Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1913-04-27 / 17. szám
4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE Szatmár-Németi, 1913. dologban Dézsi, ő kezdte volna ki a kormányt azért, amiben ő is részes ö Ma már különben maguk a korona tanuk igazolják, hogy a szó csövek ismét hazudtak. A nagykárolyi Ref. Egyházmegye közgyűlése. A nagykarolyi ref Egyházmegye f évi április hó 23-án Nagykárolyban a városháza nagy tanácstermében tartotta meg tavaszi közgyűlését. Ez a közgyűlés egyúttal alakuló közgyűlés is volt, mert az újabb tiz éves ciklusra az egyházmegye a tél folyamán választotta meg esperesét, gondnokát, tanács- bliráit és jegyzői karát. Berev József esperes megható imával nyitotta meg a közgyűlést és ezután tartalmas beszéddel köszönte meg az egyházmegyei közgyűlésen az Elnökségnek és tanácsbiróknak megválasztását. ' 1 [ Domahidv Elemér gondnok rövid beszéddel üdvözölte a közgyűlést, a mely-ív tán az egyházmegyei képviselők igazolása és a megalakulás következett. Felolvastatott a választás eredménye, mely szerint Berey József esperesnek, Domahidv Elemér gondnoknak választatott. Tanácsbirákká választattak: Dr. Falussv Árpád, Dr. Péchy I,„ Kacsó Károly, Dome Bálint, Bányai Endre régi tanácsbirók, Bodokv Béla helyett pedig Gáspár Pál, aki az esküt nyomban letette. Egyházi tanácsbirók lettek: Havas Gyula, Tukacs Lajos, Király István, Uray József, Kincses István és Kormány János lelkipásztorok. ’ ' Egyházmegyei főjegyző lett: Kincses István. — Világi főjegyző: Bányai Endre. Egyházmegyei ügyész: Szepessy Károly dr. lett, kinek indítványára elhatároztatott, hogy a felhalmozódott ügyészi munka miatt ez év folyamán második ügyészi állás is szerveztetik1. Pénztárnokul: Rátz Etek választatott meg. A tanügyi bizottság elnöke: Takács Ferenc szaniszlói lelkész. Számvevőszéki elnök: Havas Gyula lelkész. i ' A bizottságok megalakulása után a tárgysorozatban foglalt ügyek tárgyal tattak le. amelyek között nagyobb vitát az Urayr József és tsái kérelme keltett, mely szerint az özvegyi gyámintézeti nyugdíj emeltessék fel. Többek hozzászólása után az előadó elutasító javaslatával szemben Falussv Árpád indítványa fogadtatott el, mely szerint a (nyugdíj méltányos felemelésének kiszámítására Havas Gyula elnöklete alatt egy bizottság küldessék ki. Nagyr vitára adott alkalmat a mátészalkai presbitérium eljárása az egyházi kölcsönök kiadása körül. A kölcsönök ingatlan betáblázással biztosítva nem lettek, a mely' ellen felebbezés be a közgyűléshez. Minthogy ■’ kölcsönök már kiadatlak és el is köttettek, ennélfogva a feleb- bezé* figyelmen kívül hagyatott, de kimondatott, hogy' ezen személyes kölcsönökért a presbitérium anyagi felelősséggel tartozik. A bírósági ügyek részbeni elintézése után a közgyűlés tagjai mintegy 65-en a Berey József által adott dísz- ebédre gyűltek össze a »Magyar Király« szállodában. A diszebéden megjelentek Doma- hidy Elemér gondnok, Csaba Adorján főispán, dr. Falussy' Árpád, Ilosvay A- ladár dr. Péchv László, Domahidy István, Cseh Lajos főgymn. igazgató, Rétiéi Károly ág. ev, lelkész, Asztalos Gv, ny. esperes, az összes tanácsbirók, lelkészek és egyház községi főgondnokok. Több póhárköszöntőben ünnepelték az ismételten megválasztott Berey József esperest, mint házi gazdát és a 91 éve' betöltött pátriárkát: Asztalos Györgyöt. > A remek virágdísszel ellátott asztal kitűnő lakomája általános megelége-y dést keltett és mint mindig, úgy' ezúttal is dicsérte Wessel Manó jóizlését és figyelmességét. Az érmelléki vasút közig, bejárása. A nagykároly—szilágypéri vasút közig, bejárása Vezenden folyó hó 23-án, Érend- réden f. hó 24-én tartatott meg Dr. Tormay Géza keresk. miniszteri titkár elnöklete alatt az illetékes minisztériumok, államvasutak, áll. vasúti üzletvezetőségek kiküldöttei jelenlétében. Vármegyénk részéről Kacsó Károly műszaki tanácsos, Péchy István főjegyző és Madarassy István főszolgabíró jelentek meg. Megjelent Biharvárm. képviseletében Keszthelyi Zoltán várm. főjegyző és Dobozy Kálmán főszolgabíró, — Szil ágy vármegye részéről Bálint Sándor főjegyző, Kaizler Sándor árv. elnök jelentek meg. — Ezenkívül Sziknay Qerő főmérnök mint előadó és Fábián Lajos építési vállalkozó. A kiküldött bizottság elhatározza, hogy a kereskedelmi miniszter előzetes utasítása folytán a már kijelölt vonalat Dengeleg község határától, nem az érmellék vízzel elárasztott völgyében, hanem érendréd határának felső részén a szalocsi kun halom irányában engedélyezi. Mindkét napon a községek és magánbirtokosok részéről emelt kifogásokat és kérelmeket a bizottság részletesen letárgyalta és egyrészét — a mely műszaki nehézségekbe nem ütközött — nyomban elfogadta. A vasútvonal iránya most már véglegesen megállapittatott, a melynek miniszteri jóváhagyása után lehetőleg még május hóban engedélyezési tárgyalás kitűzése következik. Fábián Lajos vasúti vállalkozó mérnök az érdekelt községek képviselői előtt azon kijelentést tette, hogy amennyiben a hozzájárulások jóváhagyattak, a vasút építését az ősz folyamán megkezdeni fogja. ag Színház. Hétfőn Rákosi 5 felvonásos tragédiája, a „Magdolna“ került színre Z. Hahne! Arankával a címszerepben, aki ezúttal is tökéletes alakítást produkált. Különösen a 111. felvonásban ért el nagy sikert ahol bő alkalma nyúlt művészetét csillogtatni: — A darabot magát már régebről ismeri közönségünk. Hasonlít a francia ponyva termékekhez". Sok gyilkosság, ideg izgató jelenetek — irodalmi érték azonban annál kevesebb. A szereplők közül Z. Hahnelen kiviil jól játszottak még Barics és Szőke. Kedden az „Etnökne“ cimü malacság került ismét színre, dacára annak hogy egészen senkisem volt kiváncsi rá. Szerdán Z. Hahnel Aranka búcsú felléptéül és jutalomjátékául a „Farkas“-t adták. Tapssal, virággal meleg ovációval mutatta ki közönségünk Hahnel Aranka iránti rokanszenvét s percekig tartó zugás tapsokkal ünnepelte a m'üvéáznőt. Pénteken Endrei jutalomjátékául a „Faun“ került színre. Társulatunk e tehetséges tagja igazán jól választotta juíalomjátékul a darabot, amelynek csinos szerepében kabinet alakítást nyújtott. Telt ház nézte végig a kedvelt művészi kiváló játékát. Igen jól játszott még Z. Hahnel és Szőke. HÍREK* Egy nyomorult kis óngolyó milyen mérhetetlen pusztítást, tátongó űrt, pótolhatatlan veszteséget, mindig sajgó fájdalmai tud előidézni. Ma még némán tűrjük a fájdalmat, felemelt fővel hordjuk a keresztet, holnap kezünk közé kerül valami, amit revorver- nek neveznek, bele teszünk egy nyomorult óngolyót s egy önfeledt pillanatban megfeledkezünk kötclezellsé- ' giinkről, hivatásunkról, engedünk y a kis golyó esábitásának, eldobjuk magunktól az életet, amelyben még any- nvi elvégezni valónk lett volna, amelyben munkánkat csak félig végeztük el. De hogy valaki a küzdelmek szakadatlan láncolatát, amit az emberek életnek neveznek, ketté vágja, ahhoz legtöbbször önkívületi állapot kell. — Csak addig szeret valaki a halálra, mint megváltóra hivatkozni, amig nem érzi a halálnak közelekését, de mikor érzi, hogy a halál, amelyet hivott, közeledik, összeszedi minden erejét, hogy győzzön a halállal megvívandó küzdelemben. Hát még1 minő óriási lelki erő kellene ahhoz, hogy valaki önkezével oltsa ki életét, mikor arra alapos oka nincsen. Meri azt meg lehet magyarázni, ha Valaki a nyomor, a fájdalom, az erkölcsi, vagy a törvény kényszerítő erejének hatása alatt dobja el magától az életet, bár ez sem egészen beszámítható lelki állapot mellett történik, mert hiszen nyugodt öntudat mellett senki sem lesz öngyilkos, de mikor valaki, akinek megadatott minden, amit az élet boldogságának szokott nevezni s eldobja magától az életet, az nem ve-
