Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-08-11 / 30. szám

■•si

Si

!a»iár, ISÜÖ. auguízius Ii

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

•n4

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON

Ugvi»» tele * i <

ELŐFIZETÉSI DIJAK:

»«re . í> kor. 60 fl. Nug-yedevr* . | k«.r 40 j

. . . 'l kor. 80 t‘l. tó^y lióra 6 * n .

tógyes szán. ara 2 • ti.

í gy hí előfizetési pénzek, valamint a hirdet« i fib. dijak e apók kiaUoliivaialaban tűnendő t bzalmaioo, Deak tei 3. sz. (a vuI'ohIiásh mellett.

•r

Felelős szerkesztő lakás»: Vörősjiarty-iitcm 5. szám. here e lep ssellemi részét érdeklő kezlem*‘iiy«t i»ildend"k.

jíléPÓHIVATAL:

ITa-y Lajai»« kóaj-vayoiailája, Ueak-tér 3. *z , hóra az elouretesi es hirdetési dijak berniedre küldeodók.

lieriuentetleu lereleket nem .lohadunk el. ^*3

ií I ß 0 E r E J» L K Ü I I A :

1*2 £*l : íö bli.Hlőri Uél

^Kgy gannoml sor 12 ti : többstöriuél 10 fi, — i ö, .

Kb többszöri)* liirdetkisek keUtfüttőLfi 4öi(gí* -tlHrr ve'etnHk ,*'« I «lőieges rtíetós Ui Il«rr

Sf Till T-T a K i Ü i

három h nálos g^rmond sor dija 20. ti

helybeli tünetekkel jelentkeznek, és rendszerint kedvezően folynak le.

d. A petis betegséget okozó fertőző anyag a vérben, a nyirok nirigyek nedvében és szövetében, a pestisei liólyagcsub m és fekélyben, — tiidó-pestisnél nyálban és kópetben van, — inkábban a betegek vizeletében és bélüriilé- koibeu ; — ezekből átvihető in is személyekre, valamint n tuiely álla-'o <ra, mint patkány okra’ egerükre, és eljuthat különféle tárgyakra, a in elvekisel aznun el is lux xz >lh itó Ily tár- gvak pld. a runázat, ágynemű, rongyo'-,gvapju, szőnyegek, szőrön és Haj, nyers honik s út soil >k; sőt étel- és i aluemáek is közvetítik itt-ott a fertőzést,

f. A f rtó'ő anyag leggyakrabban úgyjui .íz emberbe és nz iránta fogékony á latokba, hogy valamely észre nem vett, vagy Sgyc- le.nr sem méltatott kis bőrsériilésen, pel - dini szúráson, karczöiás-jn, leliorzsolásoii at, vagy p sris bet “g eiubúTol, vagy áll A ol szár- n zó iiviroi esi [lés i utján kerül a keringő vérbe, de ugv i* átvihető .» fertőző a yig, lia porral b> |é(egzi, avagy eto 1 lel., i.talfil szálai 'es/q az e.piber.

l'iidó p ■ 1.isnei a betegnek bacólusok millióit tart ti uaző köpet je közvetíti a fertőző anyag átvitelit szeiiélynil-szemelyre.

ö. K*yik helyről másikra ügy (iqt el a

pestis •

^ l^i idyaj iiK veszik el, akik csak könnyű pes'is bet •gségtieu szenvednek, vagy a ik l.iblindozók ;

b) ha pestis-bet egeknek kellőképe, i u •»» fertőtlen tett tárgyain, j’iilpuu, iigyueimim, és egyeii lpi| mjan var;ik el ;

c) , ba h tjükön, vagy egyenkínt s/áliitott,

vagy önként vántörlő egerek, vagy patkányok viszik el magukkal : s ü az ily állatokon tartózkodó parasita rovarok, egének, patkányok prpléket, ese, leg holttestei is közvetítik a betegség tova hurezolását.

Humor és vigaszti\\4s.

ji’gj lijre.s iqqgyuráz^f i a fö.nyere nénynek az, ho 'v ol. i :t i•/ if • a • i .• a melyet mindig más üt meg Van ebb m a definiczió ba« lemondás is, d* több benne a Uu.u »r. Különben is sokat fogóknak ahumor i főnyeremény - nyel. Hiszen neu: is kerülhette k1. Alinak a nnagv epekedésnek nyomban, a nyóy a íVoivere.n-u rt yám, okvetlenül, meg keifetr jelenni; a maga vhgásztaío tréfájával Mázni nem mindenki üti meg a főnyereményt, — mint a hogy nem is ütheti nie_r. Vauink »elléknyere néayek is. azoknak kell iogv gardájuk akadjon.

Sőt vannak olyan sorsjegyek fs, a melyekre egyszerűmkor n na jutott nyeremény .

Hwzen azér'a va’ó ziniiségnek üzlete t sor sol is, es n-iu is bizonyosságé. Nos azikmvr a, uié.víga-cta ására, a kik uayajfCáik rengték

a tónyr; ii! ívt, <1 * neu n ör.olc meg, siei a tréfálkozó humor. Az. a mely mosolyogva mó = kázik a csalódáson és nem temeti H a reménységöt.

K ihoz a sorsolás1 Ini'iionia s előbb idézett moll fása, az t. i. hogy a főnyi ounniy olyan nyeremény, a melyet mái ti' m •. újabban va- tiiiiely js ni itl • iiisrs <z»lgíl' n Azóta t.. i.. a mióta a.( emberek mar ;i ni i teljesen vak kis lo".óf, o> ne ii is a ssöitelvus i ; rvénvnvel k r -sí < a ss :r ■ u ;, n, bau • u ,t) :, zs/,<*.- íi t*l>, ki - számítható *szíály • isrsp’gyekc v.l*-|á< a magas lo iy Te iienvc Igenis, ma- nyeri me, a főnya"e neuy , de igen gyakran es i', olyankor. Ili O'- a ni. (iirjtne. önbe . M il i tünde.n mi.' in iiii ro •.. ik'.r..z, 0 tii-'iH szerencse k'vácii is. V ■ a i in íi v.i i rii.'i'T 'au. aki i||il önti1 hi irr i i ,íii s"-:i, a ki az í>

fő ív T mi ínyéi Ol gió d,i. Ige. i i s az övét., é*

ii; íi i sori »I i.b 11 r.j . v • • • i.ö,1m: százezerét

is. Mi it fényemé <y az. o sorsjegyére jutott csak hogy á Söysjejfyu ír as kor ne n ez övé volt. Yfs/.akii d e.,a mié t a ii ■; Im ,.i sorsjáték hzo még nőm nyert rajta Kpjum akkor lökte el ni igáéi a nyerőmén .., mi »or oz várako/.zo lőtt A sorsi egy tehát más k :z e került, oda került az a vagyon is, a moly már a küszöb,linker síkról ti\. .VI* osai’uc b; élői é az aitói.

Há' ig mis,o yau nyer mién,» volt a touye- remény, a mely >t in,is nyert meg Me n a ro^

nyerem; ív ab iláim volt ilyen, liánéin j ii;

rekle nekünk szánt, fényeremény. . — Vátjön, vau-e a,; ilyen sp <:z ális esetben i.s vigas'Uío. natasa a tréfli ik. a su-soiissti mókázó liUr mórnak? Y íjjo i elfog t Ij-t-e azakai a viczeze kot is, i moiyek a y ilauxeunyiiik rMiéuységes főn} ereinéuyét tréflijük, az az ember, a kit nem ilyen ködös messzeségben járó ióuyeiie n\éuy l.eriilgetetf, iiaiiem az igazi kézzel tby- liató? Ha igaz in rózsát terem a intelem, ttn< csoda kegyet, en tövist termein neki az a tai- relmetl'Uiság ! (flyanf, a melyiiiek a sebeiie ueai termeti eyóííyi.'gA'ó. Iinmor. Quintui

llIHlUv

§ A pestis fel lépt V t-í H,SgÜW lief ii Atkgiv; - országi kikötő városban bivatalosan .i«.e^.il~ lapittatv<\:i. *g no, kir. beliigyrnini's/te.r,' az incie n, ^.rkegiyntamkra ué/ve t*z n,ap,ig tartó rn? gfi^ye lést r.uidelt el| az egész ország ♦. «lűhítéa A# óvintézkedések LuiiiiJnnnyozása caélj,4bói eg,- niagy. ki.-*, egész.ségügvi felügyelő küldetett bi a helyszínére.

* Fordulinn^k wi'iiifi'i iu ultit H l xáU'io,', ú;ry bizonyán helye v n az osz- f,á,!yso;sj 'gye ; beszerzésén‘t IÍáb.ii’ agyául5 az osztálys »fijaték i'eilkivj , u.vgy «»erét-: esélyeket uyujt. és — m n,t ?/ van !»-,<■» n> ítv— ezeket jó.éfre, sőt.* nagy vágyó iboz- is juttatott, a sor .jegyek teljésen rn.nb z r.*t ó- helyről szereztessseuek b,e — A" s bus jegy.A pestis betegseg ismertetése.- A belugyiuimszleriuua áltti liisdott népszertl ismertetés. —

t l.A pestis iagadós betegség, mely azaltal tan. ad, hogy egy bizotiyos betegséget okozó i sii a (a pestis bacillus) bejut az emberi testbe.

V A pestis lázas betegség, melynél a láz »agy hirtelen, 'agy rövid ideig tarló általános íoszuliét után lép, és mely a inogbetegii- I l,s i — 5-1 k napján iegtóbbszöi halállal végz V1. zodik, a belőle felgyógyultaknál pedig kulon- v i lo eny hébb, vagy súlyosabb utóbajokat hagy maga után iV-Siis betegojsuél a szembeszökő I ét ie.es nagy szapoiasaga. a veroerek fe-»zu- f iésenek elei nyedese, ni re vsakba »ar nagyfoku I gy-t ngtseg és resz.etU nség következik. A pestis * uetegseguek a fertőzés hely y és mcy\e s/.e- i rím, liiliblé o 4I tkja van. heggyakonbb a r mirigyes jiestis, mélynél jellemző a czoinb- liAjlantmn, a lionajban, vagy a nyakon levő egy, vagy több nyirok-mirigy fájd óin ts ín.'g- liU/.zidasa Kinél az alaknál a b-tegsog te n Jókat legiobbiiyire nur az eisi iiipo.i eleri.

A betegseg további lefolyásában r ü lsz mit véruiomlesek mutatkoznak a nj'ÁI1 ábftf- lyaUijtn jvén izeljés, lékéig-barna apyagok ki L b 1 ülésé, Hányás es s/.éiil- te: utjain, ntk rbban a borúén. Hi a beteg a betegség dso napján meg nem bal, akkor a ntirigvdagan.it elge % nyesedbelik, vagy el is oszoliiat. h A pestis betegség másik u|gk|inql a ‘»i^' ip salíjlipl boly t^giiCska Icaiad, melyljiól nelia teuyemyi uagy'sigú szövet pusztulásra ve/.eto- fekely, a pestis fekély lejfiidik. A betegseg lefolyást ennél az alakul valamivel enyhébb, mint a mirigyes pestisnél, a tüdő pes'is epoly alakban íeleutkr'fik, fljnp v^l^mely lurtele,,! kezdődő lüdogy uladas —ez az alak majdnem kivétel nélkül halálos. Az i y betegek köpe- 1 lében számtalan pestis bacillus vau. — Oly egy ének, a kik a , Udo idillt hidegségeiben, jsujqnfjseii niijnyaszlp-q s/enyedqrk, kiválnia; bajíamositottak a pestis betegség ezen alakúra.

" A tüdőbe belyezkédett betegség a tüdő- szövet elpusztulása, nagyfokú tiidővéizésie, es végül űazkösödésre vezet. (Kzt nevezték q kO.épjiMibgp B|eke|g lial^iqak.“ 1

Keinely kutatók a pestisb 'tegségnek egy- negyedik alakját,liol pestist is észleltek: úgy * mondjak, hogy ennél fekélyesejés iáin»d a . gyomor és a be'ek nyálkabartyájáii, és bogy a 1 betegség ugv jelenik meg, mint valamely sú * lyos hasi hagymáz.

A betegség mjiufn/^n aUkjatnak a uugv is tüszúdiilatu Volta már kéz leibe 1 is mgybáu foko-ódlialtk a ferlözá-uek az egész sz-rve- zefre való kiterjedése által, ugv, hogy á'ta- láuoS vértnél ge/és (sepsis) jelenségei között már néhány óra múlva bekövetkezik a bálái .

A felsoiolt súlyos tlakii'yitn kívül vauink 1 \ 1 ,' 1 .11 . ' 1 , ,.i i .

a pestis betegségnek — ha ritkul is — Könny a

aluk'jai]' melyük síiig észrevehető' általános es