Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-07 / 23. szám

2 S Z A T M Á R május 3.1 az átjárókra nem ügyelnek, hogy rendbe legyenek tartva. Esős időben az ilyen elpusztult átjárók helyén olyan nagy sár van, hogy azon he­lyeken átmenni teljesen lehetetlen. Tehát ezen elpusztult átjárókat mindig ki kell ja­vítani és állandó jókarban kell tartani. Rendészeti tekintetekből a most feltárt hibákon mielőbb javítani kell, nehogy addig késsen az óvintézkedés; mig nem a bajok bekövetkeznek. A szatmári ev ref. egyházi fő­gondnoki állás betöltése. A szatmári ev. ref. egyháznál Hermán Mi­hály halálával a főgondnoki állás megüressedett. Ezen egyháznál igen fontos és nagy horderejű kérdés, hogy az elhunyt főgondnok helyébe ismét olyan egyéniség lépjen; aki méltó utódja legyen elődjének. A volt főgondnok valóban úgy töltötte be hivatását mint azt egy hű és a protestáns elvek­hez híven ragaszkodó embernek kell. Hiszen hogy mi volt ő a szatmári egyházra, arra nézve teljes világot vet az ő végrendelete; melyet csak a múlt számunkba közöltünk és ismertettünk ol­vasóinkkal. Ilyen fényes múlttal bíró elődnek, mint né­hai Hérmán Mihály volt; méltó utódja lesz Uray Géza ügyvéd a szatmári ev. ref. egyház helyet­tes főgohdnoka, egyházi ügyész és egyházmegyei tanácsbiró. A közvélemény őt óhajtja a megüres­sedett főgondnoki székben látni és szerencsésebb és jobb választást a szatmári ev. ref. egyház nem tehet, minthogy Uray Gézát választja meg főgondnokának. Uray Gézának áldozat készsége, a közügyek iránti meleg érdeklődése, mindenki előtt ismeretes. Eddigi munkálkodásával mint egyházi ügyész igen sokat használt egyhá­zának. Mind ez ideig egyedüli jelölt a főgond­noki állásra Uray Géza és azt hisszük, hogy vele szemben ellenjelöltet nem is fognak állítani, mert Uray Géza jelöltsége ellen senkinek kifo­gása nem lehet. A főgondnoki állás junius hó 14-én fog be­töltetni ; és egész biztosra vehető, hogy Uray Géza egyhangúlag fog megválasztatni a szatmári ev. ref. egyház főgondnokának. Ám ma, amikor épen aktuális a kérdés sza­mbád legyen foglalkoznom a nővel, mint a család középpontjával, mint társadalmi tényezővel s le­gyen szabad rámutatnom azokra az elferdített s bár a mi életünkben gyökerező, de gyógyítható életfeltételekre, amelynek félremagyarázásából nem tudjuk megbecsülni sem a családi életet, sem a nőt, mint annyi nemes tett és férfias munka rugóját. Általános felfogás, hogy az élet nagyon ne­héz. Minden legkissebb munkaerőt ki kell hasz­nálni, mert a képzettséget épen úgy, mint a nyers erőt fizeti ma nemcsak az ember, hanem maga a természet is. Már amennyiben az erőtlen, vagy együgyű ember képtelen élni a mi vilá­gunkban. Itt van tehát a legtökéletesebb ma- terialisinus nem mint bölcseleti fogalom, hanem mint az élet, a mai élet magyarázója. És ez azt idézte elő az utolsó évtized alatt, hogy kiforgatta az embert a maga összhangzatos életéből. Ez a felfogás felkeresett bennünket a családban, el­vette a gyermektől az anyát, a fiatal lélek el­veszítette életének legszebb korát, azt amit a szerelmesek idejének nevezünk. Ide értem! A családi élet nincsen többé. Ahol egy igaz vonza­lom szülte családi életet látunk, ahol az a bájos arczu „családi tényező“ még anya, nemcsak, hanem az apának a felesége, a háznak az őrző angyala: idegenül állunk meg. Nem látjuk itt a mindennapiasságot; sőt mintha valami kellemet­len érzés kapna meg — úgy gondoljuk, hogy ezek itt a férj és a feleség, a gyermekek va­lami csúnya játékot űznek velünk — nem mu­tatják azt ami igaz, nem a matematikai számí­táson alapuló kölcsönös egymásrahatást, hanem egy ismeretlen valamit, ami nekiiuk inkább ha­zugság, mint családi élet. így tehát azt láthatjuk, hogy annak természetesnek kellene lenni, aminek A társaskör ünnepe. F. hó 5-én ünnepelte a „Társaskör“ uj el­nökét Veréczy Antalt, kinek tiszteletére ez alka­lommal bankettre jött össze nagyszámú tiszte­lőinek tábora. A megjelentek száma elég garan- tia arra, hogy a. társaskör választását nem bánta meg és hogy a Veréczy által programmbeszédé- ben hangoztatott elvek igaz, őszinte viszluingra találtak a közönségnél. Ott volt értelmi előke­lőségünk szine-java, s azt a harmóniát, mely az az őszinte tisztelet és ragaszkodás glóriájával körül vett elnök ünneplése alkalmából társadal­munkban oly örvendetesen nyilvánult, alig za­varta az a — per tangentem ki is fejezett — dissonáns gondolat, hogy bizony mikor egy tár­sadalmi intézményről van szó, ott félre szokták tenni az érdeket, a pártszempontokat, s ha nem is szívvel, de a köz- a társadalmi intézmény ér­dekében, még is együtt ünnepelni, valahogy — kellene. A felköszöntök sorát Dr. Fekésházy Gyula nyitotta meg, a ki a tőle már megszokott magas színvonalú, tartalmas beszédjében éltette az el­nököt, mire Veréczy meleg szavakkal válaszolt. De kitudná azt mind felsorolni ? Hát Vajay Ká­roly, Uray Géza, Kelemen Samu, Fejes István nem mind szellemesek voltak ? Egyaránt tudták szórakoztatni úgy a szellemet, mint a kedélyt. Mindezzel csak beteljesedni látjuk azt a nagy örök igazságot, hogy különösen a társas élet az, hol időnkinti helyes változások eszmé­ket vetnek felszínre, mely eszmék egésségessé teszik a régi vért, s az érdeklődés felköltése ál­tal szolgálnak a társadalmi élet irányítására. Adja is az ég, hogy az uj elnök által zászlójára irt elvek üdvös átalakulást eredményezzenek el­fásult társadalmi életünkben. Hogy mindenről beszámoljunk, hozzá kell még adnunk, mikép nagyban emelte az est sike­rét az, hogy a zene hangjai hölgyközönséget is hódítottak a bankettre, akik megjelenésükkel azt még kedélyesebbé tették. Az általános jó kedv előhívta Terpsichore Istennőt is, s a késő haj­nali órákban is vidáman tánczolt az ifjúság. Összegezve az egészet, a mérleg oda üt ki. hogy egy kellemes emlékkel gazdagabbak, s egy jól töltött estével lettünk szegényebbek ! Hírek. — Koronázási évforduló. Holnap lesz évfor­dulója őfelsége 07-iki niegkoroaáztatásáuak. Ez alkalommal istentiszteletek tartatnak a hivatalok s iskolák részvételével. A kir. kath. főgymnnsi- * 1 a múltban és a jelenben össze-forrt egészet kel­lene alkotni, az most hihetetlen szinészkedésnek látszik előttünk. Család, a szó nemes értelmében nincsen, hanem van egy pár ember testi együvé- tartozása. Ha azt mondom testi, nem túlzók, mert a szellemi egyéforrás a mai esetben szin­tén csak áltatás. Mi tehát itt a szokatlan a pártatlan szemlélő, vagy az idealista előtt ? Az a nagy közönyösség, amelylyel egész életre terjedő házasságokat kötnek. Felületességet látunk min­den családban. Az apa, az anya nem gondolják meg kellőképen mit tesznek akkor, mikor lányu­kat férjhez adják, vagy fiaikat arra bírják, hogy u. n. családot alapítson. Nem figyelik és nem is akarják megfigyelni az életet a maga követel­ményeivel, botlásaival, hogy ebből levonva a kö­vetkeztetéseket, gyermekeiket ne tegyék szeren­csétlenné egész életükre. ’ Egy fontos — nem tőlem eredő —axramát mondhatok tehát: nincsen meg a családi n e v e­1 é s. Mert elvégre ez lenne a fő. Nevelni a gyer­meket az élet terheit elviselni és b e 1 e n e- v e 1 n i abba a gyermekbe, hogy ne felületesen, hanem komolyan fontolja meg azokat a jelensé­geket — legyen az kellemes, vagy kellemetlen, — a melyekkel az életben lépten-nyomon találko­zunk. Nem tagadhatom, hogy egy-más irányban megteszik a családi főtényezők, tehát az apa, az anya kötelességeiket. Tudnillik abban az irány­ban, amely az általános műveltséget adja meg a leánynak. A taníttatást értein. De viszont az is elfajult a mi különös világunkban. A taníttatás ma már nem éppen az általános műveltség meg­szerzése után való törekvés, hanem csekélyke tanulás révén abba a kellemes helyzetbe kíván­ják hozni a szülők leányaikat, hogy önmaguk biztosítsák olykor még a család számára is a megélhetést. (Vége köv.) umban ünnepség lesz, mely alkalommal Sándor Venczel tanár mond ünnepi beszédet. — A szatmári ev. ref. egyházmegye 4-én rendkívüli közgyűlést tartott Biki Károly és Sze- gedy Antal elnöklete alatt. Szilva István és Kas­sai Béla között az egyházi aljegyzői állásra uj választás rendeltetett. Dr. Farkas Antal vil. ta­nácsbiró és dr. Hantz vil. főjegyző letették az esküt. Dr. Vajay Károly és Dávid István egyház- megyei ügyészeknek megválasztattak. Határozat hozatott, hogy az egyházkerületi képviselők éven- kint választassanak. Egyben a folyó évre képvi­selőkul Luby Géza, Mártha József és Dienes De­zső megválasztattak. Csepei Miklós végrendelete és gróf Tisza István ajánlata tudomásul vétetett. Több apróbb tárgy került még elintézésre. Gyű­lés után a társaskörben közebéd volt. — Törvényszék elnöke Dr. Róth Ferencz f. hó 9-ikén fogja elfoglalni állását; és veszi át a Törvényszék vezetését Dr. Papolczy Gyula Kir. itélőtáblabirótól. — Előléptetések. Az igazságügyminiszter Csopey János halmii aljárásbirót f. év márczius l -tői számítva a IX. f. o. 2-ik fokozatába (2400 k.); Alberger Bertalan mátészalkai telekkönyvvezetőt f. év ápr. 1 -tői a X. f. o. 1 -sö fokozatába (2000 k.) léptette elő. — Gyaszhir: Szabó Károly nagy-kereki ev. ref. lelkész, a bihari egyházmegyei esperes hiva­talos működése közben hirtelen elhalt. — Gyászhír. Germarz Tivadar városi állat­orvos f. hó ‘1-án, éjjeli i l órakor, élete 59-ik, boldog házasságának 4-ik évében hirtelen meg­halt. Az elhunyt általános tiszteletnek és szere­tetnek örvendett, mint szorgalmas, előzékeny, tehetséges hivatalnok s mint szives, barátságos modorú férfiú. Igaz becsüléssel volt iránta min­denki, aki nemes tulajdonait ismerte. Azért volt oly megrendítő és fájdalmas halálhíre. E sorok írójának volt alkalma a megboldogulttal többször érintkezni, ismerte kiváló jellemét, egész derék egyéniségét, s igy reá is nagyon mélyen s megdöbbentőleg hatott hirtelen halál­híre. Temetése f. hó -én d. u. 5 órakor történt nagy részvéttel, az Alsó-Szamospart 17-ik számú háztól a r. k. egyház szertartásai szerint. A lel- készi funkciót Hehe lein Károly prépostkanonok- plébános végezte. A városi tisztikar Papp Géza polgármester vezetésével vett részt. A mészáros társaság zászlója alatt vonult ki. Béke poraira 1 — Pävel Mihály nagyváradi g. kath. püspök, valóságos belső titkos tanácsos a szlatinai sós- fürdőben a múlt vasárnap hajnalban szivszélhü- désben meghalt. Pável püspök épen 7ő-ik évé­ben volt. Jótékonyságáról, hazafiságáról s köz­hasznú lényeiről általános ismert és szeretett volt az elhunyt Temetése óriási részvét mellett f. hó 4-én ment végbe Máramaros-Szigeten. — Béke poraira! — A polgári kaszinó évi rendes közgyűlését jun. 1-én délelőtt 10 órakor tartotta saját helyi­ségében. A napirend főpontja az elnökválasztás volt. *Az elhunyt Hérmán Mihály elnök helyére Veréczy Antal kir. Ítélőtáblái bíró lett megvá­lasztva', aki szép beszéddel foglalta el az elnöki széket. Alelnök lett: Antal Dániel; felügyelő: Bariba Kálmán; ügyész : dr. Fejes István ; jegyző: Osvátli Elemér; pénz- és könyvtárnok: Hatvani Péter; választmányi tagok: Dénes Lajos, Rácz István, Uray Gáspár, dr. Török István, dr. Schőn- pflug Jenő, Csaba Adorján, Helmeczy József, Balogh József, Korányi János dr. Farkas Antal, dr. Némethy József, számvizsgáló bizottság : Asz­talos Sándor, ifj Losonczy József és Novák Lajos. A közgyűlés elhatározta a tagsági díjnak 16 ko­ronáról 20-ra való fölemelését, a mi az igazat megvallva, sok. A felszerelések megújítására s az átalakításokra 6000 koronát szavaztak meg. — Pályázatok. A főjegyzői esetleg megüre­sedő állásokra a következők pályáztak: Kőrös­mezei Antal közig, tanácsos a főjegyzői; Tankóczi Gyula tanácsjegyzó a közig., tanácsosi, Vári Antal aljegyző a tanács jegyzői, Ároklióti Vilmos közs. biró a főjegyzői álláson kívül bármelyikre és Joó Károly az aljegyzői állásra. Az ujonan rendsze­resített H. oszt. pénztártiszti állásra Losoncai Károly, Fűrész Pál és Döri László adták be pályázatukat. — Esküvök. Szaizer János vasúti tisztviselő kedden fogadott örök hűséget Firnstall Károly helybeli polgár leányának, Juliskának. — A Szatmárnémeti. Iparos ének-és Dalegye­sületnek a Panoniában tartott hangversenye min­den tekintetben szépen sikerült. A programm minden száma igen élvezetes volt; s különösen kiemelkedett a „Hofmann“ énekszám, melyet Dr. Vajay Imre, Szilágyi Dezső, Jónás Béla és Osváth Esztike adtak elő. Hangverseny után vig tánezo- lás következett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom