Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-12-06 / 49. szám
2 S Z A T M i R. deez. 6 ban a tanítók egyúttal a legtöbb helyen ének- j vezérek is, Legjobb esetben megkötik a két j oldalú szerződést. Az állami tanító egyikének meg van engedve, hogy felekezeténél kü- lön dijjazás mellett énekvezóri szolgálatot ; teljesítsen? S elő áll az élet. Annak a tanítónak temetni kell mennie, templomban éneklés kötelezettsége áll elő! Az állami tanító nem hagyhatja a tanórát. Néha az állami tanító feledkezik el énekvezóri teendőjéről. Kérdőre vonja egyháza. Hja! mondják, egy ember nem vonható két részről fegyelmi alá! Minek nevezzük ezt, ha nem kijátszásnak ? Aztán hozzá illő-e államunk méltóságához, hogy nemcsak nem igyekszik a felekezetek által már biztosított s meg is adott javadalmakat a tanítónak ő is megadni, sőt olykor a tanerő fizetését még lejjebb szállítja? Hiszen, ha az állam nem látja be annak a tanító hivatásának fontosságát, akkor ki látja be? önként értetik, hogy senkinek i önhibája nélkül fizetését redukálni nem lehet. Állítson azért legelső sorban az állam iskolákat ott, hol ez által az idegen nemzetiségű aspirátiók ellenében magyar nemzetiségi és kultur missiót teljesít. Azután igyekezzék a különböző érdeke- j két kiegyeztetve oda hatni, hogy ne mindig j az iskolájukat feladott egyházak szenvedje- i nek rövidséget, sőt ezek szent czóljai meg-1 engedtessenek. Továbbá a tanerők, ha magasabb javadalomban nem részesülhetnek is, de évi fizetésük csekélyebb ne legyen, mint volt, mint felekezeti tanítóknak. Az is a dolog természetéből következik, hogy a felekezetiből államivá lett iskolák tanerői az állam által át veendők, s mint ilyenek csak fegyelmi vétség miatt helye- zendők át máshova. ? Végül a törvény biztosítja az állami iskolák után az 5 százalék pótadók ezenkívül a szegény községek vagy egyházak ne terheltessenek. Ezeknek figyelembe vétele növeli az állami iskolák állításánál a bizalmat, az egy oldalú érdek biztosítás pedig csak az ellenszenvet növeli. N. L. Színészet. Krémer Sándor jól szervezett szintársulatá- val múlt hó 29-én, szombaton kezdette meg színházunkban előadásait, a melyek az idén csak négy hónapos szezont fognak kitenni. Eddig okt. olajén már megkezdődtek az előadások. Azt hitte volna az ember, hogy a szezonnak két hónappa! való megrövidítésével a czél- zott eredményt teljesen el lehet érni, t. i. hogy a közönség nem merül ki a hosszú évad alatt s állandóan meleg pártolást tanúsít. Tény is, hogy az első előadást telt ház nézte végig, azonban azóta minden este, majd hogy nem üres ház előtt játszanak színészeink. Ennek vagy erkölcsi, vagy anyagi okai lehetnek. Vagy mind kétféle okai. Bár egyikre sem akarunk most tárgyalókig kitérj eszkedni; az elsőre itt különben is elóg tér volna; mégis konstatálhatjuk röviden azt, hogy a közönség pártfogás hiányát az általános rossz anyagi helyzetre is lehet visszaszármaztatni. De előttünk áll a szezon nagy része: reméljük a legjobbat. A mi a sziui kritikát illeti, nézetünk, hogy vidéken kritikáról valódi értelemben szó som lehet. Színészeink mondhatni majdnem mindennap játszanak s bizony gyakran, szerepkörükön kívül eső szerepekben; a mi egyrészt kimerítő, másrészt e teljes kidolgozástól és művészi gondtól tényleg nagyon elvonja a színészt. Ennélfogva aránylag sokkal többre becsülhetni a vidéki színész illetőleg színésznő munkáját, mint azét a fővárosi művészét, illetve művésznőjét., a ki csupán szerepkörében — több napon át készülhet egy-egy szerepre s ki tudja hányszor eljátszsza azt. Rosszul tesz az, a ki ily szempontból nem tekinti a fővárosi művész, illetve művésznő vidéki vendégszereplésót, mikor az lejön Elektrát, vagy Hamletet játszani, s ki tudja hányadszor játsza azt életében s; itt csodáljuk nyakra-főre. Azt azonban el lehet várni színészeinktől, hogy mindig tehetségük szerint igyekeznek minői jobb játékot produkálni. „Lotti ezredesei“ ez. operettel kezdődött a sziui évad. „Modern“ operette, sikamlós tárgy- gyal; ügyes helyzeti komikummal helyenkint, rossz koustruktiója mellett jő zenevei. A darab rövid tartalma az, hogy Daventry piskótagyáros Lottinak, a bájos variéte müvésznagyon meglátszanak az idők nyomai. Távolról tetszetősnek, erőteljesnek látszik ez a fa, de közelről nézve látni lehet, hogy gyökerét pusztítja valami Pusztítja az a felfogás, mely napról — j napra általánosabb lesz, hogy a vallás is egyike azon napi foglalkozásoknak, melyekkel az ember üres idejét szokta eltölteni, hogy nem egyéb, j mint a léleknek a többi élethivatási és társa- j dalmi köteleségektől teljesen elkülönített tévé- J kenysége, melynek meg van a maga meghatáro- j zott ideje és helye. Helytelen felfogás s káros hatású a vallásos életre, s a hit erősbülésére nézve. — Mint a vér folyton lüktet ereinkben, a nélkül, hogy éreznek, mint a lélekzés folyton tart, anélkül, hogy arra gondolnánk : úgy kell a vallásnak is szellemi és anyagi életünket áthatni, s azon benső erőnek lenni, mely a maga fölemelő és megnyugtató hatását érezteti az élet legaprólékosabb körülményei között is. Ilyen benső erővé kellene válnia mindenikünknél a vallásos érzésnek. Egy képet mutatok be, melynél szebbet, meghatóbbat festő nem alkotott, művészi ihlet el nem képzelt soha. — Csendeseit borul az esti alkony a vidékre. Kisded hajlék világos ablaka tűnik ki az esti szürkületből. Bent a szobában egy család pihenni készül. Az édes apa napi verejtékes munkája után e perczben mintha uj erőt nyerne, nem érzi a fáradságot, az édes anya ! kisded gyermekei között úgy áll, mint bűnbánó madonna, szemeinek áldott sugara szivökbe világit, megelégedett mosolya, — miutegy angyali jelenés az élet sivár gondjai között; nem szól semmit, csak int, s aztán ................aztán felhan gzik a gügyögő ajkakról: „M i a t y á n k ................ Szanteltessék meg a te ne ved!.............Bocsásd meg vétkeinket ..... Ennek a képnek nem volna szabad hiányoznia egy családnál sem; nem szükséges hozzá valami nagy áldozat, csak egy kevés hit és meggyőződés, s egy kis akarat. Akkor nem lenne semmi ok a panaszra, s akkor biztosan lehetnénk hitünk örök időkig tartó boldogító munkája és áldása felől. Mert azt az erős hitet és meggyőződést, melyet igy otthon édes apjától lát, édes anyjától tanul a gyermek, nem pótolhatja soha senki; nem a pap és tanító, nem a tenjploiű, iskola, az örök és állandó, ki nem irthatja azt a szívből soha semmiféle hatalom. Rajtunk áll, hogy mindnyájan erre törekedjünk. A mai társadalmi élet is széttagoltságában azt jelzi, hogy kell keresni egy olyan fontos érintkezési pontot, melyen megtörjék a pusztán csak felekezeti érdekeket szolgáló a nemzeti, sőt sokszor az erkölcsi általános elveket is lábbal tipró — felfogás, s érvényesüljön az igaz keresztyén}’ hit, szeretet és humanizmus nemzetünk javára, s abban minden egyes egyház áldásos működésére. Vallásosnak lenni senkinek sem szégyen, a vallásos meggyőződésnek tiszteletben tartása kötelesség, s annak gunyolúsa, saját felekezeti szempontból való meg — és elítélése az ember vele született jogának olyan megsértése, melyre nincs mentség, g melyet — mint a nemzeti társadalom mételyét — feltétlenül ki kell irtani. íme, itt mi egyesületünk felséges czéljának niunkálásában — egy család vagyunk; egyesüljünk tehát szívben és lélekben s abban a törekvésben, hogy egymásért — s egymás által munkálunk hitünk erősítésén, s egyházunk jövendő boldogulásán. — A czél kitűzve, a munka megindult, a siker lelkesülésünktől, összetartozandó- Ságunktól függ. Tegyünk félre minden közönyt, kishitüsé- get s azzal a tudattal, hogy egyesülésünkben leend erőnk, tehetségünk, s ebben egyesületünk jövője biztosítva, fogjunk kezet egymással isten nevében a neme s munkára.—Azzal az erős hittel, hogy törekvésünk nem leend hiábavaló, azzal a biztató reménynyei, hogy siker koronázza előbb — utbób munkánkat, szivemből üdvözlöm a t. közönséget, s harmadik felolvasó estélyünket ! megnyitom. nőnek szerelmét megakarja nyerni s mivel tudja hogy az uniformisnak nagyobb a hatása, skót ezredesnek adja ki magát. De Dick sou szabó is hasonló czélra tör s szembe kerülnek a vetély- társak. Közben Daveutryt nyakoncsipi a felesége, a mikor Daventry az egyenruhát Dicksonnak adja át, hogy a felesége meg ne találja a szobájában. A szabó felhasználja az alkalmat, hogy Lottinak, a ki udvarló helyett egy harmadiknak a namlaki rajahnak adja szerelmét, kegyét megnyerje, felöltözik ezredesnek s úgy udvarol neki. S már-már czélhoz ér, a mikor összetalálkoznak Lottinál Daventryvel, a ki azóta más egyenruhát csináltatott; s még hozzá egy igazi ezredes udvarlója is edavetődik Lottinak. E körül aztán sok komikus jelenet fordul meg. Lpttit Lónyai Piroska játszotta, üdén, kedvesen. Ügyes, tetszetős mozgású szubrete, a ki megnyerte a közönség tetszését; sok, jól megérdemelt tapsot is kapott. Jó volna, ha a hangja egy kissé erősebb lenne; de ez alig észrevehető. Szentes János kitűnő buffónak s komikusnak bizonyult. Egy igazán képzett, s értékes tagja a társulatnak. Sok jó perezet szerzett ez estén a közönségnek Krémer Sándor direktor, a ki 'mint régi, kitűnő komikus bármely szerepben találja magát. Jók voltak még Baróti, Ferenczi és Tor- day Adél. Vasárnap „Galainbodi Sándort,“ Jakab Ödün- nek a székely népéletből merített népszínművét láttuk. A darab nagy megfigyelő tehetségű, hivatott iró munkája. A czimszerepet Egry Kálmán játszotta. Ez előtt öt évvel is ő adta e szerepet Szatmáron, nagy tetszést aratva. S most is nagy sikert ért el. Játékának fő jellemvonása az át- érzés ; ő igazán képzett művész ; szép, tiszta hangját gyönyörködve hallgatták. Szentes az öreg kutásót jó komikummal alakította. Étsi Emilia Ágnes szerepében szépségével és ügyességével kedves jelenség volt. Krémer erőteljes öreg gazdája dicséretet érdemei. A mellékszereplők jól töltötték be a keretet. Sudermanu erős drámáját az „Otthon“-1 láttuk hétfőn, a drámai személyzet bemutatójául. Magda szerepét Holéczy Hona játszotta s nagy sikerrel juttatta kifejezésre ennek az alaknakaz iró áltél mesterileg megrajzolt, rendkívüli karakterét. Kiemelkedő alakításán kívül, Egry Sehwartne nehéz szerepének jeles játszásáért a ielkész szerepének higgadt felfogású alakításáért érdemelnek elismerést. A „Czigáuy báró“ került színre kedden decz. 2-án, bizony parányi közönség előtt. A szereplők mind jól játszottak. Szentes általános derültségben tartotta a közönséget. Juhász Ilona erős, tiszta hangja a közönség rokouszenvót igen megnyerte. Kedves Jelenség volt Lányai Piroska. Szerdán az „Édes Otthon“ vígjáték került szilire, nem épen zsufolt ház előtt. Csütörtökön másodszor került színre „Lotti ezredesei“ üres ház előtt. A szereplők jók voltak, különösen ki keli emelnünk Krómért és Erszényest. Hírek * Szavazatbontás A szatmári ev. ref. egyházmegye egyik megüressedett világi tanácsbirói állásra beadott szavazathat f. hó 4-én bontotta föl egy bizottság. A beadott 62 szavazatból 10 szavazatot nyert Madarassy Dezső pátyodi földbirtokos. Szavazatot nyertek még Domahidy Viktor 4. ifj. Szegedy Antal 3, Kölcsey Zoltán, Tarpay Lajos, Bajnay Endre, Kormány Lajos 2—'i, Dr. Vajay Károly, Regóczy Sándor, Dr. Harcsár Géza, Jékey Sándor, Kulin János, Madarassy Zoltán,* Madarassy Jenő 1—l-et. Megválasztatott tehát Madarassy JDezső, — A nöeyyleti árvaház karácsonyfájára adakoztak B. Vócsey Józsefné úrnő 10 kor., özv. Hérmáu Mihály né úrnő 10 koronát. E czélra ada- mányokat szívesen elfogad az egylet elnöksége, vagy pénztárnoka. El Nagykárolyba! A holnap, vasárnap délutáni személyvonattal egy nagyobb társaság fog átmenni Nagykárolyba, hogy részt vegyen az ottan rendezendő Loráutffy estélyen. Indulás 2 óra 53 perczkor. — Figyelmeztetés. Révész János nagy-bányai ág, liitv, lelkész vasárnap délelőtt tartja múlt számunkban jelzett isteni tiszteletet, Felhívjuk rá az ev. ref. hívek figyelmét, — Nyilvános köszönet. Nem lehet kedvesebb kötelesség, mint a jótékonyságnak hálás megkö- szönése. Hyen köszönetnek adok kifejezést a nyilvánosság előtt azon nemes szivü honleánya ajándékán, melylyel De Geraudo Attiláné gróf Teleki Irén ő méltósága az ombodi és pálfaivai iskolákat megörvendeztette, midőn a Szalai féle „Kossoth Lajos életrajza“ füzetekből 50 példány
