Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-15 / 33. szám

SZATMÁR, 3 4-ik napjainak délelőtjein, naponta 8 órától fél 12 óráig eszközöltetnek, megjegyeztetvén, hogy az I. osztályba 1-én és 2-án csakis protes­táns vallásunk vétetnek fel, 3-án és 4-én más vallásuak is. 5-én lesz a tanulók számba vétele, ti-án a tanév megnyitása, 7-ón a tanítás meg- ! kezdése. Tandíj, melyben minden iskolai dij bent foglaltatik, egész évre prot. vallásunk­nak 61 kor., másvallásuaknak 73 kor. Az első félévre a prot. vallásuak 37 kor., más vallásuak 43 koronát fizetnek a beírás alkalmával. Ezen összegből 17 kor. még a tandíjmentességért fo­lyamodók is tartoznak fizetni. A második félévre a prot. vallásu 24 kor., más vallásu 30 kor., fizet. Amelyik szülőnek főgimnáziumokba egyszerre 3 vagy több fia jár, egy azok közül tandíjmen­tesen vétetik fel. A görögpótló tanfolyam az V-ik oszt.- ban meguyittatik és évenként fokozatosan felál- littatik a következő osztályokban is. A gimnázium Y-ik osztályába belépő tanuló szülője vagy gyámja köteles kijelenteni, illetve irásbelileg kinyilatkoztatni, hogy a fia, illetve gyámoltja az 1890. év XXX. t.-cz. értelmében a görög nyelvet, vagy az idézett t.-cz. által meg­határozott más tantárgyakat fogja-e tanulni. Szatmár, 1903 aug. C. — Az igazgatóság. A szatmári szabadelvű pírt a debreczeni átirat felett folyó hó 8-án tanácskozott s annak szellemét magáévá tette s feliratilag határozta értesíteni az országos szabadelvű pártot a nem­zeti követelések ügyébe. Vármegyei közgyűlés lesz augusztus 1-én délelőött 11 órakor Nagy-Károlyban, melynek egyik főtárgyául a Rakóczy ünnepély mikénti rendezése van kitűzve. •89 — Rákóci bál. Kedvező időben, szépszámú intelligens közönség jelenlétében lett megtartva folyó hó 9-én vasárnap a mikolai Rákóczi bál. A szépen feldíszített helyiségben már 8 óra előtt kezdett gyülekezni a programm meghallgatására a közönség, melynek központját a nagy érdeklő­déssel várt felolvasása képezte Csengői Gusztáv eperjesi theologiai tanárnak. A közönség nem is csalódott a tudós költőben, mert finom történelmi érzékkel és mély hazafias szellemtől áthatott al­kalmi felolvasását elismerés és élénk taps jutal­mazta, A többi számok is, u. m. Hadadi Erzsiké cimbalomjátéka, Szentiványi Sándor és Kürthy József urak szavalata mind művészi magaslaton állottak. A megjelent hölgyek névsorát itt közöl­jük : Asszonyok: Szász Lajosné (Halmi.) Reich Miksáné, Altman Lajosné, Spiegel Ferencné, Széli Györgyné, Bencsik Istvánná, Melegh Gyu- láné, Ürge Iraréné, (Lázári.) Zolnay Elekné, Hro- nyecz Antalné, Orosz Árpádné, Zeke Yincéné, Ko­vács Zsigmondnó, Szentgyürgyi Zsigmondné, Illyés Sándorné, Barkász Albertné, Bónis Ká- rolyné, Dócso Bálintné, Szepesy Endréné. Kondor Bálintné, Dómján Lajosné, Bus Ferencné Bél- teky Gyulánó, Császi Antalné, Osztrovicky Ist- vánne, Göblyös Péterné, Kádár Jánosné, Hübéry Pálné, Hadady Gedeonná, Lengyel Sándorné, Lengyel Istvánná, Kondor Sándorné, Nagy Ist- vánné, Nagy Bálintné, Décse Ferencné, Császy Jánosné. Leányok: Bónis «Birike, Szász Matild és Ilonka (Halmi.) Szilágyi Giziké, Papp Matild, Sza­aug. 15. ______ ____________ Ne m ér az semmit. — Minden virtusa ab­ban van, hogy olyat mond, a mit nem lehet pa- pirra tenni. Fiatal ember; minek rontaná ma­gát vele. — De tanító ur. Tudja öcsém. Menjen haza. Ne is nézzen szét a faluba. Nincs itt semmi. Paraszt világ ez csak. Nincs itt olyan ember egy se, a kire szót jpfietne' vesztegetni. A pipa ekkorára ki is égett. A tanjtó ur hozzá fogott egy uj művelethez. Elővette a pisz­kált, meg kotorta a hamut, kiverte, ki tiszto­gatta s zacskó után nézett, hogy újra töltsön. Én beszéltem; nem tudom figyelt-e rám, de egyszerre azt mondja: — Hanem azért nem bánom, nézzük meg Béni bácsit. Észrevett egy gyereket az utczán. Kikiáltott: Jóska te 1 Otthon van nagyapád ? — Nincs. — Hát? Elment gazér a malomszegbe. Épen most ment el, de már él-ól amoda fele megy la. — A tanító rám nézett. No, majd meglátjuk holnap. — Sebaj. Hát igazán nem akar rákapni a pipára ? S mosolygott csendesen, és a mi csak erre­felé divatos: jóságosán. bő Margit (Békés.) Svimmer Annus, Altmaun Etel, Bélteki nővérek, Kiss Erzsi és Kata, Melegh Mariska, Kanizsai Erzsi és Etel, Osváth Ilona, Dómján Erzsi és Ilona, Barkász Jolán és Vilma, Lengyel Hedvig és Margit, Kovács Erzsi. Kővár Anna, Dörner Hedvig, Hajdú Irén és Mariska. (Nagyar.) Hefner Etelka, Lovas nővérek, Zolnay i Lidiké, Bencsik Erzsiké, Viola és Ibolyka, Bar­kász nővérek, Hronyec N. Szabó Nelli, Sepsy N, Kondor Erzsébet, Polity Gizella, Simon Iduska Hadady Erzsébet és Mariska, Császy nővérek, Szabó Margit. (Batiz) Hefner Etelka, Hajdú Mar­git, Széli Idus. A kerület országgyűlési képviselője Luby Béla is részt vett egy kevés ideig a mulatságon. A mulató közönség a legjobb emlékekkel távo­zott A bor és a vendéglői kiszolgálás bizony némi kívánni valót hagyott. — Eljegyzés. Barabás M. Béla fiatal mészá­ros, ma d. u. tartja eljegyzését Papp János föld- birtokos szép és szeretetre méltó leányával Ma­riskával. — Cseplák Bálint keresk. utazó, holnap tartja eljegyzését, Horváth Mariska kisasszony­nyal Vily (Zempléu-megyében.) Eljegyzések. Pásztor Károly helybeli fiatal szabó iparos ma egy hete tartotta eljegyzését Székely Józsefné kedves leányával Mariskával. — Joó József a szatmár érd. h. é. vasút gépésze, eljegyezte Miké Ilona kisasszonyt. Fu rcsa históriáról ir szilágysomlyói levele­zőnk. Smaltik György csizmadia mesternél, kinél kis gyermeke súlyos betegségben feküdt, folyó hó 7-én este, az az óra, mely öt esztendeje nem járt, kilenczet ütött, de el nem indult. — S a beteg gyermek másnap reggel kilencz órakor meg is halt. — Végzetes jóslat. Mi is furcsának találjuk, habár babonákba nem hiszünk. — Gyászhir. Egeresi Lajosné élete 67-ik házasságának 45-ik évében hosszas szenvedés után f. hó 1 I -én meghalt. Temetése 13-án d. u. 4 órakor volt az ev. ref. egyház szertartásai szerint a Verbőczi-utcai 2-ik sz. gyászháztól. Béke poraira! — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik szeretett nőm temetésén megjelentek s e rész­vétükkel fájdalmamat enyhíteni akarták, ez utón mondok megjelenésükért hálás köszönetét. Szat­már, 19U3. aug. lő, Egereséi Lajos. — Megölte a gyermekét. Stidler Istvánná, szül. Nagy Róza rossz viszonyban ólt az urával annyira, hogy szétszakadtak egymástól, az asszony bejött Szatmáriul cselédnek, inig a férje Homoródon maradt bojtárkodni. Újszülött gyer­meküket pedig Alsó-Homoródon daj kaságba adták a tartásdijjat pedig havonkint fi forintot, a férj vállalta magára. E megegyezés szerint rendesen ment a dolog, mig Stidler István e hó elején megtagadta gyermekük tartásdijának fizetését, így tehát az asszonynak saját keresetéből kellett volna a tartásdijjat fizetni. Ekkor az asszony rossz gondolatra jött s elhatározta, hogy gyerme­két megöli. F. hó 6-án karjára vette a pár hó­napos csecsseinöt s elment vele a homoródi erdő­be, ott az erdő szélén egy tóba ölte a gyerme­ket, még pedig úgy, hogy a gyermek nyakára köveket kötött. A nehéz bűntett elkövetése után visszatért Szatmárra; de elfelejtette az izgalom­ban összeszedni a tó partján hagyott pólyákat, amelyből a gyermeket a gyilkosság előtt kifej­tette. Ez a kiáltó jel nyomra vezette a csendőr­séget s a gyermek hulláját megtalálták a tóban. A gyilkos anyát a rendőrség elfogta s átadta az ügyészségnek. Az asszony mindent bevallott. — Gyászhir. Suri Jenő a szatmári kir. kath. tanítóképző II éves növendéke f. hó i 3-án bosz-= szas szenvedés után elhunyt. A megboldogult földi maradványai f. hó 14-én helyezték örök nyugalomra a család és tanulótársai fájó részvéte mellett. Nyugodjék békében 1 — Az qrszigqs orvosszóvetság sorsjáté­kéhoz. Megragadjuk az alkalmat, hogy az orszá­gos arvQSHzüvetsóg sorsjátékot rendezett az or­vosi nyugalomdij- és segélyintézet javára, misze­rint elmondjuk véleményünket az orvosról, Az orvos az emberiség legnagyobb jólte- vője, az emser legigazabb, leghasznosabb barátja, neki köszönhet az omberi faj a legtöbbet a vilá­gon. A rettenetes nagy betegségek ellen az or­vos ragad fegyvert, a tudomány fegyverét, az orvos vet gátat a gyermek halálozásnak, a ra­gályos betegségek pusztításainak és ezer-ezer uj gyógymódot és gyógyszert talál fel, gyógyít, ku­tat, tanul folyton, hogy mentse az emberiség szen­vedőit. Es mégis a hálátlanság legjobban az or­vost éri. A legtöbb orvos küzködik nagy tudomá­nya mellett a megélhetésért, küzköd véres verej­tékkel a mindennapi kenyérért. így történhetett azután az, hogy a mai napig orvosoknak nem volt nyugalomdij és sególyző intézete. Az országos orvosi szövetség most megala­pítva az orvosi nyugalomdij- és segélyző inté­zetet, ennek céljaira világhírű tanárorvosaink ve­zetése mellett egy koronás sorsjegyből álló tárgy­sorsjátékot rendezett, melynek húzása ez év ok­tóber 10-én lesz Budapesten. E bizottság ólén többek között a követke- állanak: Kétly Károly dr. udvari tanácsos, Than- hoffel L. dr. királyi tanácsos, egyetemi dékán, Lenhossek M. dr. az anatómiai intézet igazgatója, Lichtenberg Kornél dr. a poliklinika főorvossá, Nékám dr. tanár és Ónody dr. tanár. A kiváló tanárok, kik annyi emberéletet mentettek már meg, vezetése allatt áll az a sors­játék, mely hivatva van az agg elbetegiilt és munkaképtelen orvosok állapotán segíteni. A tár­sadalomnak tehát legszentebb, legnemesebb, de egyúttal a legnagyobb kötelessége, hogy e ne­mes és jótékonycélhoz a maga filléreivel hálateli szívvel hozzájáruljon. Szép és nemes vonás az orvosoktól, hogy ők ezen alapot nem közadakozás utján akarják megszerezni, noha nagy emberbaráti szolgálataik folytán ehhez teljes joguk lett volna, hanem sors­játékkal, melynél számos nyereménytárgynál a fő­nyeremény 50,000 korona értékkel bir. A sorsjegy ára 1 korona s kapható min­denütt, de legkönyebb Budapestre fordulni az országos orvosszövetség sorsjáték irodájához, Budapest, IV., Váczi-utca 17. — Tűz Fehérgyarmaton. Kedden ójel nagy tűz volt Fehérgyarmaton, ifj. Spitz Adolf uj, nagy istállója gyuladt ki a vármegyei takarék- pénztár udvarán. Ettől a tüztől a szomszédos Gacsó László istállója is kigyuladt. A tüzet kö­zel két órai erőfeszi tő munka után sikerült elfoj­tani. Az istállók biztosítva voltak. A megindított vizsgálat gyújtogatást állapított meg. A tettest a csendőrség nyomozza. — Bál parázs verekedéssel. Vasváriban az ifjúság vasárnap este bált rendezett; a batizi fiuk azonban, akik nagy számban voltak képvi­selve a bálon s a kik a testvérfalu ifjúságával ellenséges lábon állanak, — kötekedni kezdtek, lökdösték a vasváriakat s megjegyzéseket tettek rájuk. Ebből aztán verekedés lett. Lakatos Jani ogy padot felkapott s a kötekedők közé rágta; Gárdos Janit s Teremi Pétert akiket fejen talált rögtön elborította a vér. Nosza botott ragadott, a ki csak talált. Mindenki kapott egy-két kisebb nagyobb ütleget. Danka János albiróuak még 0gy ujját is leharaptak a tülekedésben, sőt a menekülő lányoknak is jutott véletlenből egy-egy ütés. Végre megérkezett a főbíró, aki szétosz­latta -a verekedőket. — Tűz. A Szamárhegyen Szilágyi József középhegyi lakos ólja a napokban éjjel 12 óra előtt kigyuladt s leégett. A benne lévő szarvas- marhákat alig lehetett megmenteni s szerencsére szél nem volt, igy a szomszédságokat nem fe­nyegette nagyobb veszély. A tűz állítólag vigyá­zatlanságból történik. Furcsa, hogy a hegyen mindig történik tűz s nem akad gazdája. Külön­ben is nem lehet érteni, hogy mindenütt lehet rendet teremteni, csak ott nem. (! ?) Felelős szerkesztő : Bottyán Pál. Főmunkatárs: Inozédy Márton. Laptulajdonosok Kálik és Szeremy. Terményárak. Termény neme K. f' K, f. Tiszta búza .................... 13 8 0 14 20 Kétszeres......................... 12 — 1 2 20 Rozs.............................. 10 10 20 Árpa .............................. 9 09 40 Zab , .............................. 8 08 60 Tengeri ......................... 13 8 0 14 20 Kása.............................. 18 — 1 8 40 Paszuj fehér.................... 16 16 40 Szilva ....... 36 — 40 Krumpli ...... 2 80 3 Szalonna ......................... 14 0 — 148 E ladó gyümölcs termés. Nagy Béla lázári földbirtokos urnái az összes évi gyü­mölcstermés a legnemesebb fajokban eladó. gymn. tanuló teljes ellátásra felvétetik. Gyengébb tanulók egyúttal corepetitiót is kaphatnak. — Hol megmondja a kiadó­hivatal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom