Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-10-13 / 39. szám

I

Szia *r ár, 1900.

oblóbsr SS.

ddolf

XXVI. évfolyam. 39. szám.

TÁP,SADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.-A

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON

egész evre félévre .

ELŐFIZETÉSI DIJAK:

5 kor. 60 fl. : Negyedévre . I kor. 40 i ... 2 kor. 80 fl. i Egy hóra . . . 6 i ,u . Egyes szaiL ara 20 fl.

Úgy az előfizetési pénzek, valamint a hirdető,i >ib. dijak e lapok kiadóhivatalaban fizetendőn Szalumról:, Deak-téi 3. sz. (a varoshaza mellett.

Felelős szerkesztő lakása: Vörösmarty-utca 5. szám. hova e lap szellemi részét érdeklő közlemények küldendők.

Jíiadóhivatál:

Hajy Lajosa» hömy vmyom&ája, Deák-tér 3. sz., hova az elóüzetési és hirdetési dijak bérmentve küldendők. Bermeatetlen leveleket uem .fogadunk el.

HIRDETÉSEK

0 I j A :

dKgy garmond sor 12 fl.; többszörinél 10 fl. — Tér. •limes és többszörös hirdetések kedvezőbb feltétel alatt vétetnek fel előlegez fizetés mellett.

J

«TUT.Tia

a három hasábos garmond

sor dija 20. fl.

A pestis betegség ismertetése.

— A belttgyminisatéríüin Által kiidott népsaertt ismertetés. —

1. A pestis ragadós betegség,mely azáltal lan.ad, hogy egy bizonyos betegséget okozó csira (a pestis bacillus) bejut az emberi testbe.

2. A pestis lázas betegség, melyuól a láz »agy hirtelen, vagy rövid ideig tartó általános roszullét után lép, és mely a megbetegtt- lés 3—5-ik napján legtöbbször halállal végz zódik, a belőle felgyógyultaknál pedig különélő enyhébb, vagy súlyosabb utóbajokat hagy maga után. Pestis betegeknél a szembeszökő érverés nagy szaporasága. a verőerek feszülésének elernyedése,mire csakhamar nagyfokú gyengeség és részvétlenség következik. A pestis betegségnek a fertőzés helye és mérve szerint, többféle alakja van. Leggyakoribb a mirigyes pestis, melynél jellemző a czomb- hajlasban, a hónajban, vagy a nyakon levő egy, vagy több nyirok-mirigy fájdalmas meg- duzzadása. Eiuél az alaknál a betegség tetőfokát legtőbbnyire már az első napon eléri.

A betegség további lefolyásában rendszerint vérkiömlések mutatkoznak a nyálkahártyákban (vérvizellés, fekete-barna anyagok ki Drülése, hányás és székletét utján), ritkábban a bőrben. Ha a beteg a betegségelsö napján meg nem hal, akkor a mirigydagauat elge- nyesedhetik, vagy el is oszolnat.

A pestis betegség másik alakjánál a bőrön valahol bólyagocska támad, melyből néha tenyérnyi nagyságú szövetpusztulásra vezetőfekély, a pestis-fekély fejlődik. A betegség lefolyása ennél az alaknál valamivel enyhébb, mint a mirigyes pestisnél. A tüdő-pestis époly alakban jelentkezik, mint valamely hirtelen Kezdődő tpdogyuladás; — ez az alak majdnem kivétel nélkül halálos. Az ily betegek köpe- tében számtalan pestis bacillus vau. — Oly egyének, a kik a tüdő idült betegségeiben, különösei! tüdövészben szenvednek, kiválólag hajlamosítottak a pestis betegség ezen alakjára.

A tüdőbe helyezkedett betegség a tüdő- szövet elpusztulása, nagyfokú tüdőyérzésre, és végül üszkösödésre vezet. (Ezt nevezték a középkorban „fekete halálnak.“)

Némely kutatók a pestisbetegségnek egy negyedik alakját, hol pestist is észleltek: úgy mondják, hogy ennél fekélyesedés támad a gyomor és a belek nyálkahártyáján, és hogy a betegség úgy jelenik meg, mint valamely súlyos hasi hagymáz.

A betegség mindezen alakjainak amúgy is rpszindulata volta már kezdetben is nagyban fokozódhatik a fertőzésnek az egész szervezetre való kiterjedése által, úgy, hogy általános vénnérgezés (sepsis) jelenségei között már néhány óra múlva bekövetkezik a halál.

A felsorolt súlyos alakokon Kívül vamuk a pestis betegségnek — ha ritkán is'—könnyű alakjai, melyek alig észrevehető általános és

helybeli tünetekkel jelentkeznek, és rendsze- a riut kedvezően folyuak le. ti

3. A petis betegséget okozó fertőző anyag 1

■ a vérben, a nyirokmirigyek nedvében és sző- n

> vetében, a pestises hólyagosában és fekélyben,

• — tüdő-pestisnél nyálban'és kőpetben.van,— n ; rikábban a betegek vizeletében és bélürülé- u

keiben; — ezekből átrihető más személyekre, h valamint némely állatokra, mint patkányokra1 n ! egerekre) és eljuthat különféle tárgyakra, a k melyekkel azután el is Imrczolható. Ily tár- k gyak pld. a ruházat, ágynemű, rongyok, gyapjú, s 1 szőnyegek, szőrök és haj, nyers bőrök s ha- f ' soniók; sőt étel- és italneműck is közvetítik t 1 itt-ott a fertőzést. I

1 4. A fertőző anyag leggyakrabban úgy jui i

az emberbe és az iránta fogékony illatokba, 1 1 hogy valamely észre nem vett, vagy ügye- t lemre sem méltatott kis bőrsérülésen, pél- I

• diul szúráson, karczolásou, lehorzsoláson át, i ’ vagy pestis beteg emberről, vagy állatról szár- i

mizó rovarok csipéíé utján kerül a keringő

• vérbe ; de úgy is átvihető a fertőző anyag,

■ ha porral belélegzi, avagy étellel, itallal szá■ jába veszi az ember. i <

Tüdő-pestisnél a betegnek b&cillusok mii- '• hóit tartalmazó köpetje közvetíti a fertőző ji

I anyag átvitelét személyről-személyre. >

5. Egyik helyről másikra agy jut el a pestis: * 1

II a) ha olyanok viszik el, akik csak könnyű 1

I pestis betegségben szenvednek, vagy akik ‘ lábbadozók;

> b) ha pestis-betegeknek kellőképen nem

fertőtlenített lárgyaiu, ruháin, ágyneműin, és 1 egyéb holmiján vitetik el; ^

II c) ha hajókon, vagy egyenkiut szállított,

1 vagy önként vándorló egerek, vagy patkányok

viszik el magukkal: sőt az ily állatokon tartózkodó parasita rovarok, vagy egerek, patkányok ürülékei, esetleg holttestei is közvetítik a betegség tova hurczolását.

Humor és vigasztalás.

Régi hires magyarázata a főnyereménynek az, hogy olyan nys 2 mény, a melyet mindig más üt meg Vau ebb;n a detiniozióban le * mondás is, de több benne a humr. Külön " ben is sokat fogalko zik almmor a főnyeremény* nyel. Hiszen nem is kerülhette ki. Annak a nnag? epekedésnek uyomban, a mely a főnyereményt várja, okvetlenül meg kellett jelenni« a miga j vigasztaló tréfájával. Hiszen nem mindenki üti meg a főnyereményt, — mint a hogy nem is ütheti meg. Vannak melléknyereméayek it. azoknak kell hogy gazdájuk akadjon.

■Sőt vannak olyan sorsjegyek is, a me- < lyekre egyszarmáskor pem jutott nyeremény .

Hiszen azé^í a valásziiiüséguek üzlete a sorsolás, és pem is bizonyosságé. Nos, azoknak a i megvka^ztaiására, a kik ugyancsak remélték

T

főnyreményt, de neu ütötek meg, stei é •éfálkozó humor. Az, a mely mosolyogva mólázik a csalódáson és nem temeti el a rt- lénységet.

Ennek a sorsol isi himrnik elébb idézett londása, az t. i. hogy a fönyer emény olyau yerenéiy, a melyét más üt meg. újabbaa va- ímelyes módosításra szolgált rá. Azóta t. L a liéta aa emberek mír mm i telj >sen vak is lottót, és ne n is a szeiyélyes igérvéaynyel erssik a sz sr * i ít, n 11 • u i/ észszerűbb, ki- zámitható osztálysoosrsjegyekcíjvárják a magas íuyereményéc Igenis, más nyeri meg a fó- yereuényt, de igen gyakran csak olyankor, ia ez a más tüeelne» e.nbe . M;rt a türelem aár nemcsak rózsakertész, hanem i szerenese továcsa is. Akárhány o'ya i en5er van aki íjjil mutálhat arra a „mis“-rs, a ki az ő ©nyereményét megülőtte. Igenis az övét, és íe n a sorsolásban résztvevő többi százezerét s. Miül főnyeméayaző sorsjegyére jutott csak rogy a sorsjegy—már akkor nem az övé volt. Asszad h.e.a miért a megelőző 'sorsjátékban még nem nyert rajta. Éppen fákkor lökte e iagálól a nyereményt, mi sor ez várakozott reál sorsjegy tehát más kéz'ie került, odakerült, íz a vagyöu is, a mely már a küszöbünket su- ■olta. W csaptuk be előtte az ajtót.

Hát igenis, olyan nyeremény volt a fénye - emény, a melyet mis nyert meg Ne n a fő- íyeremény általába« volt ilyen, haue n a di« •ekte nekünk szánt főnyeremény. — Vajjö- /an-e az ilyen specziális esetben is vigasztaló ratása a tréfáink, a srrsoiással mókázó hu- nornak? Vájjon elfogadja-e azokat a viczcze- cet is, a melyek a valameuuyiuk reménysége* főnyereméuyét tréfálják, az az ember, a kit nem ilyen kódos messzeségben járó főnyere • méuy kerülgetett, liauem az igázi, kézzel fogható ? Ha ignzáu rózsát terem a türelem, micsoda kegyetlen tövist termeltt neki az a türelmetlenség ! Olyaut, a melynek a sebeire aera termett gyógyiigató humor. Quintus.

hírek.

* Forduljunk mindég at első forráshoz. Ha valahol, úgy bizonyára helye van az osz- tálysorsjegyek beszerzésénél. Habár ugyanis íz osztályaorzjáték rendkívül nagy nyerési esélyeket nyújt, és — mint ez be van bízó nyitva — ezeket jóiéte, sőt nagy vagyonhoz is juttatott, a sorsjegyek teljesen megbizhajó helyről szereztessseuek be. — A sorsjegys- vásárlókuak meghyugvással kell bírnia arra nézve, hogy az első rés zől történő hibákért —■ ami kiiléle ölelni köunyen olőfoniul —- az ílső nyeeemény esetén bármely ö.mzegii káé rrt leépes legyen szavatosságot vállalni) az ily tévudésekért t i elsősorban az eladó felelő* — Hogy tebat a vevő minden tékinttibea meeuvguagvást találjon, ajánljukv mintr a