Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-27 / 35. szám

S Z A T M Á ß. 2 aug. 27. Hitettem, és ő agyonverő köveket dob reám, és az által, ő akar engem megtéríteni, ho­lott ő, már most mondom, egy ilyen fő részt a vallástanitás terén, az egyház szol­gálatában. Ó nem tudván mi Íratott meg intelmére, hogy vesse ki először a maga szeméből a gerendát, és csak azután gon­doljon arra hogy atyjafia szeméből a szál­kát kivesse, azt írja, hogy ha istenes ember, valódi pap vagyok, hát gondoljak bele őszintén összes eljárásomba, és saját házam előtt sepergetve, inkább igyekeznék hiveim valódi lelkigondozásával azoknak szeretetét megnyerni, mert úgy hallja, hogy napról napra nehezebbé válik, az én és hiveim kö­zött levő helyzet. Az hiszem tisztelt olvasó megvan győ­ződve, hogy ki ily durva személyeskedésre kényszerült vetemedni, az ha ev. ref. theo- logusnak cimezik is, nagyon szorult hely­zetben érzi magát, minthogy nekem a szat­mári ev. ref. vall. gyimnasium is saját há­zam, annak én nem bérlője vagyok, hát bizony szeretnék már most inkább, mint eddig oly szérű seprőt megrendelni, me­lyet kezembe véve, elseperhetném a gymna­sium udvaráról őt, mint a nemes tanuló ifjúság hitéletét beundoritót és anyaszent- egyházunk protestáns jezsuitáját. Nem félek t. olvasó ! ha a tanár ur megnevezi azokat a hozzá hasonló szemé­lyeket, kiktől lelkészi működésemről halott; nem félek, ha működésem ténykedéseit, adatait mind elő sorolja, felmutatja azokat az okokat, melyek miatt, a kiktől hallott, nem szeretnek S ha a tanár ur felszínre hozatala olyan lesz, a milyet ő keresett s megtalált informátiója alapján füllentett, ak­kor ón magam fogom magam ellen kérni a fegyelmi eljárást. Gyülekezetemben 1875 óta hirdetem az Isten igéjét mind alkalmas, mind alkalmat­lan időben, de hamis tudomány magvát egyetlen egy igében sem vetettem hallga­tóim közzé, prédikátor nem kenyér kereset­ből, hanem benső meggyőződésből vagyok, a bibliát teljes hittel forgatom 1 részeges vagy bárminemű erkölcstelen nem vagyok, egyházam vallás erkölcsi és anyagi ügyeit szivemen hordom, mint ilyen a gyomokat irtom, a kezelést úgy vezérlem hogy rabló gazdálkodás a közvagyonban nem űzetik, mondja meg az egyházmegyei számvevőség, számadásamk nem évről évre rendben van­nak ó ? ! Mint a templomban úgy a társa­dalomban is nyílt, őszinte vagyok, kótszint sehol soha nem játszom, kevóly, gőgös nem vagyok, az illő és köteles tiszteletet a leg­utolsó szegénynek is megadom, de szolga lelkű hízelgő, a korifeusokkal szemben sem vagyok. Nép-kegy vadászatokat, hivatalom tekintélye és egyházam jólfelfogott vallás erkölcsi és anyagi érdeke ellen, nem ren­dezek, Általában, abban az irányban hala­dok, a melynek égboltozatán e szavak ol­vashatók : minden embernek tetszeni akarni boldogság ! Igaz, nem is tetszeni ón min­denkinek, de az nekem dicsőségem, mert betudnám bizonyítani, hogy ellenségem mondta egyházlátogatás alkalmával: „annak én nem tudom mit mondanék, a ki Tiszte- teletes ur ellen, mint pap ellen szóllana va­lamit“ és a legközelebbi egyházlátogatási jegyzőkönyvbe, maguk az elöljárók íratták hogy vasárnapokon nagyobb számmal jár­nak templomba mint eddig, mindenek rend­ben találtattak, egy szó nem sok, annyi vád sem jőve fel. Lehet é ily körülmény ott, hol a lelkész és hívei közötti helyzet nap= ról napra nehezebb ?! Az a tanár t. olvasó ! nem igen lévén gyakorlati lelkész, fogalom­mal sem bir arról, hogy ha a tiszta szent- ságü és ártatlanságu Krisztust is üldözték, gyűlölték, sőt keresztre is feszítették, az ál­taluk felbujtogatott néppel, a megszentelt öltözet alatt szentségtelen szivet hordozó papi fejedelmek, képmutató farizeusok, és a tökéletes jóságu, elfogy hatatlan szeretetü gondviselő Istennek is mily számtalan ellen­ségei, ha lehetséges volna, égi tornyáról lerántani kész gyűlölői vannak, hát akkor azon tökéletes lényeg gyarló sáfárának, ki­nek a templomot megfertőztető kufárok el­len sincs hatalma, hogy mesterét követ­hetné, korbácsot ragadni kezébe, mondom nincs fogalma a gyakorlati lelkészet nehéz­ségeit, kellemetlenségeit nem ismerő tanár­nak, mily ártatlanul mily könnyen mennyi ellenségei lehetnek, és még is jogosítottnak, illetékesnek tartja magát, holmi szineskedő, vagy rágalmakban gyönyörködő szív nyelv beszédei hallatára, rögtön Ítélő bíróul tolni fel, személyiséget ellenem lelkész ellen ! óh vajon tudja é, hogy az a templomkassza mely idejövetelemkor 4' >00 frt. volt, ma 34000 frt. s mert belőle, gyülekezetem hithü, egyházias érzületű közönségével egyet- értőleg, a iniat az árlejtési hirdetmény mu­tatja, templomot akarok építtetni, haragusz- nak reám azok, kik hiveim között olyanok, mint a búzában a konkoly, kiirtani őket nem lehet, hanem a mennyei gazda utasí­tása szerint, várni kell velők a nagy ara­tás napjáig, a midőn kiválasztván, kemen­cébe vettetnek ! (Vége köv.) Hírek. — Közgyűlés. A szatmári ev. ref. egyház- megyei tanítói gyámintézet évi közgyűlését f. hó 24-én d. e. 10 órakor tartotta a szatmári egyház tanácsteremben. A közgyűlésen megjelentek Nt. Kiky Károly esperes és Luby Géza országgyű­lési képviselő, egyházmegyei főgoudnok. A köz­gyűlést Cséke Sándor gyániintézeti elnök nyitotta meg talpraesett, igazi meggyőződés hangján elő­adott beszéddel. Utánna Kincs József pénztáros működéséről terjesztette Jelő a vizsgálóbizottság jelentését. E jelentésből mint örvendetes tény tűnik ki, hogy a gyámintézeti vagyon évről-évre szaporodik, s már a 2i ezer koronát is megha­ladja. Pénztárosnak a lelkiismeretes működéséért közgyűlés elismerését fejezte ki. A pénztárvizs­gáló bizottság jelentése után heves vita fejlődött ki a felett, hogy ezt a gyámintézeti tőkét, me­lyet az elődök, nem csak tanítók, de világiak összerakosgattak átadják-é az Eötvös alapnak, vagy nem ? Az a furcsa jelenség ütötte fel fejét itt is, hogy mindent kiadunk 'kezeink közül, ki még azt is, amihez jogunk nincs. Nemazért ra­kosgatták össze fillérenként azt a gyámintézeti tőkét elődeink, hogy most oda adjuk az Eötvös alapnak. Vagy olyan áldásos lenne az, ha átad­nék — mint Majoros gyámintézeti jegyző érvelt mellette ? sőt előre talán már oda is ígérte ? Adja oda mindenki a sajátját, de nem a másét. Sajnos, az ily átadói jelenség mint valami ragály terjed ma mindenfelé. Elterjedt itt is. Adjunk is ki már lábaink alól mindent, hisz gyávák, élhe­tetlenek vagyunk, adjuk ki körmeink közül a ránk való ruhát is, és mi legyünk tehetetlen bá­bok — átadott holminkért térden csúszva majd könyöröghetünk és talán még kapunk is egy da­rab kenyeret. Ilyen a magyar ember, de hisz igaz az, hogy a maga kárán tanul. gAz átadás helytelenségét Biky Károly esperes alapos meg­győző érvekkel mutatta ki, ugyan ez értelemben szólották Cséke Sándor és Kincs József is. A határozat hozatalt elhalasztották. Több apró tárgy elintézése után s közgyűlés végett ért, A köz­gyűlést megelőzőleg tanítói egyesületi rendkívüli közgyűlés volt, melyen egyhangúlag elnöknek Gacsáiyi László tanítót, jegyzőnek pedig Nagy Géza tiszabecsi tanítót választották meg. — Zsinati képviselőkké a beregi egyházme­gye