Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-20 / 8. szám
XXX. évfolyam. 8-ik szám. Szatmár, 1904. febr. 20. TÁRSADALMI EíS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Eyyes szám ára 20 fillér. j3z ER KÉSZT ŐS ÉG ÉS KIADÓHIVATAL ; Deaktér 3. szám. MhideuMvniu d!j«k a kiadóhivatalban fuieien-Jók HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mel’ctt h bgjntányosabb árban. —$• Kyilttér sora 16 fillér <5— — —— — ......——i ■ .ill i Gy ümölcsöseink. A „Gazdák Lapjá“-nak egyik legközelebbi számában Dr. Tanódy Márton ur felvetette azt a kérdést, mi lehet annak az oka, hogy egy idő óta a Szatmár környékén levő gyümölcsfák, habár szépen fejlődnek, virágoznak, de termést vagy éppen nem s vagy csak kis mértékben hoznak ? Ugyanazért ő indítványozza, hogy a földmivelés- ügyi kormánytól pár hónapra kérjenek a szatmárvidéki gyümölcsfa tulajdonosok egy szakembert, a ki a virágzástól kezdve figyelje meg gyümölcsfáinkat s állapítsa meg azokat a védekezési módokat, a melyekkel fáinkat termésben tarthatjuk. Ez a lényege a czikknek. Erre vonatkozólag mondom ón is el észlelteimet e lap érdeklődő olvasói előtt. A ki végig sétál a Szatmár városát körül vevő nagy terjedelmű lankákon, feltűnik előtte, hogy még olyan területeken is, a hol már egyetlen gyümölcsfa sem található, itt-ott gyönyörű növésű, terebélyes diófák vannak. Már pedig kétségtelen az, hogy a hol a diófa jól diszlik és nagy kort ér el, az a talaj a legjobb a gyümölcs fának. Nem is kell ahhoz semmi nagyobb geológiai tanulmány, hogy kimondhassuk, miszerint a városi lankák mind Szamos hagyások lóvén, azok mint laza, homokos talajok kiválóan alkalmasak a gyümölcsfák tenyésztésére. A talajban tehát nincsen semmi hiba, az olyan ma is Szatmáron, mint volt egy évszázaddal ezelőtt, a mikor egész gyümölcserdők vették körül e várost s élénk kivitele is volt a gyümölcsből Debreczen vidékére. Azonban az az ok minden esetre fennáll, hogy mégis, a jelen viszonyok között, városunk környékén a gyümölcsfák nem teremnek úgy, mint kellene. Miben keressük ezt ? Én részemről az ógalji^ megváltozott viszonyokat hozom fel okul. Éppen úgy, miként a szellőt egy idő óta védeni kell a íiloxera, peneroszpora, lisztliarmat ellen, holott régebben ezeknek senki hirót sem hallotta, úgy gyümölcsöseink is, vidékünkön ma már védelemre szorulnak. És pedig azért jőnek ezek a sok ellenségek, mivel a climatikus viszonyok szenvedtek az újabb időben országosan az aiföldön s igy tájékukon is nagy változást. Hajdan a folyók szabályozva, a lápok lecsapolva nem voltak, a tavaszi áradások alkalmával szétfutó folyóvizek ott maradtak a mélyebb területeken és lassankint párologtak el. Ez a lassú kigőzölgés tömérdek vizgőzt bocsátott a levegőbe s mintegy mérsékelte a májusi és júniusi melegeket s jótékonyan hatott ez az egész flórára. Az erdők pedig különösen vármegyénket egészen beárnyalták, hiszen maga Szatmár városa is valósággal egy nagy erdőség közepén volt, tudjuk, hogy az erdők is nagyban enyhitik a hőséget kipárolgásaikkal. A jelzett viszonyok között aztán nem is szenvedtek gyümölcsfáink annyit mint jelenleg. Hiszen ma egészen országosan fellépett krónikus baj az nálunk, hogy a legtöbb esztendőbe május és junius hónapokban olyan hőség uralkodik, a mely nem csak a szellőt és gyümölcsöket, hanem a mezőgazda- sági vetemónyeket is tönkre teszi. Hiszen a szőlőnél való perenoszpora elleni védekezés is körülbelül nem egyéb, mint a gyenge szőllő leveleknek eme [rohamosan jövő hő forrázás elleni beárnyékolása. Fáink is ezen időszakokban szenvednek legtöbbet, ilyenkor hullanak alá a szép- reménységre jogosilott gyümölcsök, ragyáz- nak le a levelek stb. . . . A hernyó elleni védekezés ma már rendkívül kényelmesen megyen, mert ha ta- vaszszal megtisztítottuk fészkeiktől fáinkat s nem sajnáltuk azt a kis költséget, hogy enyvgyürüket alkalmazzunk fáink koronái alatt, akkor ha még hanyag szomszédunk hernyói tenni akarnak is azokon látogatást, megvannak akadályozva abban, hogy oda feljussanak.*) A mi aztán legtöbb kárt okoz gyümölcsöseinkben, ez a hőség következtében előjövő Fusicladium dendriticum et pirinum almafa, *) Enyvgyűtuiiek való folyadékot hoiathatunk J. Hitz in Prag Tuchmachej gave 9. ötkiló« dobozokban jutányosán. T A R C Z A. Egy jó ember könyvébe. — Ajánlva Dp. Kiss Áronnak. — Hol van a világnak Nagyobb boldogsága: Mintha ránk mosolyog, Egy szülötten árva ? Mintha a szegény bánkódót Nevetni tanítjuk, Könyhullajtó, fehér arczát Pirossá vidítjuk! Hol van a világnak Igazibb vallása: Mint a szeretetnek Édes gyakorlása ? Mint a szenvedőkhöz szépen Lehajolni tudni, Minden este egy-egy jótett Fényén elaludni 1 Nem baj a templomba Ha alig is járnál, Csak megessék lelked Mindenkor az árván ... S ha mig minden elhagyottat Testvérkép szerettél: Nem baj, hogy ha imádkozni El is felejtettél! Ha, ki élte végén Számot vet magával. S érzi, hogy visz egy-két Jótettet magával . . . A ki tudja, hogy úgy hull könny A koporsójára, Szeretettől — szerétéiért : — Az nem élt hiába! Szabolcska Mihály. Miketető. A természetnek imádói sokan vagyunk. Nemcsak élvezet vágyból, hanem egészségi szempontból is. Ha aztán az egészséges tiszta levegő mellett valamely oly természeti tünemény is nyújt élvezetet, melyet nem minden bokorban találunk, nagy az örömünk, kettős az élvezetünk. A testi egészség mellett lelkűnknek is jut egy kis gyönyörűség, kellemes táplálék. És ha valaki ilyen élvezetet ismer, helytelenül teszi, ha elhallgatja s csak magának tartogatja, másokat nem vezet reá, hogy élvezzék mások is. Kár megfosztani másokat ily élvezettől. Ez az egyik oka, hogy a Miketetőről akarok beszélni. Másik oka pedig az, hogy az ilyen egyszerű természeti jelenségeket más országban reclamul is felhasználják, hogy vidékük s vele országuk hírét, nevét növeljék, erősítsék és terjeszszék. Tegyünk eleget ennek a kívánalomnak is A Miketető e mi Szatmár vármegyénknek északkeleti szegletében van. Szatmáriéi keletre, Nagybányától északra, az Avas és Nagybánya határszélén. Kopasz csúcs. Tövében a „Büdössár fürdő.“ Nagykárolyból két kopasz csúcs látszik. Ä Miketető a kisebbik. A nagyobbik a Köves. Egyszer kirándulást szerveztünk e csúcsra 7-en v. 8-an. Kiindulási pont Vámfalu volt s ottan a barátságos papiak fiatal papjával. A kitűzött napon, julius hóban szép napos idő ébresztett fel bennünket s vígan keltünk útra. A fegyverek se maradhattak el. Örömmel czipelték négyen, a kiknek jutott fenyegetvén farkast, medvét, ha utunkat akarják állani. Két órai séta után közvetlen a csúcs alá vosoktól mint hathatós Z.er': tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajain alj úgymint idült bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. ........................... — Em eli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel-| lemes szaga és jó izo miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint I k.-ért kapható. Figyeljünk,! hogy minden üveg alanti czéggel legyen eilátva: F. Hoffman-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel Svájcz.P
