Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-03-30 / 13. szám

Szatmár-Németi, 1913. S Z ATMÁR V ÁR M E GYE 3-ik oldal. szomorú példaképen Törökország je-, lenjét. 1 Sziiil&ás. Az elmúlt hét egyáltalán nem 'bő­velkedett nevezetesebb színházi esemé­nyekben. Agy on játszott, sokszorlátott darabok kerültek színre, holott a pesti színházak műsorából lehetne válogat­ni. — Ott van p. 1: a Nagyur, a Bella, az Aranyeső, a Miniszterelnök stb.j stb. mind nevezetes újdonságok, de a- melyeket ha látni akarja közönségünk Pestre kell utazni, mert itt csak akkor kerülnek színre, amikor másutt már levették a műsorról. E helyett azon­ban Ripp van Vinklét már másodszor kapjuk, — persze ezúttal is üres ház előtt. Vasárnap a Tengerész Katót unta' végig igen kevés számú közönség, aki­ket csak a Bállá Mariska kedves játé­ka tartott vissza attól, hogy ne hajtsák fejüket jótékony álomra. Hétfőn a «Czigánvprimás» került jszinre bérletszünetben zsúfolt ház előtt a megszokott szereposztásban. Kedden este az «Évát» elevenítette fel társulatunk. Sümegi és Bállá kedv­vel játszottak s sok tapsot kaptak — pompás ossz játékukért. Szerdán a «Lakájok» premierjeT Szőke Sándor betegsége miatt elmaradt és helyette a Bipp van Vinkle került színre Baricsesal a címszerepben. Az első előadást — a bérlő közönségen közönségen kívül, -*-• 31 néző nézte vé­gig. Azok akik nem mentek el erre az telőadásra, valószinüleg nagyon jól mu­lattak, — de akik ott voltak, annál ke- Vésbbé. ( Csütörtökön a «Czigánv prímás» hetedszer került szinre. A «Lakájok» Hajó Sándor három felvonásos vigjátéka került szinre pén­teken és szombaton. A darabnak, amely á Vígszínházban is sokszor szinre ke­rült, s amelyet Pesten is nagy tetszés­sel fogadtak, fő érdekessége az a szo­katlan milieu, amelybe a szerző da­rabját beálitja. Egy hercegi család bel­ső életét látjuk itt megrajzolva. Anélkül azonban, hogy e hercegi családnak csak egv tagját is látnok. Szereplők: a szolgaszemélyzet s ezeken keresztüli Van megrajzolva a hercegi család tör­ténete. Néhány epizód, aprió szerelmi história élénkíti a darabot, amelyet a szerző ötletesen s hatásosan, vagyis inkább hatásra vadászban állított össze A történet, amelyet elmond, nem elég világos. Szabad tér van hagyva a kö­zönség fantáziájának. A fő alakok je- ’lemrajza sem igen sikerült, — de a da­rab a maga egészében megüti az átla­gos színpadi mértéket s alkalmas ar­ra. hogy egy estén át elszórakoztasson. A szereplők közül első helyen em­lítendő Szőke Sándor, aki Paolicsak fő­komornyik szerepét alakította finom rutinnal nagy átértéssel, bár néha túl­zásba csapott át. A vígjáték és drámai tónus közli átmenetét igen ügyesen hi­dalta át s az est sikere főleg az ő ér­deme. Tgcn kellemesen, rokonszenve­sen játszol! Garay Bus és Pálma Tussi. Kissebb szerepében jó volt Bársony. ' ÍV. L.) HÍREK. A napokban Amerikában felmen­tetlek egy asszonyt. Ez az asszony em­beröléssel volt vádolva. Az alapper fo­lyamán dacára annak, hogy az asszony hangoztatta ártatlanságát, közvetett bi­zonyítékok alapján elitélték 10 eszten­dei börtönre A büntetés kitöltése köz­ben aztán a szerencsétlen asszony el­pusztult. Hozzátartozói nem nyugod­tak. újra felvételért folyamodtak s a most megtartott tárgyaláson az időköz­ben elhalt asszonyt a vád és követ­kezményei terhe alól jogerősen fel­mentették s ezzel legalább a szeren­csétlen asszony emlékét fnegtisztitották. íme, még a mai világban is téved­hetnek a bírák! Ez az eset ismét egy súlyos bizonyíték a halálbüntetés el­len! A büntetésnek a javító hatása ' mellett első sorban helyrehozhatónak kell lenni. A halálbüntetés pedig nem javító, hanem elrettentő s amellett f nem helyrehozható. A kit egyszer Ha­lálra ítéltek, illetve akin a halálos büntetést végrehajtották, hiába mu­tatják ki ártatlanságát, hiába mentik fel, a kivégzett ember többé fel nem támad! S igv könnyen a bíróság eshe- tik abba a bűnbe egy ártatlan ember esetleges halálra ítélése által, amely bűnt épen büntetni van hivatva. \ Mindaddig, mig a bíróságoknál nincsen kizárva a tévedés, a halál­büntetésnek nincs létjogosultsága. írói negyven év. Ferenczy János iró és lapszerkesztő, kinek nevét Szatmárról a budapesti lapok utján országosan ismerik, most éri meg irói működésének negyvene- dik évét. — Első munkája nyomtatásban, Dolinay Gyulának „Hasznos Mulattató" c. folyóiratában „A kísértet" címen Budapesten 1874-ben jelent meg, ahol Bársony István­nal, a hírneves íróval jogászkodott, kivel az érettséget Szatmáron szintén együtt tette le. Szatmáron fődolgozó társa vagy felelős szer­kesztője volt a Szamos, Északkeleti Újság, Polgárok Lapja és Szatmár-Németi lapok­nak. Ez utóbbi, mint függetlenségi és 48-as politikai lap, sok éven át dr. Kelemen Samu országos képviselő lapvezérsége alatt állott. — Ferenczy 18 évig Szatmár-Németi szab. kir. város pénztári hivatalának ellen­őrle volt; katonai tudósítója 10 évig a Vö­rös kereszt-egyletnek, jegyzője 15 évig az úri kaszinónak, főparancsnoka 12 évig a tüzoltó-egyesületnek, tartalékos honvéd fő­hadnagy s háznagya a kath. kaszinónak. — Egy általa vezetett városi és honvéd tűzol­tói gyakorlaton 1893-ban József kir. herceg­től, mint az Országos tűzoltó szövetség fő­védőjétől, személyes dicséretet kapott. — Szatmár összes egyesületének igazgató vagy választmányi tagja. — Európa jókora részét beutazta. — Földerítette Petőfinek szatmári életét, felkutatta Tompának Böszörményi Ka­talin iránt érzett a tiz évig tartott szerelmét, II. Rákóczi Ferenc Fejedelemnek Szatmáron történt eseményeit, föltalálta a szatmári bé­kekötés helyét, továbbá a hajdani Szalmár- vár os romában 1672. évi szeptember hó 20-án a szomszédos Bafiz mellett elesett kurucok sírját, melyben a hősök közt a szatmári református iskola felkoncolt 49 diákja is fekszik, kiknek a fölkutatott isko­lai iiásokbó) még a neveit is sikerült meg­állapítania. — Ezekről az eseményekről nemcsak a szatmári és vidéki, hanem az összes fővárosi magyar és német lapok s több osztrák és francia újság megemlékezett, sőt némely képes kis és nagy lap fölvétele­ket is hozott. — Ferenczy jeles verekedő, több neves emberrel párbaja is volt, kikkel szemben ő volt a győztes. Legutóbb a vá­rosi összes bizottsági tagok aláírásával egy Rákóczi szobor fölállítása iránt kérvényt nyújtott be a közgyűléshez s harminc év múlva fölbontandó zárt iratot tett le a vá­ros levéltárában. Müvei számos kötetben je­lentek meg. — Színmüvei is vannak, melyek előadást többször nyertek a szatmári és más színpadokon. Sorozás Szaftnál on. Tegnap kezdő­dött meg a sorozás városunkban. Az első és második korosztálybeli hadkötelesek ál­lottak a mérce alá. 240 hadköteles állott a sorozóbizottság elé, ebből 62 vált be. A besorozottak névsora a következő: I. korosztályból: Ardelán István, Seres István, Markovits Lipót 1 éves önkéntes, Szigyártó Mihály, Ványi András, Bab József, Jódi Mihály, Király Lajos, Horváth László, Szigyártó András, Kovács Sándor, Asztalos István 1 éves önkéntes, Biró Elek, Varga Pál, Kádár Mihály István, Huszti János, Bár- doly Sándor 1 éves önkéntes, Vancsa Fe­renc, Kovács Béla István, Németi József, Fischer József 1 éves önkéntes, Veress Fe­renc, Komlódi józsef, Valeczky Henrik, Tö­rök István, Morgenstern Adolf, Zsürger Vin­ce 1 éves önkéntes, Vigh József, Korcsmá- ros József, Gulya Lajos, Balog László Blá- ga Demeter, Schvarcz Lajos, Czégényi Sá mue), Freier Ignác, Mihalik Károly, Kocsis József, Dorka Lajos, Kecskés Mihály, Her- vá János, Burján Gábor, Korzák Antal, Tasi Ferenc. II. korosztályból: Boros Ferenc, Kiss Sándor, Répási Gúla, Síkos Pál, Varga Im­re, Sági Elemér, Szües István, Simon Lajos, Szűcs Lajos, Demeter György, Rácz György, Büte Gyula, Somogyi András, Székely Já­nos, Baranyi János 1 éves önkéntes, Jura György, An Mihály. Bottyán Károly, Jánk János, Albonczi László. Államsegély. A földmivelésügyi mi­niszter a Szatmárvármegyeí Gazdasági Egye­sületnek gazdasági s háziipari tanfolyamok, valamint gazdasági előadások tartására 1500 k. államsegélyt utalványozott. A Nagykároly — érendrédi h. e. vasút. Közigaztási bejárása nagykároly vá­ros valamint az érdekelten Mezőterem, Ve- zond, Portelek, Irinyi, Érdengeleg és Érendréd községek bevonásával f. évi április hó 23 és 24-én miniszteri kiküldött közbejöttével fog foganatosíttatni. Elhunyt diák kisasszony. Súlyos csa­pás érte Vass András helybeli iparost és ne­jét. 15 éves Ilonka nevű leányuk ki a hely­beli ref. főgimnázium IV. osztályának volt növendéke rövid szenvedés ulán f. hó 26-án délelőtt fél 10 órakor meghalt, A korán sír­ba szállt kedves leány temetése f. hó 27-én délután volt nagy részvét mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom