Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)

1901-10-12 / 41. szám

2.

okt. 12.

Színészet.

Ismét zajos lett sziliházunk, színészeink megérkeztek. Csóka Sándor színigazgató a legjobb reményekkel, meg jó társulattal is, kezdette meg okt. 5-én a színházi idényt. Az ő neve elegendő biztosíték, hogy valódi műélvezetben fog a közönség részesülni.

Csak . . .

Csak a közönség ne legyen rideg. . . Csak legalább nagyon ki ne mutassa, hogy érzéketlen a szebb dolgok iránt . . . Mert ha nincs résztvevő, a művészetet tudatosan s szeretettel pártoló közönség, a legjobb remények dugába dőlhetnek.

A csarnok érdekességek színhelye lesz. A pajzán Ámor végigcsattogarany-szárnyacskáival ; de a denevérröptü Sötétség is megremegteti a félő sziveket; zene és dal, küzdés és diadal ezer- szinü változata ragadja el s hullámoztatja a kedélyeket. S mindaz, a mi dicső, a mi szép s a mi művészet. Nem mérnök hinni, hogy a komor vélekedés beteljesülne, mintha Szatmár csakugyan j az a hely volna, a hova csak tapasztalatlan di- j rektorok rekednek pályázataikkal; mintha oly nagy volna a „közásitás“ a szebb és eszményibb dolgok iránt, hogy az egy üres színházban gyakorta nyerne kifejezést.

Pedig az elmúlt hét eredménye nem valami biztató; máig, mindennap — üresház !

Igazán mondhatjuk, a legjobb darabok jöttek színre s az előadás mindegyiknél teljesen kielégítő volt. — Talán nem is lehet lesz ezt másnak tulajdonítani, minthogy a közönség a szüreti előkészületekkel van elfoglalva. Szüret után. reméljük, megindul az érdeklődés s kárpótolja az igazán leverő mulasztást.

Első előadáskép Gárdonyi Géza „A bor“ czimü 3 felvonásos népszínműve illetőleg falusi életképe vétetett föl. „A bort“ a Nemzeti Színház sikeres állandó darabjai közzé számítják. Van is igazán benne sok kedves falusi vonás, a mi a kedélyre jól hat; van több hatásos jelenete, vannak közismert mulattató alakjai, minők Göre Gábor bíró ur, Durbints sógor. Kár, hogy ezeket az alakokat nem hozza föl Gárdonyi úgy, mint mulattató könyveiben mozognak. Aztán egy dalt sem hallottunk egész végig a darabban, kivéve egy korhely nótát, a mit egy boros csoport énekelt végig.

A darab meséje külömben a következő:

Baracs Imre fiatal gazda unszolásra sem akar bort inni, mert ezt meg fogadta a feleségének, a bor miatt csinált sok csetepatét addig. De mikor a verekedés miatt lezárta öcscse a fogság— Ember vagyok, a kit csakis te tudtál elcsábítani. Minek is vetted fel a sárga dominót, ez az oka mindennek ! — folytató Vizokai a hi- zelkedést.

Matildnak tetszeti a mentség és azért félig megbocsátva kérdezé a bűnös férjétől :

— És más nő nem tudott volna téged a nődtől eltántorítani?

— Esküszöm, hogy nemi — feleié Vizokai nagy páthosszal és nejét sietett egy forró csókkal és öleléssel kiengesztelni.

Egy föltétel alatt megbocsátok. Ne légy többé édes férjem féltékeny, hisz a nőket sohase jó naeyon félteni, mert épen akkor csalják meg leghamarabb a férjeiket. A mely nőt félteni kell, az már vétkezett is ügy. úgy édesem, ezt sohase feledje el. Aztán most már követelem férj uramtól, hony engemet vigyen a mulatságokba, sőt mivel vagyonosak vagyunk, az unalmas böjtbe rendezzünk mi is egy mulatságot

Vizokai minden feltételt elfogadott, örvendett, hogy a sárga dominó iránti hódolata más következőién!t nem vont maga után.

Fel is fogadta, hogy többé nem fog az álar- czos bálok dominóivül kalandba keveredni.

Megcsókolta egész szeretettel a nejét és igy

szólt:

— Minden úgy lesz kedvesem, a hogy te akarod.

Erre a férj és feleség boldogan távoztak a vendéglőből és hazatértek, a hol Erzsi a szobaleány fogadta őket.

Matild mosolyogva intett szobalányának és az tudta, hogy minden sikerült.

Ebből az a tanulság : hogy nem jó a tűzzel játszani, mert a nő türelme : a tűz, s a férj féltékenysége : a játék I Minél jobban félti valaki a feleségét aunál hamarább megcsalja az őt. Bízza minden férj a boldogságát s becsületét a neje jó szivére . . .

(Vége.)

S Z A T M Á H.

ból haza kerül, mégis a kinálgatásra hozzá nyúl a borhoz. S csakhamar leissza magát s a felese- ségével összeszólalkozik, azt megveri. Ez a kis fiával, anyjával és a nagy bátyjával elhagyja az ura házát. Öt hétig semmi nem történik. Ekkor eljönnek az asszony összes holmijáért s elviszik. Baracs Imre mutatja hogy nem bánt meg semmit, fiityöl, dalol; de valóban nagyon fáj neki, hogy felesége elhagyta. Végre is nem bit* magával, elmegy a faluba, a hol felesége s kis fiacskája van. A ház körül ödöng; benn észreveszik s Mihály bátya hívja befelé, de nem akar bejönni, mig végre a kis fiúcskát küldik ki, akit Imre nagyon szeret s az apját a szűrénél fogva behúzza. Aztán végre szent Esz a béke. A Matyi is, meg Búza is egymásé lesznek, akiknek kedves viszonya a darabon egész végig érdekesen húzódik.

A megnyitó-előadáson, melyet Panonnia-alle- goria és a Hymnus eléneklése előzött meg, aligha volt félház.

A mi a szereplőket illeti, a legjobbakat mondhatjuk.

Margittay Gyula igen tehetséges, jó megjelenésű színész. Baracs Imrét igen jól játszotta.

Mészáros Alajos (Matyi) ügyes fiatal ember, ki minden szerepében uj és uj oldalról mutatkozik be.

fiaskó Erna (Baracsné) egy bájos, .érzéssel játszó nő, ki szende szerepét oly szépen oldja meg.

Halmai Kornélia özv. Szunyognéban kedves öregaszonyt adott.

Barna Jolánka (Róza) üde, csinos alak, kedves pajzánsággal.

Győré Alajos (Mihály bátya) talentumos, tapasztalt színész.

Rátonyi Stefi (Eszter) élénk, kellemes nő, játéka a tetszést megérdemelte.

Göre Gábor biró ur pompás szomélyesitője pedig, Vihary Elemér, egy remek qlak, a kinek jóizii alakításában mindig gyönyörködhetni fogunk. Jó partnere volt U. Semsei L., Göre Gá- borné asszony.

Durbints Pált igen érdekesen alakította Rédey István.

Beke Gyula (Czeglédi) szerepének jól megfelelt.

De ne hagyjuk el a kis aranyos Ujj Boris- kát sem, a ki Jancsika szerepében olyan bátran és szépen játszott.

Hétfőn a „Lili“ operette adatott, a melynek czimszerepében Szalay Vilma operett-énekesnő mutatkozott be. Rokonszenves, kellemes megjelenésű színésznő, szépen iskolázott hanggal. — Csáky Ferencz (Antonin) terjedelmes bariton hangjával előadott énekszámai megérdemelték a tapsot. Margittay, Győré járultak az est sikeréhez.

Kedden Géczy Istvánnak „Amit az erdő mesél“ czimü népszínműve került színre, H. Lévay Berta énekesnő első felléptével. Ügyes játékával szép hangjával, tetszést aratott. Különben ő már színházunk ismert alakja, mert a Kömley társulatánál működött volt.

Szerdán „Egy katona története“ regényes dráma jött szilire. E szép darabban is jó oldalról mutatkozott be a társulat.

Csütörtökön a „Rezervisták“-at adták.

Pénteken szünet.

Ma este a „Suhancz“ kerül színre.

d H Ű ■•€* — Esküvő- Kávássy Sándor szinérváraljai takarékpénztári igazgató a napokban tartotta esküvőjét Szatymazi Zsótér Fanni kisasszonynyal Ó-Becsén.

— Október hatodikén ugyar. kath., mint az ev. ref. templomban istentisztelet tartatott. A székesegyházban Tóth József h. plébános mondott misét s Orosz Alajos tanár énekelt gyászdalt. Az ev. ref. templomban pedig a 10 órai istentiszteleten Biky Károly ev. ref. esperes tartott beszédet. Mindkét istentiszteleten a 48-49-iki honvédek is megjelentek zászlójuk alatt. Az ev. ref. főgymnasiumban istentisztelet után tartott iskolai ünnepélyen Mátray Lajos tanár olvasott föl emlékezést, Szaplonczay Endre VHL.o. t. szavalt s az ifjúsági énekkar adott elő gyászdalokat.

— V.irosi rendes havi közgyűlés lesz hétfőn, okt. 14-én.

— Eljegyzés Csics Lajos helybeli törvény- széki jegyző f. hó 6-án jegyezte el Bossin József gyógyszerész bájos és szeretetre méltó leányát Gizellát.

— Az 1 lemi iskolák államosítására vonatkozó iratok leküldettek már a minisztériumtól s a hétfői közgyűlésen tárgyaltatni fognak. Akkor bővebben rátérünk e kérdésre.

— Választmányi ülés. A „Kölcsey-kör“ választmánya okt. 7-én tartott ülésén dr. Fechtel János köri titkár indítványára id. dr. Farkas Antal elhunyt alelnök kiváló érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítése határoztatott el és hogy részvétirat intéztessék a bánatos családhoz. Az alelnöki teendők végzésével ideiglenesen dr. Fechtel bízatott meg. Határozatba ment az is, hogy a f. hó végén a kör szokásos matinéi kezdetüket fogják venni.

