Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)
1900-04-13 / 15. szám
Szatmár. 1900. április 13. XXVI. évfolyam. 15. szám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. +— +> —* 4 MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON ELŐFIZETÉSI 01 i A K: legÓBX évr« . 5 kor. GO fl ; Negyedévre . I kor -40 f félévre ... 2 kor. 80 fl. ! Kgj hóra G* fii. ifigyes sxai» ára 20 fl Úgy az előfizetési pénzek, valamint a hirdetési stb. dijak e lapok kiadóhivatalában fizetendők. Szatmaron, Deák-tér 3. sz. (a városháza mellett.). Felelős szerkesztő lakása: Vörösmarty-«tea 5. szám. hova a lap szellemi résiét érdeklő kóilaményak kiléaadők. (íudóhivatal: BT agy Lajosa* hoayoayomAaja, Deak-tér i. <■, hova ai előfizetési és hirdetési dijak barmentva küldendők. Iftg~ Hérmeutetlen leveleket nem fogadunk el. HIRDETÉSEK DIJA: í*gT garmond tor 12 fl.; tikbuőrioől 10 fl.— Tárj' d.laei éa többiiöria hirdetéaak kadvaaibb feltőtal.^ alatt vét.taek f.l előlegei fizetői mtIUH. VTXtl.TálllI) a baroa kaiaboi gariaend nr dija 20 ti. Bélyigdij nlndan beiktatásnál 60 fl. £ A boldogulás útján. A feltámadás ünnepén. Iíalleluját zengjetek ma emberek. Győzelemnek lobogói lengjenek, Uj korszaknak, élő hitnek napja ez! Hányatott szív, megtört lelek, Többé te se csüggedezz! Bűn, gonosz;-ág, vak sötétség elveszett, Győztes vezér áll a sziklasir felett. Boruljatok előtte le imára ! Ő az élet és igazság Felkeltetett királya ! Csattogjatok reménységnek szárnyai! Égbe vágynak hivő lelkek szállani, S azt az utat ez a király szerezte, Nem halálra, pusztulásra ! Ezért ment Ő keresztre. Nem borzalmas többé már a temető, Csak alvókra bőről rá a szemfedő ; 0 nekik is ébred egy szebb kikelet, Ezt hirdeti hitünk feje Ama megnyílt sir felett! Igazságért, jóért küzdő bajnokok, Ne féljetek, a bűn lábbal nem tápod, Ha vonszol is keresztfára dühében : A diadal tiétek lesz — ! S a korona az égben ! Ember örvendj ’s szentelj buzgón ünnepet, Az ur adta ezt a napot te neked ; | Boldogító, kedves a hit virága, Mellyel Urad e szent napon Jókedvéből megálda. Ember örvendj, zengjen hálát ajakad, Hogy számodra megvan már a virradat, Mely után szállt millióknak sóhaja Egykor, régen, — téged pedig Köszönt husvét hajnala! Fülöp József. A gazdagságról azt tartották a nevető filosofusok, hogy nem egyéb a szerencse és a halál versenyfutásánál. Mindenki arra van rendeltelve, hogy gazdag legyen, csakhogy sokan nem érik meg a vagyon beköszönték A dolog attól függ, hogy melyik jut előbb az emberbe*: a szercncse-e, vagy az élet vége ? Ezen bizony csakis nevető filosofu- saink vigasztalódhatnak, azok is könyek közt nevetve. Az élettel küzködő embernek ez a filo- sofia nem vigasztalás, hanem lemondás. Hanem a haladás, a mely a boldogulás útjait egyengeti, az o számára is talált vigasztalást. Olyan, a mely több a vigasznál : éltető reménység. Ez a találmány az osztálysorsjáték. Vagy százötven esztendős, — nálunk még csak három éves. De már most is meggyökerezett. Mert kielégíti az embernek a szerencséhez való jutást. Mert megadja minden embernek a hecsületes gazdagodás lehetőségét, és mert a nyeremény fogalmát kihámozta rejtélyes burkából. A nyeremény már nem vak szerencse, hanem valósz.nüség. M i: ne m bolond esély, hanem mathema- tikai lehetőség. Mert az osztálysorsjáték minden második résztvevőjének nyernie kell. Ha egyebet nem, a betétjét visszakapja. A mi azt jelenti, hogy a koczkázat mini mája. A főbb nyeremények száma is nagy, a summájuk pedig impozáns. Ezrek, tízezrek, százezrek, még millió is nyerhető. Az oizt.-sorsjáték felszabadította az embert attól a fatalisztikus megnyugvástól, hogy a gazdagság beköszöntőt nem élheti meg. Ezer és ezer ember jutott jómódhoz néhány év óta, és nagy azoknak a száma, a kik egyenesen gazdagok lettek az osztálysorsjáték által. A mely nem babonán alapuló lutri, hanem rendes üzlet a szerencsével. Fel is fogta ez a középosztály, és fel is kapta az osztály sorsjátékot. A nyerők statisztikája azt bizonyítja, hogy a középosztály tagjai: kereskedők, iparosok, [gazdák, hivatalnokok, lateinerek keresik és j találják meg benne a szerencséjüket. A vagyon függetlenséget, önállóságot ad, senki ezt jobban nem érzi, mint a szellem — és a test munkása, a kinek a vagyoni a' való vágyakozása nem kapzsiság, hanem a függetlenség felé való törekvés Ezt a törekvést kielégíti az osztálysorsjáték, a mely a maga tömérdek nyereményével és minimális koczkázatával a szer énca / Husvét napján! Az Üpvözitő feltámadása napjának ünnepét üli ma a keresztény társadalom. Magasztos jelentőségű ünnep ez, mely magával hordja a hit, remény, szeretet nemes eszméit. Hinni a keresztény vallás tanaiban, remélni a legjobbat, szeretni embertársainkat, mint Önmagunkat, van-e ennél nagyobb megnyugvás a földi életen keresztül ? !. Jézus pt Idáját tartva szemünk előtt, nem is csüggedünk, bármily nehéz, nyomasztó körülmények között kellene élnünk. Igaz, hogy a mai materiális világban sok- tekintetben kihalt a szív jósága, a nemes' cselekedetek iránti auibitio. A rut önzés,! a szolgalelküség, meghunyászkodás emeli , itt-otí fel fejét, a mit a társadalom egész erejével sem képes legyőzni, de x munkásság, tudomány, jó erkölcs ellensúlyozza mindezeket s megnyugtatja a Krisztus tanaiban hívőket. Nem a nagy vagyonban, nem aj 'öldi élet gyönyöreiben rejlik a valódi boldogság, hanem a s/iv érzelmeiben,, i megnyugtató öntudatban, a kercsz:ény vallásos türelemben nyerhet magáink vigasztalást mindaz, ki a jelen iunep jelentőségét átérzi. A Megváltó igazságos volt, emberi alakot öltött magára, hogy az Isten kéjére és hasonlatosságára teremtett em- jert magának megnyerje. És mi lón az íredmény ? — azt a vallás tanaiból ;udtuk. j U ' 1 0 nyugodtan tűrte mindazokat, pél* I dát adva az emberiségnek arra, hogy a szenvedések között se csüggedjüuk: „Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!“ — kiáltott fel a keresztre hurczolt áldozat, s harmadnapra lerázva nehéz bilincseit, ismét dicsőségesen szerepelt az Ur Jézus Krisztus. Nem hiába hangzott el tehát a napkeleti bölcsek szava, maradandó emlékűvé lett ama jelentőségteljes mondat : „Hozsánna, Hozsánna! A magasságban áldott, a ki jött azúrnak nevében!“ Ez eseményekből mentsen magának vigasztalást a sors csapásaival küzdő társadalom. A Megváltó nyugodt magaviseleté, ön- feláldozásig kész működése legyen továbbra is, miként eddig, példa a kereszténység előtt; mert az igaztalanság a legszentebbet is Golgotára juttathatja, s a hálátlanság még a legnemesebb s legjóltevőbb életnek is tövis- koronát s sz: .Imát, gúnyolódást nyújthat jutalmul. Lehet e szentebb öröm, mint a melyet a Megváltó die.őséges feltámadásának, erős hite sugárol a gyarló ember leikébe ; és ad- reményi, a földi elet keserveiben, bujdosásai- ban, ez ad vigasztalást a sir felett. Mert Jézus feltámadása fényes bizonysága a lélek halhatatlanságának és örök életének. Munkálkodjék e szent ünnepnapon e hit, e remény és Jézus szeretete a társadalom felett! R V.
