Szatmár, 1899 (25. évfolyam, 1-47. szám)

1899-01-14 / 2. szám

2. XXV. évfolyam. 2. szám. S Z A T M Á R. 1899. janttárius 14 kát, a nemes, a szép, a deli, de boldogta­lan, vértanú ! — Essex-gróffal! — mert any- nyira elragadott benneteket— a Bakó Lász­ló játéka. Bakó László megizmosodott tempera­mentummal, kifejlett drámai és tragikai ér­zékké lépett fel; s beleélt játéka a legna­gyobb reményekre jogosít, minőket csak egy világhírű magyar szinmüvész sikerrel elérni képes. Megjelenése, kidomborodó jellemilko- tása, méltó hangja, mozdulatai, szerepbeosz-1 tása, jelenetei egy magyar Zacchonira vallanak. Neje, Tömösváry Irina, kellemes külsejű, kellemes beszédű s rokonszenvet nyerő si-: mulékony előadásu nő, ki színésznői tehetsé­gében is méltó párja Bakónak. Ruttland grófné egyes nehéz scéuáit nem vált hatásos eiővel emelte sikerre. Keresztesi Amália a céda Erzsébet ki­rálynőt elismerésre méltó hűséggel produkálta. A hatvan éves dámának tuegséi tett szereim; büsz­keségét a legmegfelelőbb h;deg türelemmel, s magába fojtott indulatának végbosszuját a legvérszomjasabbau fejezte ki. Krérner szin­tén jó alakítást nyújtott. Heltai jobb szere­pek játszására is alkalmatos kezd lenni. Gö- mörit, ki a darab komikumát képezte, nem kell dicsérnünk. Január 11-én, a .Három testőr“, He rezeg Ferencz vigjátéka került sziure. Rátky lap­szerkesztő szerepét Bakó adta. S ime víg játéki szerepekre is jónak bizonyult. Az a mindenütt való otthonosság , a kellemetlen­ségek megszokottsága: mind találóan nyertek nála kifejezést. Az iutrikusság, ft mit a darab vigjátéki vezércsillagának tart, szintén helye­sen fejlődtek végpontra Bakónál, — bár ily esetekben a drámai tehetség visszafojtása is lelki erőt igényel. Tömösváry Irma a szelle­mes és politikus Lizát a legsikeresebben ala-1 kitolta. Kitűntek még Németh, Ileltai, Kré­men Gömöri, kiről tudjuk, hogy a legigény­telenebb szerepeket is a legkiemelkedőbb ma­gaslatig domborítja ki, ez este a derültség főokozója volt. Január 12 én, a „Kiséltetek“, Ibsen re­mek tragédiája jött szilire. Ebben legnehe­zebb szerep az Oszwaldé, ezt játszotta Bakó Oszwald öröklött agylágjulásban szenved, s tetézett ba]a az ói ülés pólusára hág. E sze­repet Bakó Zacchonitól láthatta; de a mily jó lehet Zacchoni olaszban, olyan Bakó magyarban. Keresztesi, Somlár, Németh és Aczél érdemelnek még megemlítést. Ifi iUL. — Tiszti előléptetés. Nálunk : Gillvén Sán­dor tart. tiszthelyettes, Sarkady Nagy Sándor, Kertészfy János és Uray Jenő hadnagyokká léptettek elő. — A sz.-németi mezei birtokossági tanács Keresztes Sándor özvegyéhez részvét iratot küldött, melyben a dicséretre nem szorult nagytehetségü férfiú elhunytafölötti részvétét fejezte ki. * A sz-németi részi földbirtokosok a Ke­resztes Sándor halálával megüresedett gazda­sági elnöki állásra a tehetséges fiatalembert, Bartlia Kálmánt hozták koinbináczióba, kinek atyja Bartha Endre ügyvéd 18 évig volt elnök. §. Az „Ezres" farsangi mulatsága február 1-en lesz. E nap éj jel jelenik meg az „ Ezres és Vidéke“ 3-dik száma is. — Folyó hó 7-én, a Gubás ipartársulat helyiségében a sz.-németi ev. ref egyházta­nács, újonnan szervezett énekkarának javára, úgy erkölcsileg, mint anyagilag sikerűit táucz- mulatságot rendezett. Tiszta jövedelem 150 forint. (D.) Veszett eb. Mező-Terem községében a napokban egy veszett eb három sváb em­bert megmart. A szerencsétleneket még aznap a Pasteur-intézetbe vitték. §. Egy uj rendelet folytán adót nem kell fizetni. De a végrehajtók tovább működhetnek nem sokára ! . . . §. Január 5-én a sz.-németii ev. ref. egy- háztauács gyűlésén az esperesi döntés tárgyá­ban, izgalmas jelenetek jöttek elő. Vladár Ferencz egyli. tanácsos azon kijelentésére, hogy az esperesi határozatban megnyugszik, i Gulya presbitei rátániadt s öklével fenyegetve ;eszébe juttatta, hogy őt is a nép választotta azzá, a mi. A főgondnok azon közbelépésé­vel, hogy Gulyát ha illedelmesen nem visel­kedik, 5 évre kizáratja az egyháztanácsból, nagynehezen helyre állt a rend. §. Eljegyzés. Ormsy Géza körjegyző el­jegyezte Toperczer Kálmán 1 örvényszéki biró kedves leányát. — A sertésrész Zsadámban megszűnt. — Az ev. ref. egyházadé január 26-áig befizetendő ! Tehát vigyázni kell. §. A Széchényi-Társulat 9-ikén d. u. 4 órakor tartotta rendes közgyűlését. — Két török : Bozsin Szerafin és Bozsin Kristóf kért letelepedési engedélyt városunk­ban, a mit meg is kaptak. — Arvay Jolánba, egy kis 4 éves leány, karácsony szombatján egy gyertyával ruháját meggyujtotta vigyázatlanságból, s oly súlyos I égési sebeket kapott, hogy 4-ed nap meg- ! halt. * Tivadar György vasúti gyakornok Csi- jbára, rendes hivatalnokká neveztetett ki. §. A hath, legényegylet 22-én tartja jel­mezes táncziuulfttságát a Vigadóban. — Egy helyi lapban egy felszólalás tör­tént, a rendőrség provokálásával oly direkezió- ban, hogy legyen a rendőrség különös figye­! lemmel a kioizsi-utezai életre is. Egy tarsa- I ság ment hazafelé az éjuek közepe táján a Kinizsi-utczán urias hangulatban. Története­sen egy polgártárs is arra mert menni, de ó már báidolatlan kedélylyel öntötte ki buját. Daloit stb. De Deki nincs jogában az ! Hogy meri tenni ! Kendőrt! Be kell vinni! Rendőr persze meg nem jelenhet mindenütt, mint a mesebeli óriás egy gyűrű-forgatásra, egyszer azért, mert köteles kőrútjában volt, másrészt pedig nem is tehetné, hogy azt az embert be- 'igye, — hát hol volna itt igaz­ság!? Egyszerűen lecsendesithette volua e rekedt hangot, hogy ne kontárkodjou a csengő áriába .. Ezzel sérteni senkit sem akarunk, mert csupán társaságról hallottunk; de ha minden utczában rendőrt kívánunk látni, hát támogassuk az államosítás kérdését! — Nem sokára színre kerül az „Unat­kozó király“ operette, tánczczal. A benne elő­forduló balletteket és tánezokat, a spanyol lejtést Forrai és Ragányi táczolják. Ezeket a tánezokat Zolioger Adolf tanítja be. Zelin- ger Adolf ritka tánezmesteri képzettséggel és hírrel bir; nem is csuda, mikor a közönség részéről is n így pártolásban részesül, ő nála egy művelt gyermek a modern kor tánczait az legsikeresebben sajátíthatja el! — Sándor György napszámos, az Árpád- utczai közkutat oly vigyázatlanul hajtotta, hogy a lábát térd fölött eltörte. o*»e<3S>3*rto BÁLBA VÁGYIK... Bálba vágy már a kis leány, Néz szerteszét kert bin, utczán ... Leselkedik, ólálkodik .... S ha nem látják? — sóhajtozik!... Vágyakozik a színházba, Színház után ? — a bált várja, Ott meglátják! — viszik tánezba, Elmúlik a — sóhajtása!... Tánczol, tánczol nyakra-főre, Kedvében nem Iái — előre!! Tánczosa kebele fogja!... Szive tánezosának — rabja.. . Oszlik a bál a hajnalon, A kis lány már nem ha jadon .. . Csókot kapott orczájára, Bánom volt a — sóhajtásai!... Fiilesd, 1899. január 12. FILEP ISTVÁN. Almanach 1899-re.*) (Folytatás.) ELŐSZÓ az 1S99 évi ..MIKSZÁTH-A LM A NACH “hoz. FERENCZ JÓZSEF MINI ELBESZÉLŐ. Zsófia l'óherczegasszonyt felséges királyunk anyját, balul ítélték meg apáink, tartván őt a magyarok ellenségének. Lehet talán, hogy a későbbi események azzá tették, de tény, hogy már 1844-ben ő sürgette,hogy a kis Ferencz fóherczeg (trónra léptéig csali a Ferencz ne­vet használta) tanulja meg a magyar nyelvet. Az anyai lélek próféta.Talán megsejtette, hogy a fia trónra jutván, inkább lesz egykor ki— rály, mint osztrák császár. Tanítójául csak­hamar ti ztelendö Kiss János udvari káplán szemeltetett ki. A szittya idióma nehéz kenyér, lassan ment a munka.de a fiatal, nyúlánk fóherczeg rendkívül szorgalmas volt, s példabeszédes jellemvonása, a nagy kötelességérzet, már mutatkozni kezdett. Két év alatt behatolt a pogány misztériumokba és 1846—ban már ön­álló magyar dolgozatokat irt az elbeszélő gen- reben, melyeknek impurumját ereklye gya­nánt őrizgette fiókjában Kiss János. S ez a fiók * Almanach az 1899. évre. Szerkeszti Mikszáth Kálmán. Egyetemes Regénytár XIV. évfolyam IV—V. kötete. Singer és Wolfner kiadása Ara diszkötésben 1 írt. csak ritka kedves vendég előtt nyilt meg, aki­nek eldicsekedte : Itt vannak az én kincseim. Maguk a letisztázott füzetek pedig Becs­ben, a családi levéltárban vannak örök emlé­kül elhelyezve, a II. Józseí és I. Ferencz irkái és tanszerei mellett. Ferencz Józset, vagy Ferencz fóherczeg, ahogy dolgozatait aláírta, két krónikaszerü tár­gyat dolgozott fel: „Mátyás király, vagy a czinkotai iteze" és „Miksa császár Maimban." Olvastam mindkettőt, valóságosan fölhab­zsolva szemeimmel a királynak, uiár akkor kaiigrafikus gyöngybetüit. Igyekeztem bete­kinteni gondolataiba, érzéseibe s előttem állott az egész kép a múltból, az irás fölé hajlott szöszke fej, a szelíd kék szemekben merengés­sel, világverő Mátyás régi dicsőségén, régi kalandjain A íőtisztelendö ur veres tintával javított itt-ott a szövegben, néhol ő is rosszul. Felvidéki ember lévén, körülbelül úgy néz ki a dolog, mintha például Matuska Péter tanítana egy főherczeget magyar nyelvre. De a nagy igye­kezet és siker félreismerhetlen, mert a fensé­gesnövendék immár folyékonyan beszéli el a hires czinkotai kántor furfangos ötleteit. — Igaz, hogy hibákat is ejt. Hogy ne ! Ezek a szerencsétlen magyar igék!-A kitanulhatatlan hajtogatások! Az állhatatlan . meg“, mely mint a kis kutya, hol előtte, hol utána szalad az igének. Hát még a határozatlan és határozott módi Hát az a sok dupla t meg 1. És azt örökké eltalálni, hova tegyen az ember be­lőlük kettőt és hol elég egy i*l

Next

/
Oldalképek
Tartalom