Szatmár, 1899 (25. évfolyam, 1-47. szám)

1899-03-01 / 9. szám

%. XIV. Irtolys». 9. ixáia. U i T M í R. 1899. április 1. Mi lebet hát ez a tündéries természet? Mik e természetben azok a csodálatos szép virágocskák, miért énekelnek ebben a termé­szetben oly szépen, oly igézőén a kedves kis madarak s miért bilincselődik le értel­münk egyáltalában mindezek látásán ? — Sok volna ennek a magyarázata Bűbájos dolgok azok: varázsos annak a kis virágnak á szervezete, még meseszerűbb a madár éne­kének szépsége — és a gyönyörű természet még szebb világának nagyszerűsége. Többet nem lehet mondani, csupán ezt,— százszor és ezerszer ismételve, ez az isteni természet: az irodalom! * * ♦ Márczius 16—17—18-án a fővárosi irói gárda egyik tábornoka, Rákosi Viktor volt közös vendégünk. 16-án este a gyorsvonattal érkezett — és a 10 órakor tartott „ Ezres estélyen részt vett. A kettős-ember, Rá­kosi Viktor, azért jött le Szatmárra — egy­részről, hogy jelen legyen az „ Arany lak ada- lom* előadásán, melynek egyik szerzője ő, (a másik Beöthy L.); — másrészről, hogy vi­déki »asztal-társai“ körében egy pár kellemes napot töltsön. Miért kettős-ember ó? Erre ez a válaszunk : Rákosi Viktorban „Szipulusz“-t meg­ismerni látásra nem lehet, de modorában is csak a vigperczekben, — mert Rákosi ko­moly, igazságos itéletű és higgadt író, ki hu­moros irályában is az intelligens, az érett, és felemelő nyelvet ismeri, s nem a vásári zajokhoz leszálló, u. n. viccességet és szaftosságot. önérzetes, lelkes, hazafias, nemes szivű emberekben van egy különös jellemző fővouás. Úgy Rákosi Viktorban a hazafias érze­lem van tulnyomólag képviselve. Mert hogy is születhetett volna meg az „Aranylakadalom“? Amelyben a nemzet fél­századdal ezelőtt küzdött titáni harczainak oly szép gyüjtóképét látjuk. Egy k i s forradalom, dióhéjban előadva, de melynek meghosszab­bított cselekvénye sokban, de nagyon sokban hasonlatosak lennének az 1848—49-iki cso­dálatos eseményekhez ! Hogy mennyire,— mintha benne élne a múlt­ban,— vele érez az 50 évvel ezelőtt lefolyt ese­ményekkel, igen szép bizonysága a „Korhadt fakeresztek.“ — Hát ez mi? Egy gyönyörű könyv ; de nem külsejében van a diaz, hanem abban, amit oly zengzetesen, oly szívhez szó­lóan, oly meggyőzően ir, elbeszél. (Lapunk mutatványt is fog közölni belőle.) Az egész fővárosi sajtó elismeri a »Kor­hadt fakeresztek“ érdemeit. Azok az érdemek pedig elévülhetlenek! Hogy egyáltalában mily magas színvonalon áll Rákosi* Viktor az irodalom terén, annak legnagyobb tanúja az ő általánosan el­terjedt és elismert irói hire. Tehetsége a szinirodalom terén is bámu­latos módon jelentkezik. Kivált az „Arany- lakadalom“-ban. Mennyi ebben a sok, fantá­ziát felülmúló szép gondolat; milyen mara­dandó az egész darab épülete. Nyelvezete a legszebb, mit csak a magyar nyelv kiadhat; eszméinek, alakjainak, személyei jellegzetes­ségének kidomboritása valóságos örömmel, lel­kesedéssel, mámoros elragadtatással tölti el a néző keblét 1 A legkisebb hazafiság is meg- gyulad tőle, a valódi lelkesedés pedig köny- nyeket sirat 1.... Ilyen a Rákosiék hazafias darabja, az „ Aranylakadalo*.“ Üdvözöljük tehát a nagy irót, kire büsz­kén, jog03 önérzettel tekinthetünk!!... _________ y ő. Szín észet. Hat hónapig tartó hosszú színi s&isouunk- nak immár vége. Sok érdekes darabot láttunk, igen sok élvezetes estéu mulattunk a szín­házban, — egyik nap operetteben, másik nap drámában, harmadnap népszínműben gyönyör­ködtünk. — Kunhegyi Miklós színigazgató, a mennyire lehetett, mindig igyekezett közön­ségünk igényeit kielégíteni. Eléggé jó erőkből szervezett társulatával jött hozzánk, itt volt egy félévig, a legnemesebb szórakoztató mu­latságban részesíteni bennünket. Az utolsó előadásokról a következőkben számolunk be : Márczius 14-én, Delin Henrik zenei kar­mester jutalomjátékául a „Fausztocska“ ada­tott, amely operette a „Fauszt* opera paró­diája. A közönség kellő számmal nem vett részt az előadáson. A darab megkezdése előtt Delin Henrik karmester egyik zeneszerzemé­nyét mutatta be, elismerést aratva. Forrai Ferike primadonnának is ez volt uto'só fel lépte. Márczius 15-én, este Jókai Mór: „Keresd a szived“ czimű, ez idén már adott színmű­vében, mint darabban, gyönyörködhettünk ; de sajnos, előadásával még a legtapasztalatlanabb néző sem lehetett megelégedve. Kunhegiyné, Krémer és Rajz tűntek ki ez este. Csütörtökön, zónában láthattuk ismét a „Szent-e, vagy őrült“ czimű színművét Eclie- garaynak. Pénteken, márczius 17-én, Rákosi Viktor (Szipulusz) és Beöthy L. „Aranylakadalom“ czimű hazafias darabja került színre, telt ház lőtt, Rákosi jelenlétében. A darab nagysza­bású, igen sok személyt, és igen fényes deco- ratiót kíván, de ezt nálunk egyiket sem kap­hatta meg. így tehát elolvastuk a darabot, hogy úgy is, összeegyeztetve a látottakkal, kifejezhessük e sorokkal is elragadtatásunkat. Hazafias intentiója, mint egy ritkító vörös vonal vonul végig az egész darabon. — Képleteiben, jeleneteiben mindenütt a való­igazság, hatásában a lelkesedés, alkotásában a tökéletesség tündökölt. A telt ház mindig hangos tapsban és éljenben adott kifejezést tetszésének. A lelkesültség többször oly mértékű volt, hogy a szerzőnek páholyából ismételten és ismételten fel kellett mennie a színpadra; a szerző egy gyönyörű, szalaggal díszített ba­bérkoszorúval lett megajándékozva. Hogy a darabnak megfelelő tartalmát adjuk, arra több hasáb sem volna elégséges. — Mint kiválóbb szereplőket, megemlítenünk kell Raj/, Kende, Gömöri, Krémért és különösen Némethet. Szombaton, márczius hó 18-án, Sz. Nagy Imre hirdetett, de betegség miatt elmaradt „Czigánybáró“ jutalomjátéka helyett „Három­láb kapitány“ adatott,üres háznak, eminensül roszul. Vasárnap, márczius hó 19-én d. u. „Náni“, kevés nézőnek, este „Aranylakadalom.“ Zsú­folt ház előtt. Hétfőn, márczius 20-án, Loövey József szülészeti működésének 30 éves jubileumára, jutalomjátékául: „A két Rantzau“ adatott. Ez egy régi, valóigazságon alapuló, hatásos darab. A testvéri, évtizedeken át tartó gyű­lölet különféle fázisait tárja fel; a testvérek, bár öreges, családos emberek, miként töre­kednek egymás boszantására már harmiucz év óta. Az ember kitűnően mulat mindvégig; de meg az életokosságnak is elég van téve, mert a haragos két testvér végül mégis meg- békűl, s így a néző megrendültség nélkül, nyugodtan, egy jól élvezett este tudatával megy haza. — A jutalmazott ez este ugyan jól játszott, de nem úgy, ahogy a darab szel­leme megkívánta volna. A többi szereplő pe­dig egyik se i tudott a darab lényegével meg­felelő alakitást nyújtani. Kedden, márczius hó 21-én, az „Ezres“ javára, Jókai Mór legújabb színműve a „Fe­kete vér“ került színre majdnem csak fél­háznak. A darabról a fővárosi kritika spanyol­szerű kétértelműséggel szól, igy rejtelmes az egész fővárosi hirlapirodalmi bírálat. A mi bírálatunk nagyon rövid, tehát nem mélyre­ható, igy igénytelen, de legalább nem rejtel­mes A Jókai Mór „Fekete vér“ czimű da­rabja szerencsés toliból, — de szerencsétlen időre, bár kitűnő tárgygyal született; igy úgy tetszik, mintha torzszülött gyanánt. Ha minekünk meglennének eme szép fogalmaink a darab történelmi idejéről, mik megvannak Jókainak, és ha egyáltalában oly mély, sza­kasztott, mondhatni sasszemekkel bírnánk a történelem körülményeibe betekinteni, ítélni és azokról írni, mint Jókai, bizonyára elismer­nénk a színműből az iró szép történelmi tudatát és rajz-erejét. Csupán egy van, a darabban, amit lehetetlenségnek lehetne feltüntetni, e/. tudniillik, hogy a kicserélés észrevétlenül meg­történhető lenne-e, hogy vájjon az anyai jel, az anyai titokszerű, természetes vonzalom hidegsége és egyáltalában a gyermekek közti különbség nem tünne-e föl ? Különben, ha már oly erősen nézünk a darabba, melynek díszét ké­pezi ama rendkívül fényes gazdag nyelvezet, meg­lazíthatjuk még azt a hiányt, a minek betöl­tése igen szükségesnek mutatkozik : hogy t. i. a darab személyei forradalmi hatalmasságnak, s hatalmak tényleges, kézzelfogható alakban ki­nyilvánítva és felmutatva nincs. Jól játszottak: Kiémer, Rajz, Szelényi. Ellenben Keresztesinek páthosza s tésztaként összevissza nyújtogatott beszéde igen rósz színben tüntette föl a nem épen háládatlan szerepet. Szerdán,az „Aranylakadalom“ került színre, telt háznak, zónában. Csütörtökön, zónában, a karszemélyzet ju­talomjátékául, a „Viragcsati“ operette került színre, üres ház előtt. Pénteken, ismét zóna: a „Kis alamuszi“ jött színre, de nem nagyszámú közönség előtt Szombaton, Kunhegyiné Molnár Bella ju-.* talomjátékául: „A Gyurkovics-leányok“ jöttek színre szép számú közönség előtt; minden ü 16- és páholyjegy mellé a jutalmazott egy kis fényképe lett adva. Ez a legszebb alakítása volt ez idényben az igazgatóimnak. Vasárnap, utolsó előadásul: „Krach Mó­ric/,“ adatott telt háznak. A darabról szólani még rósz oldalait föltüntetve is, vagy akár­hogy, észszerűden volna, annyira alantas fokon bolyong. Amolyan irói viszketegséguck kérvé­nyé, megfelelő tartalommal. Most, hogy ez idei évadnak is végére ér­tünk, kifejezve megelégedésünket a színtársu­latnak, kívánjuk Kunhegyi színigazgatónak, hogy valahová csak megy, a legnagyobb párt­fogásban részesítsék! Esetleg a viszontlátásra is !... C—y G— ő. — Boldog ünnepeket kívánunk t. olva­sóinknak és munkatársainknak! A Sxéchényi-Társulat a város és a megye úri nőit tiszteletbeli tagjaiul választotta meg. A megválasztást a nők egy okiratban fogják tudomásul veendeni, a melyet a Posner K.- féle országos hírű budapesti műintézet készít. Csak tévedések — és igy gordiusi csomók ne származzanak ... — Rendkívüli városi közgyűlés volt már­czius 16-án, d. u. 3 órakor, a Népkerthez szükségelt földek kisajátítása tárgyában. Ez a gyűlés már, az egyetlen tárgy érdekében csupán, — ép a harmadik volt; — de ez is, mint két elődje — a tagok számának ha­tártalan — képtelen csekélysége miatt, — — szintén ott állott, — illetve állott volna, de ez már a megjelent tagok számára te­kintet nélkül kimondatott határozatképesnek, Cholnoky Imre és Csomay Imre biz. tagok

Next

/
Oldalképek
Tartalom