Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-04 / 23. szám
XXX. évfolyam. 23-ik sz. Szatmár, 1904. jun. 4. SZATMAR M 6 TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI IIETILA Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁH : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^szerkesztőség és kiadóhivatal : Deáktór 3. szám. MindeniiPinü dijak a kiadóhi irataiban fuetonJók. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett n legjutányosabli árban. Nyilttör sora 16 fillér. <$Az egyház közjoga. (Lásd Bihari Imre Jogbölcsészet c. művének 360. lapján; Verner Rudolf Bölcs. Jogtudomány c. művének 184. §-át; Vi- rozsil Közjog Elemei c. művének 146— 148. §§. A keresztyénség előtt az állam gondja volt a vallás á műveltebb államokban. Azóta hangsúlyozván a keresztyén vallás alapitója az egyháznak és az államnak egymástól való viszonyos függetlenségét, három rendszer fejlett ki az egyház és az állam viszonyára nézve. 1. A közép korban az európai államok alakulásakor az egyház emelkedett az állam fölé. 2. Később az állam emelkedett az egyház fölé. Az állam gyakorolt az egyház fölött bizonyos rendelkezési jogot. Így alakult a keleti görög és az anglikán egyház viszonya. Néhol az egyház az állam viszonyához képest kisérlette meg szervezkedni, nem oly egységesen, mint a róm. kath. egyház; ezt nevezték területi rendszernek. Collegialis rendszernek nevezték azt az elméletet, mely ajánlotta, hogy az egyház és az állam egymás önállóságát kölcsönösen elismerje és támogassa. 3. Harmadik a szerves elmélet, mely az előbbiekből fejlett ki, amazok helyteleneknek bizonyulván. Jefferson Virginiában oly törvényt hozatott 1786-ban, melyet később az ÉszakT Á R C Z A. A gyűlölet. (Folytatás.) Kutassy birtokát rég elárverezték, — a vagyonnak és a jó módnak már csak az emléke volt meg, — ő maga egy vidéki kis városban kapott állást, mint végzett földesur szívesen látott vendég volt az úri körökben, kötelosség tudó pOntos hivatalnok lett, — a kit a főnöke is barátságába fogadét! Árpád pedig, aki katonai iskolába nevelkedett, a szünidőt mindég édes atyjánál töltötte, fejlett testalkatú, hatalmas, szép legény vált belőle, akit ódesatyja szeretett a rajongásig ós a legnagyobb büszkeséggel említette nevét. Árpádon igazán meg sem látszott, a komoly családi tragédia, sorsát mindenki tudta; — igy sem az apa, sem gyermekétől, soha senki sem kérdezősködött az édes anyjáról. — Az apa havi fizetését kétfelé osztotta, fele maradt neki, a másik felét Árpádnak pontosan elküldte. — Hej sóhajtott gyakran, ha régen is igy lett amerikai Egyesült Államok alaptörvényei közzé is beigtattak: a „congressus sohase tartozik oly törvényt megalkotni, mely valamely vallást uralkodó vallásnak nyilvánítana, vagy mely által valamely vallás szabad gyakorlása meg lenne tiltva.“ Amerikában az állam az egyházat úgy tekinti, mint bármely más társulatot, nem segélyezi, nem támogatja. Ezt azért látta szükségesnek, mert még kezdő állam lévén, nem rendelkezett elég erővel, hogy e segélyezésre is kiferjeszkedhessék. De las- sankint be kezdik látni, hogy a „hadd menjen, hadd csi^íflja'í elv szerint megvonni támogatását és felügyeletét az egyháztól nem egészen helyes. Már intézkedett is a mormon felekezet ellen. A szerves elméletnek egyik szélső felfogása ez az amerikai rendszer. A másik, ezzel ellentétes felfogása a belgiumi rendszer. Belgiumban az állam gondoskodik teljesen az egyházak anyagi szükségeiről, a nélkül, hogy az egyház ügyeibe, ha csak a legkisebb befolyást is, pl. a főbb egyházi hivatalnokok ’inevezését, vagy megerősítését fenntartotta volna magának. — Ez igen eszményi, de csak különösen egy nagy és fontos feltétel mellett alkalmazható ; és ez a feltétel a valóban nagyfokú műveltség. Hátránya is nagy azonban. Az egyének t. i. fel lévén mentve teljesen az alól, hogy vallásos szükségleteikért áldozzanak, könnyen arra a meggyőződésre jutnak, hogy az egyház az állam eszköze. A vallásos dologban az érdeklődést, a tökéletesedésnek ez oldali feltételét csak anyagi áldozattal mutathatja ki az ember. Az állam és egyház viszonyának az elvei, melyek a viszony rendezését irányozzák, a következők: 1. Az állam és egyház egymással szemben szabad és függétlen. Az állam minden vallás felekezetet egyformán védelmez. Ez azonban nem azt teszi, hogy az állam atheus, csak azt, hogy különösebben egyiket se pártfogolhatja a többi rovására. A felekezeti egyházak az egy Isten iránt való tiszteletet különbözőleg fogják fel és abból a célból alakultak felekezeti társulatokká, hogy az Isten tiszteletét a saját felfogásuk szerint gyakorolhassák. Az állam pedig a külömböző társulatok összhangját rendezi. Ez a jellemvonás ad mindeniknek, mind az államnak, mind az egyháznak függetlenséget es szabadságot egymással szemben. 2., Az államnak felügyeleti joga van az egyház felett éppen úgy mint más társulatok felett, az összhang, jogrend és tökéletesedés érdekében. E végett még a hitágazatok is az állam főfelügyeleti joga alá tartoznak, valamint a külső istenitiszteleti szokások is. Olyat sem a hit ágazatban, volna beosztva, ily kevésből megtudtak volua élni, — ma szép vagyon maradhatna Árpádnak. Egy szép tavaszi napon, mikor még a nap melege birkózik e hűvös tavaszi idővel, csak olykor-olykor a déli órákban tud felette hatalmaskodni, Kutassy Kálmán fia nagybetegen jött haza. Október hóban a mikor még elbúcsúzott, rózsa szinü volt arca, — aranyos a kedélye, ma csak csont ós bőr, azzal a visszataszító arcszin- nel, a mely a végzetes betegek sajátsága. Sokat lovagolt, gyenge volt a tüdő, kárára volt deli termete, szépsége, baráti jó szive, ezek mindannyian tényezők voltak a betegség okozásában. Nem hiányzott az éjszakázás, meghűlt anélkül, hogy tudta volna hol. Az apa vigasztalhatatlan lett, oda térdelt fia beteg ágyához, órákig kezében tartotta gyermeke forró kezét. — Sokat virrasztóit a gyor- meko betegágyánál, remény és vigasztalás nélkül. — Tudta, hogy nincs mentség, legalább arra törekedett, hogy Árpádnak betegségében a lehető leggondosabb ápolás megadassék. A sorvasztó láznak csak nem akart vége szakadni. Néha-néha Árpád elkapta édes atyja kezét, oly módon csókolta, mintha valami igen nagy bocsánatra volna szüksége. Majd lázas álmában a beteg beszélni kezdett, folyton édes anyát emlegette, a kit soha sem láthatott, akitől a sors elszakította. Ki tudja, ilyen lett volna-e végzete, ha ott marad az édes anya a családi tűzhelynél. Az édes apa a lázas gyermeke tördelt szavaiból amit eddig sohasem hitt és nem is gondolt, azt következtette, hogy az édes anya, még mindég él az Árpád szivében, — arra gondolatra, hátha távollétében édes anyjával találkozott, vagy őt levelével fölkereste, hideg bar- zongatás futotta végig. Egyetlen kedves fiát, a ki az élethez kötötte, inkább a halálnak szánta volna, mint az édes anyjának. ~ Azt is érezte, hogy elméje valahányszor nejére gondol, meg van zavarva, valami csodálatos kéz, — talán a végzet, a nőt, akit úgy imádott, úgy szeretett, közvetlen okozójává teszi minden szerencsétlenségének. Még el sem mult a tavasz, alig volt virág, hogy a kis város minden inteligon családja élővirágból koszorút köthessen az Árpád koporsójára ; őt megszabadította a halál fájdalmaitól, csak öreg édes atyja marad egyedül vígasztala! anul. Minden temetés szomorú, de olyat még nem látott az a kis város. Lejöttek az Árpád tanuló társai közzül többen, a baráti köny, a mely igazi Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: ; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainálj úgymint idült bronchitis szamár-hurut és különösen labbadozóknál in- — — .zzz fluenza után ajánl tátik, rzrzrzrzrrrrzzzrzz y Emali az étvágyat ós a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel-j lemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 1 K-ért kapható. Figyeljünk, | hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Koche & Co vegyészeti gysr Basel Svájc.
