Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)
1901-05-25 / 21. szám
Zichy napok. Gróf Zichy Géza, a nagy, világhírű magyar zeneköltő és művész, a helybeli dal- egyesület díszelnök e, dalegyesületünknek múlt évben tartott 25 éves jubileumakor ittléte alkalmával megígérte, hogy nem sokára ismét közibünk jön, hogy egy concer- teu személyesen vezényeljen. — Tavasz elején tudatta az egyesülettel, hogy májusban jön. így kitűzetett c hónap 18 és 19 ik napja az estélyek megtartására. Az előadandó zenedarabok a Zichy- szerzeményekből vétettek föl. Díszes műsor állapit tat ott meg. Dalegyesületiink vezetősége nagyban készült az esték sikerét biztosítani. A próbák állandóan folytak, a dal- egyesület tagjai, a kart kigészitő nagyszámú nők s a honvédzenekar által. A színházban is voltak próbák. Május 15-én, szerdán d. u. a 2 órai gyorsvonattal érkezett meg a gróf Galba Lajos törvényszéki elnök kíséretében. A dalegyesület tagjai és nagyszámú közönség ment elébe '/, 2 órakor a villanyos vasúton az állomáshoz. A gróf a püspökhöz szállt. A házigazda nevében Hehelein Károly prépostkanonok és Hámon Róbert szentszéki jegyző voltak jelen. Éljenzések között szállott ki a gróf a kupéból. Majd Jasko- vics Ferencz dalegyesühti elnök üdvözölte Zichyt. a következő szép beszéddel: Nagy méltóságú Gróf ur ! Hódoló tisztelettel üdvözlöm Nagyméltóságodat a Szatmári dalegyesület, és S«at- már város társadalma nevébeu körünkben. Ha valaha, úgy ma boldogságtól áthatott öröm és büszke öntudat szállja meg szivünket, hogy falaink között tisztelhetjük a mi égj etlen diszelnökünket, hazánk hírneves művészét, a Kegyelmes Urat, irántunk érző nemes szivének jóvoltából. Mi a magyar Alföld kezdetén jó és balsorsunkban igen gyakran táplálkozuuk a dalból, melynek se t h e r i erejét ismerjük, csengő-csodás zenéjét megértjük, a bölcsőtől a sírig ttijedő varázshatalmát bámuljuk, s lelkesedéssel párosult hódolattal adózunk a u üvésznek, kinek isteni szikrája áhítattal tölti el a kehieket, csodás haimoniába olvasztja a lelkeket s nein e s b i t, j a v 11, lelkesít örökké élő, megtisztító szava. A művészet ilyen ihleteit és fenkölt mesterét, a dal és zene lagyogó fényét vagyunk szerencsések e perczben üdvözölni Nagy mélt óságodban, kinek jövetele hírére megdobbant e város társadalmának fogékony kebele s kinek láttára a harmónia tnagasz- j ! tos akkordjai mellett egy szivvel-lélekkel kiáltjuk : Isten hozta Nagyméltóságodat I körünkbe.. Isten hozta, éljen soká! A szűnni nem akaró éljenzés lecsilla- ! (puhával Gróf Zichy Géza röviden, do inele- ! gén válaszolt. Innen a püspökhöz kocsizott. Másnap este 8 órakor óriási közönség tolongott a püspöki palota előtt. A dalegyesület fáklyás menetben megérkezett s szerenáddal tisztelte meg a grófot, azt is énekelvén, „diszelnökünk Isten tartsd soká!“ Zichy gróf lejött az ablaktól és megköszönte a dalegyesület figyelmét. Az első hangverseny máj. 18-án este '/2 8. órakor kezdődött. Napokkal előtte elkeltek az összes jegyek s díszes, elő kelő közönség gjült egybe. Egy páholyban gróf H ugonuai Béla főispánunk és neje is megjelent. Éljenzés és taps fogadta a grófot, midőn a közönség elé lépett. Valamint Mi- róthy Mariska kisasszonyt D, a ki a zenedarabok szövegét szavalta. Az első számban a katonazenekar működött csupán, Moosshamer hál fás is részt vett és egy prtelidiumos is, de ők csak egy két haugot csaltak ki szereikből. E szám „Egy vár története“ vo*t, a gróf szerzése, egy 12 pontból álló classi- cus költés. A midőn az egyes pontok szavalását Maróthy Marirka k. a. elvégezte, a gróf mesteii vezénylete alatt v<gigjátszotta azt a katonazeuekar. A zene hűen és szépen adta vissza a szöveg értelmét. Az egyes pontok után mind a szavaló kisasszonyt, ! mind a művész-grófot megéljenezte a hálás közönség. Két pontot ideiktatunk a remek sorozatból, melyet • kis füzetben kinyomatva is árusítottak: Hunrajzás. Mi csirren, mi csőrien, Mi zug, mi vihog? Égalja sötétül, A föld megmozog ; Mint tenger.megárad, Mit vihar megnő, Úgy törneic a hunok A ködből elő. Zug hunraj előre, Mint sáska repül, Felvillan aczélja, Karja feszül, Vad marezona hatczos Nyomába halál. Már tör viharárja, Mit útba talál. Megmozdul a föld is — A hun mint halad, Megrezzen, megdobban. . . . Már távol a had. A dalnok. 6 is e vérből származott, A daliás vitéz, Lanttal és aczéllal egyaránt Csatázni, győzni kész. Ki ellensége volt ma, már Holnap megkedvelő, Szivében volt a szép levél Mit Isten irt belé. Az ég küldötte földre őt, A jóknak pajzsául. Jót tett, szeretett, szenvedett, Hűn lankadatlanul. Üli szerelem, oh szenvedés, Ti szívbe irt talány, Csak kit vérig kínoztatok, Az fejthet meg talán ! Dicső magasztos hivatás, Legyőzni önmagát, S önszeovedéssel irtani Más emberek baját. Év küldetésed boldogít, Ha szól legszebb dalod. 8 az ég s a föld üdvözletét Pirulva fogadod. E sorok értelmét mintha előttünk lejátszódni láttuk volna, oly tökéletes volt u zenei rész. A második szám volt „Roland mester“ egyveleg. E zeneszómban az Yvette kerin- gőjét Galba Lajos törvényszéki elnök bajos neje énekelte szép, lágy, csengő hangjával és ragadta el a hallgatóságot. Harmadik és utolsó szám volt a „Zene“. A szám megkezdése előtt, közvetlen a függöny felvonta után Galba Lajosné úrnő rövidke de szellemes beszédecske kíséretében nyújtotta át kitörő taps és éljen között a grófnak a szatmári hölgyek ajándékát, egy ezüst babérkoszorút. A „Zené“-t a vegyes- kar adta elő, a katonazenekar résztvevősével. — Ebben is fordultak elő magáudalok : a „Bölcsődalt“ Galba Lajosné úrnő, a Szerenádot“ dr. Vajay Imre dalegyleti alelnök, a „Búcsút“ Orosz Alajos íőgyrnn. tanár énekelte. Mindhárman méltán kiérdemelt sürü tapsokat kaptak. A férfi és női kar tökéletes precisitás- sal és nagyon élvezetesen felelt meg, a ka- tonazcnekarral együtt, a művészi kivánalmaknak. A gróf bámulatos művészetét köny- nyed \k/( nyit lében zajosan éljenezte mindvégig a közönség. Másnap, 19-én este a concert megismételtetett, zsúfolt ház előtt. 19-én délben a püspöknél 32 terítékű diszebéd volt a gróf tiszteletére, melyen előkelőségeink vettek részt. Az ebéd kitűnő hangulatban fo yt le. Az égen az Isten, a földön az anya az, a ki mindem megtud bocsátani Ha a doktor szót nem a hibás „tudor“, hanem a helyes tudós szóval jelölnék, 50%- kal kevesebben használnák. Az idő úgy elsimítja a sebeket, mint téli szél Irissen esett hóban a lábnyomokat Az élet rébusz. A ki folyton meglejtésén töri a lejét, ép úgy' nem tud semmit, mint, a ki mit sem törődik vele. Az ember soha sem érzi magát olyan elhagyatottnak, mint karácsony elöestélyén, ha egyedül kénytelen lenni! Még mindig nincs igazság, hiaba haltak meg annyian érte. Még mindig többet ér a hajlongás, a leplezés, a pávatollas csillogás, mint a fölemelt tővel járó érdem. Az ember természettől fogva lusta. Hogy mégis haladunk, oka a szükség, a verseny, a hiúság, melyek erőinket kifejlesztik. A hitvány alkotást az idő megörli, a becsest bezománezozza, mini érezszobrot a platina. Az igaz mindig nyugodt, a gonosz titkon szenved. — Bűnös anya sok van, de tudatosan rossz anya nincs. Az önérzetes megelégedett szegénység töb- i bet ér, mint a megaláztatásokkal, vagy hízelgéssel id vivőit jólét. Ostoba és luu ember ellen nehéz védekezni, de korlátolt és hiú nő ellen lehetetlen. A történelemnek s az igazságnak egyetlen próbaköve: az idő. A világ történelem : lelki orvosság Ha bánatod van, olvasgasd a történelem, lapjait s megnyugszol. Erőszak, nyomor, szenvedés, int íika, gazság, hálátlanság mind semmi ahhoz, a mit ez a könyv tud s irtózatos nyugalommal elbeszél. Szerelem. Ezer kaland sem ér föl azzal a gyönyörűséggel, a melyet a tiszta szerelem egyetlen kézszoritása nyújt Az első szerelem fehér tiszta lap ; a ráírt képet, letörölhetjük róla, de nyoma örökre ott marad... — Az ideálokban az erényeknek kifogyhatatlanoknak kell lenniök, hogy egy egész életen át boldogítsanak. Az igaz szerelem ritka, mint a lángész. , Ezer meg ezer ember bal meg a nélkül, hogy I csak egyszer is szeretett volna igazán. A nőt csak addig szeretjük, a meddig nő, mihelyt térti akar lenni, nem nőt, hanem ié rfi vetélytársat látunk benne. Nincs szebb a szerelmes párnál, még ha j rut is. Mert nem a nő, nem a férfi a szép, j hanem a ti szta, igaz érzés: maga a szerelem. A szerelemben többet lát a szív, mint a legélesebb szem. Egy kis kedvesség többet ér, mint bál meny- I nyi hideg szépség. — Csak addig bűn a szeretkezés, a mig annak érezzük. _ A büszkeség csillogó jéghegy, a szerelem nap. — Nincs s nem is lesz szebb volapük nyelv j a patakzugás és lombsuhogásnál. Sassi Nagy Lajos.
