátétel elmaradt. Most ugyanazok a vezető férfiak újból tudomására jutottak, hogy ismét egyre- másra viszik be a várostól az adót az államkincstárba. Tehát most már szóvá lesz téve Ja közgyűlési határozat megsértése a hétfői rendes városi közgyűlésen. — Rendkívüli közgyűlés. A villámtelep újjáépítésére beérkezett pályázatok eldöntése végett f. hó 9-én rendkívüli bizottsági közgyűlés tartatott. A közgyűlés a villamvilágitási szakbizottság javaslatához képest 274,000 korona összeggel a Siemens és Schuc- kert cég ajánlatait fogadta el. — Alapítvány a Németi ev. ref. egyháznak. A tavaszon elhalt özv. Geczeő Gedeonné a németi ev. ref. egyháznak szegény gyermekek felruházására 774 koronás alapítványt hagyományozott végrendeletileg; ugyancsak 774 koronát hagyott az építendő uj orgonára. Ezen kegyes hagyománynyal a németi egyháztanács elérkezettnek látta az időt az uj orgona felállítására, s a pályázatot 10,000 koronás orgonára meghirdette. — Kiköszönö beszéd. Lovass Aladár szatmári ev. ref. lelkész holnap vasárnap tartja kiköszönö beszédét a szatmári templomban. Lovas Aladár távozásával társadalmunk egyik derék tagját veszítjük el. — Tanárválasztás. A helybeli ref főgyirnnásium helyettes tanárát, Osváth Ferencet a nagykőrösi ev. ref. fugymnásiumhoz rendes tanárnak választották meg. — Kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter, Ábrahám Gerő tanárjelöltet, városunk fiát, a nagytapolcsányi újonnan felállított polgári iskolához rendes tanárrá kinevezte. — Halálozás. Özvegy Józsa Károlyné Attila utcai lakásán f. hó 5-én este operálás következtében meghalt. Temetése 7-ón, hétfőn ment végbe. Elvállal mindenné m ü É pr papi munkák gyors, pontos elkészítését. | (EMELET.) CSAPÓ LAJOS & Leüti nőm abb szövetekből FÉRFI SZABÓ polgári ruhákat SZ A T M A K, deak-téb 7. 8Z.f * legjutányosubb arakban. készít
