Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)

1901-05-04 / 18. szám

mét visszaadatott előbbi rendeltetésének, vagyis a megye központi helyiségének. Ettől az időtől^fogva 1871. év végéig mint megyei, központi helyi;-ég szolgálta a közügyeket, 1872 év elejétől fogva, a mikor a teljes alkotmány egy egészen uj rendszert teremtett meg, szétválasztván a közigazgatást és törvénykezést egyedül az igazságszolgáltatás helyéül adatott át a kormánynak használatára, a tulajdonjog fentartása mellett ; Boros Pál törvényszéki elnöksége alatt, s mint iljen „Törvényszék8 czime alatt szerepelt 1898. év tavaszáig, a mikor a kir. törvényszék, a város nagy anyagi áldozatának hozzájárulásával felépített uj törvényszéki palota helyiségébe átköltözködött.

E ténnyel megszűnt jelentősége, egyúttal további szereplése is: Mert hogy ezentúl a „Polgári Társaskörének „Iparos Olvasókörének „Katholikus Legényegylet “- nek, a szatmárnémetii ipari hitelszövetkezet ének, ideiglenes menedéket adott, ez már nem tényleges sze replésnek, hanem csak jótékonyság gyakorlásának tekithető.

Ezzel teljesen leélte magát. Lebontása még 19 00. év végén megkezdetett, — s a folyó 1901. év elejénbefejeztetett., hogy átadja helyét azon épületnek, mely Városi szálloda czimen lesz egyik nagyszabású épülete, méltó büszkesége, dísze a városnak. —

A „Városi szálloda“ épület tervezetére meghudetett pályázat (1. 56017897. t. szám) folytán 1897. évi október 30-áig 11 pályamű érkezett be. Ezek közül a Bálint Zoltáu és Jámbor Lajos budapesti műépítészek „Szat- már város rajzolt czimere“ jeligéjű pályaműve fogadtatott el az épitisre, amelyért a 2000 koronás első pályadijat nyerték el. E nyertes tervezet szerinti építkezésnek végrehajtását pedig Giünwald Testvérek és Schiffer budapesti építkezési vállalkozó czég nyerte meg, a kormányiiag jóváhagyott 230000 forint vagyis 460000 korona előirányzott költségvetés keretében.

Az építkezés menetére való műszaki felügyeletet Bálint Zoltáu és Jámbor Lajos nyertes pályázó műépítészek vállalták magukra 6000 forint vagyis 12000 korona tisztelet- dijért.

Miután a város törvényhatósága óvatosságból a bérlet biztosítása nélkül nem akart belemenni eme nagyszerű építkezésbe, előbb, pályázatot hirdetett a bérletre, és csak mikor az szerződéssel és kellő óvadékkal teljesen biztosítva volt, — ment bele a további teendőkbe. — A szerződést Márkusz Mártonnal a 60,000 fit. vagyis 120000 Korona értékű helybeli „Korona“ vendéglő tulajdonosával, 12 évre, évi 13000 frt. vagyis 20000 korona

tudta a testi szervek szeretetét kinyerni, hanem egy más, talán csak képzelhető, különleges gyomorról. Mondván : hogy mig az önérdek végtelenül önző zsarnoksággal uralja az összes jó vagy rossz szenvedélyeket, e szolgai alárendelteket: addig legkevésbé sem olyan, mint a komoly és becsületes gyomor.

Tanít a Könyvek-Könyvétől kezdve ezer s ezer magasztos irányzatú mű, tanít sok ezer isteni szolga, kisebb nagyobb ékesen szólás sál, de általában a jó elvek ösvényeiről, tanít sok álbarát és képmutató mindenféle szépekről, habár érzés nélkül is, mindannyi lélekemelő és szent dolgokat tárgyazván, s tanít bennünket, embereket: csak virágzik, jobban pediglen a virágnál is, az önérdek és utitársa, az irigység.

Az önérdekről és irigységről akarok egyetmást elmondani egy néhány tárczából álló sorozatban, kapcsolatban azokkal, a mik fölött foglalkozásaimból fönnmaradó üres óráimban sokat gondolkozom, — a „teremtés koronájának“ a világhoz való viszonyából

Tehát legközelebb megkezdem rendszerezett gondolataimnak közlését.

Por & hamu.

m

bérfizetés és 1 évi bérösszegnek óvadékul történt előzetes letétele mellett, kötötte meg a város, mint a kinek úgy személyi kiváló tulajdonaiban, mint anyagi erejében, a lehető legnagyobb garancziát találta meg. —

Az építkezés 1901. évi ápiil hó 9-én kezdetett meg s a jövő év május havára be kell fejeződnie.

Örök emlékezet okáért a városi törvény- hatóság tisztviselőinek, bizottsági tagjainak, valamint az összes hivatali szemészetnek névjegyzékét ide mellékeljük, azon jó kívánsággal, hogy a város fejlődésének eme monumentális épületét az ég Istene áldja meg szerencsével, — s úgy nekünk, mint az időkről- időkre sarkunkba nyomuló utódainknak igaz örömére, hasznára, a városnak büszkeségére méltó díszére tartsa meg évszázadok folyamán !!! Úgy legyen !!! Ámen.

Ezen „Emlékirat“ adatait levéltári tüzetes búvárkodás alapján összeírta

Szatmár-Németiben, 1901. év április hava elején

Magyaróvári Fodor György

v. th. levéltárnok.

A vihios-fßiit sarujának lilák kiípiláse és az Islván-i rendezése.

Villamosvasutunk egy érdekes jelenségét képezi városunknak. A vállalat nagy tőkebe fektetéssel jár, mivel azonban, sajnálatos, a jövedelem nem áll arányb in. Szerencse az, hogy a vállalat azonos a hegyi vasúti vállalattal ; ez utóbbinak jövedelmezősége kiegyenlíti a különbözeteket.

A villany-vasút mind czélirányos, mind rendkívül jutányos volta révén határozottan megérdemli a pártolást. De annak a vonalnak, mely most lerakva van városunkban, kisebb a környéke, hogy sem elegendő utast szolgáltasson.

Az utazóközönség gyarapítására, szóval a jelenlegi állapotok jobbítására nézve több terv merült föl.

Előttünk áll tehát a kérdés, hogy a vil- lanyosvasutnak egy vonalát Németibe bocsássuk le a Deák-térről a Kaziuczy-utczán végig — körülbelül a németii ref. templomig, és onnan a honvéd utczai sorompóig. Ez határozottan helyes volna. Ettől lendületet várhatunk. így tökéletesebb volna a vállalat. A város főbb részeinek lakossága, valamint Németiben a városba jövő nagyszámú vidéki élvezhetné a villanyosvasut előnyeit.

Németi fejlődésére nagy befolyással lenne a szárny kiépítése. Az az ellenvetés, hogy a Kazinczy utczán a forgalom és az utcza szűk volta lenne akadály, tényleg nem áll. A Deák-téren, bármelyik oldalon nagyobb a forgalom és kényelmetlenebb a helyzet, például a fordulókkal is. — Tehát Németire nézve is hasznos volna a terv véghez vitele. Ha hozzá az 1stvá-i-teret a Deák-téren levő tiirmelékből szépen feltöltetnénk, a mizeriek nagy épülete mellett, a Jósika- utczán, czél- talanul és kártékonyán bíizlőleg végigvonuló árkot pedig elfujtatnáuk, még hozzá az István-térnek fákkal beültetése által a németieknek is aduónk egy üdülő és sétahelyet : dicsérendő munkát végeznénk.

Tiszta szándékkal hoztuk föl ezeket. Haladó városunknak érdéire ez által is szolgáltatnék.

Humor és vigasztalás.

Régi hires magyarázata a főnyereménynek az, hogy olyan nyeremény, a melyet mindig más üt meg. Van ebben a definiczióhan lemondás is, de több benne a humor. Különben is sokat foglalkozik a humor a főnyereménynyel. Hiszen nem is kerülhette ki. Annak a nagy

epekedésnek nyomban, a mely a főnyereményt várja, okvetlenül meg kellett jelennie a maga vigasztaló tréfájával Hisz m nem mindenki üti meg a főnyereményt, — mint a hogy nem is üidieii neg. Vaunak melléknycremények is, azoknak kell, hogy gazdájuk akadjon.

Sőt vannak olyan sorsjegyek is, a melyekre egyszermáskor — nem jutott nyeremény.

Hiszen azérí a valószínűségnek üzlete a sorsolás, és nem is bizonyosságé. Nos, azoknak a megvíga sztalására, a kik ugyancsak remélték a főnyereményt, de nem ütötték meg, siet a tréfálkozó humor. Az, a mely mosolyogva mókázik a csalódáson és nem temeti el a reménységet.

Ennek a sorsolási humornak elébb idézett mondása, az t. i. hogy a főnyeremény olyju nyeremény, a melyet más üt meg, újabban valamelyes módosításra szolgált rá.

Azóta az emberek is nem aszelvényes igérvénynyel keresik a szerencsét, hanem az észszerűbb,kiszámítható osztálysorsjegyekre várják a magas főnyereményt. Igenis, más nyeri meg a főnyereményt, de igen gyakran csak olyankor ha ez a más türelmes ember. Mert a türelem már nemcsak rózsakertész, hanem a szerencse kovácsa is. Akár hány olyan ember van, aki ujjal mutathat arra a „másra“, a ki az ő

főnyereményét megütötte. Igenis az övét, és nem a sorsolásban résztvevő többi százezerét is. Mint főnyemény az ő sorsjegyére jutott, csak hogy a sorsjegy — már akkor nem az övé volt. Viszaküldte, a miért a megelőző sorsjátékban még nem nyert rajta. Éppeu akkor lökte el magától a nyereményt, — mikor ez várakozott. — A sorsiegy tehát más kezébe került, odakerült az a vagyou is, mely inár a küszöbünket súrolta. Mi csaptuk be előtte az aj tót.

Hát igenis, olyan nyeremény volt a főnyeremény, a melyet más nyert meg. Nem a főnyeremény általában volt ilyen, hanem a direkte uekünk szánt főnyeremény. — Vájjon van-e az ilyen specziális esetben is vigasztal- hatása a tréfáuak. a sorsolással mókázó humornak? Vájjon eifogadja-o azokat a viczcze- ket is, a melyek a valamennyink reménységét főnyereményét tréfálják, az az ember, a kit nem ilyen kőd ös messzeségben járó főnyeremény kerülgetett, hanem az igazi, kézzel fogható ? Ha igazán rózsát terem a türelem, micsoda kegyetlen tövist termelt neki az a türelmetlenség ! Olyant, a melynek a sebeire nem termett gyógyilgaló humor. Quintm.

Lapunk mai számához egy negyediv melléklet van csatolva.

— Személyi hirek. Orosz Antal kir. főerdész Bustyaházáról a kolozsvári in. kir. áll. erdészeti igazgatósághoz helyezletett át. — Dernkő Sándor joghallgató a uapokban Debreczenben tartott vivő versenyen ezüst éremmel lett kitüntetve; a mit már több ilyen mellé (űzhet föl. — Sorbán József városunk fia egy csillagos vasúti hivatalnokká neveztetett ki.

*** Esküvő. Faragó Gyula, a salgótarjáni kőszénbánya r. t. tisztviselője inij. 6-án esküszik hűséget az ev. ref templomban rá«hőnyi Nagy Ilonka kisasszonynak.

A kath kaszinó vasárnap d. u. 4 órakor fogja megtartani évi rendes közgyűlését.

—- Ä házi ipari kiállítás A Gazdasági Egyesület vármegyénk területén több helyütt tanitiatta a jelentkezőknek a házi ipari czikkek készítését. Ennek eredményét bemutatni akarván az egész társadalomnak, a légi Lövölde helyiségében az értékes és szép tárgyakból csinos kiállítást rendezett, 40 fillér belépti dij mellett. A megnyitás április hó 28-án d. e 11 órakor történt Doma- hidy Sándor gazdasági egyleti alelnök szép beszéde után, egyesületek, gazdasági egyletek és más testületek jelenlétében, valamint városunk vezetőségének részvételével. A kiállítás több részre volt beosztva: vessző-fonásban való kézügyes-