Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1905-08-05 / 32. szám

SZATMÁR augusztus 5. eddigi becslés szerint a hőütés stb. okozta kár nem oly nagy ugyan, mint amilyentől féltünk, de untig elegendő arra, hogy a kilátásba he­lyezett kiváló terméseredményeket csökkentse. Az idei termés az eddigi becslések szerint éppen hogy eléri a folyó évtized első 5 évének termésátlagát, amely 5 évben egy igen jó (1902) két jó közép (1900 és 1903) és két gyenge termés (1901 és 1904) volt. Tehát az idén sem jó, sem gyenge, hanem egyszerűen közép ga­bonatermésre van kilátás. A középszerű terméshez képest alig re­mélhető a tavalyinál valamivel nagyobb kivitel, mert ha az idén a kalászosokból 10 millió mé­termázsával nagyobb termés is várható, de készleteink az elmúlt évről jóval csekélyebbek voltak, mint 1904. julius 1-én. E készlethiányt ugyan valamennyire ellensúlyozni fogja a bő­nek ígérkező burgonya és tengeri, nemkülön­ben a takarmánytermés, mert ezek felhaszná­lásával úgy az emberi táplálkozásban, valamint az állatok abrakszükségletében is jelentékeny megtakarítás érhető el a szembeli gabonakivitel javára, mindazonáltal, ha a teljes 10 millió mm. szemterméstöbbletünk is a kivitelt fogná gyara­pítani, még akkor sem volna értelme a mai ala­csony buzaárfolyamoknak, mert viszont Auszt­riában a tavalyinál gyengébb termésre van ki­látás. Hogy mekkora lesz e hiány, azt ma még persze nem tudhatjuk, mert Ausztriában ké­sőbben aratnak, mint nálunk, de alig hisszük, hogy a közös vámterületről jelentékeny gabo­nakivitelre számíthatnánk és igy a gabonabe­hozatali vámok teljes érvényesülését remél­hetjük. D. G. L. Hírek. — Szatmárvármegye törvényható­sága. Nagykárolyból jelentik nekünk: Szat- mármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 3-án tartotta rendkívüli közgyűlését a megyebizott­sági tagok óriási érdeklődése mellett. Jelen vol­tak Károlyi István gróf, Teleki Géza gróf, Te­leki Pál gróf, Luby Géza és Béla, továbbá Bö­szörményi Endre országos képviselők is. A köz­gyűlés elsőbben is a Fejérváry-kormánynak a megyéhez intézett leiratát tárgyalta és egyhan­gúlag kimondotta, hogy a leiratokat irattárba helyezi. Fejérváry báró intő szózatával szem­ben a vármegye kimondotta, hogy válaszul föliratot intéz a kormányhoz, a melyben a maga részéről inti a kormányt, hogy ne halad­jon tovább a törvénytelenség utján. Azután a közgyűlés Károlyi István grófnak a passzív rezisztenciára vonatkozó inditványányát fogadta el óriási lelkesedéssel. A közgyűlés megtiltotta az alispánnak, hogy a határozatot a kormány­hoz fölterjeszsze és kimondotta, hogy a hatá­rozat érvényben marad akkor is, ha a kormány esetleg megsemmisítené. — Kinevezések. A m. kir. pénzügymi­nisztérium vezetésével megbízott m. kir. mi­niszterelnök által az országos kataszteri felmérés rendszeresített tiszti létszámában a szatmári ka- taszt. felügyelőségnél eszközölt következő kineve­zéseket közli a hivatalos lap: Deli Béla kataszteri főmérnököt felmérési felügyelővé; Mudris An­tal kataszteri mérnöksegédet mérnökké; Gáli Imre felmérési növendéket kataszteri mérnökse­géddé kinevezte. — Kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter Haller Jenő szatmár­németi kir. kath. tőgymnasiumi helyettes tanárt ideiglenes rendes tanárrá nevezte ki. — Uj segédlelkész. Németiben Gachal János ev. ref. segédlelkósz helyére Koppermanu Gyula hosszupályi-i ref. segédlelkész választatott meg. Az uj segédlelkósz e hó végóu fogja állá­sát elfoglalni. — Bimbó hullás. Mély csapás érte Oso- losz Pált és nejét szül. Koós Etelkát. Folyó hó 2-án Margitka nevű kis leánykájuk élete 3-ik ha­vában hosszú szenvedés után elhunyt. A béke angyalai őrködjenek felette. — Gyászhir. Regéczy Sándor helybeli ev. ref. főgimn tanárt és nejét súlyos bánat érte, apósa Juhász József géberjéni ev. ref. lelkész életének 75 évében elhunyt, e hó 1-ón. Alig pár héttel vesztette el az elhunyt egyik fiát, kinek halálát annyira szivére vette, hogy csakhamar a sírba követte szeretett gyermekét. Az elhuny­tat nagy kiterjedésű család gyászolja. — Eljegyzés. Szentpétery Ferencz nagy­bányai kir. aljárásbiró jegyet váltott Marosán Anna urleánynyal, Marosán Athanász bánya- birtokos leányával Nagybányán. — Vásártartás. A kereskedelmi minisz­ter megengedte, hogy Szilágycseh községben az újév napját követő szerda és csütörtöki na­pokra eső országos vásárok ezentúl állandóan augusztus hó második hetének szerda és csü­törtöki napjain tartassanak meg. — Nagy-Szécsényben folyó év szept. 13-án a vármegye közönsége Rákóczi-ünnepélyt rendez abból az alkalomból, hogy a magyar rendek 1705. szeptember 12-én Nagy-Szécsény­ben II. Rákóczi Ferenczet fejedelemnek kiáltot­ták ki. Az országos ünnepre, amely rendkívül fényesnek Ígérkezik, Nógrádvármegye törvény- hatósága meghivta a képviselőházat is. — A szatmári baromfi kiállítás előmunkálatai gyors lépésben haladnak. Az érdeklődés folyton nő. A kiállítás feltételei s bejelentési lapjai e napokban kül­detnek szét. Felkérjük azokat, kik ilyet nem kapnának, de a kiállításon résztvenni óhajtanak, hogy bejelentési ivekért a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalához (Szatmár, Verbőcl-utca 5. sz.) fordulni szí­veskedjenek. — Gyermekek tűzhalála. A tikkasztó nyári hőség, az emberek gondatlansága nagy­ban elősegítik a sokszor egész községekre vég­megsemmisülést hozó tüzeket. Nem múlik el nap, hogy innen vagy amonnan hire ne érkeznék, egy-egy borzasztó szerencsétlenségnek, mely fáradságos munkával véres verejtékkel egy egész évre összegyűjtött keserves keresményt rövid pár óra alatt tesz semmivé. Sőt igen gyakran emberáldozatot is követel e szörnyeteg. Legközelebb Is Szepesváralja egy virágzó sze­pesi város égésealk almával 14 gyermek és több ember vesztette életét. Leszámítva az óriási anyagi kárt, melyet a mintegy 250 lakóház, — a hozzá tartozó mellék épületekkel és be­hordott takarmányokkal, — leégése okozott, s ezáltal koldusbotra juttatott igen sok családot, kiszámíthatatlan a lakosság vesztesége a sze­gény, ártatlan gyermekek tűzhalála folytán. — Nagykárokat okozó tüzeket jelentenek most minden nap. így csütörtökön Érmihályfalváról, Bártfáról. Ezek után jó volna bizony óvatoskodni a tűzveszélyes helyeken tűzzel nem járni. — A szatmári szept. 24-iki lóversenyek nevezés lapjai e napokban lesznek szétküldve. Nevezési zárnap szeptember 14. Akik tévedésből nevezési lapot nem kapnának, szíveskedjenek ez iránt a Szatmármegyei Lóverseny Egylet titkári hivatalához fordulni (Szatmár, Verbőci-utca 5. sz.) — Erdőégés. Szerdán d. e. 9 órakor, a Sárerdőn keresztülhaladó vonat mozdonyából kipattant szikráktól 6 helyen meggy uladt a taplószárazságu avar. Katonaság és tűzoltóság igyekezett a tüzet lokolizálni, mégis péntekre 180 holdnyi terület égett le. A kár 30—40 eze. koronára tehető. Az erdő városunk tulajdonát képezi s többnyire fiatal fákból áll; a 13—14 —15 éves fák körülbelül 4 méter magas láng­gal égtek a nagy szárazságban. — A vasúti gőzmozdonyok gyakran csinálnak tüzet ilyen módon. Igazán a nagyközönség érdekét meg­becsülnék az illetékes körök, ha szikrafogót al­kalmaztatnának a mozdonyok kürtőire. — Nem jó a szép falusi leánynak Budapesten. * * * Balog Mali vágya, reménye valóra vált. Nem a nagy világ utáni vágy, hanem a szerelem vitte el az őt szerető szülök karjaiból. Ott várta Budapesten az a kit ő olyan nagyon szeretett, a kivel már régi idő óta, több mint négy éve, örök szerelmet esküdtek. A helybeli tekintetes ur fia kijárta az iskolákat. Károly urfi Ígérte ezelőtt négy évvel Balogh Malinak, ha megvárja, mig eltarthatja, ha addig férjhez nem megy, nem néz rang és szegénységre nőül veszi. — Mert jutott egy szerény álláshoz és szavát be is vál­totta. Mali szerelme határtalan volt, boldognak érezte magát férje mellett. Otthon szegényen, de kényelme­sebben élt, — azért elfeledett mindent, elég hálátlan volt, hogy öreg szüleit még csak pár sorral sem tu­datta. Azt akarta, hogy az ö boldogságát se tudja, ne irigyelje senki sem. Károly kifogástalan férj volt, ő lett nejének ta­nító mestere, a köztök levő műveltségi külömbséget kívánta eloszlatni. Eleinte teljes odaadással, az örö­kös édesgetésekkel gondozta nejét, a ki a finom bá­násmódot teljesen meg is szokta, de egyszersmind annyira szerelmes természetűvé vált, hogy egyébbre nem is gondolt, hogy férje egy percre se hagyja el, minden szabad idejét vele töltse, örökösen ölelje és csókolja. Károly egy alkalommal hivatalából haza térve, elfeledte nagy gondjaiban nejét megcsókolni. A szen­vedélyes nő ezt annyira zokon vette, hogy e mulasz­tást meg nem bocsátotta, örökre azt hányta férje Szemére. — Nem szeretsz, megcsalsz. A férj megnyugtatni akarta, csókolta százszor is, de az asszony hideg maradt, nem tudott többé föl­melegedni. A sok szemrehányásnak aztán valóban az lett a következménye, hogy Károly nem tudott többé magán uralkodni, a szemrehányást viszonozta, az örökké ok­talanul síró és szenvedő szép asszony irányában nap­ról napra hidegült ő is, a. veszekedés csak hamar napi renddé vált. A férj most már szabad idejét sem töl­tötte oda haza, az asszony pedig örökké kisírt sze­mekkel fogadta, ha haza ment. Közönyösen nem tudtak egymással beszólni, az asszony azonnal síréra vált, és ily haszontalanság miatt mindketten megkapták azt a járványos betegsé­get a melynek idegesség a neve. Az idegesség a fiatal házasok megölő ellensége. Ez a szószoros értelemben olyan irtó betegség, amely megöli az érzést és a türelmet, a beteg habár a leg­jobb anyagi javakban teljes egyéniségben él, a vilá­gon a legszerencsétlenebbnek érzi magát. Következ­ménye pedig rendesen a váló per. Ott áltuuk a törvényszék tárgyaló termében. Az öreg Balogot és nejét kiküldte az elnök, mert a tár­gyalás nem nyilvános. Balogh Malinak régi szépségéből csak sugár for­más alakja, égő két fekete szeme maradt meg, szép fehér arezbőrét, ránezossá, penészessé tette a szen­vedés. — Nem tudnának-e kibékülni kérdezi az elnök­— Nem — feleli ridegen a férfi. — Eh nehezen kitudnék — sóhajtja Mali — a ki oda rohan férjéhez jobbját nyújtja felé. A férj azonban ridegen elkapja kezét, eltaszitja magától a nőt, de látszik rajta, hogy önkívületien ál­lapotban van, reszket az egész ember, majd minden erejét összeszedve a törvényszéki elnök felé fordulva mondja. — Ez a nő szerelmi féltékenységében reám lőtt. Más megszól litása nem volt az utóbbi időben, mint gazember. Sirt, zokogott amidőn senki sem szólt hozzá, késő éjjel visítva futott el, hogy én ötét meg­csalom. Megölte szivemet, lelkemet, élő halott vagyok, éu többé látni sem akarom. Borzadok a látásától, ir­tózom a hangjától. A szép nőben az igazi ördögöt ta­láltam, a ki megölte szivemet, lelkemet. — Elég — mondja az elnök, látom hogy a bé­kéltetési tárgyalás eredménytelen. — Jegyző ur! Írja meg a jegyzőkönyvet. A teremben néma csend van, csak a jegyző tol­lának perczegése hallik. Mindenki a család szomorú drámájának hatása alatt áll, a melyet fokozott a Mali görcsös zekogó sirása, a kit elcsendesiteui seui a bíró, sem ügyvédje nem tudott. Egyszer csak hirtelen kiegyenesedik a Balog Máli alakja, égő tekintetével, de zavartan végig néz a termen, szivéhez kap, visítva kiszalad a teremből. Rohan le a magas lépcsőn, végig tovább a város ut­azóján, e köztien folyton kiabálja : — Én szeretem az uramat, nem válók ! nem válók. Az utcza csőcseléke követte a szerencsétlen asz- szonyt nem sokára bevitték a közkórházba; ott meg­figyelték az orvosok és hivatalosan megállapították róla, hogy e nő vele született idült tébolyban szenved. Mondhatták volna, hogy szerelmi féltékenység a betegsége. EJ—ó. é E I vai 1 ul mi ndiMinemül CSAPÓ LAJOS I Legfinomabb szövet ékből psr pag>i munkák gyors, pontos elkészítését, jyi (EMELET.) le e> s v 1 t. FÉRFI SZABÓ Ij!^" polgári ruhákat = S Z A T M A U, DEAK-TÉR 7. SZ. ^ u legjutáuyosabb sírakbua,

Next

/
Oldalképek
Tartalom