Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)
1901-04-27 / 17. szám
Szatmár, 1901. április 27. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. egeuz évre félévre . ELŐFIZETÉSI DIJAK: 5 kor. 60 fl. j Negyedévre . 1 kor. 40 fii. ... 2 kor. 80 fl. ! Egy hóra . ... 6 ) fii. Egyes szán ára 10 fl. Úgy az előfizetési pénzek, valamint a hirdeted stb. dijak e lapok kiadóhivatalában fizetendők Szatmáron, Deák-téi 3. sz. (a városháza mellett.« Sajy hova az (íudóhivatal: Lajo 3nó könyvnyomdái a, Deák-tér 3. sz., előfizetési és hirdetési dijak bérmentve küldendők. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. HIRDETÉSEK DIJA: Egy garmond sor 12 fl-; többszörinél 10 fl. — Torié Helmes és többszörös hirdetések vetlvezóbb feliéielek alatt vétetnek fel előlege* ti\3téa mellett. JTU T-T ílBfill három hasábos garmond sor dija 20. fl. T A fürdés. A fürdés szezonja immáron itt van ; az uszodák készülnek a Szamoson. —A nép tömegesen íog lódult i a vízbe, lubiczkolni, jáiszőni, har.ouiózni. S a viz kellemes hatása drágád egy-egy szerencsétlen fürdőzőt, megger, dolatJansága edáig megy, liogy meg i em lontolja, merre és hol okos neki mint úszni nem- tudónak iürödni, hanem beleveti ma- gát egy-egy áracskába, lök egyet-kettőt magán, meg lel ugrik ; eladdig, hogy egyszerre csak elnyeli egy örvény, elragadja a viz sodra. Kétségbeesett, tehetetlen küzdelem támad a őst, hajmeresztő a többi fürdőzőknek és bámulóknak, közel ritkán van segély, a sötét mélység magába nyeli a szörnyen küzdködőt. Kigondolni is rettentő ! S hány s hány ily eset fog a következő idény alatt történni a Szamoson ; mint történt a múltban is. Egyáltalában minden folyó megveszi a maga áldozatait. A köznép képviseli ezek között a többséget. Oka pedig nem egyéb az áldozat köny- nyelműségén kívül mint az illető anyagi tehetetlensége; mert nem teheti, hogy uszodába menjdi annyiszor a mennyiszer a szabadban fürödhet. Hogy a vizbefulás megszüli tettessék, vagy legalább erősen gátoltassék, határozottan szükséges egy fürdő helyről gondoskodni. Az e iölött való tárgyalások régóta napirenden vannak helyi sajtónknál. E lapok hasábjain is részletes megvitatás folyt e kérdés fö'ött. De azt hisszük, közel állunk a megoldáshoz. Most már, a Szamos szabályozás folytán, a vasúti hid erről fekvő oldalán nem fűrödA nagy fttt laiÉiáipíátt tolása a szívre és létekre. — A „Szatmár“ eredeti tározója. — Minden jóra és szépre törekedönek elkerülhetetlen a múlt buzgó tanulmányozása. De sőt a ki valódi vágyat hord az eszményi iráni keblében, örömmel vonul magányba, a letűnt idők és az azok viszonyait irányitó kiemelkedett egyének tanulságos és lélek- nemesítő korszakait és alkotásait megismerendő. Egy a költészet és irodalom nagyjainak múltjánál mulat, más szivét a politika aranyajkú és lángeszű hivatottjainak nagy eszméivel igyekszik egybelorrasztani; mig megint más a harczi dicsőség erényes lovagjainak honvágy nő-szerelmén növeli hason-szenvedélyei- nek nemességét és tisztaságát. Mindmegannyi nagyszerű foglalatosság; mind átalakító, fölemelő és nemesítő! beinek az omJwwk* Másutt eddig hamarosan alkalflmos nem igen lehet találni. SziJv^égps yoln& t|hát egy helyet elre- keszteni; de ez valószínűleg nem igen lesz lehetséges. Tehát ha nem volna lehetséges, fürdőt kell létesitni, hogy alkalmuk legyen felügyelet mellett veszély nélkül fürödni az embereknek; s ekkor szigorúan tiltassék el a másutt való fürdés. Könnyen fog lehetni rendet teremteni; hiszen a szabadban fürdők nagy része puszta játszadozásból mégy fürödni. S az efféle fékevesztettség volt okozója sok gyászos esetnek. Fülön kell fogni a rendetlenkedóket ; kellemesen ellehet mulatni fürdés közben a nélkül, hogy a hámból ki kelljen rúgni. A szigorú rendszabályok imgyfontosságu eredményeket hoznak ; a közerkölcsösség tekintélyét is őrizni és emelni fogják, a mi pedig a szabadfürdők között nem igen talált otthonra. Ha uszoda rendeztetek be az eddig szabadban fürdőzők részére, a mit már régen terveznek, tehát most ideje volna. Szóban volt, hogy a Fink Ferencz uszodáját fogják megvenni. Azonban talán a pénzkérdésen fordult meg a dolog. Azért pedig, mert akkor az uszoda, mely föláilittatott volna, holt-tőkét képezett volna s igy a befektetés értelmetlennek tetszett. De nem föltétlenül szükséges az uszodának ingyenesnek lenni. Legyen ára a fürdésnek, egy két iil- lér. S a sűrű garas könnyen hoz forintot. Vagyis határozottan állítható, hogy az az uszoda kifizeti magát lassanként. Más uszodának jövedelmét nem hogy el nem venné, de megsem kevesbitné. A kiválóbb költő és iró életével és mű- I ködösével időző nagy dolgot cselekszik Nem írtak azok becstelent; s ha írtak is, intő példaként és az eszményi Igazság fenséges Ítélettételének nyilvánításával. Szívok a köznapinál jobb és lágyabb, a vagy szenvedélyesebb, de mindenesetre nemesebb vala, érzékeny és olvadékony, lángoló és lázasan dobogó, a való költés termékeny és dús talajaként. Mind- az tehát, mi fájdalmas vala reájok, mélyebb és sajgóbb sebet vert szívókon ; vérök sötét színben, — iinnepiesen gyászos, méltóságo- san megrázó jelenet gyanánt,— gyöngyökké változva hulla alá. S az ki e gyöngyöket löl- emeli, hogy ragyogásuk és szépségük által keblét gyönyörrel töltse, tudja azt, -+- szükség tudnia! — kínosabb vala a Múzsa kegyeltjének e dicső lényü drágaságokat, mint a sebzett kagylósnak keresett és pompázóan kristályosuk könnyeit a szomjasoknak teremtenie Ki a közélet tövises pályafutását dicsőségesen végzett nagy alakkai időz s vele s szellemének lensöbbsége, úgy mondom, aegisze alatt nagy, százezreket érintő, korszakok alkotására befolyó eszmék és kérdések velejébe hatol : bizonyára oltárt emel keblében, melyen szent és kedves eszménynek buzgó áhítattal Az emberélet drága! Humánus cselekedet volna tehát a fürdés ezen ügyén segíteni. Mi tovább megyünk, az egész társadalom köteles e kérdést magáévá tenni! Jótékonyságnál több volna, ha városunk társadalma körében osszadná annak a fürdőnek értékét, melynek lassanként bár, de biztosan befolyó jövedelme ismét jótékony czél- ra adatnék. A hány ember, annyi vélemény. Azonban mindenki megegyezik a tételben, hogy a helyzeten javítani kell ! Hogy miként, erre nézve sok szép indítvány történhet még, melyből a legjobb kiválasztatnék és végrehajtatnék. Nézzük, kit indit meg az ügy nagy és mély értelme Babér annak, ki e vajúdó kérdésnek testet ad ! H. P. Emlék iraft. A város régi tornyos házának rövid története 1768 —1901. Azon a helyen, melyen most (1901. év) a „Szatmári Szálloda“ épül, — állott a tornyos városháza. A városháza felett magasan kiemelkedett torony a város személyi és vagyoni biztonságafeletti őihelynek volt szánva, s m int ilyen, tüz.őrség helyül használtatott egészen lebontásának idejéig. Felépítését elődeink 1768-ban kezdték meg. De hogy mikor fejezték be?— ezt minden kétséget kizáró adatok hiányában biztosan megállapítani nem lehetett. Hanem, hogy 1777-ik évi mutató könyvben láttatik az építkezési számadások (üationes Aedilares L., 1777. Fasc. 10. N° 454) befejezése, de az erre vonatkozó iratok nincsenek meg a levéltárban; mert nagyon valószínűen azok a Szepesi Közigaz________________________________________ és kegyeletesen áldoz. Higyjétek el, barátaim, iólötte dicső a közélet viharában erős tölgy-- j ként viselkedni és el nem dőlni a fergetegek | söprő erejétől; rettenthetetlenül tűrni a gyökereken rágdosó férgek lassú, ádáz és áskálódó munkáját; s meg sem rendülni az égnek ! haragos dördülésére, és sóhaj nélkül törni alá a villám hatalmas ütésére !.. . E tölgy dísze vala a hegynek, melynek tetején emelé fellegekbe lombos koronáját : a férfiú, kire e kép vétetek, népeket érdeklő, történeti nevű tények intézésén lárasztá lelki erejét; az | igazság tudatában rettenthetetlenül s bátran hullva a porba. S a ki ez életet tévé buvárlata tárgyának, ha löl tud emelkedni annak magaslatáig, igen tökélyes élvezetekben részesül. A csaták dicső bajnokainak emlékét fonja körül áldó szavak szép koszorújával a harmadik. S a vár bátor vitézeinek alakjai kebelduzzasztó varázsos színben emelkednek a gondolat elé; az élettel —szép eszmények, haza és szerelme nevéért könnyeden játszó lovag követésére vágyik és buzdul a szív; honmentő hősök diadalain álmodozva pihen a fantázia. S a lélek mindezekkel gadagszik mennyei tulajdonlóban ; a szív pedig nemesebb leven, eddig nem értett érzések bájában fürdik.
