Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-27 / 39. szám
2 S Z A T M i K. nemzeti ideálunk kultuszában s az evangélium forrásából merített nagy eszmék fölfogásában. Ha igy van akkor vonjuk be lobogóinkat, oltsuk el az örömtüzcket, akkor nem öröm, hanem ve- zeklés a mi tisztünk. Nem ! az nem lehet! Káprázat az én sötét látományom. Ennek a nemzetnek, mely a második ezredévet éli e hazában, mely túlélt annyi nagy csapást, élni kell és haladni mindig előre ! E mostani ünneplés mutatja, hogy e nemzet fiai tudnak még lelkesedni a nagy eszmékért. Van még erő e nemzetben, hogy föl tud emelkedni a kicsinyes köznapi izgalmak alacsony párázatából a nagy eszmék magaslatára s le tud sújtani azokra, kik a nemzet boldogságának útjában óljának. Ez a tudat adja meg nekünk a jogot arra, hogy e napon örüljünk, ez ad hatalmat ünneplésünknek ! Necsak külsőleg ünnepeljünk hát K. Gy., , hanem a mai nap eszményei teremjék meg szivünkben a gyümölcsöket, hazánk javára és dicsőségére ! És Te világnak Ura ! népeknek hatalmas Istene ! áldd [meg a magyart, tedd boldoggá e haza földén, hogy virágozzék itt a nemzet időknek végeiglen. Amen.“ I Az ima és beszéd közt a dalegyesületek dr. Vajay Imre vezetésével együttesen énekelték a Kossuth hymuust. Az egyházi beszéd után pedig a „Szózatot“ énekelték. DiszközflyiiPs a városházán 11 órakor városi törvényhatósági díszköz- j gyűlés volt a városháza nagy tanácstermében. Pap Géza polgármester elnöklésével, amelyen a bizottságon kívül még díszes közönség vett részt. A díszközgyűlést Papp Géza polgármester hatásos beszéddel nyitotta meg. Majd dr. Fech- tel János biz. tag a díszközgyűlés szónoka tartott egy nagy s magas szárnyalásu beszédet, amelyet a közönség lelkes éljenzéssel fogadott. Dr. Fechtel beszédének befejező passzusa következőleg hangzott: „Kossuth alkotni akart, építeni és nem rombolni. A békét akarta és a nyugodt fejlődést e hazában. Hogy mégis 1818. ápril. II után vérbe borult e hon s ágyudörgés riasztotta fel az örömmámorból a boldog nemzetet, nem az ö hibája. Ó polgárháborút sosem akart. „Ha polgárháború iiszkét vetem ... a nemzet közepébe — igy szól egy beszédben — oly felelőséget vállaltam volna magamra, melyet a po- j kol minden kínja sem büntetne eléggé, mert nem ! képzelhetni uudokabb bűnt mint játszani a polgárok vérével s egy nemzet nyugalmával.“ Ha mégis fegyverre szólította magyar népét, ezt azért tévé mert a nemzet függetlenségét és ősi szabadságát védeni akarta egy szószegö, a honra nehezedő, jogtipró kormány ellen. Önző czél nem vezérelte soha, csak nemzete boldog- j sága. S mikor a világon páratlanul álló szabadság- harez után a szent ügy elbukott, 3 ö a bitót gél nagy tarisznyát ozipelt a vasúttól a postás fiú. Itt is, ott is hangzott a megoldó vélekedés. Egy tarisznya aranyat küldött a magyar papnak a király. Most már nagy nr lesz a nyápicz, sovány tiszteletesböl. Meglássa akárki, hogy még torkát ereszt és egy pár esztendő múltán esperes lesz belőle. Mert hát minden a módtól függ a mai világban. És a legnagyobb láz közepeié átaljött hozzánk Márton sógor, a szentkirályi tiszteletéi az ő lélekpárjával és a mi nyolczadik kis babánkat megkeresztelte, a tiszteletes asszony keresztvíz alá tartotta és ők lettek a komák is, hogy minden kiteljék az aty&fiságból. És ez a nyápicz. sovány kápási tiszteletes (már mint én) C3ak ; olyan szegény maradt mint eddig volt. (A postás- fiú nehezen czipelt tarisznyájában pedig jó féle ; spanyol megy volt. A kasznár koma küldte a feleségének befőzés czéljából.) . . . Egy néhány nap múltán éléin állt a feleség, a kis baba, puha pól3*ácskályában ott pi- hegett az ölében. És mutatta nekem: — Na, nézze, milyen gyönyörű kis teremtés ! Úgy szeretem a szegént, nem adnám a világért. Meghatódtam. Lelkemen átlebeget az an- gyalszárnyu szeretet . . . . . . Hát hiszen előre tudtam én azt, hogy , ha száz gyerekünk volna is a százegyediket sem adnók a világért sem. kerülve, idegenbe bujdosott, szegényen, koldusbottal kezében hagyta el ezer sebből vérző hazáját. Odakünn pedig szive utolsó dobbanásáig forró, olthatatlan szeretettel csüggött a drága hazán. A Gondviselés ritka magas, bibliai korral áldotta meg a nagy hazafit, a bölcs számüzöLtet s 92 éves korában kopogtatott csak ajtaján az élet dija — a halál. Á magyar nemzet pedig, mely ma is meg- gyujtá országszerte a lelkesedés, hálás emlékezés lobogó oltár! tiizét, — jöltevöjének, nagy fiának emlékét soha el nem feledi. Él se is feledje soha, - • úgy éljen ez a nemzet, úgy éljen ez a haza ! ! 1“ Ezután Kovács Leó biz. tag tett lelkes hangon indítványt, az emlékbeszédnek jegyzőkönyvbe foglalása s Kossuth Lajos életnagysága képének a nagyterem részére való megfestése iránt. A diszgyülés lelkesedéssel fogadta, az indítványt s határozatnak mondatott ki. Társasebéd. Délután I órakor társasebéd volt a Pannó- nia-szálloda dísztermében, amelyen mintegy 2 0-an vettek részt. Ez alkalommal a 48-as honvédek is, j mint a város vendégei, megvendégelte!tek. Az i ebéd folyamán dr. Vajay Károly t. főügyész és j dr. Fekésházy Gyula kin. t,-széki biró mondottak j tüzes pohárköszöntőt. Népgyiílés. Délután t órakor a Deák-téren nagy nép- gyiilés volt, sok ezer ember részvételével. A népgyülésen a Dalegyesület és az Iparos énekegyesület Meder Mihály karmester vezetésével együttesen dr. Pap Zoltán Kossuth-hymnu- szát énekelte. A szépen feldíszített városházi erkélyről pedig Osváth Elemér cv. ref. fögymu. tanár, a uépgyiilés szónoka mondott nagyhatású beszédet, amelyet a hallgatóság zugó éljenzései szakítottak meg több helyütt. Szép volt lelkes beszédének különösen a következő passzusa: „Mint a villám, mint az ég dübörgő robaja, úgy tört ki szavára a nemzetben rejlő minden hatalom, megmutatni a világnak, hogy a nemzeti öntudat, a nemzeti.szellem csodákat művelhet maroknyi néppel is, hogy a megsértett nemzeti jog boszuorkáüja pelyvaként szórja szét a zsarnokság fizetett zsoldosait s a szabadság pallosával veri ki a sátánokat a népszabadság paradicsomából. És megszületik az önfeláldozó bonszeretenek az a fenséges költeménye, a hősiességnek és martyrságnak az a hosszú sorozata, mely győzött akkor is, mikor kiütök a kardot kezéből, mikor rothasztó börtönök fenekén senyvedt. mikor hóhérok keze szoritá össze testének-lelkének minden literét.“ Hírek. — Szoyer Ilonka nem jön! Egész leveröleg hat a biztos informátióból vett azon hir, hogy Szoyer Ilonka, közbejött akadályok miatt, nem fog lejönni s közreműködni a Gazdasági Egyestt- ma esti hangversenyén. Helyette az opera egy másik jeles tagja, valószínűleg a bájos Ambrus Zoltánné jön le s pótolja Szoyert a ki rendkívül sajnálja, hogy az ő kedves Szatmárjára most nem jöhet. — Vármegyei közgyűlés. Jövő hó 9-én vármegyei rendes közgyűlés lesa, a melyen az 1903 évre 1 százalék közművelődési, 1 százalék tisztviselői nyugdíj, l és fél százalék viczinális vasúti segély fél százalék székház javítási pótadó kivetése kerül tárgyalás alá. Kitüntetett borok. Luby Zsigmond fülpös- daróczi nagybirtokosnak a pozsonyi mezőgazda- sági kiállításra felküldött borai boronz-éremmel lettek kitüntetve. Tekintettel azon körülményre, hogy 377 termelő közül csak 170 nyert jutalmat, hogy a legtöbben az olyan hires bortermő helyekről,'mint a Tokaj, Tolcsva, Mád, Eger, Pozsony, Beregszász. Muzsaly, valamint gróf Wenkheim Frigyes borai is csak bronzérem kitüntetésben részesültek, — ez az eredmény nemcsak a Luby pinezéjére, de vármegyénkre is megtisztelő, — Kivilágítás. Szombaton este a város összes házait kivilágították. Sok ház volt, a mely csak úgy ragyogott a nagy fénytől. A közönség ünnepi hangulattal alá s felhullámzott az utczákon s a Deák-téren. Egész este 10 óráig tartott a kivilágítás. — Az óvári i ev ref. egyház folyó óv szept. 2l*én kijavított s uj díszbe öltöztetett templomának használatba vétele alkalmából szépen sikerült ünnepélyt rendezett. Emelték az ünnepély hatását közremüködésökkel: Mártim József cs.- bágosi — Csiszár István darai lelkészek — s az impozáns érdeklődő vidéki közönség, amelynek soraiban, az intelligens elem is szép számmal volt képviselve. Méltó elismerés illeti, úgy az egyház áldozatkész közönségét, mint a vezetők buzgólkodását. Délután 3 órakor, az ünneplő közönség fiatalsága, a kényelmes helyiségekben tánezra perdült, mely szakadatlan jókedv mellett tartott: kivilágos virradtig. A tánczvigalom anyagilag is teljesen sikerült: mert óOO koronán felül áll, az egyház bruttó bevétele. Eme siker eléréséhez járult a lelkes és bőkezű adakozók — illetve, feliilfizetők — következő sorozata: Balogh Pál Porcsalma 10 kor., Baka Elek tak.- péutári főkönyvelő Csenget" 8 kor., Széles Pál ev. ref. lelkész 3 kor., Csiszár István ev. ref. lelkész Dara 2 kor., Szilágyi Endre 9 kor., Szeremy Lajos Szatmár 2 kor., Papp Endre í kor., iíj. Szilágyi László 1 kor., Gyene Lajos 4 kor., Bartlm Bálint 1 kor., Süveg János 1 kör., Szilágyi Zoltán 2 kor., Nagy Endre I kor., Szeőke József ev. ref. lelkész N.-Gécz 2 kor., Mátyás László l kor., Gaál Pál ö kor., Horváth és Dingreve Szatmár 3 kor.. Rótli Gyula Szatmár !> kor., Vajnay Lajos Szatmár 4 ;koi\, Rácz Gyula 1 kor., Sarkozy Andor 3 kor., Borsi Benjáminul; 1 kor., Árkosi Sándor 1 kor., Klein Katalin 2 kor. — Várjon az egyházra — időtlen —- időkig virulás, anyagi s erkölcsi emelkedés. A nagy és szent őzéit melegen felkarolok pedig fogadják — mit itten is kifejezni oly jól esik — u mi hálánkat s átérzett köszöni“tünket. Óvári, 1902. szept. 23. Széles Pál óvári-i ev. ref. lelkész. Gyorsírókor A kir. katli. fögymnban feliálló Gyorsírókul' csütörtökön alakult meg dr. Fodor Gyula tanár elnökletétével. A tisztviselőinek a következők lettek megválasztva: Titkárrá: Csoiuay Győző, előadókká : Krompaszki Sándor és Vinkier József Vili oszt. tanulók : főjegyzővé : Fábián Lajos, pénztárossá : Markovics Aladár, Köuytávossá: Klein Salamon YTI. o. tabutok; aljegyzővé : Vinkier János V. oszt. tanuló. Búcsú tánczestély. A szatmár-németii, 1902. évben besorozott ifjak búcsú táuczestélye, mely f. hó 21-én tartatott meg szép számmal, egybe- gyűlt közönség jelenlétével, igen jól sikerült. - - A világposta levelezésben történt versenynél az l.-sö dijat, egy kép albumot. Kerekes Erzsiké őöo levelező lappal, a Il-ik dijat, egy levelezőlap albumot, Érdi Mariska 250 levelező lap eladásával, a legtöbb levelező lapot kapott hölgyek diját, egy szép tortát, Tereli Juliska 400 levelező lappal nyerte meg. — M eszlényi Gyula püspök ur 20 koronát küldött. —■ A tiszta jövedelem 02 korona, melyből 31 korona az iparos ifjak körének adatott, — Egan Ede-emlék felavatása. Az őszinte kegyelet méltó ünnepének színhelye volt, f. hó hó 20-adikán a szomorú emlékű ungi „Hegyfarki domb,“ hol a b. e. Egán Ede a hegyvidéki kirendeltség vezetője, egy véletlen elcsúszás közben saját fegyverétől találva oly tragikusan vesztette életét most egy éve, 1901. év szeptember hó 20- án. Közadakozásból csinos emléket állítottak a tragédia színhelyén s azt avatták fel nagy ünnepségek között. A szatmánnngyei Gazdasági es Lóverseny Egyesület proramjja a következők, — Szeptember 27-an d. u. 1 órakor ügető verseny (házi verseny) belépő dij nélkül a pettyén —^szatmári országúton. — Szeptember 27 én, szombaton este 8 órakor a Szatmáron városi színházban Ambrus Zoltánné, a m. kir. operaház primadonájának közreműködése mellett hangverseny. Belépő jegyek: Alsó- és közép-páholy 14 kor., Felsőpáholy 10 kor., Támlásszék és zenekariülésen 3 kor. körszék és zártszék 2 kor., Földszinti állóhely l kor., Tanuló-jegy 60 f. Karzati ülökely 1 kor., Karzati állóhely 50 fill. Páholy és Támlásszék jegyek kizárólag előjegyzés útánaGazd. Egylet titkári hivatalánál (Béresényi-uteza I sz.) szerezhetők be. Előjegyzett jegyek a hangverseny napján a színházi napali pénztárnál kaphatók. — Srepteber 28 án d. u. fél . 3 órai kezdettel lóverseny hidontuli u. n. Lókertben Versenyszámok : I. Mezőgezdák versenye. 2. Sik- verseny. 3. Hölgyek dija. 4. Akadályverseny 5, Tenyészverseny. (Sikverseny.) Verseny előtt a villanyos vasút a hidig álamíóan közlekedni fog, onnan gözvonat a pályáig. Kocsi járat a vásártéren keresztül a méntelep felől a szölőte- lep sarkáig. Belépő-jegy: _Passe-partou 4 K. Tribün 4 K. Ülőhely 1 K. Állóhely 40 fill. Jegyek kaphatók Frankó János és Páskuj Imre ____________szept. 27.
