Szatmár, 1899 (25. évfolyam, 1-47. szám)

1899-09-09 / 32. szám

Szalmár, 1899. szeptember 9. XXV. évfolyam 32. szám TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. 4 MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON egéH» övre félévre . . ELŐFIZETÉSI DIJAK: 2 írt 80 kt. 'NígyedeTrv . . . i7<? kr. 1 írt 40 kr. j Eg, hóra . , . 30 *r Eg,»8 uhui ara 10 kr. Ugr az elófizetósi pénzek, valamint a hirdatéii »tó. dijak e lapok kiadóhivatalában fizetendők Üzatniaron, Deák-tér 3. az. (a váronháza mellett.). & Felelős saerkesjtó lakásai Vörösmarty-utca 5. szám. HIRDETÉSEK DIJA: .hova » lap «zellemi ré.zét érdeklő knsl»toón,ak' küldendők. j «»''«^d «or 6 kr.; többszörinél » kr. — Térj«­| define« ©8 többszörös hirdetések kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel elöíeges fizetés mellett. 2" Jíiaoóhivatal: Taffy Lajosa» köayvayon&ája, Deák-tér 3. hova ai előfizetési és hirdetési dijak bérinentve küldendők. Bériuentetlen leveleket nem fogadunk el. --ffn VT X L T-T llBIIi • a húrom hasábos garmond sor dija 10 kr. Bélyegd'j mindég beiktatásnál 30 k?. ä# ff#? Létesítsünk kertész - n yugdij in tézetet és „kertész-ottlion^-t. lla a tevékenységben eltöltött élet utolsó fázisát, azt, melyen az emberi szprvezet munka teljesítésére már képtelen, rendszeresített nyug­díjalap oltalma mellett az ínségtől tudjuk biztosítva, ha az önhibáján kívül, állás hiá­nyában siuylődó munkás tudja, hogy sanyaru- saga uapjábau menhelyre számíthat, mely min­dennapi falatját nyújtja, és melyben uyuga- lomia hajthatja fejet — megszűnik az aggo­dalom, az elégületlenség százféle nyilváu.u- lása, melyet legutóbb „socziálismus “ név alatt emlegetnek oly sokszor. A munkálok sokféle kategóriája megte­remtette már jövője biztos révét, ám a mi s/.akmabelink még mindig borús ábrázattal tekinthetnek göröngyös pályájuk elé, nekik ez idő szerint még sem nyugdijalapjok, sem ott­honuk nincs meg. A kormányt nem terhelheti felelősség, hisz mar oly sokat tett munkás- 1 viszonyaink javítása terén ! Megalkotta a mun- 1 kástörvényf, aztán létesítette a munkásegye- * sületeket s muukas-könyvtárakat; ez idő szerint | folynak az élet- s balesetbiztosítás behoza- j1 tala körüli kísérletek, melyekben a munkás-! világ általánosságban részesül a kormáuyin-j tézkedtssek áldásában. Elérkezik talán a közel jövőben annak') ideje is, hogy a kertészekre is kiterjeszkedik az intéző kötök jóakaratu figyelme, — me­lyért hála s elismerés adóztassák, —: addig azonban hátha a kertészek maguk is megkez­denék a boldogulás felé vezető út' egyengetésér? Gondoskodjunk hát, mikép lelietnéiiek sor­suk kovácsai arra az időre, midőn az aggkor felelteti kezünkből az ásót, kapát ? Az ezredéves kiállítás alkalmával inogtar-: tolt kertészeti kongreszszusou egyik tisztelet- ; reméltó kertész szaktársunk felolvasást is tar- j, tott a kertészek uyügdij intézetének létesité-1 sérül. Igen szép és üdvös volt, a mit e fel-j olvasáson halló ttunk, de azért a Kertészek ny ugdíjazása, írott malaszt maradt mind— a mai napig is. , Minden szakmabeli munkás, hivatalnok számolt jövőjével Nem az államhivatalnokok biztosított jövője lebeg szemeim előtt, hanem azt látjuk, hogy a ihagánhivataluokok is meg: tudták teremteni nyugdíjintézetüket, sót a vándorszínészek is, kiknek alig van évi fize­tésük, mondjuk ki magyarán, kik gyakran' „levegődből élnek — és poezisból tartják: fenn családjukat, még ezek is összehordták keserves — és megalkották nyugdíjintézetüket. Hát a kertészek miért ne tehetnék ezt ? Hisz a kertész bátran elmondhatja a költő ezen szavait ; „Vagyok olyan legény, mint te, Vágok olyan rendet, mint te !* 1 Az előrelátó erkölcsös ember nem visel­heti el azt a gondolatot, hogy holta után fe­lesége és gyermekei lu legyenek taszítva min­den tátnász nélkül a világba — és ráutalva az emberek könyftrületességére. És ki állít­hatná, azt, hogy a kertészeknél nem volnának meg fezén tulajdonságok ép olyan mértékben, mint uiás szakma munkásainál? Én, ki életein háromnegyed részét kertéi székkel való összeköttetésben és érintkezés­ben töltöttem, eléggé ismérem azokat, és nem kételkedem, hogy keresztül fogják vinni nyug­díj-ügyüket, ba tömörülnek, ha összetartanak,- és Jhft akarnak. Ha sok.ember mondja, hogy akar, akkor lendíthet sorsán, hogy pedig te­kintélyes számban vannak kertészek e hazá- bau, azt én nagyon is jól látom vevőim laj­stromában egyrészt, e lapnak, „A Kert“ ol­vasóinak névjegyzékében másrészt. A midőn e sorok .írója ezégének 25 éves fennállását uuuepti, és látván, hogy a kerté­szek ragaszkodása és bizalma, évről-évre min­dig jobban felém irányul, mintegy családias érzés tölt el a kertészeknek ezrei körében, el­határoztam, hogy a/ou esetre, ha kertészeink nem vetik meg jelen felhívásomat, tömörülni, összetartani, s akarni fognak, szervezkednek, s megalapítják „A magyarországi kertészei:! nyugdíjintézetét“, és szintén beigazolni kivan- j váu a kertészek iránt táplált rokonszeiiveme' és őszinte vonzalmamat, egyelőre ezer fo- r i u t ti y i összeget adományozok annak az egyesületnek, mely ily nemes czél elérését tűzte ki czéljául. Minden félreértés elkerülése ezéijáb íl hangsúlyozom, miszerint a felajánlott összeg a megalkotandó Kertész uyugdijegyesület ren­delkezésére all nálam, még pedig úgy, hogy kamatai is már a kertész nyugdíj-egyesület javára folynak a mai naptól fogva. Adja Isten, hogy a legközelebbi jövőben már a nyugdíj,- egyesület maga kezelhesse szerény alápilyá­nyomat. Soraim elején szóltam a munkanélküliek otthona alapításáról is. Erre is, akár csak a nyugdíjintézetre, égető szilkségüuk vau. Száz meg száz azon esetek száma, midőn a muukahiány villámcsapás .gya­nánt üt á békés munkás családra. A vidék világiál ni vágyó fiatalja a fovuu pst>a zarándo­kot, fiol — gyakran jól fizetett állás -helyett— a setét nyomor fogadja. Ne nézzük el tétie- uül, hogy a jobb sorsra érdemes munkaerő utczasepréssel, malterhordássál, s egyéb, nem ő hozzá illő munkával keresse kenyerét, ha­nem uyissunk neki menhelyet, iriély táplálja s rövid időre munkával ellássa Tudom," hogy javaslatom mily óriási ne­hézségekbe ütközik. De én; nem riadok vissza azoktól, s az a meggyőződésem: -itses Rh - tétlenség, mAy_t vasakarattal leküzdeni u. i lehetue. "*a*: —i. -----L-e-v-ji,!'.» ,'n j.iaf e Az „Otthon“ tervét egyelőre csak ffel- ' vetettéin, igyekezzünk e fölött mentői körüli-’ ben eszmét cseréim,-s réméljük, hogy ä kóVa s aczéi összeütközéséből szikra fog kipattáunr. 1 Teremtsünk fővárosi „ Kertész -otthon “4, - melynek éü mindvégig szerény erómhöz inért erkölcsi' á anyagi támogatója óhajtók maradni. Budapest, 1899. Mauihner Ödön. '■ i mm a-—Gyászmise lesz e hó 11-én, boldogult . • E r-z'S'é'W <y t k i r ti 1 y n á ft k szoittiófu haiíá- ! Iának évfordulóján, délelőtt 9 órakor á Azé- j kesegvházban, a melyet ö méltósága a 'püs­pök ur fog végezni. A szent mise alatt, a Királyné emlékének Budapesten emelendő „Örök imádás templomára“ gyűjtés rendez- tetik. ! — A kerékpárosok által a múlt vasárnap reudezett versenyen és mulatságon szép számú közönség jelent meg, s érdeklődéssel szemlélte, a nemes küzdelmet. A Batiztól Szalmáiig ter.vKii jedö versenyben elsőnek érkezett Róth Gyula, (11 p. 4S mp.) ki ezüstérmet, — másodiknak ! Rubin Ede, ki bioazérmet, harmadiknak Hor- ! váth Béla, ki díszoklevelet kapott Megnyitó ! verseny 5 kör. 1 255 m. előfutam. —-1. j Steinberger Ödön, 2 Bcnkő Miksa, 3. Vajuai Bálint. — II. előfutam. 1. Róth Gyula, 2, ! Mertz István, ó. Vagner Lajos. — Döntő í futam. 1. Steinberger Ödön, Róth Gyula. — III. Fóverseny. 8 kör 2000. m. — Első dij : ezüstérem és diszokleiel, 2, Bronzérem. — 4. Díszoklevél. — L Előfutam 1. Stern­berg Béla. 2. Rubin Ed". — II. Előfutam. 1. Benkő Miksa, Róth Gyula. — III. Előfutam. 1. Mertz István. 2 Vajuay Lajos. — Döntő - futam. 1. Sternberg Béla. 2. Mertz István. 3. Benkő Miksa. --“■ÍV. Lassú verseny. Feikqr. Első dij: Bronzérem 2. Díszoklevél. 1 Beakő Miksa. 2. Síernbetg Ödön. 3. Róth Gyula. Futott még: Mevtz-. ->*v A ­* Adomány Meszlényi Gyula-; püspök ur a kerékpárosok ünnepélyére 20 forintot ado­mányozott. '< — 5660 A zsidók korszámítása szerint kedden, szeptember hó 5-kén uj naptári óv, még pedig az 5660-dik év kezdődött meg.'-**-- ■ Ékkor volt ugyanis az'évet kezdő Tísri hórií , napjának első napja, és újév nagy 'ünnepe, : midöh is'djAaelit'a polgártársaink, välamißi az erre következő nyolezádnapi Jóit Kipur riap- ; j*nT mindnyájan templomba vonulnak,' s: ott az egész napot, sőt az éjét is, ájratössággal | töltik. Eklcor tehát csönd és nyugalom-• fián | az Teletekben; é3 az utczák is Csak a tfeurp- ! lq :,íf\ iri'ás' "idején clevmiüineV meg | V ■ jfj . . ('- inäöHS Sv.'itt ron, ! ui.íi: értesülünk, October végén megnyílik, és la üuziiasználatnak utad&tik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom