Szatmár, 1899 (25. évfolyam, 1-47. szám)
1899-03-04 / 7. szám
Szatmár, 1899. márczius 4. SZATMÁR TÁRSADALMI ÉS _SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN SEC IBATON. 1 i * 7. szám. XXV. évfolyam. ELŐFIZETÉSI DIJAK e^esz evre f.ílévre . . Negyedé.r. Egy hón Egyes szám ára 10 kr. 2 frt 80 kr. 1 frt 40 kr. 7e kr. SO *r Úgy az előfizetési pénzek, ralamint a hirdetési stb. dijak * lapok kiadóhivatalában fizetendők, Szatmáron, Deák-tér 2. sí. (a városháza ■•llett). Felelős szerkesztő lakása: Vöi osmarty-atca fi. hová a lap szellemi részét érdeklő közlemények kin ők. JCiadóhivatal: I»|y X.ajo»*i köuy’vayaHAi.ája, Deak-tér t. az., hóra az előfizetési és hirdetési dijak bérmentv# küldendők. Bértnentetlen leveleket nem fogadunk el. HIRDETÉSEK DIJA: Egy garmond sor 6 kr.; többszörinél i kr. — Terjedelmei és többszörös hirdetések kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel előleges fizetés mellett. ITILMIIIII: a három hasábos garmond sor dija 10 kr. p" Bélyegdij minden beiktatásnál 20 kr. r Egyesületek 8lb. Az egyesületek közt a művelődésre és szellemi előlialadásra üdvös hatással bír a városunkban levő dalegyesület is. Legrégibb intézményeink egyike, s hogy mily messze kiható működést fejtett ki a múltban és fejt ki a jelenben is, annak erkölcsi bizonyítékai a különböző városokban (Fiume, Kassa stb.) nyert kitüntetések. Mindazonáltal, — hogy a dicsőség irigysége a dalegyesületek körében országszerte elhintette mételyemé konkolyát, és igy egymás működésének, ügyszeretetének, kedvének lerontására dolgoznak alattomban s nyíltan, és ez utón a mi dalegyesületünk ellen is történt sajnálatos, de nevetségesen felsült és mindenütt elitéit támadás, (a legutóbbi aradi országos dalverseny alkalmával), — mégis áll a dalegyesület azon a szellemi magaslaton, a melyen tulajdonképen is állani kell, de a melyen való megállását még erosbitette, nemhogy gyöngítette volna e minősithetetlen, de lőleg igazságtalan támadás. Szólhatunk még a jótékony nőegyesületről is. Jótékonysága abban áll, hogy gyűléseket tart, melyeken élesen megvitatják tagjai a szegényügyet, > személyeskérdést és a gyűlés tárgysorozatának pontjait is. Határoz is : szegényügyre ennyi, személyeskedésben ilyen kiegyenlítés, a többi pontok efféle végzések szerint intézteinek. Hogy a szegényügyi határozat hű és pontos végrehajtást nyerjen, küldöttségek járják be az úri házakat, és az jgy gyűjtött adományokat is csatolják a szegényügyi tőkéhez.— Tánczmulatságokat is szokott rendezni, vaiamint úgynevezett .kötőkéket“ is. — Dominó- báljáról referádázott lapunk. Ott van a „Kaszinó“-egyesület. Kellemes szórakozás a kaszinóba járás, az absolute helyes feltevés. Milyen jólesik is egy egy tagnak, ha egy másikat jogában állhat a „kigolyózồ paasiönatus játékával a társadalmi megállhatás teréről leszorítani. De „T e r t i u m d a t u r“ — mert igen sokszor megesik az ilyen ka- sinó egyesületeknél, hogy a kigolyózás rosz- szul üt ki, vagyis Isten rendeléséből visszafordul a kasza. — A kaszinó még arra is jó, hogy lehessen ügyein czivakodui, viaskodni, hadat üzengetni, egymás vakszemét stilétes botokkal beverni, stb, mert milyen szép is az ! Pedig a casinóknak hivatásuk komoly, s hogy mi az, azt úgy hiszem, szükségtelen ismételgetni. Hála az égnek, a mi kaszinónk is ilyen nyugodt, komoly még most', (Lak ne bajlódnánk annyit az üveg-udvarokkal, „otthon “-okkal stb., stb. Igen kellemes, szórakoztató és luxurikus a „Lövész-egylet* is. Tagjai valameny- nyieu jól kell, hogy lőjenek s oly gyakorlottak és oly hiresek a szatmári lövészek, hogy versenyek alkalmával a többiek mellettük „bakot lőnek“. Én magam is tagja vagyok ennek az egyesületnek. Más egyesületnek is tagja vagyok, de ez a hazáin — persze nyáron. Itt aztán agyon durrogtathatom bajaimat egy rövid időre, megnyugszik a kedélyem. De egy kis irigység is fei-felébred bennem; évtizedek óta költőm a pénzt a golyókra, puskákra, mindenfélére és mindannyiszor elszorul a szivem, mikor tapasztalom «gyasannyi évtizedje, hogy még nem, sohasem voltam lövész-király! ügy is látszik, hogy ezután sem igen fogja az én fejemet korona érinteni, sem az ismeretes ünnepi nagy serleg kitűnő leve komlós olajával torkomat felkenni — Ilogy a múltaknál verjen jobban, S a szív emlékekre sem dobban! ?... Mikor e fájdalom, hiába! ? .. . — Akkor kérd,: mi a szív világa ?.. Pét er fi Tamás. Az 1900. párisi világkiállításra már nemcsak országszerte, hanem az egéaz Continensen lázas tevékenységgel megindultak az előmunkálatok, az egyes nemzetek kor mányai, hogy minél méltóbban legyenek népeik képviselve, az egyes társadalmi körök, hogy a világkiállítás meglátogatása minél kényelmesebben, még a kevésbé tehetőseknek is minden nagyobb költség elkerülése mellett legyen lehetővé téve. Tekintettel azon körülményre, hogy a tervezett világkiállításon az oda özönlő nemzetek egymással versenyezve,a legjobb atkalmat fogják nyújtani az elért haladáson okulni és tanulni, a saját culturánk szempontjából nem ajánlhatjuk eléggé a Párisba való kirándulást annak idején a saját n. b. hatáskörében is minden módon megkönnyíteni. A „Nemzetközi vasúti hálókocsi-társulat melynek központi igazgatósága Párisban székel, az ily mozgalomnál leginkább érdekelt intézetekkel : a franczia vasutak, a franczia hitelbank, és a Grands Magasins du bon Marciié stb.- vel karöltve, a „du Trocadero et de Passy nagy szállók r. társaság“ vállalatot alapította, mely több millió frank értékkel közvetlen a Szajna partján parkrendszerrel három palotaszeszörnyetegben rettegteti meg a gyönge asszonykebleket, holnap egy Csicsa-czimbalmos érde- , kés dialektikával tünteti föl magát komikai tehetségben, harmadnap egy operettében énekel. Szóval kitűnő színész. A szív világa. Mikor a szív örömmel teli, S a fájdalmat — hírből ismeri, Mikor legnehezebb a szerelem, Ez az édes fájó gyötrelem : Ne kérdezd, akkor mind hiába ! — Nem tudja mi a szív világa .. . Mikor fájdalmait elrejti, Az ábrándokat elfelejteti, Mikor csalódás kínja várja, Felejtene, de mind hiába : Akkor hozzá ne szólj, ne kérdezd ! — Sok világról nem tud, nem érez ... Hanem mikor emlékeket gyűjt, Hogy minden fájót lásson együtt, ' ' Szm társulatunkról. — A „Szatmár* eredeti tárcája — (Folytatás.) Lányi Irma. Pár hónapja már nem játszik. De mig játszott, alakításai semmi hiányt nem mutattak föl. Drámai, tragikai tehetsége a legfölső fokig van kifejlődve. Krérner Sándor. Ó régi ismerősünk. Szinte letelepedett polgártársunk. Valóságos szerep-gyúró; ma egy Pintér Imre. A tetszelgő „lyrai szerelmes és naturbursch“. Szép, csinos, alakos fiatal ember, de játéka már nem hasonlítható délezeg termetéhez. Mosolyogni s kacsintani tud. Punktum. Léővey József. Titkár; drámai apa. Hatalmas, tekintélyes megjelenésű, kitűnő drámai színész, megfeleld komoly, mély hanghordozással. Nagyobb szerepeket is vitt, melyek megjátszása előzetes mély tanulmányt és lélektani oknyomozást követel; ilyen volt például a „Lengyel zsidó*- ban Matheis polgármester igen nehéz szerepe. Gyakorlati búvárkodások, az idők edzése, a
