Szatmár, 1899 (25. évfolyam, 1-47. szám)
1899-03-01 / 9. szám
%. XIV. Irtolys». 9. ixáia. U i T M í R. 1899. április 1. Mi lebet hát ez a tündéries természet? Mik e természetben azok a csodálatos szép virágocskák, miért énekelnek ebben a természetben oly szépen, oly igézőén a kedves kis madarak s miért bilincselődik le értelmünk egyáltalában mindezek látásán ? — Sok volna ennek a magyarázata Bűbájos dolgok azok: varázsos annak a kis virágnak á szervezete, még meseszerűbb a madár énekének szépsége — és a gyönyörű természet még szebb világának nagyszerűsége. Többet nem lehet mondani, csupán ezt,— százszor és ezerszer ismételve, ez az isteni természet: az irodalom! * * ♦ Márczius 16—17—18-án a fővárosi irói gárda egyik tábornoka, Rákosi Viktor volt közös vendégünk. 16-án este a gyorsvonattal érkezett — és a 10 órakor tartott „ Ezres estélyen részt vett. A kettős-ember, Rákosi Viktor, azért jött le Szatmárra — egyrészről, hogy jelen legyen az „ Arany lak ada- lom* előadásán, melynek egyik szerzője ő, (a másik Beöthy L.); — másrészről, hogy vidéki »asztal-társai“ körében egy pár kellemes napot töltsön. Miért kettős-ember ó? Erre ez a válaszunk : Rákosi Viktorban „Szipulusz“-t megismerni látásra nem lehet, de modorában is csak a vigperczekben, — mert Rákosi komoly, igazságos itéletű és higgadt író, ki humoros irályában is az intelligens, az érett, és felemelő nyelvet ismeri, s nem a vásári zajokhoz leszálló, u. n. viccességet és szaftosságot. önérzetes, lelkes, hazafias, nemes szivű emberekben van egy különös jellemző fővouás. Úgy Rákosi Viktorban a hazafias érzelem van tulnyomólag képviselve. Mert hogy is születhetett volna meg az „Aranylakadalom“? Amelyben a nemzet félszázaddal ezelőtt küzdött titáni harczainak oly szép gyüjtóképét látjuk. Egy k i s forradalom, dióhéjban előadva, de melynek meghosszabbított cselekvénye sokban, de nagyon sokban hasonlatosak lennének az 1848—49-iki csodálatos eseményekhez ! Hogy mennyire,— mintha benne élne a múltban,— vele érez az 50 évvel ezelőtt lefolyt eseményekkel, igen szép bizonysága a „Korhadt fakeresztek.“ — Hát ez mi? Egy gyönyörű könyv ; de nem külsejében van a diaz, hanem abban, amit oly zengzetesen, oly szívhez szólóan, oly meggyőzően ir, elbeszél. (Lapunk mutatványt is fog közölni belőle.) Az egész fővárosi sajtó elismeri a »Korhadt fakeresztek“ érdemeit. Azok az érdemek pedig elévülhetlenek! Hogy egyáltalában mily magas színvonalon áll Rákosi* Viktor az irodalom terén, annak legnagyobb tanúja az ő általánosan elterjedt és elismert irói hire. Tehetsége a szinirodalom terén is bámulatos módon jelentkezik. Kivált az „Arany- lakadalom“-ban. Mennyi ebben a sok, fantáziát felülmúló szép gondolat; milyen maradandó az egész darab épülete. Nyelvezete a legszebb, mit csak a magyar nyelv kiadhat; eszméinek, alakjainak, személyei jellegzetességének kidomboritása valóságos örömmel, lelkesedéssel, mámoros elragadtatással tölti el a néző keblét 1 A legkisebb hazafiság is meg- gyulad tőle, a valódi lelkesedés pedig köny- nyeket sirat 1.... Ilyen a Rákosiék hazafias darabja, az „ Aranylakadalo*.“ Üdvözöljük tehát a nagy irót, kire büszkén, jog03 önérzettel tekinthetünk!!... _________ y ő. Szín észet. Hat hónapig tartó hosszú színi s&isouunk- nak immár vége. Sok érdekes darabot láttunk, igen sok élvezetes estéu mulattunk a színházban, — egyik nap operetteben, másik nap drámában, harmadnap népszínműben gyönyörködtünk. — Kunhegyi Miklós színigazgató, a mennyire lehetett, mindig igyekezett közönségünk igényeit kielégíteni. Eléggé jó erőkből szervezett társulatával jött hozzánk, itt volt egy félévig, a legnemesebb szórakoztató mulatságban részesíteni bennünket. Az utolsó előadásokról a következőkben számolunk be : Márczius 14-én, Delin Henrik zenei karmester jutalomjátékául a „Fausztocska“ adatott, amely operette a „Fauszt* opera paródiája. A közönség kellő számmal nem vett részt az előadáson. A darab megkezdése előtt Delin Henrik karmester egyik zeneszerzeményét mutatta be, elismerést aratva. Forrai Ferike primadonnának is ez volt uto'só fel lépte. Márczius 15-én, este Jókai Mór: „Keresd a szived“ czimű, ez idén már adott színművében, mint darabban, gyönyörködhettünk ; de sajnos, előadásával még a legtapasztalatlanabb néző sem lehetett megelégedve. Kunhegiyné, Krémer és Rajz tűntek ki ez este. Csütörtökön, zónában láthattuk ismét a „Szent-e, vagy őrült“ czimű színművét Eclie- garaynak. Pénteken, márczius 17-én, Rákosi Viktor (Szipulusz) és Beöthy L. „Aranylakadalom“ czimű hazafias darabja került színre, telt ház lőtt, Rákosi jelenlétében. A darab nagyszabású, igen sok személyt, és igen fényes deco- ratiót kíván, de ezt nálunk egyiket sem kaphatta meg. így tehát elolvastuk a darabot, hogy úgy is, összeegyeztetve a látottakkal, kifejezhessük e sorokkal is elragadtatásunkat. Hazafias intentiója, mint egy ritkító vörös vonal vonul végig az egész darabon. — Képleteiben, jeleneteiben mindenütt a valóigazság, hatásában a lelkesedés, alkotásában a tökéletesség tündökölt. A telt ház mindig hangos tapsban és éljenben adott kifejezést tetszésének. A lelkesültség többször oly mértékű volt, hogy a szerzőnek páholyából ismételten és ismételten fel kellett mennie a színpadra; a szerző egy gyönyörű, szalaggal díszített babérkoszorúval lett megajándékozva. Hogy a darabnak megfelelő tartalmát adjuk, arra több hasáb sem volna elégséges. — Mint kiválóbb szereplőket, megemlítenünk kell Raj/, Kende, Gömöri, Krémért és különösen Némethet. Szombaton, márczius hó 18-án, Sz. Nagy Imre hirdetett, de betegség miatt elmaradt „Czigánybáró“ jutalomjátéka helyett „Háromláb kapitány“ adatott,üres háznak, eminensül roszul. Vasárnap, márczius hó 19-én d. u. „Náni“, kevés nézőnek, este „Aranylakadalom.“ Zsúfolt ház előtt. Hétfőn, márczius 20-án, Loövey József szülészeti működésének 30 éves jubileumára, jutalomjátékául: „A két Rantzau“ adatott. Ez egy régi, valóigazságon alapuló, hatásos darab. A testvéri, évtizedeken át tartó gyűlölet különféle fázisait tárja fel; a testvérek, bár öreges, családos emberek, miként törekednek egymás boszantására már harmiucz év óta. Az ember kitűnően mulat mindvégig; de meg az életokosságnak is elég van téve, mert a haragos két testvér végül mégis meg- békűl, s így a néző megrendültség nélkül, nyugodtan, egy jól élvezett este tudatával megy haza. — A jutalmazott ez este ugyan jól játszott, de nem úgy, ahogy a darab szelleme megkívánta volna. A többi szereplő pedig egyik se i tudott a darab lényegével megfelelő alakitást nyújtani. Kedden, márczius hó 21-én, az „Ezres“ javára, Jókai Mór legújabb színműve a „Fekete vér“ került színre majdnem csak félháznak. A darabról a fővárosi kritika spanyolszerű kétértelműséggel szól, igy rejtelmes az egész fővárosi hirlapirodalmi bírálat. A mi bírálatunk nagyon rövid, tehát nem mélyreható, igy igénytelen, de legalább nem rejtelmes A Jókai Mór „Fekete vér“ czimű darabja szerencsés toliból, — de szerencsétlen időre, bár kitűnő tárgygyal született; igy úgy tetszik, mintha torzszülött gyanánt. Ha minekünk meglennének eme szép fogalmaink a darab történelmi idejéről, mik megvannak Jókainak, és ha egyáltalában oly mély, szakasztott, mondhatni sasszemekkel bírnánk a történelem körülményeibe betekinteni, ítélni és azokról írni, mint Jókai, bizonyára elismernénk a színműből az iró szép történelmi tudatát és rajz-erejét. Csupán egy van, a darabban, amit lehetetlenségnek lehetne feltüntetni, e/. tudniillik, hogy a kicserélés észrevétlenül megtörténhető lenne-e, hogy vájjon az anyai jel, az anyai titokszerű, természetes vonzalom hidegsége és egyáltalában a gyermekek közti különbség nem tünne-e föl ? Különben, ha már oly erősen nézünk a darabba, melynek díszét képezi ama rendkívül fényes gazdag nyelvezet, meglazíthatjuk még azt a hiányt, a minek betöltése igen szükségesnek mutatkozik : hogy t. i. a darab személyei forradalmi hatalmasságnak, s hatalmak tényleges, kézzelfogható alakban kinyilvánítva és felmutatva nincs. Jól játszottak: Kiémer, Rajz, Szelényi. Ellenben Keresztesinek páthosza s tésztaként összevissza nyújtogatott beszéde igen rósz színben tüntette föl a nem épen háládatlan szerepet. Szerdán,az „Aranylakadalom“ került színre, telt háznak, zónában. Csütörtökön, zónában, a karszemélyzet jutalomjátékául, a „Viragcsati“ operette került színre, üres ház előtt. Pénteken, ismét zóna: a „Kis alamuszi“ jött színre, de nem nagyszámú közönség előtt Szombaton, Kunhegyiné Molnár Bella ju-.* talomjátékául: „A Gyurkovics-leányok“ jöttek színre szép számú közönség előtt; minden ü 16- és páholyjegy mellé a jutalmazott egy kis fényképe lett adva. Ez a legszebb alakítása volt ez idényben az igazgatóimnak. Vasárnap, utolsó előadásul: „Krach Móric/,“ adatott telt háznak. A darabról szólani még rósz oldalait föltüntetve is, vagy akárhogy, észszerűden volna, annyira alantas fokon bolyong. Amolyan irói viszketegséguck kérvényé, megfelelő tartalommal. Most, hogy ez idei évadnak is végére értünk, kifejezve megelégedésünket a színtársulatnak, kívánjuk Kunhegyi színigazgatónak, hogy valahová csak megy, a legnagyobb pártfogásban részesítsék! Esetleg a viszontlátásra is !... C—y G— ő. — Boldog ünnepeket kívánunk t. olvasóinknak és munkatársainknak! A Sxéchényi-Társulat a város és a megye úri nőit tiszteletbeli tagjaiul választotta meg. A megválasztást a nők egy okiratban fogják tudomásul veendeni, a melyet a Posner K.- féle országos hírű budapesti műintézet készít. Csak tévedések — és igy gordiusi csomók ne származzanak ... — Rendkívüli városi közgyűlés volt márczius 16-án, d. u. 3 órakor, a Népkerthez szükségelt földek kisajátítása tárgyában. Ez a gyűlés már, az egyetlen tárgy érdekében csupán, — ép a harmadik volt; — de ez is, mint két elődje — a tagok számának határtalan — képtelen csekélysége miatt, — — szintén ott állott, — illetve állott volna, de ez már a megjelent tagok számára tekintet nélkül kimondatott határozatképesnek, Cholnoky Imre és Csomay Imre biz. tagok
