Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-09-15 / 35. szám

SíaSsrár, I9ÜÖ. szeptember 15 XXVI. ftVÍfl'fi* , 2 / ÓV' , -> 35. Síá TAHSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETI HP. •f-f­4. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. u ego at, o télé v re asr >T ELŐFIZETÉSI DIJAK: vre . ó kor. 60 fl. Nsgyedévr« . 1 kor 40 ... 2 kor. 80 fl. j Kgy hóra 6 u . Egjos jraiL arn 2*» fl Úgy az «lóűrctési pénzük, valamint a hirdető.j ztö. dijak e lapok kiadóhivatalaban fizetendők üzatniarun, Deak-téi 3. sz (a városház» mellett. Felelő« szerkesztő lakása: Vörös many-utca 0. «ám. _ ho/s e lep «znllemi részét érdeklő közlainenvas *11 IdeodoZ. (ÍIADÓH1 V A UH BTa.ty liajo zni Izóayvn.j’omdája, Deak-tér 3. «, hova az előfizetési és hirdetési dijak hérmentve küldendők. " liériuentetlen leveleket nem .fogadunk el. $5*j| .< i R 0 t r E S E K DIJA. IVgy sartuond sor 12 fl.: töhhsiörluél 10 H. — í«r elm-s löhhssörös inrdetesek kedvezöbh .kslles.’ .1*11 vé.e|..ek Sei -léieg... étele, «-lless. «srn T-r aaiifi * három f»i«á*o« ginuond sor dija 10. |I. Létesítsünk kertész-nyugdijiü-| tézetet és „kertész-otthon“-!;. íla a tevékenységben eltöltőn ólet utolsó fázisát, azt, melyen az emberi szervezet mu\ka teljesítésére már képtelen, rendszeresített nyug­díjalap oltalma mellett az Ínségtől tudj na biztosítva, lia az önhibiján kiviil, á:lás liiá nyában sínylődő munkás tudja, hogy -anyaru- sága napjában meiilvlyre számi hat, mely min­dennapi fd ltját nyújtja, és melyben nyuga lotnta lujthiji fejét — meg-zünik az aggó dalom, az elégdietlenség százfde riyüvánn- lása, nmlyet legutóbb „socziálisiuus“ név alul emlegetnek oly sokszor. A munkások sokfélo kifegoriája tnogte- remtette már jövője biztos révét, ám a mi síakmabelink jmég mindig borús áhrázittal tekinthetnek göröngyös pályájuk elé, nekik ez idő szerint még sem nyugdijalapjok, sein ott­hon uk nincs meg. A kormányt nem terhi Illeti a felelősség, hisz már oly sokat tett munkás- viszonyaink javítása terén ! Megalkotta a mun- kástörvényt, aztán létesítette a munkásegye Sületeket s munkás-könyvtárakat; ez idő szerint folynak az élet- s balesetbiztosítás behoza­tala körüli kísérletek, melyekben a munkás­világ általánosságban részesül a kormányin­tézkedések áldásában. Elérkezik talán a közel jövőben annak ideje is, bogy a kertészekre is kiterjeszkedik az intéző körök jóakaratu figyelme, — me­lyért hála 3 elismerés adóztassák, — addig azonban hátin a kertészek maguk is m'gkoz* denék a boldogulás felé vezető út egyeugetését?- Gondoskodiu.ik liát, mikép lehetnének sor­juk kovácsai arra az időre, midőn az aggkor sietteti kezükből az ásót, kapát? Az ezredéves kiállítás alkalmával megtar­tod kertészeti kongreszsznsoti egyik tisztelet­reméltó kertész-szaktársunk felolvasást, is tar­tott a kertészek nyugdíjintézetének létesíté­séről. Igen szép és üdvös volt, a mit e fel - olvasáson hal ottunk, de azért a kertészek nyugdíjazása írott választ maradt mind—* a\b mai napig is. r Mind n szakmabeli munkás, hivatalnok p számolt jövőjével Nem az államhivatalnokok biztosított jövője lebeg szemeim előtt, hanem I I azt látjuk, hogy a maránhivatalnokok is meg­tudták lereni’eni nyugdíjintézetüket, sót a váudorsziné'zek is, kiknek alig van évi fize­tésük, mondjuk ki magyarán, kik gyakran „levegődből élnek — és poezisból tartják fenn családjukat, még ezek is összehordták keserves — s megalkották nyugdíjintézetüket.| Hát a kerutészek miért ne tehetnék ezt? Hisz a ke-f/sz bátran elmondhatja a költő ezen szavait : „ Vagy ok olyan legény, mint te, Vágok olyn rendet, mint te a\ Az előrelátó erkölcsös ember ne.n visel­heti el azt a gondolatot, hogy holta után fe­lesége és gyermekei legyenek tas'.ivtva nu- deu támasz nélkül a világba — és ráutalva az emberek köny őrüíeességére. És ki áliit- 1 ________________________________________ hatn á a/.t, hogy a kcrlász-tnél nem vo:uáuak meg ezen tulajdonságok ‘'p olyau mértékun, mint más szakma munkátoknál. Én ki életem háromnoi^yed részét-Jíerte- szekkel való Asszék ÖUetétbeÍKjPs ÓMjitkezzéi- beu töltöttem, eléggé ismerem azokat, es nem kételkedtem, hogy kérészéiül fogják vinni nyug­díj ügylket, be tömörű üak, ha összetartanak, és ha ak írnak II i sok embernek mondja, kufy akar, akkor lendíthet sorsán hogy pedig te­kint dyes s/.ánbi 111 r közi ttünk Á haza- tan, azt én nagyon is jól látón, v Tóm lajst­romában egyrétzt u Hméj „ A Kert« ()|. vaséinak névjegyzéken másréixt. A midőn e s »rókát i ój» C'."gének 25 éves fennállását ünnepeli, »r látván, hogy a kerté­szek ragaszkodása és bizalma évről évre min­dig jabbati felém irányul,, mmte ,y csiládias érzés tölt .1 a kort is* ki^ k, ezrei körében el­határozta in, hogy aa »a esetre, ha kertészei ii { nem ve:ik meg jel n íelliivasomu, tdnörü.ni, összetart in, s akarni fogú »k , s ervezke lu l nck, js meg ál a piti ák „A ni igyaror zigi kérészek nyiigdijiniézet et “ és s/iuten bcigaaolm kiváu- váu a kerteszet iránt táplált roKons/envemot és azután vonzalmamat, egyelőre ezer fo­rintnyi összeget a d o m a e y o z ó k annak az egyesületi!,» , ugly jy „. „ e, Cl£\ elérését tüzie ki ezóÍjául. Mmlen félreértéi elkerülés czéljából hangsúlyozom, miszerint a felajánlott összeg a megalakítandó kertész nyugdijegyesület ren­delkezésére áll nálam, uiég pedig ugy, hogy kamatai is már a kertész nyugdi|-cgy«sfilet javára folynak a mai naptól fog .a Adja Isten, hogy i legközelebb jövőben mar a nyugdíj­ügy esni * t maga kezelhesse szerény alapitvá nyomat. Soraim > lején szólama munkanélküliek otthoua alapításáról is. Erre is, akár csak a nyugdíjintézetre, égető szükuégüuk vau. Száz meg száz azon esetek *z.íma, midőn a munrahiá ny villámcsapás gya­nánt ül a békés munkás csal ádra A vidék világítani vágyó tiatalja a fővárosba zarándo­kol hol - g) a krau jól fizetett álas helyett — a setét nyom or fogadja. Ne nézzük el tétle- nül, hogy a jobb sorsra érdemes munkaerő ut sza>epi osset, in tltei bordással, s ogyéb, neu ő hozzá illő munkával keresse kenyerét, ha Min ti)issünk neki menhelyet, mely táplálja s rövid időre u nt kásái h! Tudom, hogy javaslatom mily óriási ne­hézségek be ütközik. De én nem riadok viasza azoktól, s az a meggyőződésem: nines lohe- ictleii'ég, melyet vasakar .ittál leküzdeni no lohe tue. Az „Otthon“ tervét egyelőre csak fel­tettem. Igyekezzünk e fölött meutól sűrűb­ben eszmét cserélni, s reméliük. h-»gy a kova s aczel összeütköződéből szikra f»»g kipattanni A fővárosi 1848-49-ki Kossuth muzeuin a szeptember 19-éu ünneplendő Kossuth La jós születésnapjáról a köv ikezűket írja. Hogyan ünmipeljük meg Kossuth Lajm születésnapját! Hazánk nagyassonyaRutkayué Kossuth Lajos nővére elbeszélte, hogy Améri kában többször vettrészt a nagy Wasi ágion napi­jának megünneplésében. Egész Amerika hálát imádkozik, üAiiopel és mulat Washington szü­letése napján, Minden üzlet zárva, esik t •veadiglők és mulatóhelyek telvék e nagy ni- ■ pon, és legfnioyásabb uracsok a nép közé vegyülnek: pénzt, ruhát osztogatnak a sze­gényeknek, a kiket ez alkalommal mindenütt megvendégelnek, hogy a legnagyobb öröm ünnepen tie lásson szükséget senki Ameri­kában. Ünnepeljük mi is így Kossuth Lajosnak az emberiség díszének, e valóban legn ígyolib magyarnak, nemzetink örök hüszktsegnek születés napját! Szeptember 19-ike legyen nemzetünk leguagyobo ünnepe mindörökké. Nem magyar az, a ki nem tiszteli az ő szent emlékezetét. Születés napján díszítsd c föl hazaiakat nem­zeti öröm lobogókkal. Imádkozzunk, adjunk hálát a Migyarok Istenének a misodik meg­váltónkéit. Minden városban, de még a leg több községben is vendégeljük meg a még élő ISIS—49 Ui hős houvédeket! -Helyse tünkhöz mérten gyakoroljuk a jótékonyság »t e nagy napou, A kitől telik, tegyen anniyt e nap emlékezetére a Kossuth kultusz ápolására Végre mulassunk és csupa szabid- sági dalokat, Kossu h indulót — és a Kossivh iió’ákat daloltunk és kövesssünk nagy örömünnepnapon. E nap emlékezetére az ország miudam i iskolái, a kik még Kossuth Li|o< kepét ue n bírják, megkeresésükre ingyen tiszteletpól- dányt küld a fővárosi 1848 —49-lki múzeum alapítója, gróf Kreith Béla.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom