Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)
1901-09-14 / 37. szám
XXVIi. évfolyam. 37-ik szám Szatmár, 1901 szeptember 14. SZATMAR. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. EZő£Á2«túsi ár: Egészébe 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre 1 kor. Egyes szám ára 10 fillér. ^SZERKESZTŐSÉG ÉS JílADÓHlVATAL : Deák-tér 3 szám. Mindennemű dijak a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénz fizetés mellett a legjutinyosabh árira« vétetnek fel Nyilttór sora 16 fillér. Idegen származású uralkodók ' Magyarországban a mohácsi vészig. A történelem az a tudomány, amely feltárja előttünk, hogy minden időben, minden helyen azonos okok, azonos eredményt idézik elő. Ugyancsak a történelem az, amely bizonyítja, hogy a helyes alapokon nyugvó alkalmazkodás egy nemzethez : a nemzet nagyságát, egyszersmind az uralkodó hatalmát idézi elő; s hogy az értetlenség, egymást meg nem értés, a nemzet szétzüllesztésére, s az uralkodó hatalmának csökkenésére, esetleg teljes megsemmisülésére vezet. Heh esen cselekszik azért mindenki, ha a történelmet behatóan tanulmányozza, mivel a történelem a minden idők tanító mestere. Ennek előre bocsájtásával áttérek tulaj- donképeni tárgyamra. III. András elhunytával a legnagyobb veszedelem fenyegette nemzetünket, a teljes megsemmisülés veszedelme. Trónpraetedensek az Árpádok leányági utódaiból többen akadtak. Ezek voltak: Veu- czel, Ottó, Róbert Karoly. Venczelt az által, hogy mindjárt kezdetben alkalmazkodott a magyar szokásokhoz, több őszinte hívet szerzett magának a magyarok közt, s bár a római pápa mindent elkövetett, hogy pártfogoltja, Róbert Károly nyerje el a magyar koronát, kitartással, s további alkalmazkodásával feltétlenül megszerezte volna a magyar trónt, de Venczel atyja, megakarván óvni fiat a küzdelem!ól, veszedelemtől, a koronázási jelvényeket elrabolva, seregével az országot pusztítva visz- szavonult. — A köztudatban nálunk rövid uralkodása csak gyűlöletet, ellenszenvet hagyott maga után hátra. Ottó uralkodása nálunk nyomtalanul tűnt el, mivel sem nagyobb pártot nem volt képes teremteni maga mellett, sem kitartása, alkalmazkodó képessége nem volt, azért rövid ideig tartó aspiratiói megszűntével lemondott minden igényéről a magyar koronára. Említettem, hogy mindjárt III. András eihHiiytával lépett fel trónkövetelőül Róbert Károly. Történelmünkben leginkább ez volt, aki megmutatta, miként lehet a nemzeti tönk szélén levő államot jól rcconstruálni, a nemzetet erőssé, vagyonossá, s az uralkodót hatalmassá tenni? habár uralkodása kezdetén a pápa pártfogása miatt, aki azt hirdette, hogy Magyarország szent István felajánlása folytán a mindenkori pápáé, s az annak adja akinek akarja, a szent korona függetlenségét féltő magyarok közt igen sok ellensége volt, s ezek között különösen trencséni Csák Máté, aki magát szerette magyar királynak tekintetni. Vizsgáljuk minő eszközökkel érte el ezt Róbert Károly ? Róbert Károly úgy szólván felserdült, nyelvünket, szokásainkat nem értő gyermek volt, midőn hazánkba bejött, szerte járt az országban, hogy magának mentül több híveket szerezzen. E közben elsajátította nyelvünket, megtanulta szokásainkat, megismerte a magyarok közül úgy az urakat, mint a szegényeket és jobbágyokat, s a magyarokban csak a nemest, szépet, hősiességet tanulta becsülni, ami által rokonszeuve a magyarok iránt növekedett, ily körülmények között, ha volt is szándéka magyar király lenni, még inkább vágyott a magyar megismerése után. E végett kijelentette, hogy ő nem a pápa által hangoztatott czimen kíván 1 nni magyar király, hanem mert ő az Árpádokkal leányágon rokon, s nehogy azt higy jék, hogy ő Magyarország függetlenségét a pápának odadobja, a pápának segélyét nem is kívánja igénybe venni, de ő arról uem tehet, hogy az az ő ügyeibe avatkozik, avatkozását vissza nem utasíthatja anélkül, hogy a pápát meg ne sértené, ezt pedig nem akarhatja, azonban kötelezi magát, hogy Magyarország függetlenségét mindenkivel szemben megóvja. Ezen kijelentéseihez járult még az, hogy a magyar szokásokhoz ’ alkalmazkodott, s nem kívánt *, hogy a magyarok alkalmazkodjanak ő hozzá úgy fogván fel, hogy az uralkodónak népével mindenekben össze kell fornia, s mintegy a nép közül valónak kell látszania, csak úgy nyerhet népe részéről őszinte ragaszkodást, ha kell önfeláldozást. A rokonszenv a magyar urak rokon- szenvével találkozóit, egymást kölcsönösen tisztelték és szerették, igy rövid pár év alatt-fgTÁRCZA. Milyenek a férfiak ? 16 éves korukban : sok beretvát rontanak s még több regényt olvasnak. — 17 éves korukban : első Ízben szerelmesek „a sírig,“ költeményeket faragnak, kezdenek nem tanulni (ha ugyan addig tanultak) s erősen dohányozni. — 18 éves korukban pedig gondozzák a bajuszt, ha nincs is, az ivásban szívesen gyakorolják magukat, a párbajnak sem ellenei s igen hajlandók a „hűtlen kedves“ miatt főbelőni magukat (természetesen gondolatban.) 19 éves korukban : legújabb divat szerint öltözködnek, süttetik a hajukat s már két rendbeli viszonyuk van. 20 éves korukban házasságról beszélnek, udvariasak és előzékenyek az összes nővilág iránt, még a szobacziczusokat sem véve ki. 22 éves korukban: asszonyba szerelnek s megvetéssel beszélnek a házasságról; szívesen beszélnek lovakról, kutyákról s kártyajátszmákról, kérkednek szerelmes levelekkel, önmaguknak küldözgetnek gyengéd ajándékokat, melyek felett élénk meglepetésnek adnak kifejezést. 23 éves korukban : hajfürtök gyűjtésével foglalkoznak s lemondásról beszelnek 24 éves korukban: beleszeretnek ezy szőkébe, aki szellemdus, különben a szépségre nem igen néznek már és nem tánczolnak többé. 25 éves korukban : inkább a pénzre vannak tekintettel, mint a bájakra, kutyát tartanak s sok- pipával látják el magukat. 26 éves korukban: színésznőt protegálnak, kiről sok szépet Írnak vagy iratnak a lapokba s kire még többet költenek. Kezdenek hébe-hóba munkához is látni, amivel aztán nagyra vannak. 27 éves korukban: minden nőnek udvarol- gatnak, mindenéit „legszebbnek“1 jelentve ki, — olykor házasságra is gondolnak, s fölteszik magukban. hogy már ezentúl szolidabbak lesznek. 28 éves korukban : a megállapodottat adják, visszájára nézegetik magukat a tükörben s néha váltig állítják, hogy betegesek. 29 éves korukban : arra a gondolatra jutnak, hogy oly nőt vesznek el, ki a betegápoláshoz ért. 30 éves korúban: sok habozás után megnősülnek. Tizennégy napon át igen kedvesek és szeretetreméltók a feleség irányában, angyalnak nevezik őt s egyedül neki élnek. 31 éves korukban egyszerre fukarkodni kezdenek, panaszkodnak a piperészkedés ellen b a * feleséget „asszonyának szóllitják. 32 éves korukban : azt találják, hogy az étel napról-napra rosszabbul van elkészítve s nevetségesnek tartják bálba, vagy színházba menni. 34 éves korukban: „sok családi gond“-ról beszélnek s itt.-ott egy ősz hajszálat tépnek ki. 35 éves korukban : beleszeretnek egy hölgybe, otthon rosszkedrűek s duzzogok, zsarnokai a nőnek, a gyermekeknek s a cselédségnek. Ha az asszony ilyenkor csókot, akar, azt mondják : „Ugyan ne gyerekeskedjél lelkem 1“ 36 éves korukban egy jó barátra tesznek szert s udvarolnak a feleségének. Este aztán rendszerint a kaszinót látogatják vagy egy pohár- borra mennek, otthon ritkán maradnak. Ezentúl 25 éves korukat kívánják vissza, de hiába! „az aranjuezi szép napok,“ ha egyszer letűntek, soha sem varázsolhatok többé vissza. A többit aztán mindenki tudja. !! Halló!! Megérkezett! Circus Brabanti a Promonád mellett, holnap első nagy megnyitó előadást tart. A lovárda teljesen fedett, fényes kivilágítás, kényelmes ülések és a mai modern kornak megfelelő díszletekkel van ellátva
