Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-29 / 48. szám
XXVIII. évfolyam. 48-ik szám. Szalmár, 19C ' tu,,» SZATMAR. TÁRSADALMI DS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombatén. A megfeneklett államosítás. A tiszántúli ev. ref. egyházkerületi közgyűlés folyó hó 2 i -én Debreczenben tartott ülésén a szatmári, szatmár-németi és szat- rnárhegyi ev. ref. elemi iskolák államositá- sát nem engedélyezte. Ezt tennie joga volt az egyházi törvények -l 12 §. a d. pontjának második kikezdóse értelmében. Ez a pont a következőleg szól: ha az egyház iskoláját az államiak adná át „Ily egyezség csak uz illető egyházmegyei és egyházkerületi főhatóság elő- leges tudomásával és megerősítésével köthető. * Mindenütt a hol csak iskolák államo- sitása fordul elő, azok a tényezők a kik ebben közreműködnek ismerik, tudják az egyházi felsőbbségnek királyilag szentesitett törvényeinkből folyó eme jogát, s inig az egyházkerületi gyűlés végérvényesen nem döntött, a szerződést egyik fél sem Írja alá. A szatmári államositásra vonatkozólag a téves felfogás onnan ered, hogy a város mint segélyező abban a bitben élt. hogy ő iskola fenntartó s ő az általa segélyezett iskolákkal szabadon rendelkezik. Holott pedig az ev. ref, egyházakban az iskola feletti rendelkezési jog mindig az egyházakat illette. Szabadon választották a tanerőket, gyakorolták a felekezet törvényei értelmében a felügyeletet, adták és fenntartották az épületeket. A segélyezést a város a viszonosságalapján gyakorolta 11 ezer kálvinista adójából régi százados gyakorlat és Írott okmányok s az i 8(>s-ik 38 t.-cz. 25 §-a második kikezdésóből folyó kötelezettsége alapján. Hogy az ev. ref. egyházak presbyte- riumai, sőt az egyházmegyék sem foglalhattak állást az államosítás ellen, az csak annak tulajdonítható, hogy midőn hallották egyesek részéről ama kijelentést, hogy a szatmári államosítás bevógzett tény, nagy lelki • nyugalommal napirendre tértek felette, mivel megvoltak győződve, hogy azt megváltoztatni nincs hatalmukban, sőt megtörtént a szatmári egyházmegye gyűlésén, hogy ugyanakkor, mikor a szatmári államosítást fájóan tudomás d vették, mint változhattam, sonkád községet elutasították ebbeli kérelmével. Épen a nagybányai egyli, megyei gyűlésen is, midőn egy lelkész tiltakozott a szatmárhegyi államosítás ellen, az egész gyűlés azt felelte, hogy aá már bevógzett dolog, hiába elleneznék azt. Nem lehet csodálkozni azon sem, hogy épen Szatmáron az egyházak presbyteriumai- ban nem emelkedtek hangok az államosítási törekvések ellen, hiszen ez a dolog olyan lázas ingerültségben tartotta annak idején az egész várost, hogy senkisem akarta napjait megkeseríteni az ellenzékieskedéssel. Tudjuk azt, hogy az újítási törekvések minden időben nagyobb népszerűséggel bírnak mint a conservativismus. Az minden esetre fájóan érinti az embert, hogy a mily jóakaratukig vetette fel az egyházkerületi közgyűlés határozatának a közlésekor „Szamos“ laptársunk eme kérdést ; annyival inkább tendentiosusan tárgyalja azt a „Szatmár és Vidéke“ B. jegy alatt hozott czikkében. Sőt elmondhatjuk, hogy maga a „Heti Szemle“ is tisztább lát- körrel és több jóakarattal beszól erről az ügyről. Zokon eshetik minden józangondolko- dásu embernek, midőn a „Szatmár és Vidéke“ egy olyan tekintélyes erkölcsi testületet, mint a tiszántúli egyházkerület alkotó tagjai olyan gyanúsításokkal illet, hogy annak határozatai: „ Akadémikus vitának hangulatos szavakba foglalt kivonata, melynek czélja nem más, mint ráijeszteni a városra, hogy a kántor kérdést az egyházak kívánságához képest mihamarabb rendez-e “ Nem ismeri B. az ev. ref. egyházak szellemét bizonyára. A mi .testületeink nem szoktak hangzatos szavakkal dobálózni, alattomoskod ni és bujkálni. Ha a kántoriamtól kérdés fájna a kerületnek, intézkedett volna az arról, mert van annyi bátorsága, hogy Szatmár városával szemben kimerje mondani azt, ami szivén fekszik. Bizonyára nagyobb fájdalom J9 tanerőnek az elveszítése, mint olyan kicsinyes, másodrendű dolog, hogy kifizeti a szatmári kántort,megTARGZ A. Borulat, Calódui bár tauit az élet, Panasztalan tűrök remélek Igaz ügyet ha bukni látok, ügy érezem, hogy élni átok. Midőn szemem mélyebbre téved. Reád talál, titkolt önérdek. Nemes törekvés ? —- semmi, semmi I Kegyhajhászással többre menni. Mért a gazságé az érdem ? Okát ennek sehogysem értem. . Tapasztalom szünös—szüntelen, Alig van szív az emberekben. S ha megutálni készt az élet: Szeretőiért a hithez térek. TÓTH LAJOS. Természeti törvények. A természettan nagyhírű jeles tanára Dr. Köbei kizárólag a maga természeti kísérleteivel' volt elfoglalva. Semmi sem érdekelte őt, a mi az ő természeti törvényeivel összefüggésben nem volt. Barátai azt mondták, midőn menyaszonyát oltárhoz vezette, hogy ezt csupán azért tette, mert menyasszonyának arca pontosan a mathematikai szabályok szerint volt kifejlődve, s hogy alakján a legirigyebb szem sem volt képes a legkisebb görbe vonalat is felfedezni. A tanár ur rendkívül szolid ember volt. Elvétve azonban elment egyszer—egyszer a klubba is, hol megtörtént — ritkán ugyan — hogy szolidsága rovására, minden mathematikai és tennészettani rendszer ellenére, tanár uram tudományos egyensúlya megbilent. Ilyenkor tanítványai azt hitték, liogytanár- jok megakar ismerkedni tudományának minden ágával s a ferde síkon akarja keresni minden erővel a testek súlypontját. Egy este, mint súlypont kereső tudós tért haza nyugalmas békés otthonába. Felesége haragosan nyújtotta előre háromszögű arczát az ágy vánkosai közül, hogy úgy nézett ki fehér háló ruhájában, mint egy ruha fogasnak megelevenedett szelleme . . , Te ma sokat ittál „kedves férj uram“ kiáltá á be botorkázó férje elé. Bocsáss meg kedves Elvirám válaszolá a tanár nehéz nyelvvel s még nehezebb fejjel, ennek az átkozott cseppfolyós pilseni az oka. A világon mindent a természet törvényi igazgatnak. . Neked tudnod kell édesem, hogy cseppfolyósok azon testek amelyeknek molekulái mindég- biztos egyensúlyban vanuak. Ezeknél a hullámzó mozgás a molekuláknak örökösen gyorsuló mozgásában vannak s ezen utóbiak okozták a testek cseppfolyós voltát. Ezért tehát . . . Esztelenség! kiáltá felesége. Igyekezz, hogy minél előbb ágyadba juss! Az nem esztelenség kedvesem, hanem az egy—egy természettan! törvény ! Ej mit terrné- szettani törvény. Hisz úgy dülöngsz mint egy beteg mopsz, nem tudod még az egyenes utat sem az ágyadhoz megtalálni! Szivem ez már több mint természetes. A hires Keppler felállított törvényei szerint, az üstökösök kerülék alakú pályán mozognak, melynek gyupontjában a nap áll. Ez esetben a nap te vagy kedves feleségem. Korcsolyázók figyelmébe! A Gőzfürész állomás mellett igen szép jégpálya van, melynek fentartásáról a Szatmár-erdődi h. é vasút üz- letkezelősége a korcsoiyázási idény alatt gondoskodni fog. A korcsolyázás! sport iránt érdeklődő közönségnek ^becses figyelmébe ajánljuk ezen előre kedves szórakozással biztató jégpályát. — Belépti dij 10 fillér, mely összeg a személyzet segélyező alap javára fog fordittatni. — Nagyobb érdeklődés esetén külön villamos menetek is fognak közlekedtetni. ELÖFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. «rtlMii ir'iBTTiSITf i" n Hmm /■— — .r.ii.i— ~~T II ■ ■■ » LIMÁÉI ■■■ _■ ' 1 11 ^SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Deáktér 3. szám. Mind nnemü dijak a kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban.- ♦ Nyilttér sora 16 fillér. <»-
