Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)
1900-06-30 / 24. szám
A Siatßiari-erßcai (hegji) vasul megnyitása, űrnapján, e L'ó 14-én végre téuyuyé vált: — Hogy mily égető szükség volt a vasútra, s hogy imly áldásos dolgot cselekedtek a vasút eszméjének boldog emlékezetű felvetői, s fűi odázok, kik létesü:ésén közreműködtek, az kitetszik abból a rengeteg ünnep- és vasárnapi forgalmából, meiy e vasúton az elmúlt két ünnepnapon tapasztalható volt. Már a megnyitás napján kevésnek bizonyult a személykocsi; ugv, hogy a vasárnapra mái d darab & GuÜniann-menctszerü 8 kerekes i ekerkoc8ijat >ok kénytelen a Vigadó-beli köz- ismeretű székekkel berendezni a személy-szái- jfásra. 8 bár a forgó személy-kocsiknak a fő vasutak hálókocsijaira emlékeztető nyűgöt) járása, s keuy elmés berendezésére, általános megelégedést keltett, magától értetődik, hogy vasú tünk U/lotv- zetosége, melynek vezetője a kemény napokon mindig a helyszínén volt tata!';!:« io, ti/. íjy _ii szükségbe!- segédeszközökkel tartani a közöséget helyén valónak nem látja. ügy ha ljuk, hogy már is tett intézkedéseket a kocsik szaporítása iránt. Alidig is k^ériciképen a menetek szaporításával tervezik a kocsik zsúfoltságát elhárítani, s hir szerint, a jövő vasárnap a közönség egy része, — különösen a kik apró gyermekekkel ráudultak ki, a felügyeleti hatóság addigra a tervezett uj vonatot jóváhagyta, mai nem ie>z kéuyte.eu este 9 óráig maradni a hegyen, hanem még este 7 órakor haza jöhet. Ha azután a közönség ezt a hét órás «araié résést használni fogja, úgy az ü vonat állandóin megmarad. Ép ügy szükségesnek bizonyult azok hazatérbe léséről js gondoskodni, kik ünnep-és va* sár nap délutánra meglepően szép számban jöttek be a városba, ai-ik számára egy 8 •£.- kor vasár- és ünnepnap induló, s í) óva után ísptniáf hegy-piaczra érkező vonat váu tervben — E helyütt nem umlaszíhafjuk e! megélégé- ő hangsúlyozni, közönségünknek azt i: .z k: yi i ■ átél ebi.t!pú$ága érdeévbeii i-r.. j.bii.d- llyOzesei í,(H éti-e. i.{.y „..L; ..z :.eue ^.het-ővé, hogy' minden • íep n vitád ás, tolongás és megrohanás nélkül a1 %Aük:íü rgiidfeeu és zavartalanul folyt le, és1 zügiigtíti baloséi előidéző okoknak hire- ítahjfó voú. ..Poriig ez nem csekély dolog, ha meggon- üpj’jui;, hegy a közönség és a., vasút' is egé- mn ii j % iszonyok között találta magát, $ ‘ n*iuújá»l- az eisö nap a vasút legvégső kibasz-j® á ásáig megs.zajjorodwU- forgalom föladatával kelleti, énlfck az utóvégiő is aezdő személyzetnek megbjrkózznia. ; 1 ! Nápoly. A vidámság városa, honnan száműzték i gondot, melynek örege, ifja csak • jelenei jél. hoi a h-gplegmatikasabb angol turisnt él ja legzordabb német professor it mosolygós jorczavai Jót-fnt az ntezákon, hói utó állói .módjára csikarják ki az idegen pénzét, d , Iazi ,á °ly kedvesen cselekszik meg, hogy iné a cicor sem haragszunk rájuk, mikor hazatérő ben már esek épen a vasúti biliétára hagy uak pénzt a tárczánkban . .. hzt a karaktéiisiikis város, a maga ri ! kitó sziaíí házaival, háromszáz templomával j történelmi nevezetességű középületeivel, pompás parkjaival, páratlan szép keretben ; a ten- I gór, a tacoitádó Vezúv, a mindig havas hegy- I lánczok közepeit, — tehát egész Nápolyi és 1 vidékét, teméntelen házával, utczáin a njüzsgő 1 alakok sokaságával — festette meg csodálatos igazi német buzgósággal, roppant tekuikáva- megkapó plasztikával, — egy müncheni fes* tőkből álló konsorcium. A tájképrészletet — a művészi körökben náiiiuk is jói ismert Schönchen Zsigmond, az figurális részt Fleischer Fülöp festő tánár, az ismert bécsi caászári jubiláns kép megalkotója festett.?, belérve a pódiumra, egy délszaki növényzettel teli, gyönyörű park előtt találjuk ma- ttunkat, mögötte a sűrű tenger kékje terül el, a háttérben a sűrű füstöt okádó félelmetes tűzhányó. Jobbról szinte kőből épült házaknak tetsző ntcza szeli át á képet, a világhírű nápolyj ko.tzó, rajta tarka összevisszaságban ezeruy mber : csuhás barátok, haratniakép űlazzarő eronogyos ntezu-gyerkőezök, meg elegáns hölgyek, urak, tolakodva, hömpölyögve. A korzó fölött szinte ott párázik, a rongyos sátrakban árult gyümölcsök kimondhatatlan édes. erős illata, nden élőnek látszik irt is szinte, maciinknak V ■ elvünk kerekedik, hogy leszáll- j 9 1 ép üt iitézára, és a kép a’ak- ai kó ‘Ülji r. •- ... oj- i ;\;ó ;’ju ik a felejthetvfJón emléké korzói Odább jönnek legkülönösebb formájú, szín ás házak czerizámra, mindenütt virág, g yflmölc és — rongy. M'koi* végire értőnk a képnek újra elül- •öl kezdjük a nézelődést, mert ez s kép- rém inged cl . magától, tt órák- höss/aal kell lülni, hogy minden szépségéi végigélvezzük I Hogy azt« meg' teíioaeibl^ légyen* i!Ú1-* ......................................................... I Z ) t V . . zió az.^jigyes kezű Scóncben olyan pou*pi' előteret épített a képhez, azt sem tndjpk tná* vájjon nem igazi városban jártunk-e mi.? Annyi való igaz, hogy azebb látnivaló régen nem volt Budapesten. A pestis betegség ismertetése. : _ \ baíügyminiszteriuin Által kiadott népatarl is mertetés. — , l.A pestis ragadós betegség,mely «által , támad, hogy ogy bizonyos betegséget okozó csira (a pestis bacillus) bejut az emberi testbe. 2. A pestis lázas betegség, melynél a lás vagy hirtelen, vágy rövid ideig tartó általál nos roszullét után lép, és mely a megbetegüá ■ iés 3— 5-ik napján legtöbbször halállal rég ' födik, u belőle felgyógyultaknál, pedig külőa- éle enyhébb, vaey súlyosabb utóbajokat hagy maga után. Pestis betegeknél szembeszökő érverés nagy szaporasága, a verőérék feszülésének elernyedése, m re csakhamar aagyföKu- gyengeség és részvétlenség'következik. A pestis betegségnek a fertőzés helye és mérve szerint, többféle alakja van. Leggyakoribb a mirigyes pestis, melynél jellemző a ozombe- hajlásbao, a hónajban, vagy a nyakon leró egy, vagy több nyirok-mirigy fájdalmas meg duzzadása. Ennél az alaknál a betegség f©tő- fokát legtöbbnyire már az első mpou eléri. A betegség további lefolyásában rendszerint vérkiömlések mutatkoznak a nyálkahártyákban (vérvizellés, fekete-barna anyagok kiürülése, hányás és székletét utján), ritkábban a bőrben Ha a beteg a betegség első napján meg nem hal, akkor a inirigydaganat elje- nye8edhetik, vagy el is oszolhat. A pestis betegség másik al akjánál a bőn valahol hólyagoeska támad, melyből néha tenyérnyi nagyságú szövetpusztulásra vezetőfekély, a pestis-fekély fejlődik. A betegség lefolyása ennél az alaknál valamivei enyhébb, mint a mirigyes pestisnél. A tüdő pestis époly álakban jelentkezik, mint valamely hirtelea kezdődő tüdógyuladás;—ez az alak majdnem kivétel nélkül halálos. Az ily betegek köpa- tében számtalan pestis bacillus van. — Oly egyének, a kik a tüdő idült, betegségeiben különöseu tüdővészben szenvednek, kiválólan hajlamosítottak a pestis betegség ezen alakjára A tüdőbe helyezkedett betegség a tudó- szövet elpusztulása, nagyfokú fudőv.érzésre és végűi üszkösödésre vezet. (Ezt nevezték a középkorban „fekete halálnak.“) Némely kutatók a pestisbetegségnek egy negyedik alakját, hol pestist is észleltek: úgy mondják,- hogy ennél -fekélyesedés támad a gyomor es a. belek (.nyálkahártyáján, és hogy a betegség úgy jelenik meg, mint valamely súlyos hasi hagy máz. TAffSADALMl ÉS SZg-FlRQM^TlUP. ^ Jt MEGJELENIK MINDEK SZOMBATOM. ^ — ^ ---------------------- --------- -- * EL ŐFIZETÉS 101 JAK: »gist itt* . fck»r. 8P. fi .. 5»<yefié»r. .1 kot 46 t 1 felé»». . . . 3 'kor. 30 fl. | Xgj hnr* i ni | ZifJ.s »»»ír »fa f| 'fW ’*jg* ** tlifrfftosj jjjjnsck, »sír.r'ní »'hirdtt^l ! tik. dijak i l*f-ok kiadiilrivaiaiát>*n fiieiendök b*«k»isron. 3. m. (a rata.-haju. mallotfe'* j Feiclia eitrk.ííti Útik»- Virö*t»art7-atöi b. ntár* ’ j bu t lap síeli«*; fiaíj, „j-fiekii köíi0»»B,-ei knM.iUik. . ’ v: ->*♦- ■ ‘ I I , jÍHÜÓHtVATAl.: | k*a.3f»*7es*dája, D.ák-tir .1. • *0,a ** eloüt.ti.1 e. Jiirtí.tcii U,ijak ktratttn knl(l»«dóí. • . 1 iMrraf«t.tl.n !«0t aara .í.gad«nk *1.-----------------------------------------------------------HI RDETÉSEK 0 I I A : gíimoaá s»r lí /!.; tóbk.iöria«l 1« fl, _ -f„’ , *.lin.. ás több.sir*. h'irdettnik k.dt.iibb »I»tl tóretu.k fel elii.gos fiiet.a rseltett. : A VTZJbT-Táaaflvi » s»*»* bs.at*. garaeud t.r fiij* te.
