Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)

1901-12-21 / 51. szám

2.

S Z A R

decz. 21.

Senki, bizonyára senki!

A Jézus nekünk életévéi egy ragyogó példát, egy dicső minta képet adott, a mely- lyel bennünket gyarló embereket örökkön örökké buzdít a követésre.

A légszegényebb lett azért, habár a leggazdagabb lehetett volna, hogy bebizonyítsa, miként az Isten parancsolatainak a megtart hatására, a bűntől való tartózkodásra nem szükséges nagy vagyon, gazdagság, egyedül a szilárd önelhatározás arra, hogy önzetlen, egyszerű lesz, s a tiszta szív.

Ki volna az, a kiben ne volna meg a képesség a Jézus ragyogó példájának a követésére ?

Meg van az mindenkiben, csupán a világi javakról nem ti dunk lemondani. Azok szaporításáért nemcsak megvonjuk embertársainktól a gyámoliíást, de sőt arra vetemedünk, hogy nemcsak nem adjuk meg másnak ami másé, de törekszünk mást tönkre is tenni. Teszszük pedig ezt nemcsak azért, hogy meglegyen az, amire szükségünk van, hanem, hogy a vagyont szaporítsuk, s hogy másoknak ártsunk.

A ki Isten törvényeit, Jézus tanításait, igyekezik is követni, íri g az sem képes a Jézust megközelíteni az ö nagyságában.

De mm is szükséges, hogy mi hasonlók legyünk a Jézushoz, mert elég hacsak elhatározzuk magunkat arra, hogy a Jézust kövessük és megvan bennünk a komoly elhatározás arra.

Karácsonykor, Jézus születésének emlékünnepén határozzuk el magunkat, hogy mindenekben hövetni fogjuk dicső példány- képünket, s így Jézus születésének emlékünnepén szülessék meg mi bennünk is az eszméhez való állhatatos ragaszkodás. Es akkor bizonyára legméltóbban ünnepeljük meg a Jézus születését. í

Színészet.

Pénteken, decz. 13-án zsúfolt ház élvezte végig a „Szulamith“ helyes előadását.

Szombaton, decz. í4-én Boros Ferikének, a Nemzeti Szinház művésznőjének első vendégfelléptéül Sardou „Váljunk el“ vigjátékát adták, kevés számú közönség előtt. A közönség e részvétlenségónek talán az lehetett oka, hogy ugyanazon este volt az izr. flllérbál. Régebben, mint rendes szintársulati tag működött Szatmáron Boros Ferike s szép tehetsége az óta csak növekedett. Cyprien szerepében elegántiával és ügyességgel játszott, sok jelenet után kitapsolták. Tisztelői ez este csokrokkal lepték meg. A művésznő mellett megemlítenünk kell Sz. Dezső szcsége Kölcsey dicső eszményeit föntartiini, térj-sz- teni, az ő szellemét Növelni.

Ez társadalmi, műveltségi, tudomány-fejlesztési, sőt politikai köteless'g is!

Fontos tehát a Kölcsey kő' ez élethivatásán de fin alma !

Komolyak, magasztosak a czélok, melyekért küzdenie kell

íme tehát a kör tagjainak h vatása is ionos! Ebárja tőlök az a n gy eszmény, amelynek szolgálatába szegődtek, hogy hozzája hűek érette önzetlenül cselekvők lesznek.

Tehát ezekből következtetve a Kölcsey körnek közéletünkben méltó helyet kell elfoglal nia .

Részt kell vennie a Kölcsey-körneU minden olyan nemes tényben, ami a kitűzött nagy czélok érdekét érinti. Tovább kell menni a „Márczius 15 iki ünnepségnél,“ imrt ez szép, de nem elég tanúság!

Valljuk meg, hogy sok a Kölcsey-kör jelenlegi hivatásában a felületes vonás, szórakozási czélok szorították ki a mélyebb értelmű rendeltetést. Ne csak szál o ni értelemben álljon előttünk a Kölcsey-kör eszméje, hanem valódi értékében!

Minden érdek, minden különösebb vonatkozás nélkül jegyezzük meg, hogy tehát a Kölcsey körben testületi szellem nincs. Mert ha volna örömmel sietne tudomásul venni s eszméje

replését, ki ez estén meg pő ügyességgel alakított. A többi szereplők is szépen alakítottak.

Vasárnap, Boros Ferike úrnő második vendégfelléptéül telt ház előtt, a Herczeg Ferencz közkedveltségü színmüve, „A dolovai nábob leánya“ jött szinre. Boros Ferike ez estén is kedvesen játszott. Szép csokrokkal lepték meg tisztelői, a közönség pedig többször megtapsolta. Színészeink is igen dicséretesen állották meg helyüket. Margittal Tarján főhadnagy szerepében igen jól alakított. Raskó Erna a czimszerepben nagyon sok kedvességgel játszott. Mészáros Bilitzk herczeg alakításában sok derült perczet szerzett. Egyáltalán a rendezés ügyes és helyes volta, a játszók igyekezete elismerést érdemel.

Hétfőn, decz. lb-án félhelyárakkal újból az „Aranykakas“ jött színre, félház előtt. Úgy látszik, mindenki megelégelte már e vegyes bohóságot. Színészeink igen jól játszották ez este, csupa élénkséggel.

Kedden, f. hó 17-én Boros Ferike utolsó vendégjátékául ez idényben először és utolszor Brieuxnak, a franc,zia Institute által pályakoszo- ruzott drámája, „A vörös talár“ jött szinre telt ház előtt. A darab izgató és megragadó. Ostorozza benne az iró a franczia bírói kar körében elharapódzott rangkórt, mely nem tekint kegyetlenséget, igazságtalanságot, becsületet és tisztességet, csak rangemelkedést vívhasson ki. A vörös talár a franczia bíró hivatali jelvényé ; az ezután való feltörekedést tárgyazza a darab. Egy gyilkossági esetben egy gyanúsított parasztra a sors a legfurcsább bizonyítékokat szórja s több a terhelő mint az enyhítő körülmény; de maga a vizsgáló biró is akarattal igyekszik elzárni a menekülés, sőt az igazság útját, sajtolja a vádlottat az el nem követett bűn bevallására, annak nejét is bevonja, a kinek ezzel a vizsgálattal kapcsolatosan lánykori könnyelmű múltjából egyes helytelen pontok kerülnek elő. Az esküdtszék azonban fölmenti a gyanúsított parasztot. Ekkor a fölmentett ártatlan ember, kit a nagyravágyás meghurczolt, a kinek ügyével kapcsolatosan családi boldogsága tönkre lett téve neje múltjának fölidézésével, elkeseredésében eltaszitja nejét magától, a gyermekeket magával viszi s anyjával elhagyván Fran- cziaországot, Amerikába megyen. A férjétől, becsületétől, gyermekeitől megfosztott anya számot kér a közben, a férje ügyének pontos nyomozásánál kifejtett buzgalomért és több effélékért, protekcióval is tanácsossá előléptetett bírótól, az kaczagva utasítja el a tönkrejutott nőt, a ki aztán dühös elkeseredésében a bírót leszúrja. Bemutatja továbbá a darab, hogy egy emberszerető közvádló becsületessége hogy fenekük meg egy karakter nélküli, sokkal fiatalabb, de kegyetlen, csúszómászó'és részlehajló tiszttársának előhaladásával szemben. Az iró ostora véres sebeket csap nemcsak a franczia bíráskodási rendszeren, hanem az összes modern államokén. Mindenesetre megfelelő tapintatot is vegyit a föltárt mély értelmű igazságok közé. Nincs egyetlen szó a darabban, mely fontos nem volna, mely érdeket nem fe- szitne. A „Vörös talár“ bizonyára sok ellenséget szerez Brieuxnak, de annál nagyobb dicsősséget is !

A rendkívül hatásos darabot igen szép előadásban láttuk. — A vendégmüvésznő a szeénleltében fölhasználni azoka1 a szép alkalmakat, mikor egy s fanjai a Kölcsey-eszmék, vagy azokkal rokon eszmék szolgálatában tiszta értékű dicsőséget aratnak, — hoyy bizonyítsa, ime ezek is közölünk diadalt szereztek eszm mveinknek, diadalt körünknek: íme, a társadalom, a közműveltség, a vallás, a hazafiság dicsősége rejlik ezekb n . . .

Legyünk nemes büszkeséggel eltelve, hogy szolgálatában állunk ily d c-ő eszményeknek ! S ez öntudatunkat nyíltan fejezzük ki mindenütt.

M gis bármely oldal ól tekintjük a dolgot, csak oda jövünk ki, hogy magok a tagok nem ér ik kötelességeiket. Ha pedig egy testület nem érti hivatását, hiába való ott egy-két törekvőnek és kötelességtudónak buzgalma.

Több testületi szellemet tehát a Kölcsey- körbe ; elm 1 kedést a h i va tás és kötelességek fölött I

Hiszen arra van hivatva a szatmári Kölcsey- kör, hogy városunk közéletére nemes és tiszti'ó hatást gyakoroljon s az ideális eszméknek több és több hívet szerezzen ; terjessze a hazaszeretetei és tanúbizonyságot nyújtson, mily dicső, szép és nagyszerű az ilyen igazságokért küzdeni ! hogy igazán láss ék: csakugyan Kölcsey szelleme vezérli e testületet!...

Egy köri tag.

rencsétlen nő szerepében igazi drámai hévvel játszott, mély érzést párosított tanulmánynyal s a jelenetek hatását igen fölfokozta művészetével sűrű tapsok jutalmazták játékát. Margittal Gyula a vizsgáló biró szerepében kitünően, gonddal és tehetséggel játszott, Győré hatásos jelenetekkel excellált, Mészáros a vádolt paraszt szerepében tűnt ki. Az egész darab egyszóval a legjobban lett bemutatva.

Szerdán, Decz. 18-án, Konti József kedves zenéjii operettéje : „A királyfogás“ került színre, fél ház előtt. Lévay Berta, Flora szerepkörében kedvesen játszott s szép énekszámaiért dicséretet érdemel. Csáky Ferencz Radzinil herczeg szerepében otthoniasan érezte magát s gyönyörű bariton éneke nagyon tetszett. Jól játszottak Ráthonyi és Szalui Vilma és kiknek duetjét a közönség többször megismételtette. Miklóssy Marx szerepében sokat megengedett magának. Kifogásunk van ez esti előadásból kifolyólag a kar éneke ellen, mely egy párszor az ossz. éneket alaposan elrontotta.

Csütörtökön, Fáy Béla fordításában a „Névtelen levelek“ ez. bohózat került színre ez idényben először, félház előtt. A darab igen mulatságos s érdemes arra, hogy a ki pár órán át jól akar mulatni, megnézze. A darab meséje röviden a következő : Lagresette (Margittay) csendes békében él feleségével (Raskó), kiknek nyugalmát, hogy anyósuk (Halmay) ne háborgassa ez némának teszi magát. De időközben névtelen levél jön a házhoz, melyben leányát értesítik, hogy férje megcsalja, a mire nem képes megállani szótlanságát s egész hévvel tör ki belőle az anyósok szenvedélye. Ugyanekkor Octavie férje (Mészáros) is levelet kap, melyben értesítik neje (Ráthonyi) hűtlenségéről. A leveleket mint később megemlítjük Seraphine (Miklóssy) gyártja csupán pénzvágyból s minduyájokat oda hivatja, Hol Seperc- hoi (Győré) találkozik kedvesével Octavieval, kivel szakítani akar. Itt találkozik ezután Seper- hori feleségével, kedvesének férjével s vejével s itt játszódnak le a komikusabbnál-komikusabb jelenetek. Végre is kiderül a titok s mikor Se- perhoi öngyilkos akar lenni, felesége megbocsát. A szereplők kivétel nélkül jól alakítottak s az ügyes rendezésért s gondos játékért dicséretet érdemelnek.

MM JL 1^ .

— Tisztelt előfizetőinknek és lapunk munka társainak boldog ünepet kívánunk.

—- Betey püspök. Kiss Áron a tiszántúli egyház kerület püspöke, mint lapunknak írják nehány nap óta influenzában betegen fekszik.

— Kinevezés A király ő felsége Fekete Benő brassói p. ü. igazgatót, városunk fiát, a VI fiz. osztályba való sorozás mellett szolnoki pénzügyigazgatóvá nevezte ki.

— kinevezés A vallás és közoktatásügyi miniszter. More Sándor volt szatmári kir. kath. főgymn. tanárt, a Szentgothárdi állami gymnási- umhoz rendes tanárrá nevezte ki.

— Felső-Bánya díszpolgára Láng Lajos a N. bányai kerület volt országgyűlési képviselőjét Felső Bánya város érdekében kifejtett ügybuzgalmáért díszpolgára választották.

— Szilveszter estély. A Szatmárnémeti társaskör f. évi deczember 31-én saját helyiségében zártkörű Szilveszter-estélyt rendez, melyre a meghívók a napokban lettek szétküldve. Kezdete este 8 órakor. Belépti díj: személyjegy i k, családjegy 5 k. Felkéretnek ez estélyre menni szándékozók, hogy a belépti jegyet (miután a tiszta jövedelem a kör berendezési alapja javára fog fordittatni) Hatvani Péter pénztárnoknál, ki a kör könyvtárában naponkint d. e. fél 1 '2-től fél 1 óráig található, a kör érdekében kiváltani szíveskedjenek. Hérinán Mihály elnök. Antal Dániel alelnök. Bartha Kálmán felfigyelő. A felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak.

— A Kölcsey-kör közgyűlése. A f. hó 15-én, vasárnap d. e. 11 órakor a városháza nagytermében tartott évi rendes közgyűlésén a Kölcsey- körnek mind a tagok mind a közönség köréből kevesen vettek részt. Első tárgy volt a tisztujitás. Báró Vécsey József a kör elnökségéről betegsége és korára való hivatkozással visszavonhatatlanul lemondott, a közgyűlés sajnálattal vette a lemondást tudomásul s báró Vécsey érdemeit jegyzőkönyvben megörökíteni határozta. Elnöknek Kende Zsigmond istvándi-i földbirtokost választották meg; fölkérését küldöttségileg eszközük. E kiválóan helyes választás után a dr. Farkas halálával megüresedett alelnöki állásra Hermán Mihályt, a közgyűlés adhoc 'elnökét, választották meg egyhangúlag. Titkárrá újra megválasztatott: dr. Fechtel János ; pénztárossá újra Radó Bertalan, jegyzővé: dr. Dávid István; az egyes szakosztá-