Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-01-01 / 1. szám

SZ AT MÁR XXVI, folyam. 1. szám. 1900. jauuár 1, 3. mely tánczczal volt egybekötve, a honvéd-ze* nekar működött közre. §. Báró Eötvös József összes műveire, melyeknek tiszta jövedelme az Országos Eötvös- Al&p „Tanítók Házadnak javára fog fordit- tatni, előfizetni lehet a Belvárosi Takarék­pénztárnál (Budapest, IV, Koronaherczeg- ütcza). Egy fűzött példány ára 40 forint, — egy díszpéldányé 52 frt. — Minden előfizető pártoló tagjává válik a fentaevezett intézet­nek;, — Áz előfizetési dijak 4 részletben fizethetők. §. Vasárnapi munkaszünet felfüggesztve. A kereskedelemügyi m. kir, minisztériumnak a debreezeni kereskedelmi és iparkamarához in­tézett 79511, sz. leirata szerint, a vasárnapi munkaszünet, hogy a fogyasztó közönség be­vásárlásait eszközölhesse, múlt évi deczember 21. és 3i-re eső vasárnapokon fel lett füg­gesztve. Az említett vasárnapokon tehát egész napon át végezhető volt: a borbély-és fodrász­ipar, gépiparnál és kisiparnál.a javítási mun­kák,, amennyiben sürgősek,—a pékiparnál az áru elkészítés, elárusitás és szállítás, — ipari és kereskedelmi üzletekben az elárusitás és házhoz szállítás, kereskedelmi és ipari iro­dákban az alkalmazottak irodabeli munkája, sör- és baromfi-szállítása, sertéshizlaló tele­peknél hizlaláshoz szükséges anyagok szállí­tása, sertéseknek a szállásokba, vagy telepekbe behajtása, jégnek szállítása, vasárnapokra eső hetivásárokon az elárusitás és szállítás. — Hotsyftd-szoí) oi-emlék Selmeczb ányán. Mint értesülünk, Seimecz bánya város le1 kés közönsége egy monumentális honvéd-szobor felállítását vette tervbe a szabádságharez hő­seinek emlékére. A gyűjtések irányában már nagyban folynak,az ügyet Ocsovai Ocsovszky Vilmosné, Selmeczbánya volt polgármesterének özvegye vette kezébe több derék honleány vezetésével. Midőn e hirt közreadjuk, párto- l'ólag foglalunk állást a nemes eszme mellett. — Ki lelkesül a hazaszeretetnek e magaszstos megoyilatkozásán, járuljon hozzá fillérjeivel. A gyűjtemények Ocsovai Ocsovszky Vilmosné úrnő, vagy a városi pénztár czi- rnére Selmeczbányára küldendők. Az adomá­nyokat hirlapilag nyugtázzuk. — Érdekes látogatója volt múlt hó 30-án a gróf Esterházy Géza-féle cognac gyárnak, mely most már keletre is sikeresen exportál, Abdullah Ben Sayd Tarik tifliszi kereskedő személyében, ki európai üzleti útjában Buda­pestre is betért, hogy többek közölt, nevezett gyár foképviseiőségét is megszerezze magának. Sárkány Arnold vezérigazgató ama kérdésére, hogy ró.képen fogja összeegyeztetni a nagy mennyiségben vásárolt cognac eladását a Ko­rán tilalmával, mosolyogva válaszolt a barna pereskedő: ,Italnak tilos, de hát segítünk rie gmikon s recipén iratunk cognacot a dok­torral, orvosságot szedni pedig a Korán nem tiltja !■* Oreyfus* levele. Érdekes levelet kapott a minap a Magyar humorisztikus naptár szer­kesztősége. A levél a következő : „Uraim ! Az önök naptára csudákat miveit. A mire a világ leghíresebb orvosai, a forró égalj nem! voltak képesek, t. i., hogy életkedvemet vissza­adják, azt az önök naptára egy csapásra megtette. Megrendeltem, és azóta házam cseng a kacagástól. Louise feleségem nem is olvas* mást, Pierre fiam és Louise leányom pedig ] egész nap veszekednek, mert miudegyik f előbb szeretné olvasni a naptárt. — Kérek I azonnal még egy példányt, mert a folytonos ! használattól igen elrongyolódott.8 — E levél­hez csak annyit füzünk hozzá, hogy e nap- I tárból, inig a készlet tart, 30 krajczárért , bérraentve küld egy példányt a „Magyar hu- i: morisztikus naptár“ szerkesztősége, Budapest,! V ffenvárl.iifr.7fl 4 * Szőlő- és bortelm des pályadijak. Eg; 300 koronás, egy 200 koronás, egy 100 ko ronás és négy 50 koronás, tehát hét, össze sen nyolczszáz korona értékű pályadijat tü zött ki a „Borászati Lapok“ szerkesztőségi ’a lapban közlésre alkalmas szakczikkek é: i tárczák megírására, önálló, eredeti, lelietőle: j ábrákkal illusztrált czikkekkel pályázhatni í I szőlőtermelés, a borgazdaság, a sző'ő és bor értékesítése, forgalma köréből, vagy akár pró­zában, akár versalakban Írott tárczákkal, a szakmára vonatkozó szépirodalmi, töríéneti ítárgygyal. A pályázat részletes feltételei a ! „Borászati Lapok“ legközelebbi számában té­tetnek közzé. A pályamunkák 1900-ik évi január hó elejéig küldendők be, zárt jeligés levéllel, a lap szerkesztőségéhez, Budapest (Köztelek). — A királyi palota Szent-István termi Budapesten. Az új királyi palota egyik leg­szebb terme lesz a Szenl-Istváu terem, a ho az ünnepi fogadást fogják tartani. A terem falait majolikával borítják, és pompás se lyemgobelinnel díszítik, amelyekhez a selyme most szövik Pozsonyban. — A termek ki váló dísze lesz az Árpádházi királyok tizénkéi majolikába égetett arczképe, melyet Roskovics ígnácz készít. A képek a következő királyé kát fogják ábrázolni: Szent István, I Béla Szent-László, Könyves Kálmán, III. Béla, II Endre, Szent-Erzsébet, IV. Béla, Szent-Margit és III. Endre. Azonkívül Szent-István koro­názásának képe, és amint Szent István hirdet j a keresztény vallást. — A képek nagyrészt ! már kész, úgy, hogy a folyó évi párisi kiálli- I fásra ki is fogják állítani. — Közismert tény, hogy a dadogok, fő- ; leg ha izgatottak, nem képesek egy szót sem : kiejteni. Ilyenkor legegyszerűbben oly formát segít magán az ember, ha a dadogót felszó­lítja, hogy énekelve mondja el, a mit inon- j dani akar. Tragikomikus hasonló eset történi í a minap egyik tiszaparti községben. Az ottan gyógyszerész Eszter nevű 7 éves leánykájj auyja engedelmével felment a padlásra a ruha felaggató cseléddel. Egyszerre beszalad a í éves Pistik a, elrémült arczczal mondaná, hí tudná — mert dadogó — hogy „le-le-e-e- s-ett a-az Esz-Esz-EsztEsz-Esz— —Jesas- Mária! kiált az anyja abban az ijedelemben hogy Esztike leesett a padlásról. Rohan aj udvarra, de nem látja Esztikét, visszasz dac : a szobába s kérdi Pistikét, hová esett, ho i van?de Pistike csak hörög, mig végre rá- ! szól az anyja, énekeld, a mit mondani akarsz és Pistike vigan énekli az Uram, ufa n, bin uram, kendet arra kérem dallamán : Leesett a: Eszterházy-cognac az állványról ........ * 7095/1899. fksz. Figyelmeztetés. Szat­márnémeti szab. kir. város tanácsának f. hó 11-én 6679/99. szám a. hozott végzése alap­ján tudomására juttatom úgy azoknak, kik baromfiakat nagyban, illetve Budapestre szál­lítás czéljából vásárolnak, valamint azoknak kik baromfiakat helyben való viszonteladás czéljából vesznek, miszerint bevásárlásaikat, vasár- és szerdai napokon csakis reggeli 9 órán túl eszközölhetik. Ezen rendelkezés betartására említett üzéreket annyival inkább figyelmeztetem, mivel a tilalom áthágóit ugyancsak a városi tanács meghagyása foly­tán 90)8/1890. fksz. a. kiadott végzés alap­ján 25 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy innak megfelelő elzárással lennék kénytelen oüntetni. Szatmárnémeti, 1899. augusztus bó 23-án. Dr. Korbay Károly, főkapitány. — Az uj század. A ingy római jubileum kezdetére és & két század között levő éjféle» mondandó ünnepélyes szent misére vonatko zójag Vaszary Kolos következőképp; intézkedett: A deczember 24-diki szent be-I szédekben megismétlendő a jubileumot elren-í ’ I delö bulla, valamint a jubileumi év folyamán - az összes búcsúk felfüggesztése. Délután 3 órakor, amikor Rómában a szent kaput el­• zárják, az egyhízmegye templomainak Összes i harangjait félórai tartamra meghúzzák. . Szilveszter napján a szeotbeszéd helyett fel - ; olvasandó a m igyar püspökök körlevele. A j deczember 31-ike é> január elseje közöttra- ; ló éjfélen szent mise tartandó szentségkité- teJlel, amelyen a hívek kivételesen szent áldo­záshoz járulhatnak. A mise végén a Szent Szívnek való felajánlási ima térdená'lva mon­dandó el. Éjfélkor, amikor a pap megkezdi a szent misét, az összes hara igok szóljanak. Mindezeket a lelkipásztorok Szent-István vér­tanú ünnepén a szószékről a híveknek tu­domására adják. *A Szatmármegyei Naptár II ik évfolyama megjelent bő és változatos tartalommal. Szat- ! mármegyei emberre nézve megbecsülnetetlen, hogy e naptárban mindenféle olyan hivatalt megtalálhat, amire neki szüksége van. A tiszti czimtár ezúttal a pénzintézetekkel, ügynök­ségekkel, lapokkal is ki van bővítve, s kiter­jed a közigazgatás, igazságszolgáltatás stb. minden ágazatára. A szépirodalmi rész szin­tén sokkal bővebb, mint tavaly volt. Tiz nyomtatott ivet tesz ki az egész mű, g ebből , 7 a szépirodalomnak van szánva. Közli az al­ispánnak, Nagy Lászlónak, terjedelmes és valóban pompásan megirt életrajzát három nagykárolyi iró tollából, a megyében lezajlott Petőfi ünnepélyeket, a vármegyei élet főbb adatait — Közleményt hoz Nagy Lászlótól, • Papp Bélától, Steinkogler Jánostól, Domahidy Amáliától, Münnich Sándortól, Szellemy Gé­■ zától, Bandisz Jenőtől, Révész Jánostól, Né­meth Józseftől, Komorócy Ivántól, Lukács- 11 tói, Olsavszky Viktortól, Gellert Endrétől.— Költeményeket : Baróti, F. Varga Lajos, Incze Lajos, Armand- és másoktól. Találunk benne komoly történelmi tanulmányokat, tréfás el­beszéléseket, eredeti rajzokat, s kiváló fordi* . fásokat.Értékes része a naptárnak a „Hasznos ; tudnivalók“, melyben úgy a gazda, mint egyéb i foglalkozású ember is sok, csakugyan hasznos dolgot találhat. Többek közt például az idő­jóslás, az adófizetés, koronaérték, anyaköayv- vezetés, és számos egyéb dolog részletesen meg van világítva.-- A mű ára 50 krajczár. §. 8682./1899 fksz. Hirdetmény. A nagy- méltóságú m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur ez évi 40447 sz. körrendeletében azon tapasztalatnak ad kifejezést, hogy a vasár­napi munkaszünetet, különösen vidéken, nem i tartják meg. Ez okból utasította az összes : hazai hatóságokat, hogy e tekintetben fon­tos törvényes rendelkezések szem előtt tar­tásával a törvényi llenességek megtalálása iránt intézkedjenek. — Ezen kormányhatósági ren­delet folytán, miután magam is uem egyszer tapasztaltam, hogy a hatóságunk területén lakó kereskedők, iparosok, és más egyéb ipari munkával foglalkozók, a vasárnapi munka- |szünetre vonatkozó 1891. évi XIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában 14.837./1892. sz. alatt kiadott rendelet intézkedéseit nemcsak be nem tartják, hanem sok esetben magok szorítják a segéd és tanoncz személyzetet a tiltott időben való munkálkodásra, üzlethelyiségeiket nagyon sok esetben » meghatározott időn túl, akkor a hatósági közeg felszólítására zárják be, — és munkaszünetet követő napon pedig előbb kezdik meg a foglalkozást, mint azt a hiva­talos rendelet megengedi, — - figyelmeztetem az érdekelteket, miszerint a munkaszünetre I vonatkozó törvényes rendelkezéseket annyival inkább tartsák és tartassák be, mert a kihá­gók ellen nem fogok késni az 1891. évi XIII. t-.-cz.6. §-ában foglalt büntetendő rendelkezé­seket alkalmazni — Szatmárnémeti, 1899. okt. 12-én. Dr. Korbay Károly, főkapitány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom