Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-24 / 4. szám
S Z A T M Á R. két Holéczy (Gangos Eszter), Ferenczy (Jani), Lónyai (Kiss Sárika) és Szentes (Boros) szerepében. Január 19-én hétfőn zsuffolt ház előtt másodszor adták ez idényben „Ocskay brigadéros“-t meglehetős jó előadásban. Januar 20-án kedden. Juhász Ilona jutalom- játékául Strausz bájos zenéjü vig operettje a „Bőregér“ került szilire kevés számú közönség jelenlétében. Az előadásról elismerőleg nyilatkozhatunk, szabatos és öszhangzatos volt. Juhász Ilona (Rosalinda) nagy hatást ért el énekszámaival, s ez estén volt alkalmunk gyönyörködni iskolázott csengő hangjában ós ügyes játékában. Kitűnő alakitást nyújtott még Szentes (Eisenstein): Lónyai (Adél), Krémer (Frank). Az ünnepeltet tisztelői diSzes csokrokban és meleg ova- tióban részesiték. A darabban levő tánczot Ved- rődi Gizi és Ligeti igen ügyesen mutatták be. Janár 2! -én szerdán Gyárfás Ödön vendégfelléptével Sardou Viktor „Tosca“ szenzatiós színművét adták kis számú közönség előtt. Az est hőse Holéczy Ilona volt, kitől a darabban levő, nagy drámai tehetséget és tudást igénylő Tosca szerepében, különösen pedig az inquisitióvali vallatás jelenetében hatalmas drámai erőről tanúskodó alakitást láttunk. Partnere Gyárfás Ödön (Mario Cavaradossi) szerepében kiérdemelte a közönség elismerését ügyes játékáért. Bátosi i (Scarpia) szerepének igyekezett megfelelni, de ; sokszor mintegy kiesett szerepéből, szóval nem volt természetes. Szentes jó Attavanti marquis volt. A többi szereplők is elég jók voltak. Hírek. — A LorántfFy egylet legközelebbi felolvasó estélye január hó 31-ón lesz az ev. ref. főgymn. : tornacsarnokban. Közreműködnek ez alkalommal . Dr. Komáromy Zoltán felolvasással, Bankos Jo- zefin k. a. szavalattal és a vegyes énekkar. — Matiné. A „kölcsey-kör“ irodalmi szak- j osztálya holnap vasárnap a városháza tanács- j termében d. e. fél 12 órakor matinét tart, ' a melyre külön meghívók kibocsátása nélkül ez utón hivja meg a m. t. érdeklődőket. A műsor : Zongorán játszik Tanódi Endre ur. A „Bakfis“ szavalja Veréczy Margit k. a. A .Klapka induló“ felolvasás tartja Schick Elemér ur. Az irodalmi szakosztály. — Gyűjtő-ivek A Kölcsei-szobor-tér rendezésére Mátray L. által megindított gyűjtés, illetőleg saját gyűjtése: 22f> kor. 91 fillér, mely ösz- szeget a kör pénztárába beszolgáltatta; az erről szóló elismerő iveket Dr. Fechtel János alel- nöknek átadta, azon kijelentéssel, hogy megvá- ván az egyesülettől, a fenti czélra még kinnlevő ivekből többet nem fogad el egyet sem, hanem azokat az alelnökhöz utasija.-— Anyakönyvi kinevezés. A szaniszlói anyakönyvi kerületbe Mangu Dezső s. jegyző anyakönyvvezető helyettessé neveztetett ki. jan. 24. * Adomány. A „Szatmári Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaság“ az ev. ref. főgymn. tápintézet részére és a helybeli elsőfokú kereskedelmi iskolának 30—30 koronát adományozott. — Hazszenteies. Bakó Ignácz a szatmár- erdődi vasút üzletkezelő-igazgatójánál f. hó 21 -én volt a liázszentelési ünnepély. Jelenvoltak : Dr. Antal Sándor és neje, Dr. Wallon Gyula és neje, dr. Nagy Barna és neje, Tankóczi Gyula ós neje, Unger Ullmanu Sándorné, Dr. Némethy József, dr. Szűcs Sándor, Szűcs Lajos, Bartha Kálmán, dr. Fekete Jenő, Orosz Alajos, Poszvék Nándor, Andrásovszky Margit kisasszony ós Koós György. Az ünnepély reggeli 4 órakor a legjobb kedvben véget ért. — Az állami elemi iskolai gondnokság legutóbbi ülésén elfogadta a kir. tanfelügyelőnek ama javaslatát, hogy a téli hideg időszakban a tanórák 9 órakor kezdődjenek. — Uj ügyészségi megbízott. Az igazságügy- miaiszter Görög Miklós szatmárnémeti kir. törvényszéki aljegyzőt a helybeli kir. ügyészséghez ügyészségi megbízottul kirendelte. — Felszázados lelkészi jubileum. Papolczi Károly szatmárhegyi ev. ref. lelkész a f. ér május havában fogja betölteni lelkes zkedósének 50-ik évét. — A helybeli torna és vivóegylet tegnap, pénteken d. u. fél G órakor tartotta első gyakorlatát az ev. ref. főgymnasium tornatermében. Ifjaink meglehetős szép számmal jelentek meg s ujult erővel kezdték meg testedző munkájukat. I Egyelőre abban állapodtak meg, hogy hetenkint kétszer szerdán és pénteken d. u. fél ü órákkor tartják meg a tornaórákat. — Eljegyzések. Berenczei ésjárdánházi Kovács Sándor nagybányai szolgabiró eljegyezte kiripi ós ivácskói Szuhányi Ödön ivácskói föld- birtokos bájos leányát Margitot. — Szász Lajos kir. bir. végrehajtó a napokban jegyezte el özv. Mihálkáné Papp Irén urhölgyet. — Fried Samu szatmári lakos, földbirtokos f. hó 18-án tartotta eljegyzését Rosenfeld Frida kisasszonynyal, Rosenfeld Salamon debreczeni földbirtokos kedves leányával. — Roppantó József eljegyezte Németh András szinérváraljai lakos kedves leányát Irmát. — Esküvő. Ma délután 3 órakor esküszik örök hűséget Perecz Juliska urleánynak, Pólya Imre avasujvárosi ev. ref. tanító. — A szatmári szinikerület Pap Géza polgármester elnöklete mellett holnap tartja értekezletét. Az értekezleten résztvesznek Beregszász, Eperjes, Kisvárda, Nagykároly és Munkács városok kiküldöttei. A kath. kaszinó február 1-én fogja megtartani legközelebbi felolvasó estélyét a Czeczil egylet disz termébe ti. — Meghívó Az „Iparos Olvasókör“ folyó év február hó 1-sö napján saját helyiségeiben (Cso- konay-utcza 4.-ik szám) szükségleteinek fedezése végett házias tánczmulatságot rendez. Vendéglői 2 állomáson tartják be olyan betüszerint, mint Szatmáron. El kell ismerni, hogy annak van értelme, miszerint a vasúti állomás ne legyen mindenféle dologkerülöknek találkozási, szórakozási helye. Ekkor zavarva lenne ott a rend, akadályozva a közlekedés. Szóval több előszámlálhatatlan körülmény parancsolja az oda oknólkül való járkálás megakadályo- zasat. De hányszor megtörténik, kogy e rendelet merev betartása oknélkül zaklatja azokat a szegény embereket, kik nem minden czól nélkül mennek oda, sőt a kiknek szükséges az odamenetel. Megtörténik sokszor, hogy egy beteges öreg embert kell valamelyik hozzátartozójának vasúti kocsiból kisegíteni, vagy a felszállásnál rajta könnyíteni. Megesik, hogy egy gyermeket kell apjának oda vezetni, ki el tud a vasúton utazni, de járatlan magának jegyet váltani, vagy alkalmas időben be- szállani. Arra is van eset, hogy valaki alkalmi találkozás folytán ott akarja egyik-másik átutazóval dolgát rövid pár perez alatt elintézni. Vájjon ezekben ós más hasonló esetekben nem érdemel-e egy kis elnézést a közönség, móltó-e ilyenkor, hogy a jegyváltással anyagi büntetésben részesüljön ? Annak a rendeletnek bizonyára nem ez az intentiója. Be kell annak a szellemébe hatolni s nem egyedül csak a külső betűit nézni. Igaz, nem sok annak a jegynek az ára, de szegény embernek az is pénz s aztán kellemetlen zaklatás. N. L. Színészet. Január 17-én szombaton „A kis szökevény“ Monkton kedves és fülbemászó zenéjü operettéje került színre fél ház előtt. Az előadás meglehetős gyenge volt, ami tulajdonitható a műsor változásnak. Legügyesebben Lónyai (Gray Vinnief- rid) és Szentes (Tamarind) szerepében játszottak. Január 18-án vasárnap délután Szigeti József „A vén bakkancsos és fia a huszár“ ez. népszínművét adták félhelyárakkal, este pedig Vidor Pál népszínműve „Az ingyenélők“ került színre kevés számú közönség előtt. Az előadást általában közepesnek lehet mondani. Megálltak helyűtartottak. Az összes bérfizetőket beválasztották a deputáczióba, de miután kaputos ember az egész faluban nem volt a tekintély kedvéért maguk mellé vették a viczenótárius, a ki ugyan — a mint később megtudtam — vallásra nézve zsidó volt, de kiadták kálvinistának, aztán sorra vett bennünket jelölteket a deputáczió. Hozzám is elérkezett egy borongós vasárnap. En a templomozás után láttam, a feleségem meg az ebéd után. Mihály, a harangozó beharangozott a deputáczió a kathedrával szemben elhelyezkedett, a rektor rázugta vészjóslóan, hogy : „lm bejöttünk nagy örömmel . . .“ Azután felmentem a kadhedrára és szónokolni kezdtem, még pedig, — hogy megmutassam, hogy a „fúvóm“ még használható állapotban van — olyan veszett or- ditással, hogy átellenben a főbíró azt hitte, hogy tűz vau és kihúzatta a színből a vizipus- kát. Két hétig püktem a vért ezután a szónoklat után és elértem vele annyit, hogy a deputáczió- nak három tagja tényleg nem aludt el, inig beszéltem. A többi álmodott is. Templom után ebédhez ültünk, mondhatom, hogy az asszony kitett magáért. Bérezi, a mészáros is jó húst adott, mert az urak nem voltak otthon és igy jutott uekiink is, aztán meg nem ezédulára hoztuk. A második fogásnál (hús, rizskása garnirunggal ós paradicsom szószszal) felállottam és felköszöntöt- tem a deputácziót egyen-egyen és összesen minden családjaikkal és jószágaikkal egyetemben, úgy, a hogy Jdukál. Szépen beszélhettem, mert láttam, hogy — amint ittak — mindenkinek el- facsarodik az orczája és könnyek facsarodnak a szemeiből is. Hanem, a mint én is ittam, azonnal tisztában voltam vele, hogy nem beszédtől hanem Kleinnak, az árendásnak a borától facsarodnak el az orrok és facsarodnak ki a szemekből a könnyek. Ebéd után elszóledt. a deputáczió, ki erre, ki arra ejtőzni. Én az ablakból észre vettem, hogy a talmi kálvinista viczenótárius megfogja Mihályt a harangozót és elhúzódik vele a templom szeglete mellé. No, gondoltam, ez most szerzi meg vele a kellő informácziókat. Meglesem őket Kiosontam és csendesen meghúztam magam közel hozzájuk, a kerítésnél egy nagy ákáczfa mellett. Kérdezte a vicze : Mondja barátom mitől hitvány ez a pap ? Mi ? — Hát görhes biz ez egy kicsit, de attul ilhet, osztán nem kövér a hely sem, szűk esztendők is jártak. Asztáii néni igen jár a zurakho’ se, pedig ott jól ilhetne, bort is ihatna, amennyi bele fér. Nem lesz e kövér suba. — Mondja csak hát van e valamilye ? — Vagyon nyolez gyermeke, osztán váltók is vannak még többek. Harmad éve adott a Czell ur Zilahról a két leánygyermeknek két bornyut ajándékba ; egy fehéret, meg egy pirosat ; de a fehér eladódott a tavaszon, aszondta, hogy nagyon vad, azért kell eladni, de hát mi tuttuk, hogy szorítják. Attul se’ kap má’ többet, mert meg mondta, hogy nem szabad eladni ... De hát ha szorították . . . Kutyánk sincsen, mert azért adót kell fizetni. — Melyik párton van, mikor követet választanak ? — Eddig Nánássy úrral járt egy párton a bal párton, de most, hogy más szél jár, lehet fordítana a köpönyegen — jó pénzért. (Az akasztanivaló bizonyosan nem Szélit érti, a miniszter- elnököt, hanem egyéb szomorú szelet.) Ekkor bizonyosan észre vették, hogy valaki közelben van, félbeszakították a beszédet és elváltak, nemsokára az egész deputáczió össze- szedelőzködött és elment. Aztán j ó reménységgel vártam a választást és mikor közeledett, én is elküldtem Mihályt szimatolni. Visszajött egy kártyával, a melyen az volt Írva a talmi kálvinista viczenótárius aláírásával, hogy az usztatói káplánt fogják megválasztani, mert az nemcsak prédikálni tud, hanem a marhához is ért, meg felválalja a halottkémsé- get is. Azt ajánlja, hogy tegyek közzé egy nyilatkozatott az újságban, a mely szerint vissza lépek, igy legalább megmentem a látszatot. Megharagudtam. No, megállj átok nyilatkozni fogok, de visza nem lépek. Leültem, ós megírtam az újságnak a kővetkező nyilatkozatot: Nyilatkozat. Miután sem jó barátaim, sem jó ismerőseim fel nem szólítottak, hogy a csekenyei papi állomásra pályázzam, — tehát ezennel kijelelentem, hogy a pályázattól vissza nem lépek. Ha elbukom is, „ott essem el én, a harcz mezején . . .“ El is buktam. Nem kaptam egy votumot sem, de legalább nem adtam be a derekamat, ez is valami. G. DIÓSZEGHY MÓR.
