Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)
1901-05-11 / 19. szám
pártolással mindent meg lehet valósítani. Ha j azonban pán/miket, lelkesedésünket idegenért pazaroljuk, a mieink talpra nem állhatnak. Ez esetben nem ők a hibások, hanem mi. Közöny, s z a 1 ma 1 á n g, ez a mi bajunk! A Vörösmarty szobrára össze adakoznak ugyan 150.000 koronát, de müveinek dis/.kiadásá- ból alig kél el néhány példány, müvé-zeink egy része külföldre kénytelen menni, vidéki színészetünk még mindig csak tengődik, könyvet nem veszünk, színházba csak a közép- osztály jái ; de a Barnum czirkuszért 40—50 koronát olyan vidéki család is áldoz, a melyik tiz éven keresztül a kalendáriumon kívül másra pénzt nem költ. Vagyis Bámulnék egy egy városból 2 nap alatt több pénzt elvonnak, mint a mennjit ugyan onnan a magyar irodalom és művészet egy év alatt kap. S ebben az a szomorú, hogy ez kizáróan a mi bűnünk, mert hibáinkról nem tudunk | leszokni, hiányozván korunk Petőfije, ki fii- ! lünkbe dörögné ostorozó ódáit. Hol késik a hatóság, a mely előre megvizsgálná, hogy meg van-e minden kellék adva, a mit a kíváncsiságra építő s csábító reklám kiabál? S ha nincs meg csak egy is, miért nem tiltja el s bünteti meg mint csalót; mért csaló az, a ki nem adja meg azt, a mit drága pénz,ért reklámmal Ígér. Mért engedték meg továbbá, hogy a fő- 1 városon kívül huszonöt nagy várost és ezek vidékeit inegsarczolja akkor, a mikor általános szegénység szükösködik, a mikor a gazdag Ausztriában csak éppen Becsben volt ? Azért, mert a mi hatóságunk is vésze a közönségnek, tehát ez is idugenimádó, hiszékeny, naiv s a mieinkkel szemben közömbös. De van más ok is. Közönségünk még mindig nem elég müveit, czirkusz, kóklerség, komédia jobban vonzzák, mint a művészet, amelyhez nevetés hiányában nem ért. Nálunk ritkaságszámba megy egy-egy olyan müpártoló, aki, mint egykor Brassai Sámuel messzeföldre elment egy-egy világraszóló művészért. Itt van a színház, ugyan töri-e magát érlök a közöusíg ? Nemvly r.tka kivételt nem tekintve, ejtik-e lázba közönségünket a ni. dolgaink, szerezhetne-e két nap alatt barin ely művészet 100.OÜÜ koronát? De nézzünk egy kis szemelvényt a budapesti újságokból, melyek eleg világosan beszélnek a hírhedt czirkuszról : — Hát ki az, a ki minket minden jóban részelteti gazdag tárházából ? — Az Isten. — És ki az, a ki azt is tudja, a n* mi mindnyájan sem tudunk, Kenderesi? — Az Isién .. . — Talán elég is lesz ebből? — szólt. Földesi. j — A mint méltóztatik par... — Nézzük a beszéd- és értelem gyakorlatot! ! — No. te kis fiú — szólt nyájasan a tanfelügyelő, mondd meg csak, hogy hinak ? A felszóllitott szöszke gyermek főiig elvörö- södöt', de egy szót sem szólt. — No, hát nem tudsz beszélni ? — A keresztnevét bizonyosan fogja tudni, mentegetődzék Hallgató uram — No jól van ! Mondd meg hát legalább a keresztnevedet, szólt még nyájasabban a nagyságos úr. miközben gyöngéd n megsimogatta az ijedt gyermek arczát. De miután ez sem használt, találgatni kezdte. — Józsikának hínak ? (a gyermek hallgat.) — Ferikének? (isinél hallgat) — Mihálynak? (még jobban hallgat) — Vagy talán Jancsikának? — Neki! vágta oda elszántan a kölyök, de már akkor hangos bőgés jelezte a további kér- dezősködés lehetetlenségét.. A tanfelügyelő ez érzékeny jelenet után mád, szólított fel, egy nagyobb barna gyereket, a kinek a nevét most már szívesen elengedte. — No fiam beszéld el az ember főrészeit! A fiú ész uélkül hadarla : — Az embernek három főrésze vau, u. in. a eje törzse, és a végső tagjai. „Senki sem vészit ve’e, ha meg nem nézi, minek nekünk bolondulnunk utálnia, mert tulajdonképpen egymást bolonditjuk “ Ausztriában csak Becsben volt Barnum. Nállunk 25 városban akar játszani. Ha Barnum csak fél milliót visz ki e pár hét alatt, ez olyan adó a mit a magyar művészetre és irodalomra e néhány város eddig még nem áldozott. „A 25 város ne kövesse áprilisi példánkat.. Mink bölcs Bpest 2 hétig voltunk bolondok“ (Pesti Hírlap, 1001, IV/21.) A Pesti Hírlap egy másik számában a czirkusz veszedelmes voltáról igy ir Tóth Béia : A 12 000 embernek készült czirku-zhan csak egy kijárás van. A fapadok lépcsőzetesen futnak körbe s följárásuk oly meredek, hogy testi ügyesség kell a följutáshoz is. Képzeljük ezt az egészet j tüzeset idején! — Gróf Kreith Béla a Budapesti Napló IV/13 iki számában ezt irta:) Barnum német kikiáltókat tart. Miért is a közönség sokat nem ért. S ha ezért megszólítják, ezt felelik: „Magyarországon mindenkinek kötelessége németül tudnia.“ A Magyar Szó IV/17 iki száma Dr. Kovács Józseftől még szebbeket is: „Eszem agában sincs, — mondta Bailey egy fültaíiu szerint — hogy magyar szót használjak helyiségemben. Hisz meggyőződtem róla, hogy az itteni sajtó Cítipa zsidókból áll, azt a néhány lapot pedig, a melyek fölszólalnak 200 — 300 írttá lekenyerezlietem.“ Czirkuszt mindenki látott már, az állatseregletet Budapesten 30 krajczárért megtekintheti, szörnyetegeket pedig, különösen nőknek, nem tanácsos megn ízni, ezeknél többet Barnum sem ad. Okosan teszi tehát mindenki, a ki nem bolondul utánna s naiv hiszékenységével nem dobja pénzét idegennek ! Sassi Nagy Lajos. ■ ■ M B-CíSULLapunk mai számához egy fétiv melléklet van csatolva. — Tisztelgés. Rohr Ferenc? újonnan kinevezett, dandár parancsnoknál a helybeli tiszti-karok Luk z Győző honvéd-ezredes és Tschoiien György közös-alezredes vezetése alatt folyó, ho 5-én tisztelgett. — Kitüntetés. Berey Imre honvéd számvevő őrmestert a király 24 évi odaadó szolgálatáért ezüst érdem-kereszttel tüntette ki. — Varmegyei közgyűlés lesz 14-én Nagykárolyban. — Éi tel mes fin vagy! hagyta helyben Földesi. A megdicsért nebuló azonban kérdést sem várva, tovább folytatta : — A fejen van a két szem, két fül, egy orr, egy száj. Szájban a fogak, iny és a nyelv. A 7. iskcüatelüiryeló pedig tovább kérdi : — Mi van a fej alatt? — A nyak. — Hát a nyak alatt ? A fiú kissé meg áll, aztán hirtelen, mint a lőnek jó ötlete támadt kivágja: — A 1 a j b i! — Nézzük 'alán a földrajzot — pulástolgatá a zavart szegény Hallgató uram. — Csakugyan jó lesz, az idő is rövid, siet- ne.11 kell, —hagyta helyben Földesi. Különben is szeretnék egy rövidke mi hl at a ni tás t hallani I Miről méltóztatik... — Hát pl Magyarország vizeiről. — Figyelünk! szólt a mester. Magyarország vizeiről le.-./ szó. Nézzetek ide a térképreI A III. osztály pedig jöjjön ki ! Erre aztán igy kezdi : — Magyarország főfolyójá a Duna, mely Dé- v nynrl jő be az országba s a nagy Alföldet át- hasitva Orsovánál külföldre lép stb. M II • ltfolyóí a Morva, Vág, Nyílra, Garam, Rába Tisza stl>. — Ez nem jó lesz igy —su -ja az iskolafel- iigyeiéi. Módszeresen kérem, ezzel kivevőn a szót az öreg mester szájából igy folytató illetőleg igy kezdte újonnan: — Megálljátok gyerekek! Mit esi nil éd«s anyátok, mikor haza centek az iskolából? u y-e hogy kenyeret vág ? — Igenis, — kiáltják valamennyien. — No lássátok ez a folyó itt a V á g. El ne — Diák-majális. A helybeli református főgimnázium tanárkára és iljusága ma egy hete tanulmányi kirándulási alapja gyarapítására fényesen sikerült majálist rendezett a Kossuth- kerti kioszkban. — Tiszta bevétel 240 korona voll. — A nőegylet folyó hó 9-én, délután 4 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tartóit. — A helybeli kir. kath. íogymnasium június 4-én a Csonkás erdőn junuilist rendez, megelőzőleg Erdődön Petőlí-ünnepséget rendez az ifjúság. A mulatság iránt nagy az érdeklődés. — — Az országos tornaverseny Budapesten pünkösd első és másodnapján fog megtartatni.— A versenyre jelentkezett 98 intézet 3500 tanulóval. A helyi kir. kath. lögymnasium 35 tanulóval jelentkezett. A melyik intézet a magas ugrásban és sulydobásban legjobb lesz, egy 1000 koronás diszzászlót nyer. — A Zichy hangversenyre dalegyesületünk jeles elnöke, Jaskovics Ferencz Luzpólkodásával nagyban készül. A színházban is tartatott nagy j próba, a honvédzenekar résztvevésével. — „Szatmir“ Városunk és régi lapunk nevét viseli a csinos gőzhajó, mely legközelebb a folyam mérnökség munkálatait elősegítendő, a Szamoson hozzánk érkezett. A jármű 2o m. hosszú, 4 méter széles s csak 70 czentiméter járatú Főállomása városunkban van. Ez.en propelleren fogja vizszabályozó és medermélyítő munkálatait a lőmérnökség folytatni A Szamos fontos viziut. Benyulik az Erdélyi hegységekbe; rajta nagymennyiségű sót, faanyagot s egyéb termékeket szállítanak, melyek országos szükségletet és illetőleg kivitelt is iedeznek. A „Szatmár“ megjelenése a Szamoson tehát nagylontosságu eredmények előkészítésének első jelensége Általános és elismert tény a viziutak rendkívüli előnye. Iparés kereskedelem lendületét igazgatja a viziutak mennyisége és minősége. Nem szükség sokáig gondolkodnunk a kérdés íölöit, mert azonnal meggyőződhetünk annak súlyáról! ürömmel tekintünk tehát a haladás ez újabb jelenségére és a bekövetkezendő eredményekre; hiszen városunkra nézve is nagybeíolyással fogjárni a czél kivitele! — A városok kongresszusa ez évben is 111 tgtai tátik, körülbelül juniusbaB. Városunk veze- t őségé vendégszeretetünket föl ajánlotta, ha itt tartatnék. — A telephon hálózat városunkban, a fölmerült igények miatt, legközelebb nagyobb arányban kibóvittetik. — A házepitö szövetkezet ügyében vasárnap értekezlet tartatott — A kérdéshez hozzászólunk majd. — Erdőt fognak telepíteni a Neuschloss-fü- részgyár által letarolt erdőségek helyére. Fö dmi- velésügyi miniszteri kiküldött közbenjöttével folynak a tárgyalások. felejtsétek! De menjünk tovább! Nézzetek idei cs odam utat az időközben félig kinyitott ajtóra. Nyitva van ez, vagy zárva? — Nyitva. — No lássátok, ez a folyó itt a Nyitra! A tisztelendő atya csak hüledezett. Én Istenem, mennyire haladt a világ. Lám, ezek a bárgyú gyerekek maguktól is kitalálják a folyók neveit 1 Földesi azonban tovább folytatá: — Hogy hívják a két krajezárt máské|)pen? — Garas, orditák a n ád b ito odott „ földész csemeték*. — No lássátok, garas helyett ezt fogjátok mondani erre a folyóra, hogy: Garam. De ha- ladjuna csak tovább Számláljatok egytől fölfelé egyesével ! A gyerekek számlálnak s mikor a tízig jutottak, Földesi közbe szól : Mi volt. az utolsó szám? — Tiz. — Tiz a. úgy-e? No lássátok ez a hosszú, ka.skanyirgós folyó a Tisza. — Nagyságos úr! — sugla ravasz mosolylyal az ötletes rn.es'er, éu is tudok már módszeresen tanítani ! — No lássuk! monda a diadalmas tanfelügyelő. — Figyelünk! vezénylő Hallgató uram. Szám- láijtaok egytől fölfelé egyesvéel! Az osztály nagy- hauggal számlál, Mikor a húszhoz értek a tanító mgeállilja őket. — Halt! E helyett, hogy húsz, azt fogjátok mondani, hogy Duna! Nézzétek ez itt a Duna s rámutat hazák hatalmas Kifolyójára..,
