Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-12 / 50. szám

S Z A T M Á ß. dec. 12. Színészet. Hétfőn, f. hó 7-én Sziebenburger K. törté­nelmi színmüve, „Bottyán generális“ került színre féllielyárakkal, nagyon kis közönség előtt. E da­rabot már a múlt évadban láttuk, ha összeha­sonlítást teszünk, úgy a két előadás közül a mostani határozottan jobb volt. Habár az egyes szereplők, mint Bátosi csak kiabálással akart hatást elérni. Szentes pedig a pap szerepében is komikus volt. Ezért történt aztán, hogy a közön­ség a legszomorubb jelenetnél is hahotába tört ki. Több komolyságot kérünk ! 1 F. hó 8-án kedden este „Bob herezeg“ ke­rült színre telt ház előtt nem a legsikerültebb előadásban. Hiába igyekezett Kornai Margit (Bob) minden tehetségét kimutatni, a mi sikerült volna is, ha a mellék szereplők segítségére lettek volna, és ha a zenekar túlságos erős játékával Romainak különben nagyon kellemes, de nem elég erőteljes hangját nem szorította volna le. Ügyes játéka, bájos megjelenése azonban min­denkit a legnagyobb mértékben kielégített. Re­viczky (Annie) nagyon naiv volt. A férfiak közül Szentes és Papír Sándor játszottak elég jól. Decz. 9-én szerdán egy franczia bohózat Dr. Nebántsvirág került szilire óriási közönség előtt. Igazán megfejthetetlen, hogy egy olyan darab, mint az, oly szép közöuségot tud össze­hozni. Hiába ! Újdonság !! Mindenki kiváncsi volt reá. Hogyne! Egy franczia bohózat. Bizonyára jól mulat mindenki, mert — tetszik tudni szereti ez a mi szolid közönségünk, ha egy kicsit csik­landós is a darab — Ebbe a franczia bohózatba pedig' bizonyára elő fog kerülni egy nehány hűt­len asszony, házibarát stb. a mi a franczia rideg családi életben mindennapos. Ezt gondolta és gondolhatta mindenki, ezért volt telt ház, de már azt, hogv a trágárságig folyó discurzusok jöjjenek elő benne, mint volt különösen az első felvonásban — azt senki nem várta. Ezért volt aztán, hogy igen sok szülének pirulnia kellett gyermeke előtt, ezért volt, hogy igen sokan, kik mulatni mentek a színházba, visszahúzódtak a páholy sarkaiba és ott szégyenkeztek. Az oly, még uem a szatmári romlatlan közönség elé való kifejezéseken, színészeinknek — hamar minden áron elő akarták adni — simán keresztül kellett volna siklaniok, de nem, ők éppen azoknak hang- súlyozásával akartak sikert produkálni. A sze­replők bármint is igyekeztek, inkáb komédiát, mint művészetet mutattak fel. Még egy szót Krémer igazgató urnák 1 Ön leginkább tudja, hogy még nem annyira romlott a mi színházba járó közönségünk Ízlése, hogy ily előadásokért pártolja a szinmüvészetet. Ha tehát azt nem akarja, hogy pangjon a színház, jobb az ilyféle darabokat félre dobni és hagyni a pestiek, avagy párisiaknak. Decz. 10-én Boccacio került színre nagyon kevés közönség előtt. Pedig megérdemelte volna a látogatást, mert oly szép zenét mint ennek van, ritkán lehet hallani. Kornai most is kedves és igen jó volt. Márkusnak is érvényre jutott hangja. Szentes és Tábori meglehetős derűs hangulatban tartották a közönséget. II Írek. — A Lcránlffy Zsuzsanna egyesület ma este 6 órakor tartja negyedik felolvasó estélyét az ev. ref. főgymn. tornacsarnokában következő műsorral: I) Ének, előadja az újonnan alakított Lorántffy Zsuzsánna vegyes énekkar. ‘2) Meg­nyitó beszéd. Tartja B i k i Károly esperes. 11) Felolvasás, tartja Szabados Ede főgymn. ta­nár. 4) Szavalat, előadja M a j t é n y i András főgymn. tanár, 5) Ének, előadják I) é z s i Pálné és D e m j é n Sándornó úrnők. G) Záró ének, előadja a Lorántffy Zs. vegyes énekkar. E nagy­szabású felolvasó estélyre ez úttal is felhívjuk az érdeklődő közönség figyelmét. Igazán elisme­! résre méltó munkát végez e missiót teljesítő egyesület rendezősége, mert nem kiméivé időt, fáradságot azon van, hogy — a közönség szó­rakoztatásán kívül — a szeretet magvait hintse a szivekbe, hogy az idővel kikelve terebélyes fává növekedjék, melynek árnyékában a szegé­nyek, árvák, ügyofogyottak menedéket találja­nak. Már karácsony estélyére is tervez egy es­télyt, melyen a városban levő elesett szegénye­ket és árvákat élelemmel, s ruházattal óhajtja segélyezni. Szeretet vendégség ez, a minőket már az ős keresztyének tartottak, s ezt eleve­níti fel a buzgó egyesület karácsony szombatján. Ezen szeretet vendégségről különben a jövő szá­munkban bővebben fogunk szólani. Felhiván a jóltevő közönséget már itt is, hogy c nemes tö­rekvésben a Lorántffy Zs. egyesület rendezősé­gét támogatni szíveskedjék. — A szatmári Kölcsey-kör holnap vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza dísztermében tartja rendes évi közgyűlését, amelynek műsora a következő: 1 Elnöki megnyitó. 2. Titkári je­lentés. 3. Pénztári jelentés. 4. A tisztviselő kar s a szakosztályok lemondása. ;">. Tisztviselők és szakosztályi tagok választása. G. Indítványok. A közgyűlés végeztével » I órakor matiné, illető­leg Deák-ünnepély lesz, amelynek műsora: I. Hunyadi-induló. Lányi Ernőtől. Énekli a Dalegye­sület. 2. Emlékbeszéd Deák Ferenczröl tartja Dr. Fechtel János. 3. Deák szelleméhez. Bán Aladártól. Szavalja Dr. Lénárd István. I. Szent hamvak. Gaál Ferencztöl. Énekli a Dalegyesület. Úgy a közgyűlésre, mint a matinéra a kör tag­jait s az érdeklődő közönséget tisztelettel meg­hívja az elnökség. Távozó ezredparancsnok. Lencz Győzőt, a szatmári m. kir. 12. honvéd gyalogezred pa­rancsnokát ö Felsége a szegedi honvéddandár fájdalom könnye, egy fehér galamb a viharos : felhő sötét borulatán . . . egy nő, ki oly boldog lehetett volna s mégis oly boldogtalan lett. Pempflinger K. nem magyar vérből szárma­zott, de egyike a legtiszteltebb magyar nők­nek múltúnk hölgyei közül. Születési éve a XVI. század elejére esik. Atyja Pempflinger Márk, a szászok főispánja volt. Gyermekéveiről keveset mondhatunk s annyit állíthatunk bizonyosnak, hogy az apai házban főrangú hölgyhöz méltó neveltetést nyert, minek bizonysága az, hogy Mária királynő palotahölg.véül választó s udvarába vitte az ifjú leányt. És ez időponttól kezdődik a Katalin élettörténete. A magyar királyi udvartartás hírben és fényben első volt Európában Nagy Lajos, Mátyás korában s e királyi fény nem homályosult el II. Lajos korában sem annyira, hogy nagy meg­tiszteltetés ne lett volna egy ifjú leányra nézve, ha a királyné közvetlen környezetébe juthatott. Pempflinger K.-t akár származása, akár szép­sége, vagy műveltsége képesítette arra, hogy a királynő udvarába jusson, egyiránt hinnünk kell, hogy az egykorú itju hölgyek között kiváló sze­repre volt hivatva. És ha még azt is tudjuk, hogy Mária királynő ritka szellemi képessége, fényes műveltsége, tudományszeretete közbámu­lat tárgya volt: igazolva van előttünk, hogy P. Katalinnak is kiváló nőnek kellett, lennie, midőn j egy ilyen királynő oldala mellé választotta. Égyébiránt a magyar kir. udvar oly mii- j veltség hírében állott abban a korban, hogy a j szomszéd fejedelmek nyereségnek tartották ott i neveltetni leányaikat. így Dorottya, a bolgár fe- , jedelem leánya, később bosnyák királynő. — I Henrik sweidniczi herczeg leánya, később X-ik Károly neje stb., itt noveltotték. Számos ifjak voltak felvéve mindkét nemből az udvarhoz, hogy annak fényét emeljék ünnepélyek alkalmával, mi­nők nagy számmal fordultak elő az udvarnál Különösen pedig Mária királynő, a gyönge és tehetetlen Il-ik Lajos neje, V-ik Károly és I. Ferdinand hatalmas császárok testvére, Miksa császár unokája, midőn magyar királynő lett — a büszke országnagyok ellenében — oly eré­lyesen kezdte visszaállítani az alászállott királyi tekintélyt, annyi szellemi erővel s tudományos képzettséggel kozdett királynői hivatásához, hogy csakhamar kivívta magának a feltétlen tisztele­tet. Midőn bizonyos . törvényezikkeket II. Lajos elé terjesztettek megerősítés végett, melyekben a többek között az is határoztatott, hogy a kir. kincstár évnegyedenként országbiztosok által megvizsgáltassák : a királyné tollat ragadt s az egész czikket kitörölve, azt irta azok fölibe 1 unus rex, unus princeps 1 parancsnokává és helyére Csanádi Frigyes hon­véd ezredest, ki jelenleg' a honvédelmi miniszté­riumban van beosztva, nevezte ki. — Uj doklorok. Veréczy Ernő és Nagy Gá­bor ügyvédjelölteket f. hó ó-én szombaton az összes jogtudományok doktorává avátták; Ve­réczy Érnőt Kolozsváron, Nagy Gábort pedig Budapesten. — Gyűjtés a szatmári ev. ref. felső leány­iskola, s ezzel kapcsolatos tanitónőképzö részére az 190*2—903-ik évben. Biky Károly esperes buzgó tevékenységét fényesen igazolja az az alap, .melyet a felső leányiskola és tanitónőképzö részére teremtett, s ime 3 év alatt mintegy há­rom ezer koronára növelt. Ez alaphoz Biky Ká­roly esperes ur lelkes felhívására ez évben a következő egyházak és egyházmegyék járultak adományaikkal, u. m.: A szatmári egyházmegye 25 K, a beregi egyházmegye 20 K, a nagyká­rolyi egyházmegye pedig 2 M K, továbbá a rá- polti 5 K G2 f, a keérseiujéni 2 K 71 f, a maj- tisi 4 K, a szatmárnémeti 4 5 K 30 f, a matol- csi 18 K (i i f, a k. tótfalusi 3 K 24 f, az atyai 5 K, a v.-oroszi 3 K 40 f, a n.-szekeresi 4 K, a gacsályi io K 13 f, a nagyecsedi Go K, a pa- nyolai 10 K. és a ricsei egyházak 2 K 40 f, hozzáadva a múlt évi pénztármaradványt 10 K (>•< fillér, az évi gyűjtés 4G3 K 68 fillér. Legyen áldás az a d o m á n y ózó egyházakon és az egyesületen is, melyre e nemes adományok be­folytak. * A Heti Szemle h it. Egy hosszabb czikk- ben a nevezett lap a kormány valláspolitikájá­ról tárgyalva a miniszter elnök azon kijelentéséről, hogy „úgy a népoktatás ügyre, mint az állam érdekeire nézve hátrányos az államosítás“ azt mondja, hogy „Tisza István itt a saját felekeze­tűinek iskoláira gondolt. A kath. iskolákat avas­kalapos kálvinista felfogás mindig olyan fészkek­nek szerette feltüntetni, melyekben a hazafiatlan- ság dudváit tenyésztik Mózes madzag akart ez tehát lenni stb.“ Majd arra a kijelentésére a kormány elnöknek, hogy a felekezeti iskolák az államiakkal egyenlően segélyezendők a követke­zőket mondja. „Könnyítve lesz tehát a ref. köz­ségek terhein, jó módba fogja helyezni a református iskolák tanári karát, hogy erősítse a prot. intel- ligentiát . . . Rettentő vakság kellene ahoz, hogy valaki feltételezze Tiszáról, a ki ismeri az ő vas­tag nyakú siirgölödősót saját felekezetű körül, hogy nekünk is azzal a mértékkel mérjen. Hi­szen a másik nem elég titkosan rejtegetett czél az ugyneveott „kiérik á 1 i s“ uralom megdön­tése.“ Ezeket olvasóink tájékoztatása végett minden megjegyzés nélkül közöljük. — Eljegyzés. Yuja János, törekvő czipőke- reskedő a napokban tartotta eljegyzését Szűcs Juliskával, özv. Szűcs Mihályné kedves leányával. — Tud'inasul. Közérdekű, társadalmi kér­déseket tárgyaló jó czikkeket, valamint tárcza Csak jellemzésére emlitém ezt a királyné­nak, annak bizonyságául, hogy P. Katalin ily királyi nő oldala mellett kétségkívül megnyerte a műveltségnek, szellemi nagyságnak mindazon feltételeit, melyek egy történelmi nő alak emlé­kezetét megörökíteni hivatvák. De nemcsak értelmi képzettséget nyert az udvarnál Katalin, itt hasadt fel szivére a szere­lem hajnala is. A műveltség bármily ragyogó le­gyen is, a nő világát soha be nem tölti. A nő világa a szív, levegője a szerelem. A királyit ud­var fénye, az ünnepélyek csillogása csak külső érzékeit izgatták, szemeit kápráztatták, de szi­vét nem érintették az ifjú leánynak. Szivvírága egy kisded bimbó volt, melyet a csillogó fénysu­garak hasztalan érintettek . . . szerelem harma­tát s meleg leliellotét várta az, hogy kolyhét kinyissa. Katalin a királyi udvarban megismerkedett sok külföldi jelesekkel s a legelőkelőbb magyar ifjúkkal. Ez utóbbiak közt volt enyingi Török Bálint, egy harczkedvelő, bátor, de ingatag jel­lemű ifjú, kinek megjelenése az udvarnál clhatá- tozó volt Katalin sorsára nézve. A két ifjú csak hamar megértette egymást s Katalin boldognak érezte magát szerelmében. (Folyt, köv.) bZATMÁ lí, »'bízható czóg'oktől zz jutányos arban kaphatók ^ Hunyady-úlcza 27. sz alatt, a ki mint »/..tkériö a venni szándékozók kényelmére jótállás mellett készletben tart uj /.ongei'.il<at, nem kell Becs, vagy Budapestre menni. — Zongorák javítása és -----------------— hangolását úgy helyben, mint vidéken elfogadok, t.................. ; :;.t~

Next

/
Oldalképek
Tartalom