megválasztotta Sütő Kálmán esperest és Uray Imre egyházmegyei gondnokot. Póttagokká Kallós Tivadar beregszászi ev. ref. lelkészt és Warga Sándor egyházmegyei tanácsbirót, egy­házmegyei tanácsbiróvá Vigváry Mihály nagybo- regi ev. ref. lelkészt választotta meg. — Esperes választás. A tiszavidéki ág. hitv. ev, egyházmegye Sátor-Alja-Ujhelyben megtartott közgyűlésén egyhangúlag Bortnyik György kölesei lelkészt választotta meg ismét, újabb 6 évre esperessé. — Közjegyzői kinevezés. Ő Felsége a király az igazságügyminiszter előterjesztésére a Nagy- Károlyban megüresedett közjegyzői állásra ne­mestóti Szabó Antal nagykárolyi gyakorló ügy­védet nevezte ki. — Kinevezések. Az igazságügyminiszter Moisz Győző kecskeméti törvényszéki joggyakor­nokot a nagysomkuti kir. járásbírósághoz aljegy­zővé nevezte ki. — Tanítónői kinevezések. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Kőrösmezey Erzsiké, Hor­váth Erzsiké és Papp Jánosné Madzsar Bella szatmári állami elemi iskolai helyettes tanítónő­ket ugyanazon iskolához rendes tanítónőkké ne­vezte ki. — Eljegyzés. Schön Mór helybeli törekvő kereskedő eljegyezte Valdman Péter kedves leá­nyát J ennit. __________ ________ so rrendje, különösen, mikor egy vasúti állomást is megpillantottam a közelben. Két-három percig a szelepzstnóron való füg- I gés körülbelül 200 méterre vitt bennünket a földhöz, egy zsák csilapitotta a meglehetős gyors esést; két perc múlva az uszály-kötél már j a földet érte, illetve verte a fák koronáját és házak tetejét. A kiabálás az utánunk gyalog ko­csin lovon való igyekvés nőttön-nött; a tanyákon aratók ész nélkül kiabálva rohantak felénk és utánunk. Végre szép rét közeledtére az ulolsó szelep- j húzás alig 50 méterre sülyesztett benünkot, a j gyorsaságot az utolsó fél zsák homok némileg i fékezi, mi lassan erészkedünk és a kegyetlen | operáció megtörténik. Vénusz a tépő zsinegtől ha­lálra sebezve kiadja lelkét és odahanyatlik a szép zöld pázsitra. Mi szerencse le-vel üdvözöljük egymást és kilépünk a szazával körülöttünk tolongó álmélkodó és kérdezősködő nép közé. Szép somogyi faj, de egy tulajdonsága a többi emberiséggel közös. Honnan jöttek ? há- ! nyan vannak ? és mikor indultak ? ezt a három örökös kérdést hangoztatják ők is. Mi csak a falu nevét kérdezzük és önérze­tünk nő, midőn halljuk, hogy tájékozásunk he­lyes volt: mi is Felső-Ireghnek tártottuk azt. Fél óra múlva a burok és háló a kosárban be van csomagolva, elszállításáról intézkedünk, mi pedig K. ur sziyes meghívására vendégszerető házához hajtattunk, a hol a magyar ember párat­lan vendégszeretetében volt másnapig részünk. A legközelebbi vonattal reggel elindultunk felejthetetlen kellemes emlékekkel gazdagon vissza Bécsbe, a hol tizenkét órai füstölés és rázás után érkeztünk meg. Légi utunk ideje hat óra volt legnagyobb magassága kétezerötven mé­ter, az ut hossza légvonalban kétsaázharminc kilométer, a legnr-yobb gyorsaság hatvan kilo méter óránkint. (Vége) Uj könyv- és papirkereskedésj M8 É Az összes Intézetekben M . . „ g A I ta rlár könyv- zenemű és papirkereskedésében i használt tankönyvek nUoZdl M I aUdl kaphatók ----------------------------------­De ák-tér 12. szám. 0 Szatmáron, 0 (dr. Lengyel Márton ház) ír*a.30.Xio 131 ix szálló mellett. ^ Legolcsóbb árban kaphatók: =rr=: Rajzeszközök, vonalzók, rajztömbök, jegyzőköny­vek, valamint mindenféle papir-, iró-, rajz- és fes­tőszerek. ■ '■ ................... Hasz nált tankönyvek és szótárak — jó állapotban — félárban kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom