Szatmár, 1899 (25. évfolyam, 1-47. szám)

1899-08-12 / 28. szám

1809. augusztus 12. 2. ZXV. évfolyam 28. szám S Z A T M A R izemére; nem ugodte neki megérni hazája jukását, hiszen talán a szive szakadt volna szegénynek; igy talán utolsó gondolatát az i tudat édesítette meg, hogy talán a nagy függetlenségi harcz végre is a magyar nemzet győzelmével fog végződni, és abban a gon- Jo atban boldogan hal meg, Pedig akkor már i végzet sótét szárnyát ott csattogtatta ha­zánk felett. 1849. július 31-éu két héttel Világos előtt 9 oldalról nyomult az ellenség hazánk közepe leié ! a Maros csendes völgyét kozák hordák diadalolditásai vertek fel, a legrnagyarabb víz­ben, a Tisza vizében, cserkesz lovasok itatták lovaikat. Az Isaszegh, lírányitszkó és piski hid véres dicsőségével megkoszorúzott hősök, lehajtóit fejjel, sápadtan, nyomról nyomra, lépésről lépesre hátráltak az ötvenszeres túl­erő főtt, a magyar kormány már Szegedre menekült, s napról napra, perczről perezre szükehh leit i-öiiilöde a vasgyiirü, a mely a lilgg» tleii szabad Magyarországot igyekezett összeroppaiitam. Ebben a pillanatban fogadta Pető i Sándor emelt fővel a halált Jobb volt szegénynek meghalnia! Tisztelt ünnep ö gyülekezet! Én nem be- széleu arról, hogy ki volt Petőfi Sándor. Mic-oJa szerepet játszott őszabaságbarozuok­ban, mint lein Ite bele tüzes lelkét; nem be­szelek róla, mint költőről, kinek müveit az öss/as nyelvekre lefordították, a kinek mü­veit megtaláltam lent délen, egy szicziliai gróf márvány palotájában, és a kinek müveit meg­találtam fent a rideg északon, egy norvég pap szegényes kis faliázábau. Ilyen költőröl felesleges magyaroknak beszélni, nálunk a legnagyobb dicsőség érte, a mi egy költőt csak erbet; örökre kihűlt ajkáról a nép le­kapta dalait, s szerteszét az egész országban énekl, és építhet valaki itthon akármicsoda palotát, telerakhatja oszlopokkal, tornyokkal erkelyekk. 1, a palota üres marad, ha Petőfi müvei nincsenek meg benne. — A kis-kőrösi szegény mészáros fiából király lett, a kinek trónja elölt az összes nemzetek meghajolnak s a kinek trónját sohse fogja semmi földren­gés fö.forgatni, Tisztelt hallgatóság! Ünnepet ül ma Kis- Körös, hol Petőfi Sándor született, ünnepet ü Bpettcu, hol a „Talpra magyar“ t megírta, s elő­ször elszavalta, üuncpet ül Segesváron az or­szág, hol Petőfi a kozák paripák lábai alatt nemes lelkét kilehelte, ünnepet ül az egéss ország, nincs ina város és falu, hol meg ne emlékezzenek róla. És méltán ünnepet ül Szalmáv. mely a szerelem édes szava dalno kának a Icglíitalmasabb szárnyakat kölcsönözte Szatmár, Nagy Bánya, Nagy-Károly, Költő Erdőd, Nagy-Majthény e vármegye területéi mind megannyi batároszlopok Petőfi halha­tatlanságának utján. Petőfi jelszava volt sza­badi-ág, szeri lem : két tüzoszlop lobogott ha­talmasan az ő szivében, az egyik a haza­szeretet, a másik a szerelem lángja, és a szerelem lángja e vármegye területén lob­bant fel benne, itt ismerkedett meg Szendrey Júliával. Ez a vármegye s/.epségeivel külön­ben is megihlette a költő lelkét. Itt terű nek ei bájos változatban kalászos rónák, szép völgyek és égbenyuló hegyek, ez a vármegye az összekötő kapocs Erdély és Magyarország közt; egyfelől ide bcnyulik az erdélyi ha- tárhegyek lánczolata; az alföldről ide nyúló róna olyau mint egy vaskar, a szatmári he­gyek olyanok mint egy vasmarok, mely erbs ujátval szorítva tartja Erdélyt. — Ez e szép vidék hegyeivel és s kságaival többször látta szeuvedni, tépelődni a költőt boldogtalanság és boldogság között. És micsoda édes dalok fakadtak az ö sebzett szivéből? A minőt Hellasz és a kék egü Itália alig tudtak fel­mutatni olyan hangokat csalt ő ki Isten adta lantjából, Mikor erdeitekben, ligeteitekben, mezőitekben jártok, mikor az esti szellő pa- naszosan suttog, gondoljá’ok meg, hogy talán az ő szerelmes lelkének édes sóhajtása, su­sognak körtl lőttetek. Ő elhunyt : de jegyezzétek meg, hogy nincs megsemmisülve, csak átváltó ott, és akkor az ő lelke itt bolyong közietek, hol az első szerelem kegyetlen ki nja marczongolák szivét, talán o t lobog a napfényben vadvirágos me- , zőitrk felett, talán ott bujdosik sötét erdőitek iné - ! lyéu, vagy a pataknak virányos partjain Talán : ott él az Ecsedi láp titkos világában, és éjjel talán az ő sebzett szivének jajszavai hangzanak : főijén nem ludum; de érzem, hiszem, hogy ő i itt van, mert itt fekszik Költő, mely a iegholdo- , gabbnak, és itt fekszik Erdőd, mely a légből , dogtalunabbuak látta a költőt. Magyarország édes hazánk, édes anyánk! 3 A te földeden minden rögét gyémánttá vál- j j to/tatolt apáink kiontott vere, u te földeden i minden halom egy-cgy temető, a mely inmd- t nyájunkat óv ültó,hogy hazánk jogát, igaz- i ságát, megtagadjuk, de i.em is tagadhatjuk, t mert csak sast nemzenek a sasok, s nem szül gyáva nyulat Nubia pirdueza! ! Mi- örökké áldani fogjuk azokat á férfiakat, akik . a magyart szolga nemzetből szabad nemzetté tették. Isten áldd meg hazánkat, Isten áldd meg nemzetünket! (Lelkes éljenzés és taps.) | Heti krónika. ’ N agy Lajosnak neje Orosz Terézia, Visszajött Karlsbadból, egészséges újra. i Örvendez is férje s a kedves családja, i Lajos, Béla (ia, Etel s Hon lánya. . A bajos Etelka, az már aztán a lány, I j A mjg gazdasszony volt, nem volt semmi hiány. t i A tündér Ilonka' szép arany hajával, | Az volt megbízva a holmi vásárlással > j Úgy tud az alkudni, miut egy kis gazdasszony, l I Csak azt vásárolja, a mibe van haszon, i j Lajos urfi pedig született gavallér! ü i Mindig csörg zsebében korona és tallér. .! Jó hivatala van, pedig még fiatal, __ ; Erős tölgy lesz ő mit nem dönt ki zivatar ! jA kedves testvére, a jámbor kis Béla, ! Az meg fütyörészni nagyon szeret néha . .. ' j De a mellett aztán oly örömest tanul, 1 j Hogy képes könyveket kap vizsgán jutalmul. . jÉdes atyjuk pedig a derék Nagy Lajos, .(Dolgos munkás embers nagyon szorgalmatos. .Szatmár“ c/.imü lapnak a lő szerkesztője, i A laptulajdonos pedig kedves neje z j Éljen sokáig hát kedves családjával! ß i Lepje meg az Isten számos unokákkal! ^ i * * 4c i Bejártam volt én is Tolnát és Baranyát, !»j Láttam szép leányt is, aztán meg rut banyát. •> j Szép város az a Pécs, Istenemre, hogy szép ! ti; Benne barátságos és vallá os a nép.- I Gyönyörű utczái féuyes palotákkal, .1 Aszfalt kocsi úttal és aszfalt járdákkal. Ezelőtt a város neve volt Fünf-Kirchen, Majd elszédültem én o’t egy magas szinten. Sógorommal jártam ott a Mecsek-liegyén, Péesnek a tájképét onnét szemléltem én Velünk volt Imre is, Béla, meg Jolánka, Elnyűtt a lábokon mindnek a topánka . . . Annyit futkároztak c kedves gyerekek, Dettriech Jenő rendelt ott vajas kenyeret . ucsém gyermekei, s Jenő a sógorom, Elpjtyizalgattunk a jó pécsi boron. De nem oly Engel-félén, ne gondolják kérem .. Mert csak ezzel esett Pécsen egy nagy szégyen I Esti nyolez órára aztán haza tértünk, Hogy egy kicsit késtünk, bocsánetot kértünk. Nem is haragúdon sógornőm Aranka, Ez áldott nőt kéne foglalni aranyba I Készített számunkra pompás jó vacsorát ... Ottbol volt már akkor az öcsém is Árpád ! És aztán ott volt még kél szép tanítványa, Posta-kezelésnek ő ott a tanárja. Oly szép hallgatókkál talán mis nem bírna . Mint a kellemetes szép Szöllössy Irma! Van ily tanítványa éppen tizenhárom .. • Szeretettel csügnek a derék tanáron. Legjobban érdekelt azért engem biz’ a... Az az isteni szép Rimanóczy Giza ! Akinek én voltam néma bámulója, A sógorom pedig tüzes udvarlója. Néma voltam mint a nagy-pénteki harang. S agyamban íogamzott egy szerelmi kaland Don Karlos lányának képzeltem volt én ö . .! Magamat úgy láttam mint azt a nős festőt . .. Aki megszöktette a bájos király lányt, Bejártam azalatt vele Amerikát. S kezét fogva átjárt egy villanyos ántn, Ez az édes emlék, hogy én Pécsen jártam ! Van^aztán egy fájó gyötrelmes emlékem. Midőn elbucsozott tölünk a testvérem ! Szegény jó Anyámmal, hogy elváltunk tőle . No de annál tovább leszünk ott jövőre ! Haza jöttünk, mivel i tt meghalt a néném, Még sem lehettünk ott már a teme ésén. Eltémették elébb amint sürgönyózték, A temetést csakúgy hamar rögtönözték. Hogy ki volt ö szegény krónikám elmondja, Aminek czime lesz külön „Cziprus lombja. Cziprus lombja. Ozv. Fapp Györgyné sz. Szabó Erzsi bet halálara. (Élt 53 évet, meghalt 1899. aug. 9 en.) Sokat szenvedtél volt egész életedben, Nem volt részed soha löldi örömökben. Férjedet megölte egy átkozott gyilkos, Kinek az öldöklés volt legnagyobb virtus Korán árván maradt a három gyermeked, Még is apa nélkül őket felnevelted. Hej, de elszakiiott tőlük már a végzet, Fájó gyötrelmek közt fejezted be élted. Elnyerted éltedben a mártír koronát, Arczodra a nagy kin barázdát boronáit. Most már lelked ott van a magas egekben, Hamvaidon áldás és béke lebegjen ! Bő* os Mihályné sz. Gergely Anna halálára (Élt 3Ö évet, meghalt 1899. aug. lo én.) Hús zonkét hónapig sorvadt Gergely Anna, Halál ellen nincsen a gyógyszernek haszna. Itt hagyta jó férjét, szegény Boros Mihályt, Ulánna öt árva szivetrázón kiált. Kelj lel anyánk, kelj (el! ne hagyjál itt minket Az anya reájuk az égből lekintget. Áldási hintve onnét az öt gyermekére, Meg szerető kedves bánatos (érjére. Nyugodjál békével te szegény ifjú no! Hamvaidon béke legyen a szemfedöl SOM VILI. Iftti-ekL. — Hirdetmény. Miután a folyó 1890. év 3 ik év-* negyed második Imvába léptünk,— mindeki az 1883. évi 44, t.-oz. 5j. §-a értelmében felhivaók, miszerint úgy az állami, mint a községi adó- és útadójának 3-dik negyedrészét a múlt évi adókivetéshez arányitva f. évi aug. 15-ig a városi pénztárba annál is inkább fizesse be,mivel ez időn túl a íolyó év> adók után késedelmi kamat fog számíttatni, és szept* 1 napjától a hivatott törvény 56. §-a szerint a végrehajtási el járás fog alkalmaztatni. Egyúttal erfesittetik a t. közönség, hogy úgy az állami, mint a községi adóhátralékokat, hagyat lekianya-épitfetési költségeket, valamint az útadó, iparkama­rai illeték, hadmentességi d• j, jog- és bélyegilleték, ipartano­dái tandíj, ílleték-ogyenérték, műgyalógjárda, kereskedelmi iskolai tandíj, vagy bármi néven nevezendő hátralékot 8 nap alatt, annál inkább fizesse be, mivel ez idő eltelte után a városi pénztár ezen követeléseit végrehajtás utján fogja be­hajtatni. — Szatmárnémeti, 1898. auensztus 1. — Hennán Mihály, polgármester. * 5309./1899. iksz. Hirdetmény. Tudatom e város közönségévé!, hogy a „Szeretet“ czi- mű, testi és szellemi fogyatkozásban szenve­dőket gyámolitó országos egyesület, a hülyék menhá/.át folyó évi február hó 16 án Buda­pesten, I. kér., Virányosut 8696. sz a. meg­nyitotta. — Midőn ezen emberbarát! intéz­mény megnyitásáról e város közönségét érte­sítem, tudatom azt is, hogy a hülyék évenkinti 400, illetve 250 forint ápolási díjért elhe­lyezést találhatnak, s elhelyezés tekintetében szükséges útbaigazítást az egyesület titkári hivatalánál (Budapest, VIII. kér. Mátyástér 5. sz.) lehet megszerezni Szatmárnémeti, jú­nius hó 23-án. Dr. Korbay Károly, főkapitány. §. A pestis ellen. Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos ajánlatára a városi tanács az Alexan­driában fellépett pestis ellen elrendelte, hogy a város területén minden helyen és módon a legnagyobb tisztaság tartassák. A szabályokat- házról-házra megküldik eljárók által és mihez­tartás végett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom