Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-24 / 21. szám

2 S Z A T M Á R. május 24. halálom esetére összes vagyonomról követ­kező Végrendelkezést teszem; — 1. Általános végrendeleti örökösömnek a szatmári ev. rcf. egyházat nevezem meg a következő ren­delkezések és hagyományok meghatározása mellett. “ Ezután feledhetetlen nejének és roko­nainak rendelkezik. A hagyományok, a melyek egyházak iskolák és egyébb kultur intézményeknek hagyott, a következők: „Nőm halála vagy férjhez menetele után könyveimet a Szatmár-németi-i ev. ref. főgymnasiumnak hagyom. - Az egyház mint általános örökösöm nőm halála vagy férjhez menetele után a kővetkező hagyomá­nyokat illetőleg alapítványokat tartozik' ha­gyatékaimból kifizetni: a) A szatmári ev. ref. főgynmásiumnak 2000. koronát jó tanuló ta­nítványok ösztöndíjázására szolgáló alapít­ványul. — b.) A szatmár-németi-i ev. ref. főgymnásium tápintézete javára 200" koro­nát. c.) A Szatmár-németi-i ev. ref. felső leány iskolának 20 0 koronát, a jó és szor­galmas tanítványok jutalmazására alapítványul.- d.) A Szatmár-németi-i ev. ref. felső leány iskolának fentartási ózdijára 2000 koronát, é.) a szatmári ev. ref. egyházmegyének 200o koronát alapítványul, melynek kamata azon kisebb javadalmazásit lelkésznek adassák ki, a ki egyházának erkölcsi életére kihatólag legeredményesebben tölti be hivatását: f.). Szatmár-németi-i szab. kir, városnak 20 to. koronát alapítványul, melynek kamata a vá­rosi hivatalnokok közül azon egyénnek adatik ki, ki a polgármester véleménye alapján hi­vatalos kötelességét a legpéldásabban telje­síti. s anyagi viszonyai szerint erre utalva van g.) a szatmár-nómeti-i ev. ref. egyháznak luuo koronát. — ii.) A szatmári és szatmár- németi-i Gör. kath: egyháznak egyenként 200 koronát együtt 400 koronát, i.) A szatmár- hegyi ev. ref, egyháznak 200 kor. k.) jgyen­ként 4o0 kor. hagyott a szatmárnómeti-i dalegyesületnek, a szatmárnémeti jótékony nőegyesületnek, a debreczeni ev, ref. egyetemi alapra. 1.) Egyenként 200 kor., a városunkban levő következő egyesületek­nek: a Széchényi társulatnak. a Kölcsey körnek, — a Társas-körnek, melynek most elnöke vagyok. — a polgári dalárdának, iparos ifjúsági egyletnek, vereskereszt egy­let helybeli fiókjának, az izr. népkonyhának. 3.) Az előző két pont a. c, é, és f. pont alatt felsorolt alapítványok oklevelekben fog- lalandók s felsőbb egyházi illetve political hatóságokhoz felterjesztendők. 4. Az 1-ső pont d) alpont valamint a 2-ik pontban fog­lalt hagyományokat általános örökösöm a szatmári ev ref egyház az esedékesség nap­jától számított egy év alatt lesz köteles ki­fizetni. ö) A szatmári ev, ref. egyház mint örökösöm tartozik hagyatékomnak a fenti rendelkezéseken és hagyományokon felül maradó részből az én nevemen külön keze­lendő alapot létesíteni, melynek kamatait ha azáltal az egyházi adózás egészen megszün­tethető lenne, költségvetésében vegye fel. Ha azonban az egyházi adó ezen alap ka­matai felhasználásával egyszerre és teljesen meg nem szüntethető, akkor a kamatok esa- toltassanak az alaptőkéhez', mindaddig, míg oly összegre nem növekszik, mely az egyházi adózást, mint egyházunkra bnsitólag ható köz terhet mellőzhetővé teszi. Azon esetben ha az egyház anyagi viszonyaiban időközben oly kedvező változás állana be. hogy az egy­házi adózás alapítványom igénybevétele nél­kül is megszűnnék; az esetben alapítványom kamatai az egyház közszükségleteire felhasz­nálhatók lesznek, az alaptőke azonban min­den esetben csonkithatlanul tartassák fenn.- b) Az egyház remélem erkölcsi köteles­ségének isnieremli, hogy síremlékemet és sirliantomat fentartani és gondozni fogja, akkor, midőn a legközelebb hozzám tartozók megfeledkeznek arról, vagy ők maguk is kö­vetnek engem az örökkévalóságba. Miről adom ezen sajátkezüleg irt és aláirt végren­deletemet, melyet zárt borítékban a kir. köz­jegyzőnél helyezek el. Szatmár-németiben 1901 ápril hó 5-én Hermán Mihály mk.“ Ez a nemes és nagy léleknek utolsó akarata. Egy ily nemes lélek megérdemli, hogy neve meirörökitve legyen egyházunk, városunk és kultur intézményeink történeté­ben. Hogy az utókornak méltó példaképpen tündököljön tettével. Hírek — Bartók Lajos, országgyűlési képviselő, ;l Petöfi-Társaság aleinöke, ma este. a személy- vonattal érkezik városunkba, hogy a holnapi Emlék-tábla leleplezési ünnepségen részt vegyen. Legyen üdvözölve körünkben a nagy író és hazafi. — A tiszántúli ev. ref. egyházkerület f. hó 21 — 22 napjain tartotta meg tavaszi ülését gróf Dé- genfeld József és Kis Áron kettős einöklésével. A tanácskozás megkezdése előtt az egész kerü­leti gyűlés impozáns menetben a nagytemplomba vonult, ahol a püspök és 1 a esperes napi díszben, a gyűlés leikésztagjai, ötvenhat fölszentelendő lel­kész, továbbá számos világi előkelőség és nagy közönség gyülekezett össze. A püspök az espe­resekkel az Urasztala körül foglalt helyet. A kollégiumi énekkar a 37-ik dicséretet énekelte. Ezután Soitész Elemér nagybányai lelkész egyike a folszentelendőknek, szép egyházi beszédet mon­dott, a melyet a gyülekezet éneke követett. Erre a fölszentelendö lelkészek az Urasztala köré se­reglettek és Kiss Áron püspök kezébe letették a lelkószi esküt. A fölszentelés útin az egyház­kerületi közgyűlés bírósági ülést tartott, azután megkezdvén a tulajdonkópeni tárgyalást, elintéz­ték a folyó ügyeket. — Fenntartó-testületi közgyűlés. A szatmár­németi-i ev. ref. főgymnásium fenntartó-testülete f. hó 29-én d. ii. 5 órakor rendes közgyűlést tart az ev. ref. egyház tanácstermében, Hegedűs Sán­dor elnöklete alatt. Tárgysorozat: I. Jelentés az igazgatótanácsnak a gymn isiumi építkezéssel kapcsolatos intézkedéseiről. '. Néhány régibb keletű bevehetetlen alapítvány törlése. 3. A ma­gyar-német nyelvi és rajztanán helyettes tanári székeknek, - választás utján betöltése. 4. A já­ték délutánok életbeléptetésére vonatkozó ig. tan. határozat. — Kinevezés. <> felsége a király Jeney Sán­dor debreczeni kir. törvényszéki aljegyzőt a szat­mári kir. törvényszékhez aibiróvá nevezte ki. — Kinevezés. Hülyén Sándor kir. segéd- mérnököt a földmivulésiigyi miniszter Eszékre, a folyammérnökséghez kir. mérnökké nevezte ki. — Polgármesteri gyűlés. Az önálló törvény­hatósági joggal felruházott városok polgármeste­reinek szokásos gyűlésére, mely tegnap volt Sze­geden, városi tanácsunk Pa.) G'zi polgármestert küldötte ki. — Eljegyzés. Horvátit József helybeli gyógy­szerész eljegyezte Dévényi irma kisasszonyt, Dévényi Pál székelyhídi tekintélyes ügyvéd uagy- müveltsógü leányát, Emléktnbla-leleplezesi ünnepség A „Külcsey- Kör“ ma este, a színházban tartandó hangver­sennyel kezdi meg emlék-tábla leleplezési ünnep­ségének sorozatát. A mai hangverseny fö pontja a Tordai Grail Erzsébet szereplése lesz, ki mint biztosíttatott. 164°-ban halt meg Rákóczy okt. Il-ikén. — A történelem följegyezte róla, hogy a biblia ó testamentumi részét I H-szor. az uj tes­tamentumot 32-szer olvasta át. Nagy volt benne ji hitbuzgalom egyháza, iránt. Templomokra, is­kolákra, külföldön tanuló ifjakra sokat áldozott. Az öreg Gradual czimíi énekes könyvet saját költségén nyomatta ki lG3i;-ban, számos példá­nyait a református egyháznak ingyen osztotta szét, bele írván mindegyikbe a maga nevét, A református egyházban a Geleji Katona-féle káno­nok, egyházi törvények által szigorú rendet ala­pított meg, az egyház igazgatásában. Ilyen férj oldala mellett élt Lorántffy Zs. 32 éven át. S hogy Rákóczy György ilyen férj volt, abban nagy része volt nejének, Lorántffy Zsuzsannának. A pataki uradalomnak s ezen kívül még két nagy uradalomnak úrnője volt L. Zs., gazdag az anyagiakban, de még gazdagabb a lelkiekben. Sárospatak várát kiváltképpen szerette, hiszen ott élte le házas életének legboldogabb 14 esz­tendejét, A várban szép templomot építtetett, ö maga és családja minden vasárnap kétszer ment templomba predikáeziót hallgatni, sőt köznapo­kon is látogatta c templomot. Várában a lelké­szek és tanult emberek nagy becsületben állot­tak s gyakori vendégek voltak. Asztalánál vallá­sos és tudományos beszélgetések folytak, ellen­tétben az akkori fóurak vendégeskedéseivel. Egykori Írók jegyezték föl, hogy az akkori ne­mes emberek a folytonos evés és ivásbau nem tartottak mértéket, s Erdély főurai közül talán az egyetlen Rákóczy György mondhatta el ma­gáról, amint mondotta is halála előtt: sohasem voltam ittas! Loráníffy Zs. környezetében komoly embe­rek. tudósok éltek. A pataki iskolát megépíttette, ellátta tanárokkal, segélyezte a tanulókat, a je­lesebb ifjakat külföldön tovább képesítette, hogy azok hazajővén, a vallásnak és tudománynak osz­lopai legyenek. A pataki iskolához behozta ta­nárnak a világhírű tudóst Comonius Jánost, mintegy fiOnn forint évi fizetéssel. 0 fedezte nemcsak a tanárok fizetését, hanem a kouviktus költségeit is. Uradalmában mindenütt fizette a lelkészeket. Sőt meghagyta végrendeletében, hogy halála után is azon fizetéseket, javadalmakat, miket ő adott, utódjai is adják meg az iskolák­nak s egyházaknak. Meghagyta, hogy taníttas­son fia évenként két deákot a külföldi egyete­meken tanárnak, s ezenkívül gondoskodjék az eklézsiákban tudós lelkészekről. Sárospatakon nyomdát állíttatott, az ott nyomtatott könyveket az eklézsiáknak szétosztotta ingyen, még pedig úgy, hogy a könyvek — ha szintén a papok szo­kás szerint változnának is — a könyvek az ekk- lezsiában maradjanak. — Sőt maga L. Zs. is foglalkozott irodalmikig. Mikor férje mint fejedelem, országos köz­dolgokkal foglalkozott — ő tartotta rendben az uradalmait, intézte a gazdasági ügyeket, leve­leiben tudatta férjével, hogy melyik uradalomban mennyit vetettek, mennyit arattak. Ő maga ta­kácsokkal szövetett, s híven följegyezte, hogy hány véget, hány singet, szőttek s mennyit fize­tett érte. Hadjáratok alkalmával gondoskodott újabb csapatokról, azok fölszereléséről, férje után lovakat, ruhákat küldött. E mellett neveltette két fiát. Jeles tanáro­kat tartott fiai mellett, kiket külföldről hozatott. A fiai nyilvánosan tettek vizsgát s azon alkalom­mal mindnyájan fölvették az úrvacsorát. íme e nehány töredék vonásból előttünk áll a L. Zs. jellemképe. Vallásosság, tudomány sze­retet, egyháza iránti hűség, egyszerűség, mun­kásság, családi nemes erények, a több vonások jeliemében. Igazi fejedelem asszony, nem rang­jánál, nem dús vagyonánál, hanem erényeinél fogva. Mélyen tisztelt közönség! Egyesületünk azért nevezte el magát a Lorántffy Zs. nevéről, mert mi is a vallásnak, egyháznak, az iskolának, a nevelésnek akarunk szolgálatot tenni. A Lorántlty Zs. erényei nem haltak ki a magyar női szivekből. Ma is vannak Pálóczy Horváth Máriák, Hegyi Mihálynék, ma is vaunak nagy asszonyaink, kik egyházunkért, iskoláinkért lelkesülnek. Vaunak bizonyára mi közöttünk is, kik Istentől nyert földi javaikból nem késnek áldozatot hozni vallásunk oltárára. A női szív mély tengere az emberi érzel­meknek s a tenger fenekén ott ragyog a drága gyöngy: a hit. Elveszthet mindent, a mivel birt, de mig ez a gyöngyszem szivében rejlik, addig boldogtalan nem lohet. „Ki veszt sokat, mindent, mi drága itt, Hitét ha őrzi — őrzi öt a hit“ mondja a költő. Ezt a drága gyöngyöt őrizzék meg szivük­ben t. hölgyeim! Ez a legdrágább ékszer a vi­lágon. Még' egyszer szívesen üdvözölve a m. t. közönséget, felolvasó estéink sorozatát ezennel megnyitom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom