Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-06-23 / 23. szám

Jtpb.e.9 fut Jr *í Szalmér, ISOÖ. juriíus 23, I i: i; J tr* tv*-f* *>.. *■ ***Éy " XXVI. évf«ly*i «. it <®aot! wu 23* tsáte. TÄHSÄiUtMI' £S M0DAEM1 HETILAP. ... . MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. ELŐFIZETÉSI OIJAK 5 kor. tiO ü. . NHlyedé*re . I kor 40 i 2 kor. 80 fi. \ Egy hóra . . 6 • ttl . íEgy f s s»am; ara 20< ü Úgy at alófiíctési péntek, valamint a híreiéi**! stb dijak e iupok kiadóhivatalában äaetendok^ özaiuiaroti, Deák-téi 3. az*. (a városháza mellett.' égőst evre félévre . . K-t . . Kalcióí. «»erfcemő lakás»Vörúsj»ai-iy-utc» 5. »zim. Ü ■ ^ I ^ "v ^. | ^ ^ » '* I hur» » !»u stnlleto' re««*t «irSeklé kó«l..«*nye» m.ld««dSk, j g.rmo.d sor ÍJ fi.; (obb«*ori.4l 19 «. - f«v. ' V ^ . :%lm»s és tőbbtíőrös hirdxt.tek k.dreaább í«ltát*l . ,, , .... . v .. »in« vétetnek fel »lilsgas ,8y«tés di.II.H. * jílAOűHlVlTAL: . ______ Ba.íj' í)«a,l-t.®r 3- ! H7IÍT-7 átflUti* heve w elöfivetósi .«..hirdetőit d.j.k h.rmeetre küldeniük, f K»r.«oi.d «er dlj» f. H. '*> Béruientetlen lavelexet »oia .fogadunk. pl. §11® * * ____^ ■f M A fővárosi 1818--49*diki és 5 ’ * 1 * • v ' - * ^ • J K oss u ih-múzeum ról ­Az 1848—49-1iki hős honvédeink. vér­tanúink és Kossuth Lajos ai ánk e;»iléi.tár­gyainak mn/euma, * »eu-zfet Fegyc-iotneU leg­szebb- temploma és legjobb iskolája a szent hazaszcreíetnek. • . , 1- » Háromezernél röbb emléktárgy : 'sok száz olajiéstésn cvtakép <:s a re/írép, több' ezerre ] lnieuó nyomtatott képek és proklamár.dők, az j sut húséitól e-lve'i zászlók- bonvédrunik, *K<w---1 a vi Lajosnak csaknem összes torinói bútorai,! többlág minden ró- zoK I összeg' iijlötf, ezernél ] képeféle Kossuth Lajos képek, kéziratai stb. da -: zik a budapesti 1848 — 4y emlékek gaz­Fmuzeumát. üévűit»nek '* hazafias intézménynek .ft pépz- adott 'írkszíeriüm ok many boly eg mcntosiéget ßE és a kereskedelmi miniszteriünk uieg- séhez*® ,t a»n/.eum kiadmányainak szétküldé­1 a hirlapbély egek használását, magyar bazaiiság, vitéz; ég é? vértanu- ’• ág. vn'ó-l; ; íc pkmápaic. .í* fooérosi 1848— 49-iU [liU-.ci.niunkoak íöntartói a jnuzenm koáyv logjegy és ;.é kiadványainak ál­landó vevői. A fővárosi 1849-—49-iki muzeumic k m«g- felapitása- óta- a legbecsesebb és legérdeke­sebb kiadmánya e múzeumnak most jelenik meg — Az emberiség díszének, a magyar nemzet megy állójának, a mi dicső Kossuth. Lajos Aljánknak 1818—41) iki arezképet adj a ki a fővárosi 1848--49 iki uűzetirb, iwr-áok jwbbjaiuak ajánlván ezt. a remek fénykép ut. légim ebb éi etuagy aroiképei. Barabás, Marasztoni és több jeles mu- vészszrajzolók I í.;gr. falták 16 .-9 ti ' Kyssnth Lajosnak élet nagy képet, azonban azé;-.,- a ma ■ ái os i- 1 án 1« Hat I ép* nőni fe;et- • hűek. E képekből még ba fogalmat sem ilyet lse'.OMi hí 1 ól, : ogy . i a .i.-gy.-wri, fel­ség* §5 >nsz n'vés arczá volt Kosánjh La- jósnak. . A mi .most kiadott képünk Kossuth La­josnak számos egykori Droguerrotvpiei és fényképi nyomán készült, nagy asszonyunk Kos­suth Lajos nővérének ntmutarásu és Kossuth Fereticzuck,. valamint , töbjy.jeles festőművé­szeinek közreműködése mellett ,.Tőpb évi utánjárás ás,sok áldozatok'árán nto8t kiaitntt . képiiüT. Kossuth bájosnak egyet­len iegtökeiotesebb ■életnagyk-képe.-- , . .. .,,A. w.|«eJ<- és itagyb,ec>ö-képölt-»nzandnünk érdekében vajp.megyéiéiül mélogtyi ajánljuk hawbcág tekintetében - legjobb községéi,:k, kaszinóink, oiyasóköi £iwkr..egytetemk és,mia- bdeiiké* magyarnak pártfogásába, 3 fr! 4ft kr.-l csekély árért E képnek bolti ára ó frt é* 50 ky Aagyia 11 korona les*. j ál in Jen igaz jó. magyarnak, — ha mód- |i jáfian áil —- szent kóteiössége támogatni' a fővárosi, legnagyobb 1S48—49.iki múzeumot midőn a j.ilo.s főváros .tanácsa múzeumunknak edoig bírt helyiségét . elvette, míg a néniét Görfie tiüzöumunk ingyenes diszheiyiséget adtak a derék fővárosban. H Az 1848-í- 4£Liki dicső napoknak a most r, múlt ötvauéresnjubifeiMö alkalmából ma ma- , csen nagycbbs/.eru emléke, mint- az 1848 ■ 49-iki és Kossutb-inuzeaixH- amelynek főn-ar- I tóihoz, kiadványaink’vevőihez fordulunk, tu- . [ dstván, hogy a hősök- és vértanuk e fant- J [beonának letezése megszűnnék, ha országunk Ijobbjai Hűm támogatják azt. Budapest, 1900, Hazafias tisztelettel: < vív Rl VÁCSY JÓZSEF, • . , | 1848—49-iki honvéd tiuérrzredoívös, Komé.roai-várának v tázévp raucsnoka Gróf KREITH BÉLA, a? lödb—4ü-iki muzeuiB alapítója. Nápoly. A vidámság városa, honnan száműzték a I gondot, melynek örege, if ja csak a jelennes él. hol a legplegmatikasabb angol turisej ék a legzordabb német professor ii mosolygós- örczával lót-fut as utczákou, hói utónál lók módjára csikarjik ki az idegen pénzét, dé azt js oly kedvesen cselekszik meg, hogy még akkor som haragszunk rájuk, nikor bazatérő- aea már csak épen a vasúti biilétára liagy­nak pénzt a tárcsánkban . .. j Ezt. a karakteristikus város,t a maga ri- I kitó szinti »házaival, háromszáz tompiomával, I tört én ej mi. nevezetességű középületeivel, pom- 1 pá” parkjaival, páratlan .szép keretben; a ten­ger, a tűzekádó Vezúv, a miudig havas isegy- lánczok középett, — tehát egész Nápolyt és vicékét, te then teleti házával, uíczáiu a nj üzsgő alakok sokaságával — festette meg csodálatos igazi né net buzgósággal, roppant tekuikáva- mégVapó plasztikával, — egy müncheni fesl tőkből álló konsorcium. A tájképréeizletct — a művészi körökben nálunk is jói ismert Schönchen Zsigmond, az figurális részt Fleiseher Fülöp festő tanár, az ismert bécsi caászári jubiláns kép megalko­tója festette.- ! Felérve a pódiumra, egy délszaki növény* ze tel teli, gyönyörű park előtt találjuk ma­gunkat, 'mögötte a siírü tenger kékje terül el, a háttérben a sürü füstöt okádó félelme­tes tűzhányó Jobbról szinte kőből épült házaknak tetsző jütcza szeli át á képet a Világhírű nápol/ ! korzőj-.rajta tarka -. őasaevisszaaágbhif ezőrnyc j ember: csuhái barátok, haramiakép ilazaat------------------------------ ----------—^ li k, rongyos litcza-gyerkőczök, meg elegáu íölgyék, urak, tolakodva, hömpölyögve, A korsó fölött szinte ott párázik, a rongyos sátrakban áruit gyümölcsök kimondhatatlan ídes, et'ős illata, •. •' ­Minden élőnek látszik itt is szinté,* 'ma­gunknak is kedvüuk kerekedik,-hogy-leszáll- junV az előttünk épült utczára, és a kép álaií­jai Vőzé álljunk, hogy újra végigsétáljunk a fe*éjthetet len emlékű korzón.- * • -••• Odább jönnek legkülönösebb fonáíftf^iiaű házak ezerszámra, mindenütt virág, gyümölcs és —■ röngy, Alikor végire értünk a képnek újra élűi­ről kezd lük a nézelődést, mert ez a kép bem enged el magától, itt órák bosszant: kell elülni, hogy minden szépségét végigél vészük. Hogy aztán még »eljesebb légyen aZ'Hlln- zio az ügyes kezű Scőnchen ólysir'fínfápás előteret épített a képhez, azt sem tudjuk már vájjon nem igazi városban jártunk-e mi ? Annyi való igaz, hogy szebb látnivaló ré­gen nein volt Budapesten. ,, jj 4 ■ ifi Ktii -, ?" ‘ - ---1*í, A pestis betegség ismertetése. — A balUgymimszteriuai által kiadott aápsstfR ismertetési --*>•' ’■>. LA pestis ragadós betegség, tnely az által támad, hogy egy bizonyos betegséget csira (a pestis bacillus) bejut az emberi teatbt, ' 2. A pestis lázas betegség, melynél • lés vagy hirtelen, vagy rövid ideig tartó általá­nos roszulléf után lép, és mely a megbetegft- lés 3—5-ik napján legtöbbször halállal vég­ződik, a belőle felgyógyultaknál pedig külön- ifele enyhébb, vagy ‘súlyosabb utobajoka hagy maga után. Pestis betegeknél szembeszökő az érverés nagy szaporasága, a verőerek feszü­lésének elernyedése, m re csakua/n&r nagyfoké gy.ngt-s ég és rész vétlenség következik. A pesti» betegségnek a fertőzés helye és mérve sza­diit, többféle alikja v m. Leggyakoribb u mirigyes pestis, melynél jellemző a ezomba hajlásbau, a hóuajban, vagy a nyakon lev- egy, vagy több nyirok-mirigy fájdalmas megó duzzadása. Ennél az alaknál a betegség tető­fokát legtöbbuyire már az első napon eléri.­A betegség további lefolyásában rendsze riut. vérkiömlések rnutatkoznak a nyál ka bár* tyákban (vei vizellés, fekete-barna anyagok ki­ürülése, hányás és székletét utján), ritkábban a bőrben. Ha a beteg a betegség eiső napját» meg nem hal, akkor a mirigydagauat elf« uyesedhetik, vagy ol is oszolhat. ' ! A pestis betegség másik alakjánál a hő'rtfh valahol hnlyagocska támad, melyből néha tenyérnyi nagyságú *zftVetpusziulá<ra vézétő- fekéiy, a pestis-fekély fejlődik. A betegség ♦efólyást edifét ara alaknál valamivel enyhébb, miat a mirigye« pesíisaél. A tadá-pestU époly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom