Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-14 / 7. szám
XXIX. évfolyam. 7-ik szám. Szatiuár, 1903. feblv lé. £rÁkj HhE SZATMAR. TARA DALMI Étí SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. TI 15 \ 'i fcVjií '^<fczV ■ jjiat j. -■!.' i 'w ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. '„Tmámim jbZ ER KÉSZT ŐS ÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Deáktér 3. szám. Mind «»(»mii dijak a kiadóhivatalában fizeUndők ■faiái HIRDETÉSEK: Készpénzfizetős mtllett a lagjntányosabb álban.-♦ Nyilttór sora 16 fillér, Farsang. Nehéz időket élünk. Nagyon rósz gazdasági viszonyok között tengődik egész hazánk. Alig van ember, aki ne panaszkodnék a nyomasztó viszonyok miatt — hanem azért vigan töltjük a hót hetes farsangot. Távolról sem akarjuk kárhoztatni a farsangi vigalmakat, nemcsak szabadosnak, de épen szükségesnek tartjuk a társas örömöket, mert azok emberi természetünkre tartoznak, a test és lélek felüditésót eszközük. Csak a farsangi vigalmak kinövései, elfajulásai ellen akarunk egy-két szót emelni. Az ellen szólalunk föl nevezetesen, hogy vigalmaink nagyon költségesek, a szerényebb jövedelmű családokra nézve vagy megköze- üthetlenek, vagy vészthozók. Hiszen akinek módjában van, ám költsön báli ruhákra százakat, e szenvedélyéből legalább némely iparágak hasznot húznak. De akinek nagy anyagi megerőltetésébe kerül — az ne erőlködjék versenyt futni amazokkal, s ne rontsa meg egy báli éjszakáért anyagi helyzetét. Mert az a téves felfogás uralkodik társadalmunkban, hogy aki bálba megy, annak „muszáj“ drága toillettet csináltatni, mert különben ki van téve a megszólásnak. Mintha bizony nem szólanák meg azért, ha a rövid takaró alól kinyujtózkodik. Az a baj, hogy a nők fölfogása .szerint egy ruhában nem illik kétszer hálózni, s egy-egy öltözet ruháért 100—150 korona még nem is sok. Bocsánat hölgyeim! az őszinte szóért, ón nem frázisokat akarok most mondani, hanem az igazságot hangoztatni. Az igazságDal. Sok se tudtam, soh se mondták, Merre lehet a menyország . . . Barna kis lány azt Ígérte: . Be vezet a közepébe. Rám mosolygott, kezet adva, Együtt lépett velem abba . . . Ajkamon egy csókja csattant, S menyorszának zárja pattant. Mennyi fény ez ! merre járok, Mindenütt fényes sugárok . . . Leikeink lassan susogják Oh be szép ez a menyország! Soh se tudtam eddig róla ! Te voltál meg mutatója ! Barna kis lány légy meg áldva ... Hogy be hoztál ez országba ! DÖMÉNY ZOLTÁN Miezike kalandja, Miczike lö éves volt. Korához képest elég nagy leánynak volt mondható. nak nincs szüksége orátori stylusra, az a maga saját erejével hat reánk. Az igazság az, hogy a hölgyek báli öltözékei felette drágák, költségesek. Ezen kell segíteni, mindjárt kedélyesebbek lesznek a bálok, : több lesz a tánczos, több lesz a vőlegény, vidámabbak lesznek a papák . . . Próbálják meg! A férfiak most indítottak meg egy országos mozgalmat a párbaj ellen, egyre-másra alakulnak a párbaj ellenes ligák az egyes városokban. Indítsanak a hölgyek egy mozgalmat a drága divat áramlata ellen, legyen a jelszó: egyszerűség! bizonyára örök hála kíséri működésüket. Aztán vegyék programmba a hazai ipar támogatását, a mennyire csak lehet, hazai iparczikkeket vásároljanak. Rengeteg összeg az, a mibe egy farsangi idény kerül a magyar társadalomnak, és ez összegnek nagyon csekély perczentje esik a hazai iparra, a legtöbb pénz Bécsnek jut abból, hiszen összes kereskedő világunk Becsből szerzi be a toillette czikhv.ket. A fényes drága ruhák maguk után húzzák a báli termekbe a feszélyt, a hűvös hangulatot, mely a legnagyobb ellensége minden bálnak. Szellem, kedély, vidámság, egymásután távoznak el a termekből, hogy ne maradjon ott egyéb, mint egynéhány automata baba, akiket körbe forgat nehány fekete alak. Persze a magyar csárdás is robot táncz lesz, nem melegíti föl a sziveket. Milyen más volna a bálterem, ha mindenki elhozná oda a maga természetes viIIosszu ruhát viselt és egy fél tuczat udvarlója volt, ez elég ahhoz, hogy bárkit is nagy leánynak nevezzünk. És hizelgett is neki azon tudat, hogy öt mindenki nagy leánynak tekinti, holott alig nehány hónapja, hogy ott hagyta a zárda rideg- falait. Gyönyörű barna szépség volt. Ezt tudta ő maga is a mi még jobban növelte hiúságát. Magas, sugár termetén a legirigycbb szem sem volt képes a legkisebb hibát is felfedezni. Fekete szemeiben az izzó szenvedélyek lángjai lobogtak, — nem lehetett a szemébe nézni, hogy annak lángjai lelkünket ne égették volna. Özvegy atyjának egyedüli gyermeke volt. Már kis gyermek korától nélkülözte édes anyját, ki fiatalon hagyta itt szeretteit. Hozzá volt szokva, hogy édes apja, ki bálványozta egyetlen gyermekét, minden szeszélyét, kívánságát teljesíti. Lánya kedvéért minden estélyre, bálra elment s hűségesen mint valami mama folyton lánya közelében volt. Alig várta az öreg Honti, hogy a tavasz váltsa fel a telet és falusi birtokára vonuljon vissza — a hosszú tél és farsang fáradalmait kipihenni. Fáradt volt biz ő testben lélekben. Panaszkodott is régi barátjainak, hogy menyi gondot okoz az apának — egy nagy leány. Végre elérkezett a várva várt május," az öreg dámságát, egyszerűségét és nem feszélyez- tetné sem magát, sem más embertársát ünnepélyes tónusával, kicserélt alakjával, mulatna kedve szerint őszinte szivvel, meleg kedélylyel. De hát ehez az kellene, hogy merészen szembe szálljunk az előítéletekkel s a divatos áramlatokkal. Most kapom rajta magamat, hogy majd- majd böjti predikáczió lett farsangi czik- kemből. Pedig még korán volna böjti czik- ket írni. Még bátra van a farsangi bálok pointja, a Lorántffy egylet estélye, a tűzoltók álarczos bálja és ki tudja mennyi Kívánunk a t. olvasónak vig inulatást! —y. Városi közgyűlés. F. hó 9-én folyt le a városi rendes közgyűlés, melynek fontosabb tárgyai a következők voltak : Polgármesteri jelentés, mely a városi kölcsönök konvertálásáról ad felvilágosítást. A konvertálás folytán a „Magyar Jelzálog Hitelbank“ ajánlata szerint a városnak az annuitásos törlesztésekből 15088 kor. 61 fillér takarítható meg, mely 7—8 százalékos pótadó apadást jelent. A polgármesteri jelentés után következett Kovács Leó ny. honvéd ezredes azon indítványa, miszerint a szatmár város törvényhatósága írjon fel a képvisolőházhoz és tiltakozzék a katonai javaslatok ellen, és mind azon törvényjavaslatok ellen, melyek a nemzetre újabb terheket rónak. Az indítványt Uray Géza módosításával elfogadták. A közgyűlés Soós János volt rendőr fogalmazó lemondását el fogadta, s a pályázat kiírására a városi tanácsot megbízta; Markó Kálmán villamvilágitási igazgató véglegesítését egyhangúlag kimondotta; az Iparos Olvasókör seí Honti tudtára adta leányának, hogy néhány nap múlva kiköltöznek Hontfalvára. Miczike hallani sem akart erről. Ö bizony nem hagyja itt a kedves várost élveivel, hogy azokat az unalmas falusi élettel cserélje fel. Meg aztán gondolá, de édes apjának nem mondta, hogy nem tudna ő — udvarlói nélkül meglenni. Atyjának csupán azt mondta, hogy ő nem tudja barátnőit nélkülözni. Édes apja megnyugtatta, hogy abban sem lesz hiánya, hisz’ ott vannak a lelkész kedves leányai. Ah! monda erre Miczike, azok az unalmas falusi pap lányok, tudank is azok egyébről — mint a veteményes kertről, a kis libákról és a kántor tanítóról beszélni. Majdnem sirva panaszolta el udvarlóinak a déli korzón, kogy képzeljék csak, az ő kegyetlen papája — el akarja őt vinni falura a kis libák közé. A kedves fiuk megigórtók, hogy az ugy sem messze fekvő faluban — minden szabadidejükben meglátogatják Miczikét. Nem használt semmi lamentatió, Miczikének menni kellett Alig volt ott néhány napig, megismerkedett a papkisasszonyokkal, kik tudtak ám nem csak a veteményes kertről, a kis libákról és a kántor tanítóról beszólni, hanem mindenről, mi Miczikét érdekelte. T nii i
