Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)
1900-08-25 / 32. szám
SítiKér, auguszlus 25 XXVI. évftlfti 32. szé«. 4. TÁRSADALMI fiS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. tgé»u •félév r ELŐFIZETÉSI DIJAK: ó*r« . 6 kor. 60 fl. i N.gyedéyr« . 1 kor. 40 I . . . S kor. (0 fl. j Kgjr hóra . . . g . til Bgyes lián ára 20 fl Úgy M olifiietoii górnék, valamint a hirdtteai •tb. dijak a lapok kiadóitiTataimban fiietendók Seitmaron, Doak-ui S. n. (a városház» mellett.' Felelős eserkesttő lakása: Töröijutrt^-utea a. szám. hova a lap sielleoi rónát érdeklő köslemónyek küldendők. (Í1ADÓHI vatal: Vajjr Lajaiaó kia/oa^aiadája, Deák-tőr 3. ai, h«ra as előfizetési és hirdetést dijak kériaeatre küldendők. V" Béruieatetlen leveleket nem .lohadunk el. HIRDETÉSEK DIJA: V-Sj garmond sor 13 fl.; lábbaaőrinól 10 flL -a. Tar 'Intés áa többsiöröa klrdatáaak kadvaiőbb laltdáat*. alatt réiatHak fal elileges lseiéi melle* < ITUVafikliSi a károm hasábos garutaad sor dija M. S. A fővárosi 1848—49-diki és Kossuth - muze u in rólA* 1848—49-diki ____ ta núink és Kossuth Lajos Atyánk emléktárgyainak múzeuma, a Demzet kegyeletnek legszebb temploma és legjobb iskolája a szent hazaszeretetnek. Háromezernél több emléktárgy; sok száz olajfestésű csatakép és arczkép, több ezerre menő nyomtatott képek és proldamácziók, az ellenségtől elvett zászlók, honvédruhák, Kossuth Lajosnak csaknem összes torinói bútorai, a vi lág minden részéből összegyűjtött, ezernél többfeie Kossuth Lajos képek, kéziratai stb. képezik a budapesti 1848—49 emlékek gazdag múzeumát. . . Ennek a hazafias intézménynek a pénzügymisztérium ok tfiány bélyeg mentességet adott, és a kereskedelmi minisztérium megengedte a muzeum kiadmányainak szétküldéséhez a hirlapbélyegek használását. A magyar bazafiság, vitézség és vértanaiig valódi templomának, a fővárosi 1848 — 49-iki múzeumunknak föntartói a muzenm könyv, ‘ hangjegy- és képkiadványainak állandó vevói. A fővárosi 1849—49-iki múzeumunk megalapítása óta a legbecsesebb és legérdekesebb kiadmánya e múzeumnak most jelenik meg. — Az emberiség díszének, a magyar nemzet megváltójának, a mi dicső Kossuth Lajos Atyánknak 1848—49-iki arczképét adja ki a fővárosi 1848—49-iki muzeum, hazánk jobbjainak ajánlván ezt a remek fénykép nt. leghívebb életnagy arczképét. Barabás, Marasztoni és több jeles mü- viszszrajzolók litografálták 1849-ben Kossuth Lajosnak életnagy képét, azonban azek, a na már csak ritkán látható képe* nem élet- hfiek. E képekből még halvány fogalmat sem nyerhetüuk arról, hogy minő nagyszerű, felséges és rokonszenves arcra volt Kossuth Lajosnak. A mi most kiadott képünk Kossuth Lajosnak számos egykori Droguerrotypiei és féuyképi nyomán készült, nagy asszonyunk Kos- anth Lajos nővérének otmutatása és Kossuth Ferencznck, valamint több jeles festőművészeinek közreműködése mellett. Több évi utánjárás és sok áldozatok árán Most kiadott képünk Kossuth Lajosnak egyet- )•■ legtökéletesebb életnagy képe. A remii» éa nagybecsű képek aueenmaek érdekéken veió megvételét melegen tjánljek hatafiiág tekintetében legjobb köxségeiuk, kaszinóink, olvasóköreink, egyleteink és mii deákéi «agyarnak párt fogásába, 8 ff. 40 ki cstkéy áréit. E képnek bolti ára r5 frt é 50 lk; vagyis 11 korona lesz utcza szeli át á képet, a világhírű nápoly korzó, rajta tarka összevisszaságban ezernyi ember: csuhás barátok, haramiaképfl lazxaro- nik rongyos nteza-gyerkőezök, meg elegáns hölgyek, urak, tolakodva, hömpölyögve. A korzó fölött szinte ott párázik, a rongyos sátrakban árult gyümölcsök kimondhatatlan édes, erős illata, Mindeuélőuek látszik itt sziante, m*. gunknak is kedvünk kerekedik, hogy leszál- jnnk az tőtüok épült utczára, és a kép alakjai közé álljunk, ogy újra végigsétáljunk a felejthetetlen emlékű korzón. Oddább jönnek legkülönösebb formája, színű házak ezerszámra, mindenütt virág, gyümölcs és —rongy. Mikor végire értünk a képnek újra elül ről kezdjük a nézelődést, mert ez a kép nem enged el magától, itt órák hosszant kell ülni, hogy minden szépségét végigélrezzftk Hogy aztn még teljesebb legyen az illúzió az yes kezű Scónchen olyan ponmpás előteret épített a képhez, azt sem tudjuk már vájjon nem igazi városban jártunk-e mi ? Annyi való igaz, hogy szebb látnivaló régen nem volt Budapesten. Minden igaz jó magyarnak, — ha triódában áll — szene kötelessége támogatni a fővárosi legnagyobb 1848—49 iki múzeumot midón a jeles főváros tanácsa múzeumunknak eddig bírt helyiségét elvette, mig a német Göthe múzeumunk ingyenes diszhelyiséget adtak a derék fővárosban. Az 1848—49-iki dicső napoknak a most mltu ötvenéves jubileum alkalmából ma nin- osen uagyobbszerű^ emléke, mint az 1848 — 49-iki és Kossuth-muzeum, amelynek fóntar- tóiboz, kiadványaink vevőihez fordulunk, ta datván, hogy a hősök és vértanuk e Pánt- heonának létezése megszűnnék, ha országunk jobbjai nem támogatják azt. Budapest, 1900, Hazafias tisztelettel:' * KR1VÁCSY JÓZSEF, , 1848—49-iki honvéd-tüzérezredorvc.. • Komárom-várának v tüzérparancsnok^ Gróf KREITH BÉLA, az 1848— 49-iki muzeuaalapitéja. Napol y. A vidámság városa, honnan száműzték a gondot, melynek órege, ifja csak a jelenek él. hol a legplegmatikasabb angol turisnt ék a legzordabb német professor it mosolygós- orczával lót-fut az utczákon, hol utó állók módjára csikarják ki az idegen pénzét, de azt is oly kedveseu cselekszik meg, hogy még akkor sem haragszunk rájuk, mikor hazatérőben már csak épen a vasúti biliétára hagynak pénzt a tárczánkban . .. Ezt a karakteristikus város, a maga rikító szinű házaival, háromszáz templomával, történelmi nevezetességű középületeivel, pompás parkjaival, páratlan szép keretben ; a tenger, a tüzofádó Vezúv, a mindig havas hegy- lánczok középeit, — tehát égész Nápolyt és vidékét, teménteleu házával, utczáin a nyüzsgő alakok sokaságával — festette meg csodálatos igazi német buzgósággal, roppant, tekmkáva- megkapó plasztikával, — egy müncheni fes tőkből álló koii8orcium. A tájképrészletet — a művészi körökben náluuk is jói ismert Schönchen Zsigmond, az figurális részt Fleiseher Fülöp festő tánár, az ismert bécsi császári jubiláris kép megalkotója festette. Felérve a pódiumra, egy délszaki növényzettel teli, gyönyörű park előtt találjuk magunkat, mögötte a sűrű tenger kékje terül el, a háttérben a sűrű füstöt okádó félelmetes tűzhányó. Jobbról szinte kőből épült házaknak tetsző A pestis betegség ismertetése. — A belttgymiuisatorium által kiadott oépaiark ismertetés. — 1. A pestis ragadós betegség, mely azáltal támad, hogy egy bizonyos betegséget okozó csira (a pestis bacillus) bejut az emberi testbe. 2. A pestis lázas betegség, melynél a Iái vagy hirtelen, vagy rövid ideig tartó általál nos roszullét után lép, és mely a megbetegttá lés 3—5-ik napján legtöbbször halállal vég födik, a belőle felgyógyultaknál pedig ktlön- éle enyhébb, vagy súlyosabb utőbajokát' hagy maga után. Pestis betegeknél szembeszökő érverés nagy szaporasága, a verőerek felsülésének elernyedése, mire csakhamar íagyfeku- gyengeség és részvétlenség következik. A pestis betegségnek a fertőzés helye és mérve ace- rint, többféle alakja van. Leggyakoribb a mirigyes pestis, melynél jellemző a ezomb- hajlásbau, a hónajban, vagy a nyakon lev egy, vagy több nyirok-mirigy fájdalmas meg* duzzadása. Ennél az alaknál a betegség tető fokát legtőbbnyire már az első napon eléri A betegség további lefolyásában rendize- rint vérkiömlések mutatkoznak a nyálkahártyákban (vérvizellés, fekete-barna anyagok kiürülése, hányás és székletét utján), ritkábbau a bőrben. Ha a beteg a betegség első napján meg nem hal, akkor a mirigydaganat elge- nyesedhetik, vagy el is oszolhat.
