Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1913-03-30 / 13. szám
Szatmár-Németi, 1913. S Z ATMÁR V ÁR M E GYE 3-ik oldal. szomorú példaképen Törökország je-, lenjét. 1 Sziiil&ás. Az elmúlt hét egyáltalán nem 'bővelkedett nevezetesebb színházi eseményekben. Agy on játszott, sokszorlátott darabok kerültek színre, holott a pesti színházak műsorából lehetne válogatni. — Ott van p. 1: a Nagyur, a Bella, az Aranyeső, a Miniszterelnök stb.j stb. mind nevezetes újdonságok, de a- melyeket ha látni akarja közönségünk Pestre kell utazni, mert itt csak akkor kerülnek színre, amikor másutt már levették a műsorról. E helyett azonban Ripp van Vinklét már másodszor kapjuk, — persze ezúttal is üres ház előtt. Vasárnap a Tengerész Katót unta' végig igen kevés számú közönség, akiket csak a Bállá Mariska kedves játéka tartott vissza attól, hogy ne hajtsák fejüket jótékony álomra. Hétfőn a «Czigánvprimás» került jszinre bérletszünetben zsúfolt ház előtt a megszokott szereposztásban. Kedden este az «Évát» elevenítette fel társulatunk. Sümegi és Bállá kedvvel játszottak s sok tapsot kaptak — pompás ossz játékukért. Szerdán a «Lakájok» premierjeT Szőke Sándor betegsége miatt elmaradt és helyette a Bipp van Vinkle került színre Baricsesal a címszerepben. Az első előadást — a bérlő közönségen közönségen kívül, -*-• 31 néző nézte végig. Azok akik nem mentek el erre az telőadásra, valószinüleg nagyon jól mulattak, — de akik ott voltak, annál ke- Vésbbé. ( Csütörtökön a «Czigánv prímás» hetedszer került szinre. A «Lakájok» Hajó Sándor három felvonásos vigjátéka került szinre pénteken és szombaton. A darabnak, amely á Vígszínházban is sokszor szinre került, s amelyet Pesten is nagy tetszéssel fogadtak, fő érdekessége az a szokatlan milieu, amelybe a szerző darabját beálitja. Egy hercegi család belső életét látjuk itt megrajzolva. Anélkül azonban, hogy e hercegi családnak csak egv tagját is látnok. Szereplők: a szolgaszemélyzet s ezeken keresztüli Van megrajzolva a hercegi család története. Néhány epizód, aprió szerelmi história élénkíti a darabot, amelyet a szerző ötletesen s hatásosan, vagyis inkább hatásra vadászban állított össze A történet, amelyet elmond, nem elég világos. Szabad tér van hagyva a közönség fantáziájának. A fő alakok je- ’lemrajza sem igen sikerült, — de a darab a maga egészében megüti az átlagos színpadi mértéket s alkalmas arra. hogy egy estén át elszórakoztasson. A szereplők közül első helyen említendő Szőke Sándor, aki Paolicsak főkomornyik szerepét alakította finom rutinnal nagy átértéssel, bár néha túlzásba csapott át. A vígjáték és drámai tónus közli átmenetét igen ügyesen hidalta át s az est sikere főleg az ő érdeme. Tgcn kellemesen, rokonszenvesen játszol! Garay Bus és Pálma Tussi. Kissebb szerepében jó volt Bársony. ' ÍV. L.) HÍREK. A napokban Amerikában felmentetlek egy asszonyt. Ez az asszony emberöléssel volt vádolva. Az alapper folyamán dacára annak, hogy az asszony hangoztatta ártatlanságát, közvetett bizonyítékok alapján elitélték 10 esztendei börtönre A büntetés kitöltése közben aztán a szerencsétlen asszony elpusztult. Hozzátartozói nem nyugodtak. újra felvételért folyamodtak s a most megtartott tárgyaláson az időközben elhalt asszonyt a vád és következményei terhe alól jogerősen felmentették s ezzel legalább a szerencsétlen asszony emlékét fnegtisztitották. íme, még a mai világban is tévedhetnek a bírák! Ez az eset ismét egy súlyos bizonyíték a halálbüntetés ellen! A büntetésnek a javító hatása ' mellett első sorban helyrehozhatónak kell lenni. A halálbüntetés pedig nem javító, hanem elrettentő s amellett f nem helyrehozható. A kit egyszer Halálra ítéltek, illetve akin a halálos büntetést végrehajtották, hiába mutatják ki ártatlanságát, hiába mentik fel, a kivégzett ember többé fel nem támad! S igv könnyen a bíróság eshe- tik abba a bűnbe egy ártatlan ember esetleges halálra ítélése által, amely bűnt épen büntetni van hivatva. \ Mindaddig, mig a bíróságoknál nincsen kizárva a tévedés, a halálbüntetésnek nincs létjogosultsága. írói negyven év. Ferenczy János iró és lapszerkesztő, kinek nevét Szatmárról a budapesti lapok utján országosan ismerik, most éri meg irói működésének negyvene- dik évét. — Első munkája nyomtatásban, Dolinay Gyulának „Hasznos Mulattató" c. folyóiratában „A kísértet" címen Budapesten 1874-ben jelent meg, ahol Bársony Istvánnal, a hírneves íróval jogászkodott, kivel az érettséget Szatmáron szintén együtt tette le. Szatmáron fődolgozó társa vagy felelős szerkesztője volt a Szamos, Északkeleti Újság, Polgárok Lapja és Szatmár-Németi lapoknak. Ez utóbbi, mint függetlenségi és 48-as politikai lap, sok éven át dr. Kelemen Samu országos képviselő lapvezérsége alatt állott. — Ferenczy 18 évig Szatmár-Németi szab. kir. város pénztári hivatalának ellenőrle volt; katonai tudósítója 10 évig a Vörös kereszt-egyletnek, jegyzője 15 évig az úri kaszinónak, főparancsnoka 12 évig a tüzoltó-egyesületnek, tartalékos honvéd főhadnagy s háznagya a kath. kaszinónak. — Egy általa vezetett városi és honvéd tűzoltói gyakorlaton 1893-ban József kir. hercegtől, mint az Országos tűzoltó szövetség fővédőjétől, személyes dicséretet kapott. — Szatmár összes egyesületének igazgató vagy választmányi tagja. — Európa jókora részét beutazta. — Földerítette Petőfinek szatmári életét, felkutatta Tompának Böszörményi Katalin iránt érzett a tiz évig tartott szerelmét, II. Rákóczi Ferenc Fejedelemnek Szatmáron történt eseményeit, föltalálta a szatmári békekötés helyét, továbbá a hajdani Szalmár- vár os romában 1672. évi szeptember hó 20-án a szomszédos Bafiz mellett elesett kurucok sírját, melyben a hősök közt a szatmári református iskola felkoncolt 49 diákja is fekszik, kiknek a fölkutatott iskolai iiásokbó) még a neveit is sikerült megállapítania. — Ezekről az eseményekről nemcsak a szatmári és vidéki, hanem az összes fővárosi magyar és német lapok s több osztrák és francia újság megemlékezett, sőt némely képes kis és nagy lap fölvételeket is hozott. — Ferenczy jeles verekedő, több neves emberrel párbaja is volt, kikkel szemben ő volt a győztes. Legutóbb a városi összes bizottsági tagok aláírásával egy Rákóczi szobor fölállítása iránt kérvényt nyújtott be a közgyűléshez s harminc év múlva fölbontandó zárt iratot tett le a város levéltárában. Müvei számos kötetben jelentek meg. — Színmüvei is vannak, melyek előadást többször nyertek a szatmári és más színpadokon. Sorozás Szaftnál on. Tegnap kezdődött meg a sorozás városunkban. Az első és második korosztálybeli hadkötelesek állottak a mérce alá. 240 hadköteles állott a sorozóbizottság elé, ebből 62 vált be. A besorozottak névsora a következő: I. korosztályból: Ardelán István, Seres István, Markovits Lipót 1 éves önkéntes, Szigyártó Mihály, Ványi András, Bab József, Jódi Mihály, Király Lajos, Horváth László, Szigyártó András, Kovács Sándor, Asztalos István 1 éves önkéntes, Biró Elek, Varga Pál, Kádár Mihály István, Huszti János, Bár- doly Sándor 1 éves önkéntes, Vancsa Ferenc, Kovács Béla István, Németi József, Fischer József 1 éves önkéntes, Veress Ferenc, Komlódi józsef, Valeczky Henrik, Török István, Morgenstern Adolf, Zsürger Vince 1 éves önkéntes, Vigh József, Korcsmá- ros József, Gulya Lajos, Balog László Blá- ga Demeter, Schvarcz Lajos, Czégényi Sá mue), Freier Ignác, Mihalik Károly, Kocsis József, Dorka Lajos, Kecskés Mihály, Her- vá János, Burján Gábor, Korzák Antal, Tasi Ferenc. II. korosztályból: Boros Ferenc, Kiss Sándor, Répási Gúla, Síkos Pál, Varga Imre, Sági Elemér, Szües István, Simon Lajos, Szűcs Lajos, Demeter György, Rácz György, Büte Gyula, Somogyi András, Székely János, Baranyi János 1 éves önkéntes, Jura György, An Mihály. Bottyán Károly, Jánk János, Albonczi László. Államsegély. A földmivelésügyi miniszter a Szatmárvármegyeí Gazdasági Egyesületnek gazdasági s háziipari tanfolyamok, valamint gazdasági előadások tartására 1500 k. államsegélyt utalványozott. A Nagykároly — érendrédi h. e. vasút. Közigaztási bejárása nagykároly város valamint az érdekelten Mezőterem, Ve- zond, Portelek, Irinyi, Érdengeleg és Érendréd községek bevonásával f. évi április hó 23 és 24-én miniszteri kiküldött közbejöttével fog foganatosíttatni. Elhunyt diák kisasszony. Súlyos csapás érte Vass András helybeli iparost és nejét. 15 éves Ilonka nevű leányuk ki a helybeli ref. főgimnázium IV. osztályának volt növendéke rövid szenvedés ulán f. hó 26-án délelőtt fél 10 órakor meghalt, A korán sírba szállt kedves leány temetése f. hó 27-én délután volt nagy részvét mellett.