Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-10-20 / 40. szám

A »

Szia ír ár, I9D0. oblóber 20.

XXVI. évfolyam.

40. szám.-i

TáRSáÜALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP-.. - t ^ * * ' ** '

MEGJELENIK MINDEN ÖZOMBÄTON

előfizetési dijak:

Felelős szerkes2tó lakása: Vorősjaarty-utca í>. szára.

t-gé»» évre . ó kor. 60 ű. Negyedévre . 1 kor. 40 l

ho<a ? I»p szellemi részét érdeklő közlemények küldendők.

tétévre ... 2 kor. 80 fi. ; Kgy liora . . . 6 i u .- ■

Egj«8 aa»iL ara 20 íl.

R 1 A D Ó H I V A T A L :

Ugy a» elófiretési péniek, valamint a hirdető.i

Ifaty iajoaiió köayvayom&äja, Dealt-tér 3. a».,

• tk. dijak e -apók kiadohivatalaban Ü'ietend.u

Hova az előfizetési es Hirdetési dijak bérraentve küldendők.

SxaiUiaroli, Deak lél d. «I. (a varoahá»» mellett.

lienuoutetlen leveleket nem .fogadunk el.

HiRQETESEK 01

(jl’-Kj garmond tor 12 fi,; töblmoriuil ■‘•"•es A. rőbbííöröi hirdetések kedveteké faltát dalt (életnek fel előleget 8»eiét m,|Uu.

vmv.Tii

> liánná h nál ot gariui.nd

kor dija 2Ü. ti.

•r

A pestis betegség ismertetése.

_ A bel0gyanmsrteriu.cn álca kisdott népszerű

is

mertetés. —

1. A pestis ragadós betegség, mely azáltsl tan, ad, hogy egy bizonyos betegséget okozó csira (a pestis bacillus) bejut az emberi testbe.

2. A pestis lázas betegség, melynél a láz fagy hirtelen, vagy rövid ideig tartó általános roszullét után lép, és mely a megbetegú- Iv;» 3—5-ik napján legtöbbször halállal végz zódik, a belőle felgyógyultaknál pedig különélő enyhébb, vagy súlyosabb utóbajokat hagy maga után. Pestis betegeknél a szembeszökő érvelés nagy szaporasága. a veröerek feszil- léseuek elermedese, mire csakhamar nagyfokú gyengeség és rész vétlenség következik. A pestis betegségnek a fertőzés helye és mérve szerint,; többié e alakja van. Leggyakoribb a mirigyes pestis, melynél jellemző a czomb- hajlasban, a liónajbau, vagy a nyákon' leró egy, vagy több nyirok-mirigy tájdaluias iaeg- duzzadása. Kunéi az alaknál a betegség tetőfokát legtöbbnyire már az első napon eléri.

A betegség további lefolyásában rendszerint vérkiömlések , mutatkoznak a nyálkahártyákban (vérviaellés, fekete-barna anyagok ki tirüló6e, hányás és székletét utján), ritkábban a bőrben. Ha * beteg a bategsógelsó napján meg nem hal, akkur a mirigydaganat elge- nyesedhetik, vagy el is oszolhat.

A pestis betegség másik alakjáuál a bőrön valahol hólyagoeska támad, melyből néha tenyérnyi nagyságú szövetpusztulásra vezeto- fekély, a pestis-fekély fejlődik. A betegség lefolyása ennél az alaknál valamivel enyhébb, mint a mirigyes pestisnél. A tüdő-pestis epoly alakban jelentkezik, mint valamely - hirtelen kezdődő tüdogyuladás;—-ez az alak majdnem kivétel nélkül halálos. Az |ty betegék köpe- tébeu számtalan pestis bacillus van. — Oly egyének, a kik a tüdő idült, betegségeiben, különösen tüdőveszben szenvednek, kiválolag hajlamosítottak a pestis betegség eken alakjára.

A tüdőbe helyezkedett betegség a tüdő-’, szövet elpusztulása, nagyfokú ítüdővérzésre, és végül üszkösödésre vezet. (j£z£ ii^véíték\ á középkorban „fjekete halálnak.

Némely kutatóle. Vpestisbeteg$pgnek égy negyedik alakját, hol pestist is éiÜeMek: úgy mondják, hogy ennél fekélyesedés támad a gyomor és a belek nyálkahártyáján, és hogy a betegség ligy jelenik meg, mint valamely sú-' lyoS'hasi hagymáz. fc. • :.s 31 ■>,‘l

A hetpgspg mindezen alakjainak amügy is rqszindulatu yolta már kéz let ben is nagyban fokozódliatik a fertőzésnek az egész szervezetre való kiterjedése által,- úgy, hogy álta-- lános vérmérgezés (sepsis) jelenségei között már néhány óra múlva bekövetkezik a halál.

A felsorolt súlyos alakokon kívül vannak a pestis betegségnek — ha ritkán is — köuuyú alakjai, melyek alig észrevehető áUalíjuQS es

helybeli tünetekkel jelentke/iiek, és rendsze- t rint kedvezően folynak le. t

d. A petis betegséget okozó fertőző anyag ] a vérben, a nyirok mirigyek nedvében és sző- i vetőben, a pestises hólyagosában és fekélyben, — tüdő-pestisnél nyálban.és kópetben.vau, — i rikábbau a betegek vizeletében és bélíirülé- i keiben ; — ezekből átvihető más személyekre,, I valamint némely állatokra, miit patkányokra1 i egerekre,-és eljuthat különféle tárgyakra, a I melyekkel azután el is hurczolható. Ily tár- I gyak pld. a ruházat, ágynemű, rongyok,-gyapjú, s .szőnyegek, szőrök és haj, nyers bőrök s h i- I son.ók; sőt ótel- és i alneműek is közvetítik itt-ott a fertőzést. }

i. A fertőző anyag leggyakrabban ugyjui az emberbe és az iranta fogékony állatokba, hogy valamely észre nem vett, vagy figyelemre sem méltatott kis bőrsérülésen, j>él- diul szúráson, karczoláson, lehorzsoiáson al, vagy pestis beteg emberről, vagy állitról szátj- mizó rovarok csípése utján kerül a keringő vérbe; de. úgy is átvihető a fertőző anyag, ha porral belélegzi, avagy étellel, itallal szájába veszi az ember.

Tüdó-pjsusuél a betegnek baciHusok millióit tartalmazó kópetje közvetíti a fertőző anyag átvitelét személyről-szeméfyrz.

5. Kgyik helyről másikra úgy jut el a pestis: «

a) lljá; olyanok viszik el, akik csak könnyű

pestis betegségben szenvednek, v'agy akik labbadozők; . b) f ha pestis-betegeknek kellőképen nem fertőtlenített tárgyain, ruhám, ágyneműin, és egyéb holmiján vitetik el ;

c) ha hajókon, vagy egyenkiut szállított, .-agy önként vándorló egerek, vagy patkányok viszik el magukkal : sót az ily állatokon tartózkodó parasita rovarok, vagy egerek, patkányok ürülékei, esetleg holttestei is közve«

i titilc á betegség tova hurczolását. •!- -------— '1 •

•j

r; v 1 I i

Humor és vigasztalás.

\ B-égi fii reá magyarázatta »a, fő ifj'éf «menynek az, hogy ö[y in’ iy'jr: n ti \ a melyet unndig más üt meg Vau ebben a definiczió'bati "lemondás is, de több benne a hu n ír. Kiüöa- ben is sokat fogalkőzik abmnor a főuyeremény- nyel. Hiszen nem is kerülhette k'. Annak annagy | epekedésnek nyomban, a mely a főnyereményt -várja, okvetlenül meg áellett jelennie a maga vigasztald tréfájával Hiszen nem mindenki iitj meg a főnyereményt, — mint a hogy nem is ütheti meg. Vannak mellékltjére menyek is. azoknak'leéli fiögJT gazdájuk akadjon.

Sőt vannak olyan sorsjegyek is, a melyekre egvszermáskor nem jutott nyeremény .

Hiszen azért a va'őizinqáégnek üzlete a sorsoló«, és nem . i« bizonyosságé. Nos. azoknak a iqéMsaikrájára, a kik ugyancstk remélték

wummmmam .............. ..............

i főnyremínyt, de neu ii ötek/meg, siei a réfálkozó humor. Az, a mely mosolyogva mókázik a csalódáson és néni temeli el a rt- ménységet.

Kőnek a sorsolást / humornak elébb idézeti noudása, az t. u »hógy a fönyer emény olyat nyeremény, a mélyét más üt meg. újabban'-va- ainelyes módniusn sz »Igáit rá. A'.iti t. i.. a nióta aa emberek már nem a teljesen vák tit lottót, és ne ti is a szeiyélyes igérvénynyel törzsik a Szerencs ét, haue n az észszerűbb, kiszámítható osztálysosrsjegyekc^vá-ják aj «tagat fúuyere nényét Igenis,, más nyert meg'a főnyereményt, de igen gyakran csak olyankor, hi e< a mii türelme« e ubj . Mert a türelem mir ti mi csak rózs.»keri.éiz, h ui ,* n -t szereuese kivácvi is. Akárhány o’ya i e n Vor van, ak! ujjd m Haliul »rra i 8ims“-rs, a ki az ő fő ly ereméuyét megülőtte. Igenis az övét, ét ne u a sorsolási)rí re zevzvo többi százezerét is. Miül fónyeméay az ő sorsjegyére jutott csak hogy a sorsjegy—már akkor nem az övé volt. ViszakúiLe.u miért a nugdőzó sorsjátékban még nem nyert rajta. Éppen akkor lökte| el aagá'ól a uyeremén/i,. mi ior ez várakozzon c-tt A sorsiegy tehát más kez'-e került, odakerelt az a vágyún is, a mely már a küszöbüuket súrol ta. ,\L csáp uk bi előtte az ajtót.

Hát igenis, o yau nyeremény volt a főnyeremény, a melyet mis nyert meg Non a főnyeremény általában volt ilyen, hanem a direkte tieküuk szánt főnyeremény. — Vajjoa- vau-e az ilyen specziális esetben ii vigasztaló hatása a tréfánk, a s *r soils sal mókázó hu- mórnak? Vaj jót el fogadja-o azokat a viczcze- két is, a melyek a valamennyink reménység es főnyereményét tréfálják, az az ember, a kil nem ily.-ii ködös messzeségben járó fönyere méuy kerülgetett, hauem az igazi, kézzel fogható ? 11a igazan rózsát terem a türelem, micsoda kegyetlen tövist termeltt neki az a türelmetlenség! Olyant, a melynek a sebeire nem termett gyógyitgató humor. Quintm.

\ HÍREK.

§. A pestis fellépte Glasgow nevű angol- országi kikötő városban hivatalosan megál- lapittatván, a in. kir. belügymin'szter az innen érkező utasokra nézve tiz napig tartó megfigyelést rendelt el az egész ország területén. Az óvintézkedések tanulmányozása czélából egy magy. kir. egészségügyi felügyelő küldetett ki a helyszínére.

* Forduljunk mindéi) as első forráshoz - Ha valahol, úgy bizonyára helye van az osztály sors Jegyek beszerzésénél, Hab ír ugyanis az ósztálysorijáték reudkirü. nagy nyerési esélyeiket nyújt, és — mint ez be van bizonyítva — ezeket jólétre, sőt nagy vagyonhoz is juttatott, a sorsjegyek teljesen megbizhajó helyről szereztesssenek be. — A sorsjegy-