Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-19 / 51. szám

2 dec. 19. S Z A T M A R. ték éneküket. Az ének szám után Majtényi András főgynni. tanár igazi hévvel, lelkesedéssel előadott szavalata következett. A magas színvo­nalon álló felolvasó estélyt a vegyes kar éneke zárta be. — Díszvacsora. Pap Géza polgármester a tisztujitás alkalmából fényes vacsorát adott a Pannónia nagytermében, a melyre különösen a városi törvényhatósági bizottság és a tisztikar voltak hivatalosak. — A vacsorán, mely a késő órákig tartott, mindvégig a legjobb hangulat uralkodott s több pohár köszöntő hangzott el, mely­ben a házigazda s tisztikar érdemeit magasztalták. Felköszöntőt mondottak : Hugounai Béla főispán a királyra, továbbá dr. Fechtel János, dr. Vajay Károly. Verécy Antal és Ozsvátli Elemér. — Szigorlatiétól. Ifj. Csomay Imre a jog- tudományi szigorlatot Kolozsváron kitűnő eredménynyel letette. — Eljegyzés. Halász Gyula vámosoroszi földbirtokos, Halász József nyug. miniszteri osz- tálytanáhsos fia a eapokban tartotta eljegyzését Bencsik Erzsiké kisasszonnyal, Bencsik István nagypaládi ev. ref. esperes kedves és müveit leányával. — Esküvő. Dr. Böszörményi Emil helybeli ügyvéd f. hó 14 tartotta esküvőjét Mes- kő Mária kisasszony nyal, Meskó Béla temesvári árvaszéki ülnök kedves leányával. — Esküvő. Hady Lajos asztalos iparos o hó ‘26-án tartja esküvőjét. Szabó György szües iparos kedves leányával, Rozikával. — Előléptetések az államvasutaknál. A hely­beli államvasutak tisztikarából előlépett Andrássy István állomásfőnök az Y. rangfokozat 1-ső osz­tályából a IV. rangfokozat 3 osztályába, s a forgalmi főnökség helybeli osztályánál Dr. Rei­ner János fogalmazó az Y. fokozat 2-ik osztá­lyából, az első osztályba lépett elő. — Bizottsági tagválasztás. A IY. kerület­ben Bartha Kálmán gazd. tanácsos lemondásá- sával megüresedett városi bizottsági tagsági helyre Petliő György volt gazd. tanácsos és helybeli háztulajdonos van felléptetve, kinek sze­mélyisége már maga garantia arra nézve, hogy mint városi képviselő hivatását betölthesse. Mint hírlik Zabari Ferencznek is párja van. — Adventi szivárvány. Puszta-Daróczról vesszük a hirt, hogy folyó hó 14-én délután szép szivárványt láttak az égen. — Egy kálvinista gondnok. A beregi egy­házmegye gondnoka Uray Imre országgyűlési képviselő az országházában úgy nyilatkozott, hogy a „M agyar s z ó“ ez. protestáns szellemű napilap bolondá teszi az együgyü református pap­ságot. A református lelkészi kar megfogja talál­ni az utat és módot arra, hogy a képviselő ur­nák kifejezéseit visszautasítsa. Mint hírlik a nagybányai egyházmegye is e tárgyban lelkészi értekezletet fog egybehívni. Különben csodálkoz­ni lehet azon hogy a beregi egyházmegye lel­készi kara meg nem mutatja az illető képviselő úrral szemben, hogy nem olyan együgyü misze­rint a gondnok urat a nyakából le ne taszítsa. — Meghívó. Az „Iparos Olvasókör“ folyó év deczember hó ‘26-ik napján saját helyiségében, Csokonai-utcza 4-ik szám szükségletei fedezésére házias tánczrnulatságot tart. Belépti-dij 1 kor. A vendégek ellátásáról házilag lesz gondoskodva. Kezdete * órakor. — Moflhivó. A Szatuiár-németi hivatásos tűzoltók 1903. évi december hó 25-én a „Vigadó“ összes termeiben theaestélylyel confetti és szer­pentin dobálással egybekötött táncmulatságot rendez. — A városi hatóság figyelmébe. A vasúti hídon át Szatmárhegy és Ombod felé vezető utat a sok vonatjárás következtében a nap több ré­szében akadálytalanul nem használhatja. Megtör­ténik hogy egész negyed órákat kell eltölteni az állam vasúti átjárónál különösen olyankor, ha a gőzmalomból kocsikat szállítanak. Mivel az a vasúti töltés ott olyan magas, hogy egész könnyű­szerrel lehetne a kocsi utat alatta vinni keresz­tül ; a. drága időt felhasználni óhajtó szegény vá­rosi fuvarosok, továbbá a városra dolgaikat in­tézni jövő vidéki lakosok érdekében felhívjuk a városi törvényhatóságot szíveskedjék e tárgyban a nagyméltósági kereskedelemügyi minisztériumot megkeresni. Más városokban is, ily nagy forgal­mú utakon hasonló módon történnek átjáró készí­tések. A jelen viszonyok között ezt Szatmár is, , úgy a maga mint a vidék érdekében szükség, j hogy feltétlenül kieszközölni igyekezzék, annyi- I val is inkább mert ez időszerint ez nagy nehóz- I ségekbe ütközni nem is fog. Több vidéki. — Öngyilkosság. Ma napság már nem ritka, s igy fel som tűnik sokaknak, ha egyik avagy másik megtévedt halandó önkezűleg oltja ki éle­tét. Nap, nap után hallunk öngyilkossági kísér­letről. íme most is e hó 1 '-én, a délutáni Ki­rályháza felé robogó vonaton Braun Jenő halmi-i lakos agyonlőtte magát, s szörnyet halt. A sze­rencsétlen 20 éves fiatal embert a mai napság divatozó kártya vitte az öngyilkosságra, elveszít­vén mintogy 4000 koronát. A nagy Veszteséget nem tudta túl élni, s az öngyilkosságban kere­sett menedéket. A szerencsétlen ifjúban Braun Sámuel a halmi-i kereskedelmi bank pénztárosa fiát gyászolja. repébe s ez eredményezte, hogy az előadás tel­jesen összevágó volt. Igen jók voltak F. Lányi Irma, Garai Ilus, Nagy Sánder, Bátosi, Nagy Sándor és Szentes. Szerdán „Drótos tót“ került színre harmad­szor telt ház előtt. Az előadás teljesen kifogás­talan volt. A szereplők mindegyike nemes am- biczióval játszott. Ki kell emelni különösen Tá­bori Emilt (Pfefferkorn), ki ez estén bebizonyí­totta, hogy a vidéki színészek egyik legtehetsó- gesebbike.. Remek játékáért nyilt sziuen is meg­tapsolták. Mellette jók voltak Tornai, Szentes, Nagy Sándor. Csütörtökön Gorky Maxim nagyhatású da­rabja „Éjjeli menhely“ került színre. A darab­nak meséje nincsen és tárgya az orosz nagyvá­rosok züllött alakjai életmódjának leírása, mely abban concludal, hogy ezen erkölcsi züllésből züllésből feltámadás nincs. A darabot meglehe­tős előadásban adták, csak Aradi (Luka) volt egy kissé színtelen. Hírek. — Lapunk legközelebbi száma Kará­csony szombatján, 24-én fog megjelenni. — Lorántffy estely. A szatmárvármegyei Lorántffy Zsuzsánna egyesület, mely Szatmár város közönségében vallás különbség nélkül annyira feltudta rövid másfél év alatt kelteni maga iránt az érdeklődést és rokonszenvet, — folyó hó 12-én tartott nagyedik felolvasó estélyé­vel az érdeklődésre és rokon szenvre méltán rá is szolgált. Mint mindig úgy ez aikalommal a legkitűnőbb erők szerepeltek. Az estélyt az egye­sület újonnan szervezett vegyes kara nyitotta meg, előadván Tinódi Sebestyén remek kis éne­két. Az énekkar első fellépésével nagy remé­nyekre jogosította fel a közönséget precziz ének­számaival. Az ének elhangzása után Biki Károly esperes tartott rövid megnyitó beszédet; fog­lalkozván benne a szeretet vendégség krisztusi eszméjével. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Szabados Ede ev. ref. főgymn. tanár gyönyörködtette a közönséget nagyszabású köl­tői bcszélyének felolvasásával. Ez után jött még csak az est fény pontja : Dézsy Pálné és Dem- jón Sándorné úrnők kettős éneke. Dézsy Pálné úrnő gyönyörű szép csengő fülbemászó hangjával egészen magával ragadta a közönséget mihez nem kis mértékben járult Demjéu Sándorné mű­vészies kísérete. Nem is maradt el a hatás, Fre­netikus tapsvihar követte az ének számot mely mindaddig nem csilapult, mig meg nem ismétel­sas leszállóit a sziklacsucsról s a vérszomjazó oroszlán ereje érzetében gyönyörködve játszado­zott az ártatlan báránykával. Ezen időkorra esik hazánkban a reformá- czió kezdete is. Katalin már mint gyermekleáoy Luther követői közé tartozott. Ezt állíthatjuk biztosan onnan, mert Pempfiinger Márk szebeni királybíró, az országgyűlési végzések, királyi rendeletek és kemény parancsok daczára is ki­tudta vinni azt, hogy Szebenben nemcsak hogy nem üldözték a reformácziót, de az ő oltalma és pártfogása alatt az ogész város és vidéke be­vette az újított vallást. Katalin a reformáezió iránti előszeretettel, sőt annak nyilt bevallásával ment a királyi udvarba, hol maga a királynő szintén titkos pártolója volt a Luther tanának, noha e hajlamát nem érvényesíthette az osztrák uralkodó család és a magyar hatalmas főpapság ellenére. Azonban volt elég alkalma a királynénak enyhíteni a. reformáezió ellen hozott kemény tör­vényeket. Midőn azért Katalin saját tűzhelyet alapított elsőben is férjét nyerte meg az újított vallásnak és a hatalmas férfiú semmit sem tö­rődve az országgyűlési végzésekkel, megkezdte nyíltan pártfogolni a Luther vallását s jobbágyai között elterjesztette azt. Ezen időszak Volt a Katalin életében a leg­boldogabb kor! Férje hő szerelme, s kisded fi­acskája János betöltötték lelkét a legédesebb boldogság»3-!- egy feslő virág picziny bim­bójával, melyre oltalmul egy dús lomb borult, s mely fölött a boldogság csalogánya zengi sze­relem dalát: olyan volt élete Katalinnak az enyhe családi fészekben. .... De irné vihar közeleg! Sötét felhő tornyosul a boldogság tiszta kék egére, méhében hordva a sorsharag tüzes villámait. A szelíd ga­lamb félve röpkéd fészke körül, remegve hallja a távoli dörej baljóslatú hangját. A királyi sas szétterült szárnyakon repül a vihar elé, magasz­tos gyönyört érezve a vész közeledtén. Miért van, hogy az ember életében oly rö­vid a boldogság tavasza ? . . oly hirtelen jön a forró nyár, mely reményünk zöld pázsitját, sze­relmünk feslő bimbóit elhervasztja, — jön a vi­har s az enyhe fészket megtépi, szétdulja! Rövid volt a Katalin boldogságának is ta­vasza. Az 152ri-ik év bekövetkezett, sötét, gyá­szos éve a magyar nemzetnek. Gyermek király, önző, viszálkodó főurak ásták maguknak s a nemzetnek a dicstelen sirgödröt, mely fölött a diadalmas félhold másfélszázadig hirdette a ma­gyar szégyenét, gyalázatát 1 II. Lxjos király a fegyveres nemesség gyül- helyóül Tolnát tűzte ki. — Török Bálint az elsők közt volt, ki dandáréval királyának, s honának védelméro sietett. Nem késett elhagyni a hu nőt s az ártatlan csecsemőt, keblének drága kincseit, mert a haza veszélyben volt. Es neje Katalin, mint lelkes magyar nő, nehéz szívvel bár, de houleányi lelkesedéssel bocsátotta el oldala mel­lől a bátor férfiút. Mint hitves kétségkívül óhaj­totta volna férje honnraaradását, nem önzésből, de kisded gyermekéért, ki még bölcsőben szen- dergett az élet hajnalán. Mint honleány pedigi kötelezve érezte magát megtenni mindent amit csak lehetett a hazáért, feláldozni családi para­dicsomát, lehet férje életét! Itthon csend és édes gyönyör — a csatamezőn fegyverzörej és sötét halál 1 e között volt választása a hitves­nek. És Katalin valódi magyar nőhöz méltó ál­dozatot hozott. Női kötelmei közül a súlyosab­bat választotta. A mohácsi gyásznap után az egész ország­ban felfordult a rend. Megkezdődtek a párttusák. Zápolya tu ezer emberrel Szegednél állott, s most minden szem ő reá volt függesztve. Érő, hatalom, méltóság volt kezében s a nemzetiséget különböző adományokkal kötelezte le magának. A királyné Pozsonyba menekült Szolimán Budáig jött elpusztítván útjában a nagy vidéket. Két fő személy volt az országban, kik kö­rül a főurak csoportosultak ; Mária királyné és Zápolya, Pozsonyban Ferdinánd, Tokajban Zápo­lya választatott királynak. Török Bálint heves, ingatag jelleménél fog­va hol egyik, hol másik párthoz csatlakozott. A vitézségéről s kitűnő képességeiről ismeretes férfiút a két ellenkirály dús javadalmakkal igye­kezett megnyerni magának külömbüző bizalmi állásokba helyezték. Elképzelhetjük, hogy ezen zivataros időben kevés időt tölthetett neje oldala mellett. Katalin ezen idő alatt mintegy utalva lön arra, hogy gyermekeinek s a tudománynak éljen. (Folyt, köv.) t (Ö Megbízható czógektől SZATIVIÁR, “ jutányos arban kaphatók | Weizer Györgynél a ki mint >/.akériö a venni szándékozók kényelmére jótállás mellett készletben tart uj zongorakai, nem kell Bécs, vagy Budapestre menni. Zongorák javítása és ...........hangolását úgy helyben, mint vidéken elfogadok. -......................................... -

Next

/
Oldalképek
Tartalom