Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-11 / 15. szám

SZATMÁR. S leütésben tudatja veszteségét: Pujda János kir. törvényszéki tkv. tisztviselő és neje Tóth Janka, alólirt keresztszülőkkel együtt a veszteség által mélyen megilletve tudatják, hogy Pujda Jankó (György) folyó hó 6-án reggel fél 5 órakor 21 napi emésztő láz által elhervasztva 3 és fél éves korában megszűnt élni. A legszebb földi remé­nyükben csalódott szülők és keresztszülők sírva tesznek vallomást, hogy a kiket az Ur szeret, azokat meg is látogatja. Az elköltözött kedves gyermek kihűlt tetemei folyó hó 7-én, délután ö órákor a Wesselényi-uteza 10. számú háztól rö­vid ima után fognak a szatmár-németi ev. ref. temetőbe kisértetni. Szatmár, 1903. április 6-án. Nyugalma legyen csendes, emlékezete legyen ál­dott 1 Pujda Margit (Amália), Pujda Kálmán test­vérek. Wonglacsek István köz- és váltó-ügyvéd és neje Holczer Lujza. A megboldogult kedves gyermek felett Inczédy Márton s. lelkész tartott rövid imát és beszédet. * Emlékünnepélj. Hérmán Mihály emlékére kegyeletes emlékünnepélyt rendezett f. hó 5-én a szatmári ref. egyház. Az emlékünnepély a ref. főgymn. torna termében vasárnap d. e. 1 i órakor tartotta meg, melyen megjelentek a gyászoló csa­ládon kivü a város tanács testületileg, a németi egyház kiküldöttei és a városi közönség igen szép számban. Az ünnepélyt az iparos dalegylet j éneke nyitotta meg, mely után Uray Géza fő- gondnok mondott igen szép megnyitó beszédet. Majd Biki Káról esperes szépen kidolgozott em­lékbeszédben méltatta Hérmán Mihály érdemeit, tí végül az iparos dalegylet precízül előadott éneke zárta be a kegyeletes ünnepélyt. * Halálozás. A sors kérlelhetlen szeszélye ismét kiragadt egyet az élők közül azok sorából, kik már már tanulói pályályokat bevégezve, él­vezhették volna, küzdelmeiknek fáradságos mun­kájuknak megérdemelt gyümölcsét. Kidőlt egy ismét azok sorából, kik nemes gondolkozással be­látják, hogy az ifjú életet nem csupán a kínál­kozó örömök kiaknázása édesiti meg, hanem az a maikor soha nem csüggedő akaraterővel biz­tos alapot kell rakniok jövendőjük számára. Ki­dőlt az élők közül Dr. Cserney József végzett bölcsészet hallgató. S mi megdöbbenve állunk meg egy ily gyászos koporsó felett, melyben egy alig 23 éves ifjú ember hült tetemei feküsznek. Megilletődésünknél talán csak részvétülik nagyobb a megboldogult iránt, kit oly korán talált útjá­ban a halál, ki ifjú élete delén itt hagyá e siri világot, melyhez a nemes munkában megedződött ifjú lélek oly kiolthatatlan vággyal ragaszkodik. Nemes ambitió, tiszta idealismus, fáradhatatlan munkásság jellemezték őt életének minden ide­jében. Rajongóan szeretett pályáivá végén meg­állította a halál. A sorvasztó, romboló kór ágyba döntötte s kioltotta életét. Roncsolt kihűlt teteme ott nyugszik már gyászos koporsójában. Letört a bánatos szülők legszebbik reménye. A család a ápr. 11. _______________________ Másna p aztán ismét megnyílt a rengeteg torka és elkezdte okádni az embereket, lovakat, ökröket, szekereket, kereken járó várakat, — végé-hossza nem volt ennek. Oh uram, nincs másképen, mint hogy a Czernobogok*) küldték ezt a népet reánk. — Ne mesélgess itt nekem hegyeket gör­gető, erdőket kitépő, folyókat átlépő manókról, hanem köpd ki hamar itt vannak e már a hunok j a síkságon ? Rivalt rá félelmében a várur a bőbe- j szédü emberre . . — Nemcsak hogy itt vannak, hanem már Ungvári el is foglalták. A Latorcza partján ütőt- j tek tábort és azt úgy megerősítették, hogy bár­melyik várral kiállja a versenyt. Ördögbe is, ez már nem tréfa. És mi lett Ungvár parancsnokával ? — Bizony Laborcz uramnak szomorú vége lett, Felakasztották őkéimét a vár alatti folyó partján (E folyó ma is Laborcz nevet visel). Az örseregeknek egy része leöletett, más része vagy fogságba esett, vagy hozzánk menekült. Ezektől tudom ón is, amiket neked elbeszéltem. Most le­galább a menekültekkel megszaporodott várőr­ségünk. Ámbár úgy látszik, a hunok nem szán­dékoznak erre jönni. Ez a biztatás nem igen nyugtatta meg Szengort. Most már nem figymálta úgy a ma­•) Csernobogok-fekete, vagy gonos* istenek a szláv mlthoiiian. — következő gyászjelentést adta ki: Alulirottak a szív legmélyebb fájdalmával tudatják a feledhetetlen gyermek, jó testvér, unoka, sógor és rokon dr. Cser­ney József végzett bölcsésznek 8-án esteli 9 óra­kor élete 23-ik évében hosszas szenvedés után történt elhunytét. A kedves halott földi részei folyó hó lU-én délután 5 órakor fognak Kossuth Lajos-utca 16-ik számú háztól a liidontuli sir- kertbe örök nyugalomra, helyeztetni. Szatmár, 19u3. ápril. hó 9-én. Áldott legyen emléke! Cserney József atyja. özv. Laza Jánosné szül. Kazimirszky Zsuzsánna nagyanyja. Cserney Gi­zella férj. Jurcsó Józsefné testvére. Jurcsó Jó­zsef sógor. Jurcsó Józsika Jurcsó Giziké mint testvére gyermekei. Temetésén pályatársai, ifjú­kori barátai nagy számmal jelentek meg, hogy megadják a végő tisztességet elhunyt barátjuk­nak. A sírnál, volt osztálytársai nevében Barta Miksa búcsúzott el tőle, megihletődött hangon mondott „Isten-huzzádot“. — Gyaszhir. Nagy csapás érte Törzsök Ist­ván és nejét. Szeretett leányuk a 12 éves Mariska jobb létre szenderült. Temetése e hó 10-én, Nagypénteken ment végbe nagy részvét mellett. — Socialismus és klerikalismus. Ez a két szélsőség most nagy harezot folytat egymás ellen Buda-Pesten. A socialisták kikeltek a száműzött faranczia congregatióknak magyarországba való megtelepedése ellen, s ezért a magyar klerikális képviselők mint Br. Kaas Ivor, Bartlia Miklós, Ugrón Gábor támadásban részesítették a socialis- tákat. Ezek legutóbbi közgyűlésükre meghívták eme képviselőket, kik meg nem jelenvén a meg­sértett sociálisták azzal oszlottak szót zajos gyűlésükről, hogy addig nem nyugosznak inig a papi vagyon secularisalva nem lesz. — Nagy hagyományok egyházi és jótékony czélokra. Mint Debreczen ő’ értesülünk ott márcz. 21-én halt el Váradi S. Miklós, agglegény 68 éves korában, ki mindéi, vagyonát azjárváknak és az egyháznak hagyta. A debreceni ref. egy­háznak 100 ezer koronát, a tállyainak 12 ezeret; a debreczeni jótékony nőegyletnek pedig 60 ezer korona értékű házas telket hagyományozott. E végrendelet eléggé bizonyítja az elhunyt nemes szivüségét és magas gondolkozását. — A városnál a délutáni hivatalos órák a nyári félév kezdetétől, vagyis április 1-től 3—6 óráig tartatnak meg. — Aranylakadalom. Id. Fűrész Pál és neje Sarkadi Nagy Juliánná f. hó 7-én tartották egy­bekelésüknek félszázados évfordulóját szükebb családi körben. A példás házasságban féiszáza- dot eltöltött párt, mi is üdvözöljük!-— Betörés. F. hó 9-én éjjel ismeretlen tet­tesek behatoltak Szentmiklósi Mihály fürészgyári munkavezető lakására s az éléskamarában elhe­lyezett husnemüt és a még ottj talált minden egyébb tárgyat el lopták. * Szélhámos. E hó 5—6 napján városunkban gyarokat, mint addig, mig távol hitte őket, sőt hatalmas védelmi készületeket tett ellenök. Vára erős volt ugyan, őrsége nagyszámú, fegyverrel és élelemmel bőven ellátva. Az ungvári mene­kültek is pár százzal emelték az őrsereg szá­mát. De mindezt nem találta elég bisztositék- nak. Egy óriási földbástyát hányatott vára és a magyar tábor között, mely a hegység déli nyúl­ványának mintegy folytatását képezve, a Macsilla erdőség alatt vonult el egy mérföldnyi hosszú­ságban és a Tiszánál végződött. E bámulatos védmü maradványai ma is láthatók a beregszászi kishegy alatt és Macsola falu határában. Midőn kiküldött kémei hírül hozták, hogy a magyaroknak eszük ágában sincs Borsavár felé jönni, hanem egész népökkel nyugat felé vonul­nak : Szeiigor bátorsága rettentő magas fokra hágott. Seregének felét a vár őrizetére hagyva, másik felével tüstént útnak inkult, irtóztató lár­mát csapva temérdek kürtöseivel. Égre-földre esküdözött, kedves cimborájának, Laborcznak ha­lálát nem hagyja bosszulatlanul, hanem az egész hun sereget felapritja, a vezéreket kerékbe tö­reti, a hadi és élelmiszereket az asszonyokkal együtt zsákmányul ejti. Majd megismerik a kóbor kutyák Szengornak, és az ő urának, a nagy Zalánnak hatalmát! A gyáva hőssé lesz sokszor, ha elmúlt a veszély. Addig kiabálja, mit nem tett volna ő, ha egy szélhámos járt Biki Károly ev. ref. esperes és Tankóczi Gyula főkapitány ajánló leveleivel, magát ev. reformált nnssionáriusnak adta ki. Előkellöbb családoknál tisztelgett és segélyt kért arábiai missioi útjára. Igen nagy emberek nevei és nagy összegekkel szerepeltek. — Angliának hires pázsit-területei valóban szépek; ámde azok sem szebbek, mint Budapest sétatéréinek pázsitrészletei és a Margitsziget diszgyepterületei. Ugyan ki ne gyönyörködött volna már ezekben ? Egy év hiányzik csupán és akkor harmincz éve lesz, hogy ezen remek pázsitokhoz a fűmagot Mauthner Ödön cg. és kir. udvari magkereskedése Budapesten szállítja. Mél­tán lett oly nagy hire már e fűmagnak, hogy nemcsak a monarchia minden nagyobb parkja részére szállítja az említett cég ezt a fűmagot, hanem Német, Franczia és Orosz-országból is érkeznek tömegesen rendelések. Most midőn a pázsitfümag vetésének ideje elérkezett, jó taná­csot vélünk adni, midőn azoknak, — kik hasonló gyönyörű, üde, zöld pázsitot akarnak létesíteni, — azt tanácsoljuk, hogy szerezzék be Mauthner- től vagy a „Sétatéri“ vagy a „Margitszigeti“ fümagkeveréket. — * Könyöradomány. Batiz községben egy igen igen szegény öreg ember lakik s nagy nyomor­ban él. Krausz Jenő és Bernát Antal urak gyűj­tést indítottak nagy nyomorán segítendő. A falu­ban lakó nemes szivü emberektől csakhamar szép kis összeget gyűjtöttek. Midőn át adták az ősz- szeget, könnyes szemmel meghatottan köszönte meg s Istentől áldást kért a nemesszivü ember­barátokra, a mért a nyomorban levőre is gondol­nak. Az adományozók nevei a következők ; Papp János, Krausz Herman, Bernát Sámuel, N. N‘ 1—1 kor. Krausz Sámuel 90 fill. Csanák Erzsé­bet, Csendes Bella, Süveg Audrásné, Kiss Kál­mán 40—40 fill. Grósz Fáni 24 fill. Kacsó Idus, Krausz Irén, Bernát Dezső, Berger Bertujka, Schön Heléna, Ozsváth Elek 20—20 fill. Krausz Péter, Eckstein Sámuel Iq— 10 fill. Többektől össze gyűlt 16 kor 97 fill. Összesen van 25 kor. 11 fillér. — Megjelent a könyvpiacon a következő czimü népies munka „Sarki Nagy András esete vagy a bűnt követi a büntetés.“ Irta: Dömény Zoltán volt lipótvári kir. orsz. fegy és közvetítő intézeti, jelenleg Ugocsa megyében gyulai lelkész. A munka 57 lapra terjed, alexaudrin verssorok­ban egészen népies irányban tárgyalja a rósz irányú szociálizmus által félre vezetett szeren­csétlen ember bukását. Baksay Sándor, Szabolcs- ka Mihály, Dr. Lampért Géza a kis füzetet el­ismerő bírálatokkal fogadták s kedvezően ajánlot­ták. Mi is vizsgái jutalom könyvekül, népkönyv­tárak számára, sőt a Nágyinéltóságu földmivelés- ügyi minisztérium figyelmébe is terjesztés végett melegen ajánljuk. Kapható a szerzőnél 60 fillér­ért. előbb érkezik, mig végre azt hiszi, hogy az ő lármája kergette el a veszedelmet. A nagy Zolán hü szolgája is vitéz előnyo­mulása közben mind jobban belemelegedett abba a gondolatba, hogy a magyarok ő előle szaladnak és ő azokat üldözi. Igazán volt is olyanféle számí­tása, hogy valamely elmaradott kisebb csapatra találhat, melyre ráüthet és egy-két társzekeret zsákmányolhat. ,A lármás „üldöző“ sereg már a Latorczáig ért. Észak felé már lehetett látni a munkácsi rögtönzött erődítmények sánczfalait, melyek — mintha tündórkezek emelték volna — 40 nap alatt készültek el. Szengornak hősi elragadtatásában is voltra gondja, hogy arrafelé ne fordítsa hadinak útirá­nyát. Sőt az ellenséges főhadiszállás közellétéuek tudata hatalmasan kifejlesztette lelkében az új­kori hadvezérek által is nagyrabecsült harczi erényt: az óvatosságot. Nyugat felé vonult tehát, amerre látszottak a magyarok utjának nyomai az erdő alatt. De a szláv hős jobbnak látta az erdő mélyében hatolni előre, [vizsgálódva, nem felejtettek-é itt valamit. A kürtösöket elhallgat­tatta ; az erdő szélén pedig minden kurjantásnyi távolságra őröket állított, hogy ha esetleg vala­mely fegyveres nép közelednék, neki hirt adhas­sanak. (folyt, köv.) az egyedül elismeri kellemes izü természetes hashajtőszer. FERENCZ JÓZSEF keserüviz

Next

/
Oldalképek
Tartalom