Szatmár, 1899 (25. évfolyam, 1-47. szám)

1899-08-12 / 28. szám

^atiiiár, ib99. ^4«iju^£(us 12 $2ATHÁB TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. XXV. évfolyam 28, ssám. \ x MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. ELŐFIZETÉSI ÍIIJAK Cgc1»« fr-Í0vi s*•fc 2 írt $0 V k Nvgyeiiévr« . . . ?(? kr. 6 • í ín 40 Vr, Kgv hon* * . SO *r Egy éti ára IO kr. ÁJgy a* eiöfiictési pénzek, íaUiuíiu a hirdatétt ííL dijak b lapok kí&dóhivauiéban öíeiendők SÁHhudi'ou; Deák • féi íl.,s2 (a ráiofihagg mellett.). KelolAe sserkoaftd lakán*: Vöróa>»arty-utca $„ viárn. HIRDETÉSEK ODA: y--- — - — r • wj -w w«» wc va«w> i fid1 . -, ^ ho# * » Ipp »selUmi r*ÍHí«t érdekíó i>4Í await vak köldeuJAk. 1T**5 «•«'■MH1Ä tor $ -5r; tn bfcktSvínÜ « kő — ***!** a M g m iniíbtiőrö* r.ird»íé»*k ktdrttáb* {«IsétsUk liMt »í!*fn»V Í9I *h&t*gm* iáiét s.ll.tt. iTi*t.riiii»i t **ro«í jareionrt aot dija «» kt. P^“ bujtgii] utiiids» t>«ik(»tá»uai »<> ti (í UDO H I V A t A C ; ! »*rr *»d|oaai kM|rrar«»*«|a. lieak-íir ». J j hova a* «lőiUotÚM aa hirűot«»; dijak héroaauti* küldauddk. vmr BánnautetUii latrainkat nem logaduak cl. -M j £ A yyermekszerelet nevében! Nemzetközi gyermekuevelő-kongressus iesz íüivo év: szeptember l»ó 13—17. napjaiban Budapesten. Éhes hazánk vendégei lesznek a világ emberbarátai es tudósai, a kik eljönnek, hogy velünk a múltak tapasztalatait megvitatva, együttesen tanácskozzunk a módok lelett, ho­gyan leuelue a jövő nemzedék csemetéit eiő- téíjes szervtzetu, nemesen gondolkozó, munkás egyénekké nevelni. Be fogjuk nekik mutatni azokat az ered­ményeket, a melyeket hazánk az ujj ász illett* .ovid évtizedei alatt eleit, megismertetjük velük azokat a/ intézményeket, a melyeket az ember szeretet .étesitctt, és meggyőzzük őket ii iöl, hogy mi is érezzük a gyermekvéde­lem szükségességét, ismerjük annak módjait, s sem gondolkozásunk, ‘sem áldoza* készsé­günk nem hiányzik, hogy a müveit nyugat elismerését e érén is kiérdemeljük. Be hogy e kongívssusou meltokép bemu- latha.-sUii hazánk gyermekügyet . az egész ciszag nemesen érzó nőinek és íérfiainak liCzii működésére van szükségünk. Íveli, hogy számszerűleg is dokumentál­juk, huf-y a gyermekvédelem fontosságától át­hatva, u jövő nemzedék sorsa iránt nem egyesek, de az egész ország szive együtt erez, es hogy a javítás eszközeinek megszer­zésében az egész ország kezet fog, s egygyé tömörülve, vállvetett munkássággal igyekszik bebizonyítani, hogy nem ismer fontosabb kér­dést, nemesebb feladatot, mint a mely az iiiamfeutartó utódok testi és szellemi épségét van hivatva előmozdítani. Bizalommal fordulunk hazánk minden ember bazátjahor «linden egyesületéhez, minden pol gálához, s kérjük, hogy e ezélra velünk egye- süljön, nyújtson támogaiást erkölcsileg és anyagilag hogy tündöklő fényben mulathassuk Öe emberszel életünk nagyságát. mely hen­nánkéi a kulim államok színvonalára emel. A kongressus részvételi dija egyenkint csak ü im ini Működő tanítóknak és nevelők i.ek valamint laiiiutézeteknek pedig 2 fii 50 ki Uh csekély összeg, melynek egyedül a kut.íyresszus naplója, mely körülbelül 50 Ívnyi terjedelmű, sa gyermekügyre vonatkozó nagy- íoi.tossagú közleményeknek valódi kincstára ie?6 teljes egyeiiértékét képezi. Ézeuktvűl gondoskodni fog a lendező bízóit'ág arról is, hogy a kongresszuson részt­vevők mindegyike részesüljön az ily alkal­makkor szokásos kedvezményekben a minők vasúti és hajózási díjmérséklések, kedvezmé­nye® részvétéi a kirándulásokban, kiállítás megtekintésében, s más taisas összejövetelek­et, i - mi dének felett pedig gondoskodik g.Vcs. a kongresszus czéljaivat összeköttetés 'málló becses nyomtatváuyok kézbesítéséről. Mindezekről a kongresszus czélja a be­írat kozott tagokat részletéin tudósítani, mely értesítőnek ezúttal megjelenő számait mindeu tag megjelenése után azonnal megkapja. A tagsági díjak a bizottság péuztáruo- kátioz, t. dr. Szalui Józsiit úrhoz (Budapest, VII, Erzsébet-körút 1 sz. küldendők be, másnemű ügyekben pedig a kongressusi iroda vezetője: Scherer István úr (Budapest, VILI.. József-körút 43.) ad felvilágosítást. Hiszszük és reméljük hogy hazánk mü­veit közönsége, hatóságai és egyletei töme­gesen csatlakoznak hozzánk. A gyermekvédelem és gyermekszeretet nemos eszméje nem egyéni feladat, ezreknek kel! közreműködni, hogy 1 biztosan rakhassuk le a szebb jövő alapját, 1 melynek munkásai a megmentendő gyermekek ! lesznek. Budapest, 1899. áprüs"havában. | A kongresszus elökés/itő-bizottsága ne­vében: Rakovszky 1stváVr .elnök. — Gró Teleki Géza, az igazgatóság eflíöke. — aegedü- Sándorue,az iimiepélyreudező bizottság elnöke. — Báró Malcones fánosné, a jótékonysági szakosztály eluöke. Dr. Bókái János, az orvost szakosztály elnöke. — Dr. Székely Ferencz, a jogi szakosztály eluöke. — Dr. Mandel o Károly, péuztárnok — Dr. Katona Béla, az igazgatóság ügyvivő alelnöke. — Dr. Kovács Gyula, a kiállítási bizottság elnöke. 1 — Péteri) Sándor, a paedagógiai szakosz­tály eludke. — Rákosi Jenő. az irodalmi szak­osztály elnöke. — Gr. Teleki Géza, az em- bei baráti szakosztály elnöke Scherer István, titkár, Pdiöíí-iinnepély Szalmáim (Folytatás.! Dr Feohtel János befedje. Tisztelt ünneplő közönség ! A mai napon, midőn az egész magyar nemzetnek szive lázasan dobog; midőn a> egész magyar nemzetnek lelke imaszerü fo­hászban emelkedik a uemzetet védő Gondvi­selésnek égi birodalmába; midőn a lezajlott dicső és hatalmas műit heves erővel rámád fel sírjából, elibünk lép, és az ünnepelt édes dalnok felettünk lebegő gloriás szellemével hozzánk szól, beszél s lelkűnkkel a lelkese­dés szárnyain a magasba emelkedik : csoda-e, hogy Szatmár szab. kir. város, a mely har- ezokban, és véres Pisákban századokon keresz­tül sziklaszáron állott, erejét jóbarátnak és ellenségnek egyaránt büszkén hirdeté, és ha kellett, velük érezteté, békében a nemzet anyagi és erkölcsi haladásának, közművelő- késének, közboldogulásának; töretlen földjét áldozva fáradva törte, töri, és jelszava mindig egy volt: Előre!-— sőt magára hagyatva is mín.liu mai>A.anl>bi'A oinclk eriett. flntnasAfni mint1- a gondozó anyától megfosztott, de ős erejébt y bízó ór-ái, most, midőn az egész ország fit i nepel, Szatmár szintén áldozni kíván azon !uagy nemzeti oltáron, melyen a nemzetne apraja-nagyja a büszke krivautól kezdve , ködös Hargittáig szítja a nemzeti kegyelt , bála tüzet : csoda-e, hogy az országszerte fel i hangzott dicsőítő hymnusokba bele akarja zei , géni a maga diadaü önökét is: csoda-e, bog Petőfi Sándort a lánglcikii költőt, szabadság hőst, irt, ezen a bel yen. ezuii pillanatban meg ünnepe!oi kívánja ? Kz nem csoda, t. közön i ség, ez hazafias kötelesség! Nagy örömünkre szolgai, hogy a budapesl Pecőti-ursaság Je kegyeleti ünnepélyre egyi , legkiválóbb tagját, az országnak egyik lej \ kiválóbb íróját, a mi kedves barátunkat, - I Rákosi Viktort (élj enzes !) küldte le, s midő e helyről a Petőfi-társaságnak a Kölcsey-k{ nevében, a mely ezt az ünnepélyt rendez f köszönetét mondok, az ünnepélyt megnyitom •> ,é» a az*; Rákosi Viktor urnák ezeunel át -! adom. (Lelkes eljutz >!) i A megnyitó elhangzása után Rákosi Vik V tor mondotta el nagyhatású és aagyszabási 1 .beszédét, melyet bö kivonatban itt közlünk 1 Rákosi Viktor beszedje Tisztelt ünneplő gyülekezet!-1 Ne lássak könyet a szemben, ne lássa!- j szomorúságot az arezokon : zúgjanak % ha rangok , de nem temetésre, hanem a feltárna , dásra, mert mi nem a hatálnak, hanem halhatatlanságnak évfordulóját ünnepeljük. — J Otven esztendővel ezelőtt elesett Petőfi Sándor | Magyarországnak, és talán a világnak legus ; gyobb költője.: elesett úgy, a hogy megálmodta ja hogy megjósolta, a csatatérén, hazájáér 1 s holt testén át fújó paripák száguldottak I kivívott diadalra, s ott hagyták őt összeí: 1 porva.“ Milyen esés volt ez barátim! Ele: tünk mind az egész nemzet és véres ármáu i kérkedett felettünk. És ebben a pillanatba megrengedtt a föld, uetn az orosz ágyuk döt . gésétől, hanem, mert Petőfi véres teste dob t haiiva zuhant rá : egy óriás esett le, égi I üstökös csillag futóit le az égről, és abban i perezben a fehéregyházi érdében egy pacsirti i dalolva szilit az ég felé, mintha a holt költő 1 lelkét kísérné a végtelenségbe. Az a buta kozák, a ki Petőfit megölte l nem sejtette, hogy egy templomot rontott le, 1 tele istenségekkel. És azon a kis helyeo, me­lyet a kozák lándzsája a költő szivébe ütött ő bevonult a halhatatlanság birodalmába, é: abba a sáppadt hoíftesben. melyet másnap ai oroszok egy jeltelen sirgódörbe dobtak, a ma­gyar nemzet legnagyobb dicsősége tűnt le. Tiszteit üuneplő gyülekezet \ Talán a ke- gyelmes isten irgaimasan cselekedett, — i Krv. m dvi v’'' AH’ íP'isaíf ÁfÜ ^.ndóf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom