Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-01 / 5. szám
2 S Z A T M Á R. február 1. nyei lehetnek; jobb ezeket szép szerével megakadályozni, mint vészes következményeket a nemtörődömséggel felidézni. Nagyon szomorú és a magyar nemzet méltóságát mélyen sértő a vám szövetségnek a fentartása akkor, midőn az örökös tartományokban oly hangok is emeltetnek, hogy az örökös tartományok Magyarországot kitartják, holott Magyarország panaszkodhatni úgy az örökös tartományokkal szemben, de azt az átkos viszonyt, s állapotot egy más önálló állam kényszeríti ránk, egy más önálló állam polgáraira, s ha az osztrákok parasitái gyaláznak meg, s ócsárolnak, azt egy más állam kötelékébe tartozók teszik, tehát nem sérthet bennünket és a magyar nemzet méltóságát annyira, mint azoknak alávaló sértései, akiket őseink eléggé el nem ítélhető nagylelkűsége folytán nyertek hazát, s a kiket mi is oktalan nagylelkűségből dédelgetünk és a kiket polgártársainknak ismerünk el. Minden állam törekszik az ellene irányuló támadásokat szigorúan megtorolni, s a nemzetét, nyelvét mindenkópen megvédeni, az államot, a nemzetet mentül pikább megszilárdítani, nyelvét terjeszteni. Csodálatos. hogy mi és a mi törvényhozóink mulasztják el azt, holott nekünk kellene arra minden eszközzel és minden módon legjobban törekedni, - a kik annyi mindenféle nép közzé vagyunk beékelve, s a kiket a haza határain belül is annyi nemzetiség környez, hogy méltán félhetünk az elnyeletéstől. Domalndy Ferencz Szatmármegye és Szat- már-Németi sz. kir. város ny. főispánja múlt hó 28-án Budapesten meghalt. Halálának oka bél- csavarodás volt. Budapestre megoperáltatás végett utazott föl; az operálás sikerült ugyan, de a kiállott szenvedésekbe még az nap éjjel belehalt. Életereje az utolsó napokig meg volt s a veszélyes betegség hirtelen támadta meg s rohama annál döntőbb hatású volt. Életrajzi adatai a következők : Domahidy Ferencz 1824-ben született, középiskoláit Sáros-Patakon, Pozsonyban, jogi tanulmányait S.-Patakon végezte, s 4?-ban Szat- mármegyei kanczellista s jurista lett, 45-ben csodája lehet az, hogy más akárki — bármilyen jól is tud olvasni ... Szemökfénye Írásából nem ké pes kiolvasni semmit, legfeljebb boszankodva dobja el magától, hogy mit akarunk avval ? Hogy sehogy se tudtunk boldogulni, édes apánkat kértük meg, hogy, a mit a .Királykatonája kigondol, amiből az Ország háborító egyet mást elárul, s a mit a Kutya Juli elgagyog, azt a Szemökfénye mind öszefoglalta; Írja meg ami kedves „döczi“ Nagyanyánknak. Nálunk Sóvár Szálláson valami nagy újság nincs, legfeljebb az, hogy a jó Istenke a jó kis gyermekek közül sokat szólít magához rövidesen, valami csúnya betegséget kapnak, s abban meghalnak. — Szegény édes anyánk félt is nagyon beliünket. Azért lm, jön hozánk valaki legelső kérdése az ahhoz, nincs-e nálluk járvány. Hát u közelükben ? Nem jártak-e olyan helyen, a hol az van ? Ha pedig elmegy kinyitogatja az ajtót, ablakokat, hogy a járványnak hire se maradjon. — Azután elhatározta, hogy minden két hétben szénavirág főzet levében mind a négyünket meg fiiröszt, mert az nagyon jó. De szegény édes anyánk bármennyire is szeretne bennünket megtartani, az ilyenekkel czólját nem éri el, valamint avval sem, hogy minket lefekvés előtt a ltutból húzott hideg vízbe mártott ruhával nagy huzódozás után „megcsinál.“ — Mert ha óbba a csúnya betegségben nem halunk in meg, meghalhatunk másban. De bármilyen jó lehet ott a jó istenkénéi, mi mégsem vágyakozunk hozzá, azért elhatároztuk, hogy vaiigyvédi vizsgálatot tett; 48 elején szatmárme- gyei alszolgabiróvá választatott. De már tavasz- szal elhagyta állását, mert n szabadságharcz kiütött, s mint nemzetőri kapitány küzdött a ellenségeink ellen. Innen a szatmári lovasönkéntesek közé mint főhadnagy lépett át, majd Bőmet kisérte az erdélyi hadjáratokban, mint Vilmos-hn- szár-főhadnagy. 18ló márczius 11-én Szebehnél sebet kapott. Felgyógyulván, századossá léptették elő s juh 1-én Sepsi-Szent-Györgynél az oroszokkal vívott csatában hősiesen viselkedett, mert egy egész ágyuüteget mentett meg az ellenségtől. Ezért katonai vitézségi érdemjelet nyert. Különben itt is megsebesült. Jul. Di-an Szászföldön, Woldorfnál éjjel támadta meg századát az orosz lovasság s nagy erőfeszítéssel tudta magát átvágni századával az oroszokon. Itt oly súlyosan sebesült meg, hogy a hadjárat végéig harczképtelen volt. A szabadságharcz leveretése után a zsarnokság bosszúja elöl ö neki is menekülni kellett. lS:»i-ik ev tavaszáig bujdosott Fehér- és Vesz- prémmegyeben. Brannhofer tábornoknál jelentkezett később, azonban nem sorozták be az osztrák hadseregbe sebei miatt, hanem 2 évre Angyalosba internálták. Ekkor elvette a bájos Kenessey Jozeíint, kivel bujdosása alatt ismerkedett meg s nejének es békés gazdálkodásnak élt. Boldog házasságukból nyolcz gyermek született; négy meghalt, négy ma is él köztiszteletben és szeretetheti, övéik boldogitúsában. i 800-ban. mikor egy kis kóstolóba való alkotmányt adtak Magyarországnak, ismét kilépett a közügyek terére. Főszolgabírónak választották Szatinárinegyében: 01-ben országgyűlési követül küldték föl. Itt a határozati pártnak volt tagja. De az alkotmány ellenes szellem miatt ismét birtokára vonult vissza. 1800-ben ismét kilépett s elfogadta a csen- geri kerülettől a mandátumot. Vármegyei ügyekben ellenzéket képezett s nagy érdemeket szerzett. Az országgyűlésen a Gbyczy-féle középpárt elnöke lett. Mikor pedig Tisza belügyminiszter lett, kinevezte Domahidyt Szatmármegye és iSzatmárvár os főispánjává s e tisztet 17 évig viselte. Szatmárvármegye közönsége 1885. május 7-én ünnepelte meg 10 éves főispánságának évfordulóját, igazi szeretettel. Későbbi visszavonulásakor a király a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki. Nyugalomba vonulása óta is mindig élénk részt vett úgy Szatmárvármegye, mint Szatmár- város közügyéinek intézésében. A temetés jan. 30-án d. u. 3 órakor ment végbe Angyalosban. A holttestet Budapestről lehozták s a családi sírboltba helyezték. A temetésen vármegyénk főispánja, alispánja, s más, vármegyei kiküldöttek s városunk törvényhatóságának kiküldöttei, nem különben nagy és előkelő vármegyei közönség vettek részt. Nagy veszteség az ő halála minden közügyre nézve s irányitó szellemének hiánya megfog látszani a közéleten. Nyugodjék békében! huni módon meg maradunk édes apánkkal és anyánkkal, mert mi jobban szeretünk itt, mint áz angyalok közt lenni. — Mindenkitől csak azt halljuk, hogy a jó Istenke csak a jó gyenmeke- ket szereti s azokat veszi magához, hogy ne kelljen hozzá mennünk, hát rosszak leszünk. Hát nem a legegyszerűbb orvosság az minden betegség ellen a kis gyermekeknek, nem keserű, nem kell bevenni sem, de nekünk nagyon édes. Egyedül a Szemökfénye marad jó, neki annak kell lenni, mert már nagy, persze azt nem tekinti rosznak, ha a Király katonája a holmijait bántja, onnan eltávolítani akarva meglöki, s az elesik és megüti magát, mert ö arról nem tehet, hogy a király katonája olyan gyenge lábon áll, ha király katonája, álljon erőss lábon, mert nem csak magának kell megállani a helyét, hanem a királyt is meg kell védeni, azért a katonája. Rossz még akkor sem lesz, ha az Ország bábot ritót hátulról megkapja és a földhöz vágja, mert az is oda vágta ötét és még rá is ült; annak sem oka, hogy Kutya Juli haját megrángatja, mert az is megrángatta az övét, ő még úgyis a rövidebbet huzza: de még akkor sem rossz, ha a lovat úgy meglöki, hogy az úgy oldalára esik. hogy az oldalbordája helye is betörik. — Szóval ő nagyon jó gyermek. Mi többiek nem vagyunk jók, mert mi szót nem fogadunk, ha ütnek, szeretnénk visszaütni, s ha ezt nem tehetjük, jól esik lelkűnknek mutatni, hogy mint csinálnék azt, ha nagyok volnánk. Az Országháboritó közülünk helyén semmit Színészet. Pénteken, jan. 24-én ifj. Bokor József „A kuruezfurfang“ ez. népszínműve félházat vonzott. A szereplők közül első sorban H. Lévay Bertát illeti a dicséret, kinek szép kuruez dalait a közönség többször megismételtette. A többi szereplők közül Raskó, Barna Jolán, Győré és Mészáros emelendők ki. Szombaton, f. hó 25-én Moldova,n Gergely kolozsvári egyetemi tanár, oláh életből vett eredeti népszínműve, a „Fiórika szerelme“ jött szilire először, telt ház előtt. A „Fiórika szerelme“ jó népszínmű. Megismertet bennünket az oláh paraszt nép életmódjával, gondolkozásával, szenvedélyeivel, vallásosságával, babonás hitével, s szép dalok vannak a darabban. — Néprajzi tekintetben értékes Mohlován e darabja. A darab szép, magyaros nyelvezete, a benne előforduló kifejezések és ötletek nem kevésbé nagy elismerést érdemelnek. Színtársulatunk jól hozta színre a darabot, a melynek érdekességét mindenesetre az oláh díszlet is fokozta. Az előforduló tánezokat ügyesen lejtették a társulat tagjai. Lévay Berta, a czimszerepben minden tekintetben kifogástalan és bájos alakítást nyújtott. Rédoy, Győré, Vihari, dicséretet érdemelnek. Dr Moldován Gergely, a szerző azért nem jött el személyesen darabjának premierjére, mert a másodfélévi előadások ép azon napon vették kezdetüket Kolozsváron, s bár szeretett volna eljönni, otthonn kellett maradnia. Vasarnap, jan. 20-án Dobsa Lajos: „V. László király és Hunyadi László halála“ ez. történelmi tragédiája kevés közönséget vonzott. A szereplők kivétel nélkül jól oldották meg feladatukat. Margittay, mint V. László találó alakítással, Raskó Erna, mint Rouor Ágnes nemes hévvel s lelkesedéssel játszottak. Győré (Gara), Vihari' (Czilley), Mészáros (Hunyadi László), Barna Jolán (Gara Mária) szintén sikeresen oldották meg feladatukat. Hétfőn, f. hó 27-én a „Pálinka“ ez. dráma jött színre félhelyárakkal. A közönség elég szép számmal volt az előadáson. Kedden, f. hó 28-án Moldován Gergely: „Fiórika szerelme“ ez. népszínművét láttuk, másodszor, üres ház előtt. Szerdán f. hó 2!)-én jóformán csak páholy közönség előtt, „Katalin czárnő“ került szilire harmadszor, „többé-kevésbé, mint rendesen“ meglehetős jó előadásban. Csütörtökön, f. hó 3U-án tartotta Mészáros Alajos színtársulatunk közkedvelt tagja jutalom- játékát, Szigligeti : „Liliomfi“ ez. énekes vigjáté- kában. A közönség, melynek Mészáros Alajos első szereplésétől kezdve mindig kedvencze volt, ez alkalommal fényesen bebizonyította szeretetét, mert a színházat egészen megtöltötte. Színre léptekor igen szép babérkoszorúval lepték meg, melyen az öt pecsétes levél jókora összeget rejtett magában. Mészáros Alajos az este különösen kiérdemelte a közönség tetszését, mert alakítása BEamBUB sem hagy, szereti, ha meglátszik a keze nyoma és helye mindenen, de leginkább a kapott könyven, papiroson, a mit nagyon szeret eltépni. — A koczkát meg már úgy helyben hagyta, hogy már alig érdemes annak nevezni, mivel az egyes kövek vagy elvesztek, vagy eltöredeztek, azt egészen a maga részére foglalta el, abból senkinek nem adhat, mert neki mindre van szüksége, a skatulyája fedelét [is eltörte, mert azt akarta megtudni, hogy hogyan néz ki az két darabban ? A lovon nagy ritkán szeret lovagolni, de szereti maga előtt látni, azt azonban már ki nem állhatja, hogy Kutya Juli arra felüljön, s azon lovagoljon annál is inkább, mivel úgy lovagol rajta, hogy egyszer a ló és vele Kutya Juli az orrát töri be, máskor meg a hátulsó részét töri össze. Kedves szüléinknek van egy nagyon rossz szokása, a,z pedig, hogy ha valamit szerintük nem jót csinálunk, akkor a korbácscsal helyben szoktak hagyni. Ilyen eset az, mikor a Királykatonája a divánra, székre és más egyébre felmászik, a honnan már sokszor le is esett, vagy az asztalról, s egyébről könyvet Írást, s más egyebeket leszór, mikor a kezei közé jutott újságot úgy szerteszét tépi, hogy egész ágyás van belőle. Vagy mikor Kutya Juli felöltözetlenül udvarra megy, a konyhában ok nélkül tartózkodik, amikor egyiket vagy másikat üti, haját rángatja, tépési képességét könyveken, újság papiroson gyakorolja, s mikor kést villát, ollót kezéhez kaparintva játszik, vagy mikor valamelyik székre áll az asztal és égő lámpa mellé. Düáiiki »Hí mm 1824—1902.