— A szüret. A Szatmárhegyen október hó 15-én veszi kezdetét.

Alapvizsga. Gopcsa Endre tanárjelölt, ál- dozár a kolozsvári egyetemen a latin és történelmi szakból az alapvizsgát kitűnő fokozattal letette.

— Kinevezések Meszlényi Gyula püspök adminisztrátornak nevezte ki Nántüre Érni János szaniszlói segédlelkészt. — Gróf Hugonnai főispánunk Kerekes Zsigmond joggyakornokot köz- igazgatási gyakornoknak nevezte ki.

— Pénzügyi tisztisztviselők fizetésemelése. Nagy Gábor nagykárolyi pénzügyi s. titkárt a IX.fiz. osztály 2400 koronás fokozatába, — Mi- hálovits Miklós szatmári pénzügyőri biztost a X. fizetési osztály 2000 koronás fokozatába f. évi október 1-től szmitva a pénzügyminiszter előléptette.

— Szarka Boldizsár, a szatmári ev. ref. egyházmegyének egykori esperese okt. 7-én elhunyt Vetésben, 67 éves koróban. Szarka Boldizsár 36 évig volt Vetés községének ref. lelkésze, mindig kötelességtudó, híveit szerető pap; ki fiatalabb éveiben áldásosán tevékenykedett egyháza javára. Régóta beteges volt, nem sok ideje, szélütés is érte. Most egy újabb szélhüdés az elgyengült férfiút kiragadta az élők sorából. Tetemei 0-én délután tétettek örök nyugalomra, — Általános a részvét a derék férfiú elhunyta fölött. Béke poraira !

Veres kardpárbajt vívtak Sárközy Andor óvári földbirtokos és Osztóröviczky István mikolai földbirtokos, főmérnök okt. 9-én az Er- dössy Vilmos vivómester termében. Osztoroviezky súlyos vágást kapott. Sárközy segédei voltak: Horváth József, Uray Árpád, Osztoroviezky részéről : Schulla főhadnagy és Chervenka hadnagy. Dr. Török és dr. Kölcsey voltak az orvosok.

— Vonatk isik las E hó 7-éu Szamárhegyről jövő esti vonat mozdonyának két hátsó kereke építkezési pótmunka miatt, Szatmárgőzfürész állomás közelében kisiklott. Az utasok egy része a villamosra szállt. A vonat két óra késéssel folytatta útját. Pályában, jármüvekben, utasokban baj nem esett.

— Kocsordon e hó 6-án tartotta meg az elöljáróság jelenlétében Jakab Katalin óvónő a nyári idényre felállított óvodai vizsgát jó sikerrel, hol a szülők is igen szép számmal gyűltek egybe meghallgatni a még beszélni is alig tudó kicsinyeik imáit s talpra esett szép vcrseléseit. Valóban nehéz feladata is van egy ily menhely vezető nőnek, ki a legelső oktatásban részesíti a még beszélni is alig tudó kicsinyeket, tanítja a nagyobbakat kézi munkára. Méltó elismerés illeti buzgó fáradozásáért.

— Tűz. Múlt számunkban közölt azon hírünk, hogy Dobrán László mé száros Teleky-utczai háza gyn ladt volna ki, téves, mert a tűz Bánk Mihály fuvaros Hunyadi-utczai házát emésztette föl. Ä tévedés úgy történhetett meg, mert lapunk már nyomás alatt állott, s a gyors hirvételt kellett hoznia. — A Bánk háza pedig úgy gyuladt ki, hogy az udvaron egy napszámos pipára gyújtván, vigyázatlanul dobta el az égő gyufát s a kamarában összehordott tengeri-háncs közé esett, s tűz támadt. A ház is tüzet kapott s tetőzete egészen leégett. A gyorsan megjelent tűzoltók megakadályozták a tűz veszélyes harapódzását. Képzelhető, milyen nagy volt a fájdalma a szerencsétlen tulajdonosnak, mikor üszkük közé tért vissza mezei munkájából.

— Leszuta a misikat. Tinku János batizi születésű Görbédén szolgált béres összeszólalkozott a görbedi juhászszal s fellobanásában azt megszurta. A juhász- csakhamar meghalt, Tinkut pedig letartóztatták a csendőrök.

— Uj Idők. Herczeg Ferenc szépirodalmi képes hetilapja az Uj idők október évnegyedi első számával is bizonyítja, hogy méltó a magyar olvasó közönség szeretedére, melyet finom Ízlésével, igazán magyar lelkületével és minden tekintetben kiváló tartalmával kivívott magának. Az októberi évnegyed első számában két uj regény kezdődik : Malonyay Dezsőtől az eredeti, Ohnet Györgytől a fordított. Az utóbbinak közlését Párisban is csak a jövő hó közepén kezdi meg egy előkelő lap. Illusztrációk dolgában is páratlanul áll az Uj Idők. Ebben az egy számban Patakytól, Garay Ákostól