Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)

1901-07-27 / 30. szám

2.

szatmAr

julius 27.

jával. szeretetteljes tanácsaival intse, figyelmeztesse a jóra, a rossznak, gonosznak a kerülésére, — vezesse a jóban, gyámolitsa tántorgó lépésében és ha az nem haszuál úgy a legkeményebb fenyítéstől se tartózkodjék, mert a szülőnek jó gyermekekre, a társadalomnak hasznos tagokra, az egyháznak buzgó hívőkre, s a hazának egyszerű és hü fiakra van szüksége.

így teljesiti a szülő, mint ilyen, igazi hivatását, igy tesz kötelességének eleget minden irányban.

A legszomorubb azonban az, hogy korunkban a gyermekeket kezdik nyűgnek tekinteni, s olyan akadálynak egy, s más czél elérésében, a melyet sokan óhajtanának az útból elhárítani. így aztán a gyermek az, a kivel nemhogy foglalkozni szeretőének, hanem sokan még látni sem kívánják. — A gyermekek aztán ilyen nevelés mellett szüleik példáját követve, a kötelesség tudását nem igyekeznek elsajátítani, s ha mégis elsajátítják, a kötelesség teljesitése alól igyekeznek kibúvót keresni, s ha azt nem találnak, jónak tartják az ürügyet is, igy aztán kötelességtudó gyermek helyett lesz a szülőnek élhetetlen, vásott rossz, sőt gonosz gyermeke, a társadalomnak az önérdekért a legnagyobb áldozatok hozására is képes tagja, az egyháznak elvetemült atheista hívője, a hazának fényűző, s a hazától mindent váró, semmit sem adó, élősdi polgára.

Szomorúak a kilátások, de biztathatja a gondolkodókat az, hogy mint a kánikulai hőség után következő vihar, villámlás és zápor megtisztítja a levegőt, úgy a népek ellazult erkölcse is, a nagybajok, nagy küz- ködések után tisztábbá, minden salaktól mentessé leend.

A vidéki kiállítások.

A kiállítások czélja tulajdonképen az, hogy az érdeklődő tudomást szerezzen arról, hogy mi miodenféle tárgyak mily minőségben készíttetnek, mi czélra szolgálnak, mily előnyösen, s mily erő s költség megtakarítással használhatók. — Vannak aztán mellékes czélok is, mint a minő az izlés, a tudás, a gondolkozás fejlesztése, az ipar, s kereskedelem előmozditá-a stb.

A kiállítások baszna annyira evidens már ezekből is, hogy bővebb bizonyitgatás teljesen felesleges. — Meg is tesznek aztán úgy az államok, mint az egyes kiállító varosok a kiállítás sikerű- lése érdekében mindent ügy szólva, — nagy áldozatokat hoznak, magukat nagy kiadásokkal terhelik.

A vidéki városokban tartott kiállításoknak az országos kiállítások mellett czélja az, hogy egyes vidékeknek gazdasági, ipari fejlettsége azokon lesz bemutatva és hogy hozzáférhetőbb, mint az országos kiállítások, a melyekre messze földről kell utazni, sok időt, pénzt hozni áldozatul az érdeklődőnek.

Városunkban is volt ilyen kiállítás ez év folyamán, hogy mily sok szép, hasznos, dolgot lehetett ott látni, az iz'és mennyire finomodott az ott levő tárgyaknak a megtekintésével, hányán határozták el magukat oly tárgyak készítésére, az elképzelhető.

Ilyen czélra szolgál a folyó év folyamán augusztusban megtartandó kecskeméti vidéki kiállítás, a melyre vonatkozólag a következőket közöljük :

Folyó év augusztus hó 11-ikén nyílik meg a „Kecskemét-vidéki ipar kiállítás* és tart aug. hó 25-ig. Az ipar kiállításban részt vesznek a szomszéd Czegléd-, Nagy Kőrös-, K.-K.-Félegy- báza- és Halas városok ipartermékeikkel,

A kiállítás Kecskeméten a kistemplom-téri tágas iskola termeiben, az iskola udvaraiban, a szomszédos lovardában, ezen épületek előtt e czélra bekerített kb. 3.000 □ méter és az épületek mögött kb. 5.000 □ méter szabad területen és az iskola és lovarda közti utczán lesz, s be lesz kerítve az egész terület s a kiállítás czéljaira alkalmassá téve.

Az ipar-kiállítás magában foglalja a fa- és bútor-, fém-, kő- és agyag, ruházati, bőr- és sörte sokszorosító- és papír, valamiut a többi vegyes ippar czikkeit. Ezeken kívül bo lesznek

mutatva iparművészeti tárgyak és a háziipar; élelmezési ipárczikkek, műszaki és vegyészeti ipar, jármüvek, szőlészeti-, borászati-, gazdasági- és kertészeti eszközök, iparoktatás, segéd és tanoncz munka kiállítás. Nemkülönben működésben lesznek bemutatva a kisipar czéljaira alkalmas gépek és eszközök. Végül a hazai gyári fémtermékek.

A bizottság gondoskodott, bogy a kiállításról kimerítő „kalauz* adassék ki 60 fillér árban. A kiállításba a belépti-dij 40 fillér.

— Katonai szemle. Pávai Vájná Albeit az 5. gyalogezred parancsnoka f. hó 17-éa a N-Bá- nyán időző cs. és kir. zászlóaljunk fölött szemlét tartván, elismerését nyilvánította ki

— Kirendelés. Törvényszékünk területére az igazságügyminiszter Kölcsey János t.-széki birót állandó vizsgálóbíró helyettesül kirendelte.

X A takarékpénztár egyesület Haller Fe- renczet könyvviteli tisztviselőiévé választotta meg.

X Vizsgatétel. Kádas László Szolnokon hi- vataloskodó pénzügyi fogalmazó f. hó 16-án a fogalmazói szakvizsgálatot Budapesten letette.

X Pályadijat nyert ismét Szabados Ede hely. beli ev. ref. főgymn. tanár, lapunk nagytehetségü munkatársa. Ugyanis a kassai Kazinczy-kör f. hó 18-án döntött s hirdetett irodalmi pályázatainak sorsa fölött. A költemény pályázaton, — Kazinczy emlékezetét dicsőítő óda, — a döntés szerint a 100 koronás díjra Szabados Ede pályamunkája leit legérdemesebbnek Ítélve a többiek közzül. A pályanyertes ódát az augusztusban tartandó dalár- s Ka- zinczy-ünepélyen fogják elszavalni.

X Eljegyzések. László Imre cs. és kir. főhadnagy eljegyezte Gödény Matild kisaszonvt Ma- róthi Sándorné úrnőnek leányát Gacsályban. — Lilesco János cs. és kir. őrnagy eljegyezte Bor- bola Laura úrnőt, Bot bola Dezső szatmári ügyvéd leányát.

m Kinevezés. Az igazságügyi miniszter által Fodor Károly hal mii járasb rósági dijuok, já- rásbirósági végrehajtóvá uevezteteit ki Fehérgyarmatra.

— Lapunk múlt száménak vezérczikke visszhangra talált, hogy Kossuth Lajosnak városunkban emlék állittasék. Kézbe lesz véve a kérdés, hogy véghez vitessék,

— Néhai Böszörményi Károly volt polgármesterünk emlékének kifejezésteljesebb megörökítése iránt mozgalom indult városunkban s valószínűleg vagy márvány-emlékben, vagy a nagy ta- uács teremben elhelyezendő díszes arczképben örökítik meg érdemeit.

— Segély. A Szatmár-vármegyei Gazdasági egyesülő nek, a f. évben is rendezendő lóversenye költségeihez 1000 korona segélyt u*alt ki a föld- mivelésügyi miniszter.

X Ajándékozás. Értékes ásvány-gyűjteményt ajándékozott Szokol Pál bánya-tanácsos a nagybányai állami po gán iskolának. A szives ajándékozásért a kir. tanfelügyelő köszönetét fejezte ki Szokolnak.

X Megvizsgálás. A közvágóhidi hütő és jég- készitő gépház fölszerelését és berendezését í. hó 18-án Rózsahegyi Aurél vasúti és hajózási fő felügyelő felülvizsgálta. Vizsgálat után az egész berendezést jónak mondotta, azonban egy repedt henger cseréltetett ki, nem különben egy önolajozó gépkészülék vételét ajánlotta.

— Eskü. F. bó 23-án tette le a hivatalos esküt Egry István újonnan kinevezett erdődi al- járásbíró, ki a napokbau elfoglalja hivatalát.

— A vármegyei gazdasági egyesület kertészeti munkálati szakelőadónak dr, Irinyi Tamás theologiai tanárt választotta meg.

— Kerékpárverseny, Holnap lesz a kerékpár-egyesület nagy pálya-megnyitó házi vei senye, gazdag sorozattal. Kedvezőtlen idő esetén következő vasárnapra lesz halasztva. Nagy plakátok hirdetik a versenyt, melyre sok érdekes dij van kitűzve. A versenyre bic klistáiuk nagyban készüknek, egymással versenyeznek, hos-zabb utakat tesznek. Érdekes mulatság ígérkezik.

— Emlékeztető. A szatmúrnémeti-i ipatos ének-egylet zászlószentelési ünnepsége aug. 4-én, vasárnap lesz megtartva. Következő számunkban a részletes progiammot közöltük.

— Kinevezés. Meszlényi Gyula megyés püspök dr. Wolkenberg Alajos tanulmányi felügyelőt bittaai tanszékre theologiai tanáriá kinevezte.

— Állami tisztviselők mozgalma, Ezen országos mozgalomnak Tordán, a kezdeményező városban alakult bizottsága, a hozzája beérkezett csatlakozási nyilatkozatokra „Értesités“eket küld szét, a melyben a mozgalom jogosultságát, körülményeit tárgyalja. .Kötelességünknek tartjuk, úgymond többek közt az .Értesítés* eddigi működésünkről és annak eredményéről beszámolni és a megnyilvánult különböző irányú véleményekkel szemben elfoglalt álláspontunkkal jelezni, hogy a mozgalom minden frázisát ismertetve az együttes és egybehangzó működést biztosítsuk. Hogy pedig ezt tehessük, elhatározzuk, hogy mozgalmunk történetét ismertető becses adatok emlékkönyvbe foglalva nyilvánosságra hozzuk, ezáltal is igazolván a mozgalom erkölcsi tisztaságát. Mert nem kevesebb mint hétszáz különböző helyen csatlakoztak kortársaik az általunk megindított mozgalomhoz. Tárgyalja majd az Értesítés, hogy a nemzet félhivatalos csodálatra méltóan szólalta mozgalom ellen. E föllépés nem volt ötletszerű, Folyamodványa azon mozgalomnak, mely még 1898 ban keletkezett midőn egy megtartott általános tisztviselői gyűlés emlékiratot fogadott el és nyújtott át a magas kormánynak mely emlékiratban fizetés felemelési kérelem volt, egybekapcsolva a szolgálati pragmatica behozatala iránti kérelemmel Fölszólítja majd a ti-zlviselőket, bogy gyűljenek össze országos congresszusra Budapestre. Kitartásra és egyetértésre buzdítják a tisztviselő karokat. Ez Értesítést jul 7-iki bizottsági gyűlés megbízásából Solymosi Miklós tszéki bíró elnök Harmath Domokos telekkönyvvezető intéző elnök és Gallay Nándor iroda'iszt bizottsági jegy/ő adták ki.

— Apácza fölvételi ünnepség volt sz. Vincze napján a zárdában, a mely alkalommal 32 leány szánta el magát az apáczarendbe való belépésié és a külvilág elhagyására, hogy Istennek szentelje életét. Fölvétel után a 32 apácza fölosztatott s oagy részük külömbőző állomás-helyre utazott.-j- Mentőtanfolyamok egyes vidéki városokban való föláütása fölött fog tanácskozni 21-én Rirt- fára, Cyser Kornél miniszteri tanácsos által összehívott országos kongreszus. Itt hazai orvosok és természetvizsgálók lesznek jelen. Á kongreszus tanácskozása mintegy folyománya a méntésügy országos rendezése megkezdésének. Kü öuöseu egy a fővárosban fölállítandó mentő taufolyam dolgairól fognak határozni, a melyen bárki részt vehet s ha vizsgát tesz, oklevelet nyer.

— Az 1848/49-es honvédek és özvegyei nyugdíj igényére vonatkozó rendelet a beliigymi- uiszteiiumban most van kidolgozás alatt. Ezután minden honvéd fog nyugdija», kapni, s minden honvédnek oly özvegye, a ki 1849-ig lépett házasságra ho »véd bázastársáva'.

— Színház. Kréner Sándor, ki pállunk is volt színész, mint színigazgató, f. hó 23-án kezdte meg Beregszászban 30 napos idényét, jól szi-rve- zett társulatával

— Artér-ügy. A Szamos jobbparti és Tisza ba]parti vizérdekeltségek árterületébe besorozott községek a földmivelésügyi miniszterhez felebbe/.- tek. Onnan fokozatos elbírálás végett a megyei közigazgatási bizottsághoz lett leküidve. Innen alispáni felterjesztésre a minisztériumból helyszíni vizsga végett Nádory Náidor műszaki tanáé-os lett kiküldve; kihez a szatmári m. kir. folyam- mérnöki hivataltól Tóth Sándor mérnök csatlakozik. Az érdekelt és felszólalt községek, a hova Nádory elmegyen: Gacsály, Kis-Namény, Császló’ Rozsály, Tiszta-Berek, Lázári, Vámos-Oroszi, Csa- bolcz; ezeket az alispán a szemléről és vizsgálatról értesítette.

X Aratási ünnepség. E« ünnepség földmivelő derék magyar népünk körében régen szokásban volt. Ha a termés jó volt, nagyot vigadtak az aratók, de az ünnepély azért is volt. bogy megköszönjék Istennek kegyét és áldását s azt továbbra is kikérjék. Nagyon kedves és szép, fölemelő ünnepség, ez. Most Darányi, derék földmivelésügyi miniszterünk fölujitotta országszerte. — Vármegyénkben is vo't ilyen aratási ünnepség, még ped g f. hó 27-én Magyar-Géres községben. Az aralók templom után dalolva, zeneszó mellett vonul'ak a Miklóssy Gyula ottani földbirtokos kúriájához, a hol az urat felköszöntötték s virág koszorúval tisztelték meg. A földesur pádig megvendégelte őket.

X Tűz. Kedden éjszaka a DebreczeDi Károly repeze és buzaszulmája a németi-i csép’ő telepen leégett; szerdán délben ugyancsak ott volt megint tűz s sok szalma égett el. A tűzoltók mindkét tűzesetben gyorsan kivonultak s oltottak. A gyanú rosszakaratú gyújtogatásra irányul.

— Bátor életmentő. Julius 20 áu d. u. Fodor Fiora 17 éves cselédleány a Szamosban fürdőit, a vasuti-hid közelében. Fürdése közben be- jebb ment a viz közepe felé s az ár elragadta s fuldokolui kezdett. Vérfagyva látták a többi fűr- dőzők, hogyan küzd a leány a halállal. Ekkor Szerdahelyi László, egy 16 éves gymnasiumi ta- nuó nagy merészen és önfeláldozó elhatározottsággal utána vetette magát s mikor az már majdnem elmerült, kapkodó kezét megragadta s ngy