Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)
1901-04-06 / 14. szám
Szatmár, 1901. április 6. XXVf; M ;I4; szám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. v ELŐFIZETÉSI DIJAK: .<!m egésa évre . 5 kor. 60 fl. N«gyedé?r<* . I kor. 40 i íélóvre ... 2 kor. 80 fl. ! tígy hóra . . . 6 > .il . Egyes saáic ára l/> fl am ügy az előfizetési pénzek, valamint a hirdet« j stb. dijak e lapok kiadóhivatalában fizetendők. Szatmaron, JDeak*téi 3. sz. (a városháza mellett.' fílADÓHIVATAL: La]9 is« liönyvnyo/alája, Deák-tér 3. sz,. hova ez előfizetési és Ilirdetési d jek bérmentre Iciildonilök. U^~ Bórmrntetlen leveleket nem fogadunk el. HIRDETÉSEK DIJA: l'.gy garmond sor 12 fl.; többszörinél 10 fl. — l'erie delines os többszörös birdetusek kedvezőbb íöltót*l-V nlntt vétetnek fel előloges fizetés mellett. sr r i x. t-t á a a a ír s a báróra hasábos garmond sor dija 20. fl. ‘f r A fői támadás ünnepén. A keresztény népeknek nagy és magasztos ünnepe ez! A bűnök örvényéből a becsületesség útjára térésnek, a tudatlanság sötét tömkelegéből a lelki szabad ság, a fülvilágosodás templomábani eljutás, a lelkiéletnek a lelkileg meghaltság fölötti győzedelmének ünnepe ! A világ megváltója, az isten ember, egy világ tévhitével szembeszállva hirdette rendületlenül a „hit, remény és szeretet“ alapján nyugvó nézeteit, a hit oltárán a szeretet lángjában elégeté a hitetlenség, az önzés rémeit, hogy hamvaikból az édes remény szálljon föl a népek boldogitására, hirdette elveit, és meghalt érettük, hogy martyr sírjából a győzelem zászlójával keljen ki a boldogság, melyet a nyugodt lelkiismeret nyújtani képes! Meghalt az üdvözítő a világ iránti szemetéből, meghalt elveinek helyességéről szerzett meggyőződésből! És ime győzött 1 Annyi millió ember nódolt meg a megváltó tanainak, annyi ember kebelét boldogítja a tudat, hogy a hit, remény és szeretet talpkövén emelkedik lelke a mindenség urának közelébe és megnyugvással közeledik felé, hogy a mindenséggel bensőleg egyesülve íöltá- madjon majdan becsülettel végzett munkásságnak és életének emlékében ! Lelki föltámadásunk ünnepe ez ! Azonban anyagi lételünk „lenni vagy nem len«i“ kérdése nehezedik nemzetünkre, lesz-e megváltója e nemzetnek, ki anyagi jobblétünk előmozdítását tűzvén jelszóul zászlójára, védje e zászlót, s ha kell, meghaljon azért, hogy sírja fölött e nemzet jólléte és boldog fönnmaradásának virágai nyíljanak ki! Vájjon lesz-e nemzeti megváltónk, kinek íöltámadását a jóllét és biztonság révpartjában századok, ezredek múltával is örömmel ünnepeljük meg, miként a világ megváltójának íöltámadását!? Vájjon lesz-e jövő, melyben egy vallási és polgári föltámadási ünnepet ülhetünk ?! „Lesze Magyarország“; vagy csak volt! Adja Isten, hogy legyen“ ! Boldog ünneplést! — :— .— A fővárosi 1848—49-cliki és Kossuth-muzeumról* Az 1848—49-diki hős honvédeink, vértanúink és Kossuth Lajos Atyánk emléktárgyainak múzeuma, a nemzet kegyeletnek legszebb temploma és legjobb iskolája a szent hazaszeretetnek. Háromezernél több meléktárgy; sok száz j olajfestésű csatakép és arczkép, több ezerre menő nyomtatott képek és proklamácziók, az ellenségtől elve t zászlók, honvédruhák, Kossuth Lajosnak csaknem összes torinói bútorai, a világ minden részéből összegyűjtött, ezernél többféle Kossuth Lajos képek, kéziratai stb. képozik a budapesti 1848—49 emlékek gazdag múzeumát. Ennek a hazafias intézménynek a pénzügyminisztérium. okmányod iyeg mentességet adott, és a kereskedelmi minisztérium meg- engedte a muzeum tktadn?ányainak szétküldéséhez hírlap bélyegek használását. A magyar hazatíság, vitézség és vértanu- ság valódi templomának, a fővárosi 1848— 49-ik múzeumunknak föutartói a muzenm-, könyv-, hangjegy- és képkiadványaiuak állandó vevői. A fővárosi 1849—49-iki múzeumunk megalapítása óta a legbecsesebb és legérdekesebb kiadmánya e múzeumnak most jelenik meg. — Az emberiség diszének, a magyar nemzet megváltójának, a mi dicső Kossuth Lajos Atyánknak 1848—49-iki ajrezképét adja ki a fővárosi 1848—49-iki muzeum, hazánk jobbjainak ajánlván ezt a remek fényképet, leghívebb életnagy arczképel. Barabás, Marasztoni és több jeles művészrajzolók litografálták 1849-ben Kossuth Lajosnak életnagy képét, azonban azok, a ma már csak ritkán látható képek nem élet- írnek. E képekből még halvány fogalmat sem nyerhetünk arról, hogy minő nagyszerű, felséges és rokonszenves arcza volt Kossuth La- | jósnak. A mi most kiadott képünk Kossuth Lajosnak számos egykori Droguerrotypiei és : fényképi nyomán készült, nagy asszonyunk Kossuth La jós nővérének útmutatása és Kossuth Ferencznek, valamint több jeles festőművé- izeinek közreműködése mellett. Több évi utánjárás és sok áldozatok árán most kiadott képünk Kossuth Lajosnak egyet- j len legtökéletesebb életnagy képe. A remek és nagybecsű képek múzeumunk érdekébeu raió megvételét melegen ajánljuk hazafiság tekintetében legjobb községeiuk, kaszinóink, olvasóköreink, egyleteink és minden magyarnak pártfogásába, 3 forint 40 kr. csekély árért. E képnek bolti ára 5 frt és 50 kr, vagyis 11 korona lesz. Alinden igaz jó magyarnak, — ha módjában áll — szent köte essége támogatni a fővárosi legnagyobb 1848—49-iki múzeumot midőn a jeles főváros tanácsa múzeumunknak eddig bírt helyiségét elvette, mig a német Gotlie múzeumunk ingyenes diszhelyiséget adtak a derék fővárosban. Az 1848—49-iki dicső napoknak a most múlt ötvenéves jubileum alkalmából ma nia- pen nagyobbszertí emléke, mint az 1848 — 49-iki és Kossuth-muzeam, amelynek tolltartóihoz, kiadványaink vevőihez fordulunk, tudatván, hogy a hősök és vértanuk e Pant- heonának létezése megszűnnék, ha országunk jobbjai nem támogatják azt. Budapest, Hazafias tisztelettel ; hlíIVÁCSY JÓZSEF, 1848 —49-iki honvéd-tiizérezredorvos Komárom-várának v. tűzérparancsnoka Gróf KREITH BÉLA, az 1848—49-iki muzeum alapitója. A gyümölcsfák tavaszi kezeléséről. Hamarább beköszöntött a tavasz, mint azt sajátképpen vártuk volna. Nyakunkra nőtt a kerti, mezei teendők halmaza, de a teendő soha sem sok, csak kellő munkabeosztást kövessünk. Szomorú tapasztalat reánk nézve, hogy már néhány éven keresztül nem termett gyii- mülcsünk, a mely körülmény pedig nem csak hogy egy szükséges és élvezetes tápanyagtól fosztott meg bennünket, hanem bevételeink is meglehetős mértékben kevésbité. Nem lesz tehát lölösleges röviden megemlékeznünk azon teendőkről, melyeket gyümölcsfáink megkívánnak tőlünk, hogy termésképességüket elősegítsük, lehetővé tegyük A faültetésről c lapok már megemlékez- , tek, most a többit vesszük sorba! A hernyó minden fának legnagyobb és ; ismert ellensége. Ez ellenség elleni védelemre mégis rendőri intés szükséges, ami saját javunknak félre itmerését igazolja! Ha tehát a megtörtént rendőri fölhívás daczára rajta maradtak volna gyümölcsfáinkon hernyó-gubók, igyekezzünk azokat mielőbb eltávolítani és legott el is égetni, aztán lássunk hozzé a gyümölcsfák nyeséséhez. A nyesésnél pedig legyünk figyelemmel a következőkre. Mindenek előtt élesek legyenek eszközeink, hogy minél kevesebb rázkódtatást okozzunk a megejtett nyeséssel, és a történt sebzés minél könnyebben heggedkessen be.
