Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-13 / 50. szám

deoz. 13.

S Z A T M Á R.

Jákó Mihály, ki szakavatottságáral, egyháza iránti lelkesedésével oly sok jót tett már a németi-egyháznak ; és adja Isten, hogy tegyen ezután is.

— Földrengés Ér-Körtvólyesen. Tudósitónk jelenti, hogy Ér-Körtvélyesen folyó hó 7-én déli 12 és fél órakor mintegy 10 másodpercéig tartó erős földrengés volt, mely óriási morajjal jött északnyugatról ,délkeletre s keresztül haladt Ér- Mihályfalván, Ér-Körtvélyesen és R -Piskolton. A legnagyobb rázkódás Ér-Körtvélyesen volt, a hol a ház falain levő képek, edények csörömpölve hullottak le; s az asztalon levő üvegek, poharak ősszetöredeztek.' A lakosok megrémülve futottak ki házaikból s remegve várták az esetleg bekövetkezhető szerencsétlenséget. Földrengés Ér-Körtvólyesen 1833-ban volt, utoljára, amikor az ev. ref.templom tornya is öszeomlott.

— A tanítók karácsonyi ajándéka. Végre hosszas vajúdás után a tanítók is elérték rég óhajtott vágyukat, illetve jogos kérelmük teljesítve lett. A vallás és közoktatásügyi minisztérium az állami tanítókat nagykorúságuk idejére a XI. fizetési osztály 3-ik fokozatába, vagyis az 1400 koronás fizetési fokozatba léptette elő úgy, hogy szolgálati évök arányában bejuthatnak ugyanazon fizetési osztály első fokozatába. — Azon tanítók pedig, kik nagykorúságukat el nem érték, mint segéd tanítók fognak működni. Az állami tanítóknál tehát megvan az 1100 koronás minimum, vájjon szegény protestáns tanitóink mikor érik el e boldog időket.

—- Varmegyei közgyűlés. Nagy-Károlyban f. év deczember hó 12-én vármegyei közgyűlés volt a vármegyeház nagytermében, melyen a megyei bizottsági tagok igen szép számmal jelentek meg. Az ülést fél tizenegy órakor nyitotta meg gróf Hugonnai Béla főispán.

Főtárgyak voltak : Luby Géza országgyűlési képviselő indítványa az ujoncz jutalék ellen, amely hosszas vitát provokált. Az állandó választmány indítványa az volt, hogy felirat intéz- tessék a képviselőházhoz a javaslatok ellen. A Luby Géza indokolásában azonban Nagy László alispán és Papp Kálmán a honvédségre vonatkozólag sértést találtak, s az ellen felszóilaltak. Végre az állandó választmány javaslata egyhangúlag ment keresztül.

Szintén szélesebb körű vita fejlődött ki a nagy-károlyi gör. kath. orosz egyház kérvénye felett, melyhez számosán hozzászóllottak. Ezek között különösen kitűnt hazafias megnyilatkozásával Gönczy Antal nagy-peleskei gör. kath. lelkész-esperes. A határozat az lett, hogy a nevezett egyház érdekében feliratot intéz a vármegye a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a uagykárolyi gör, kath. egyházat ne engedje eloláhositani.

A nagybányai 3-ik gyógyszertárt a vármegyei közgyűlés felállítani javasolja. Ezen kívül még a viczinális közutak ügyében volt bővebb tárgyalás.

A többi tárgyak a központi választmány javaslata értelmében intóztettek el.

— Meghivó. A „Szatmár-németi-i énekkar“ 1902 deczember hó 2< -án, Karácsony másod nap- • ján szükségleteinek fedezésére a „vigadó“ összes termeiben hangversenynyel egybekötött zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépő-dij : Személyenként 1 korona. Szives felüifizetések köszönettel fogadtatnak és a helyi lapokban nyugtáztatnak. Kezdete fél 8 órakor. Műsor : 1. Dalegyveleg. Előadja : a szatmár-németi-i énekkar. 2. Oziinbalom-játék hegedű kísérettel. Előadja: Fé- legyházi Mariska k. a. Hegedűn kiséri : Ferencz Ágoston ur. 3. Felolvasás. Tartja : Szabados Ede fügymn. tanár ur. 4. Fuvola-szóló. Fantasia del cantó, Lukácsi-tói. Előadja: szerző ur. Zongorán kiséri : Saja Viktor ur. 3. Szavalat. Tartja : Inczédi Márton s. lelkész ur. (5. Magyar népdalok, Előadja: a szatmárnemeti-i énekkar,

— Vadászat. Vasárnap deczember 14-én a szatmári vadász társulat a nagy erdőn hajtó vadászatot rendez.

Anyákon-vi közlemények. Születtek: Kiss Mária, Kozán József, Ádlerstein Róza, Fischer Erzsébet, Kanálos Éva, Róth Dezső, Stark Róza, Majtényi György, Váradi Erzsébet. Jasz- trovszki Károly, Katz Juliánná, Varga Róza, Pongrácz György, Bottyán József.

M eghaltak: decz. 7-től kezdődőleg. Januczás Mária !5 éves, özvegy Tóth Bálintné 103 éves, Frecska János 19 éves, Filep György 65 éves, Káli Ilona 3 éves, Karmacsi Sándor 14 hónapos, Varga Sándor 3 hónapos, Sólyom József 66 éves. Liszkay János 7i> éves," Sáfrány Sándor 2 éves, Balázs György 28 éves, Wochler Szeréna 2 hónapos, Szász Irma 8 éves, Oláh Erzsébet 9 éves, Feuer Erzsébet 29 napos, Vajda Teréz 8 napos, Bus Erzsébet 3 éves, Bai

laskó Sándor Géza 5 hónapos és Kapitány István 15 éves H. éves képezdei tanító.

— Karácsony a és ujsvre szebb, nagyobb örömet okozó ajándék, meglepetés nem képzelhető, mintha nőnk rokonaink, gyermekeink, barátaink részére megrendeljük a legelterjedtebb és legszebb szépirodalmi képes hetilapot, a „Képes Családi Lapok“-at. Félévre az egész előfizetés csekély (5 korona, egy negyed évre csekély 3 korona. Ennél olcsóbban, szebb meglepetést szerezni nem lehet. A „Képes Családi Lapok*- most ünnepeli fennállásának 25-ik évfordulóját és ennek emlékére minden uj előfizetőnek ajándékul egy szép regényt küldünk. Az előfizetés küldendő a „Képes Családi Lapok“ kiadóhivatalának Budapest, VI., Ó-utcza 12.

— Tegnap este az állomástól jövet Laboncz | László fiákeres szánkóján ült Blaun Ferencz a Hungária kávéház londinerje, ki oly szenesét- lenül esett ki a szánból, hogy a karja is kificza- j modott.

— 103 éves asszonv halála Szatmárnémetiben. Folyó hó 8-án helyezték örök nyugalomra özv. Tóth Bálintné, széletett Biró Zsunua aszonyt 103 éves korában. A nagykort elért nő Lázáriban született i 799-ben, s igy három századon keresstül, teljes egészségben hordozta az élet igáját. Az elhunyt agg nőt 3 gyermeke és 3 unokája gyászolja.

— Bársony Istvántól, a magyar természet csodálatosan finom tollú költőjétől uj könyv jelent meg. Czime: A róna és az erdő. Gyönyörű Diszmü, amelyet úgy a kiállítása mint a tartalma a magyar könyvirodalom maradandó becsű leg- remekebb munkái közé emel. — A könyvhöz mellékletképpen csatolt tiz szinuyimatu, művészi képet Feszti Árpád és Olggay Ferencz alkotta.

A szöveget pedig Bársony István irta. Az a Bársony István, akinek a neve a mai magyar irodadalomban már valóságos Programm. Hisz’ nincs ma senki más, a ki a magyar földről, a magyar népről, a magyar természetről oly határtalan ragaszkodással. annyi igazsággal, s költői hangulattal írna, mint ez az elsőrangú Írónk. Vannak ebben a mindenkép gyönyörű könyvben a Bársonyt annyira jellemző mesteri leírások mellett valósággal átélt vadásztörténetek, páratlnul érdekes állatjelemzé- sek, s a szabadban élő nép egy-egy szembeötlőbb ! alakjáról vett találó arczképek. Igaz dolgok ezek ; de részben egyszersmind múlandó dolgok is, amikről néhány évtized múlva — úgy lehet — már csak a bársony István könyvei regélnek, mint gyűjteményei a lassú átalakulás folyamán elváltozó, sőt itt-ott bizonyára egészen is eltűnő magyar érdekességeknek. A pompás diszmü a Pallas kiadásábau jelent meg a legfényesebb igényeket is kielégítő kiállításban, úgy hogy karácsonyi ajándékul nem is képzelhető megfelelőbb munka. Bolti ára diszkötésben 12 • korona.

— Szent István uralkodásának története a legfontosabb fejezete a magyar históriának. Mert ennek az uralkodásának talajában erősödnek meg a magyar államiság fájának gyökerei és István erős keze rakja le az alapot, melyen Magyaror- szág felépült. A jövő alapvetésének ezt a nagyszabású munkáját ismerteti Acsády a Magyar ; Birodalom Története czimü munkája 3-ik és 4-ik füzetének legnagyobb részében. Ismerteti úgy, hogy egészen uj világításban tűnik fel bennük István és uj világításban a munka, amit végzett. Jámbornak, de a mellett erősnek, hősnek, haj- lithatatlannak van rajzolva. Megmutatja Acsády, hogy a legkere3ztyényebb fejedelem a legnemzetibb is volt. Nem volt olyan állami vagy társadalmi kérdés, mely iránt ne érdeklődött volna.

A katonai kiképzésre éppen olyan gondja volt, mint az ipar, a kereskedelem, a jog-élet. a művészet, a műveltség fejlesztésére. Milyen más irányba fejlődött volna a magyar história, ha Isván utódai az ő nyomán haladnak ! És milyen élet-elven a kép, melyet Acsády az első magyar király munkásságáról rajzol 1 Valóságos történeti regény hatását teszi az olvasóra. Megjósolhatjuk, hogy Acsády ezen munkája lesz a magyar történeti litteratura legnépszerűbb terméke.

— Szerencse a szerencsetlenséqben Moti sán Gábor madarászi lakos cséplőgép főtő szept. havában szerencsétlenül járt, amenyiben a cséplőgép bal karját elszakította, s ennek következtében 3 nap múlva meghalt, feleségét és kiskorú gyermekeit nagy nyomorban hagyva. — A nyomor azonban hamar meg lett szüntetve, miután Motisán Gábort, mint cselédet a gazdája biztosította munkáspénztárnál, s azonkívül mint gépfütőis biztosítva volt; eme kétszeres biztosítás alapján özvegye a munkáspénztártól 80o korona haláleseti segélyt kapott, a melyet az igazgatósági titkár folyó hó 7-én személyesen kézbesített a szegény özvegy asszonynak. Begyes

Mihály Nyirbélteki lakos gazdasági cselédet pedig egy legurult fagerenda nyomta agyon, s ennek a szerencsétlen cselédnek az özvegye is megkapta a pénztártól a 400—korona haláleseti segélyt. A munkáspénztárnak tehát bő alkalma van hivatásának gyakorlására.

Csarnok,

Homokszemek.

Vigyázz nyelvedre ! Az^egyszer kiröppentett szót vissza nem szívhatod.

*

Ha mások rokonszenvét óhajtod elnyerni személyed iránt: modorod egyszerű, természetes legyen.

*

Szelídség a női lélek legfőbb ékessége.

*

A megelégedés a földi boldogság ikertestvére.

*

A ki minden cselekvésével ki akarja érdemelni a világ tetszését: nem ismeri az embereket.

*

Az egyenes férfi sohasem alkuszik meg a változott körülményekkel.

*

Nincs utálatraméltóbb teremtés az önző embernél.

*

Ez legyen a jelszavad: szólj igazat, ha betörik is a fejed 1

s.

Hossza életű emberek hazánkban.

Schrief F.-né 105 éves korában halt el Deb- reczenben 1898. jul. 15-én.

Rockenstein Lőrincz főldraives 1825. aug. 25-én halt meg 123 éves korában Pestmegyében. Első feleségével 40 évet, másodikkal pedig 53-at, összesen 9s évet élt házasságban.

Fehér megyében, Bogárdon 1781-ben Nagy Juliánná, kinek 76 éves fia volt, 102 éves korában ment férjhez egy fiatal legényhez.

Szabolcs megyében, Bogdányban 1827-ben halt el Kovács Erzsébet 114 éves korában.

Felelős sstrkesdö : Bottyán Pál.

Főműnkntárs: Inczécly Márton. Laptulnjdonosok Kálik és Szeremy.

523|1902, végrh. sz.

Árverési hirdetmény.

Alulirt kiküldött bir. végrehajtó ezennel közhírré íteszi, hogy a b.-pesti VHI. X. kér. kir. j.-bíróságnak 1902. évi Sp. IV. 960 4. sz. végzésével Dr. Okolicsánvi Zoltán ügyvéd által képviselt HOLLANDI ÉLET BIZT. TÁRSA,SÁG felperes részére, SPRNIGER MIKLÓS alperes ellen 713 kor, 81 fill, követelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt és 1181 kor. becsült ingóságokra a m.- szalkai kir. járásbíróság 1902. V. 349/2. számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi, vagy felülfogialtatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, alperes lakásán M.-Szalkán leendő megtartása határidőül 1902 évi decz.hó 17 napján d, u 2 ónja kitüzetik, a mikor a biróilag lefoglalt zsákok, bútorok, lovak, kocsi s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni.

Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégitttetóshez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél Írásban vagy pedig szóval bejelenteni ei ne mulasszák.

A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik.

Kelt M.-Szalkán, 1902. évi nov. 16 napján.

PÉNEL,

kir. bir. végrehajtó