Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-02 / 18. szám

2, básu pénzügyi érdekekbe ütközik, ebből részt hasztalan kér ez idő szerint Németi. De tudjuk azonban azt is, hogy a Deáktór ma már Szatmár város teljes belső heti vásárját befogadni nem képes. Ki lett innen már több üzlet ág telepitve. Árpád-utcában együtt vannak a széna, fa, szén piacok elhelyezve, ezek közül kell egyiket, avagy másikat a Mátyáskirály utcára kivinni. A termény piacnak egy szép szeptem­beri szerdán a Mátyás király utca főtere kicsiny volna, nincs tehát más mód mint ez időszerint a széna, szalma, szén és fa piacot hozni ki a Mátyás király utcába s ezekkel együtt mivel a haszonfa is idejönne ,kitele- pithetők lennének a kerékgyártók és még esetleg a kaskötők. A mi pedig fő, haladéktalanul felállí­tandó lenne egy széna és fa mázsa, hogy az ez irányban folyó csalásoknak egyszer valahára már eleje vétessék. Ilyenformán oldhatná meg a nemes város a németiek kérelmét. Vagy ezt telje­síteni, vagy a Mátyás király utca elejét par­kírozni azonban, már halaszthatatlan köteles­sége. Hírek. * Fenntartótestűleti gyűlés. A szatmárnémeti ev. ref. főgymn. fentartótestülete f. hó 29-én dél­előtt tartotta ülését a gymn. tanácstermében. Ezt megelőzőleg Hegedűs Sándor val. belső tit­kos tanácsos elnök megjelent az egyes osztályok óráin, majd az összes tanulók a gymn. udvarán tartott torna gyakorlatait tekintette meg. A gyű­lési megnyitójában örömmel konstatálta a gymn. szellemi és anyagi tekintetben való örvendetes haladását s ki fejezte abbeli véleményét, hogy ez intézet a vidéki iskolák között méltó helyet fog­lal el. A tárgysorozat rendjén a múlt évi pénz­tári számadásról szóló jelentést olvasta fel a gyű­lés jegyzője s megállapittatott a jövő évi költség- előirányzat. Örvendetes gyarapodást mutat a többek között a tápintózeti alap, mely a múlt évben 4 ezer koronával gyarapodott. Az összes alapok a múlt évben 36 ezer koronával gyarapod­tak. A fenntartó testület Markos Imre pénztár- soknak köszönetét szavazott s őt a fenntartandók fenntartása mellett a számadás kötelezettsége alól felmentette. Majd az igazgató jelentése után a helybeli ev. ref. tanítók gyermekeinek a féltan- dij további élvezését ezután is megadta, habár fiatal asszonyok társaságába keveredtem. Azok is a tavaszról beszéltek. — A bájos kis szőke F.-né panaszkodott G.-nének: — Képzeld édesem ez a rossz Béla azt mondja, nem vesz tavaszi kabátot, mivel tavaly vett. Pedig már úgy hallom, hogy régen megér­keztek a legújabb párisi divatuak és neked már van is. — Milyen jó ember lehet a te férjed ! — Korántsem édesem — mondja G.-né, — egy cseppet sem jobb a tiednél, sőt ugylátszik nagyon egy húron pendülnek, mert ugyanazt mondta nekem, a mit neked mondott férjed. — Csakhogy ón kifogtam ám ő kelmén és mint lá­tod vetettem vele. Majd elárulom neked is : ho­gyan. És a kis bájos szőke asszony tapsolt. De csúnyák is önök t. ez. férjurak! Aztán a korzóra kerültem. A sétány mel­lett már bontogatták leveleiket a vadgesztenye, meg az akáczfák. Mosolygó lánykák, kaczagó asszonykák sétáltak a legújabb divat szerint öl­tözve, czvikkeres urak kíséretében. — Másnap már a kis bájos szőke F.-nét is ott láttam a tö­megben a legújabb divatu párisi kalapban. Most már elhiszem bájos hölgyeim és t. ez. uraim, hogy tavasz van. ____ TÓTH GYÖRGY. Milot a. Történeti elbesBÓlés — A .Sitttmái “ számára iita: Sipos József — (Folytatás.) A vén Cseth, Árpád hű szolgája előbb ész­revette Béla eltűnését, mint bárki más. A jó öreg már régóta figyelemmel kisérte az ifjú lovag vi­selkedését. S Z A T M Á R. május 2. sajnálatra méltó dolog, hogy ezt a vidékiektől megtagadja az intézet. Ezután a görög-pótló tan­folyamról tett intézkedést fogadta el a fcnnt;y- tótestület. Ezután a tanári fizetések korpótl szerint való rendezése ügyében több módosításokat fogad el és határoz a kerülé felterjeszteni. A gymnasium építtető bizottságá­nak a jelentése szerint a múlt évben 88 ezer koronát fektetett be az intézet, s a számadás elfogadása után némi teendő pótépitkezésre a fenntartó testület felhatalmazást adott. Végül elnök az igazgatótanácsnak, köszönetét szavazni indítványozta, erre Domahidy Sándor, Hegedűs Sándor ő méltóságának fáradhatatlan buzgalmá­ért az egész gyűlés köszönetét fejezte ki. A mi­dőn aztán a fenntartó testület nagyméltóságu elnöke minden jelenlevőt megható, felbuzditó nagyszerű kijelentése után a gyűlést bezárja. — A Lorántffy Zs. egylet uj tagja. Hege­dűs Sándor volt kereskedelemügyi miniszter neje Jókai Róza úrnő őnagyméltósága 50 koronával a Szatmárvármegyei Lorántffy Zsuzsánna egye­sület tagjai közé belépett. * Meszlény Gyula 15 éves püspöksége. Mesz- lényi Gyula szatmári püspök, v. b. t. t. ápril 29- én töltötte be püspökségének tizenötödik évét, mely alkalomból a székesegyházban isteni tisz­telet tartatott. A főpásztort többen üdvözölték. * Vasúti értekezlet a szatmár-mátészalkai vasúti terv érdekében szatmáron 1903 ápril 29-én. Jelenvoltak Papp Géza polgármester elnök. Kép­viselve csaknem minden értekeit község. Elnök megnyitván az értekezletet, felolvassa a vasut- ügyre vonatkozó elaboratumot, melyből kifolyólag megállapittatott, hogy mely községek vannak a tervezett vasút által érdekelve s minden község­ből megválasztattak, a kik a vasút ügyét előbb vigyék, részint képviselő testületi gyűlésen, ré­szint egyeseknél megnyerése és részvényjegyzése czéljából. Jeleztetett előre, hogy a nyomjelzési munkálat mintegy 14 ezer koronába fog kerülni, melyet Gregersen ezég hajlandó teljesíteni, de oly feltétellel, hogy ha a vasút nem sikerül, ak­kor a fenti összeg neki megtéríttetik. Életre való eszme vettetett fel azzal, hogy az eddigi terve­zet megváltoztatásával Nagy-Écsed mint állomás hozassák be, mi által az egész láp legnagyobb tárháza bevonatnék s a lápi termények szállítása a vasútnak tartatnék fenn. Végül megkerestetik Szatmár város, a vármegye s az érdekeltség min­den nagy birtokosa a hozzá járatásra, mely circa 250 ezer forintra tehető, hogy biztosíttassák a vonal kiépítése. — Szavazás. A Szilva István eltávozásával megüresedett, egyházmegyei lelkészi aljegyzői ál­lásra a szavazatokat május hó végéig kell be­adni az egyes ev. ref. egyházaknak. A szatmári egyház már a maga szavazatát Sipos József mi- lotai lelkészre, lapunk kiváló dolgozótársára le adta. A jelekből úgy látszik, hogy egyhangú vá­lasztás- lesz, aminek folytán az aljegyzői toll egy j' ar£4 valóban érdemes ember kezébe lesz letéve. “ —- Beköszöntő. Szitha József szamosbecsi újonnan megválasztott ev. ref. lelkész, holnap, vasárnap délelőtt fogja megtartani beköszönő be­szédét. > — Lelkész változás. Nagy Dániel vámos- oroszi ref. lelkész a biharmegyei Feketetótra el­választatván, állását el is foglalta, s igy a vá- mosoroszi egyházba választás fog lenni, melyre az előkészületek már folyamatba tétettek. — Jegyzőkönyv hitelesítés, A szatmári ev. ref. egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyveit áp­rilis hó 28-án hitelesítette a bizottság. * Közős egyháztanács ülés. A szatmári és németi ev. ref. egyházak ápril 26-án közös tanács­ülést tartottak a szatmári egyháztanácstermében, melynk tárgya volt a helybeli ev. ref. felsőbb leányiskolával kapcsolatosan tervezett ev. ref. ta­nítónő képző felállítása. — Biki Károly esperes tette meg erre vonatkozó előterjesztését, a mi elfogadtatván, elhatároztatott, miszerint már a f. évi szeptember hó elsejével, úgynevezett fel­menő rendszerrel a tanítónő képző első osztálya megnyittatik. Ez ügyben a tiszántúli egyházke­rülethez leendő sürgős kérvény beterjesztésével megbizatott az igazgató tanács. — Gyermekek szereplése. A folyó hó 28-án tartott színházi estén az állami iskolai tanköte­lesek nagy számmal voltak szerepeltetve. Habár nem vagyunk is barátjai a mai korban folyton nagyobb mérveket öltő mindenféle jótókonyczélu s a közönség zsebére irányuló előadásoknak, konczertekuek, mindazáltal megjegyzés nélkül hagytuk volna ezen előadás lefolyását is, tekin­tetbe véve azt a szülei szeretetet, mely ilyen alkalmakkor a legmesszebbmenő áldozatra is kész, csakhogy gyermekét szerepelni láthassa. Azonban figyelembe véve azt, hogy azok a 6—8 éves gyermekek a rósz rendezés következtében este fél 7 órától fél 11 óráig a színházi öltöző szo­bákba bezsuffolva voltak, a kiknek ebben az időben hálós ágyaikban kellett volna gyönge tag­jaikat pihentetni, lehetetlen fel nem szólalni, s kérni annak a nagyközönségnek a nevében az állami iskola intézősógét, s annak iskolaszéki tagjait, hogy hasonló mulatságok rendezésére máskor ne gondoljanak. Tudjuk azt, hogy a gyer­mekeiket rajongásig szerető szülék nem tagad­ják meg tanítóik kérésére még a legköltsége­sebb kiadásokat sem, attól tartva mintegy, hátha ellenszegülésekkel gyermekeiknek ártanak, de is­merve a nagy közönség gondolkodását kimond­hatjuk, hogy ha már Halász miniszteri tanácsos nagy tisztelői mindenesetre Halász alapot akar­tak létesíteni, bizonyára kevesebb költségével a szülőknek, létrehozhatták volna azt. Kérdjük váj­jon egy ilyen alkalommal előfordulható színházi szerencsétlenség alkalmával ki viselné aztán a felelősséget ? Sehogysem tetszett neki az a sok czéltalan kóborlás. Aggodalmait Szaniszlávval is közölte. — Nem jó dolog az, — mondá fejcsóválva — mikor a fiatal ember mindig egyedül szeret lenni. Azt mondja vadászni jár. De bizony engem el nem áltat, mert ha a lábaim rosszak is, de a szemem soha nem csalódik. Ki látott már olyan vadászt, akinek az őz épen, hogy a kezét meg nyalja és mégsem veszi észre, mint nem régen is láttam amott a hegyoldalon. Mit szólsz te ehez ? — Bizony nekem is feltűnt az, hogy ez­előtt nálam nélkül el nem ment volna vadászni, mostanában meg szinte szökik tőlem ; ha meg utána megyek, haragszik és visszaküld. Pedig ebben az ismeretlen vadonban megeshetik, hogy nemcsak az őz találja megcsókolni a kezét, ha­nem valami vérengző fenevad is belebotlik. De én tudom is mi a baja. Mikor a halicsi kezese­ket magunkkal hoztuk, nagyon belenézett a sze­mébe a fejedelem leányának, azóta se étele, se itala, se éjjeli álma. — Ha igy áll a dolog — fűzte tovább Cseth a szót — nagyon ügyeljünk reá, mert a szerelmes gyerek bubánatában még bajt is csi­nálhat magának. Eképen a két derék szolga kicserélvén gondolatait, megegyeztek, hogy felváltva fognak őrködni Béla felett és titokban mindig köve­tik őt. A győzelmi tor napján Szaniszlávon volt a titkos rendőri szolgálat sora. De mikor az idő csak telt, haladt és sem ur, sem szolga nem került elő, Cseth nem szólt senkinek, hanem felkerekedett, hogy megkeresi őket. Öreg is volt, sánta, is volt, de buzgalmá- ; ban minden gyengeséget (elfeledett. Egész éjjel bolyongott a hegyek közt, anélkül, hogy nyomra I akadt volna; pedig úgy ismerte már a Béla út­jait, mint a vadász a medve járását. Reggelre kelve vette észre, hogy legalább is három mérföldnyire elhagyta a tábor helyet. Ekkor az is eszébe jutott, hogy a tovább költö­zés ideje e reggelre volt kitűzve. — No hiszen — gondolta magában — ha itt találnak hagyni, sánta lábammal nem tudom hol érem őket utói. Szedjük hát össze a vén csontoknak minden erejét és siessünk haza. Igyekezett is tőle telhetőleg, de mégis ké­sőn érkezett. Már messziről látta, hogy a tábor­hely üres. A füstölgő tűzhelyek elárulták neki, hogy nem régen indulhattak el. Annálfogva nem is ment fel a várba, — hol Árpád kellő őrséget hagyott, — hanem biczegett egyenesen a sereg után. Ismerte is a tervezett útirányt, de külön­ben is százezernyi embert és állatot könnyű dolog megtalálni. A Latorcza partján egy nagy kiterjedésű kerek erdő volt, jobban mondva, a folyó ez erdő közepén futott keresztül. Cseth jól tudta, hogy ha a sereg folyó mentét akarta követni, ezt az erdőt meg kellett kerülnie, mig ö egy magában keresztül hatolhat azon és igy eléjük vághat. A felől is megnyugtatta magát, hogy Béla és Szaniszláv bizonyosan visszatértek már, mert különben a vezérek elhalasztották volna az in­dulást. Kevés pihenés után neki is vágott a ren­getegnek. El nem tévedhetett, mert a kanyargó folyó minduntalan útjába akadt, el sem fáradt, mert a kristály habokból mindig uj erőt merít­hetett. Már a delelőn jóval túl volt a nap, mikor különös nesz ütötte meg füleit. Tompa fegyver­zörgés, — mint mikor a csengő aczélt középütt markolják meg, úgy ütik a fához, — vegyülve

Next

/
Oldalképek
Tartalom