Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1913-10-26 / 43. szám
Vflt »kUd. S Z ATMÄRV ÁRMEGYE Szatmár-Németl, 1910. JS József tanítót. Mérk községbe postamesterré kinevezte. Jegyzőválasztás. Bagoly Sándort, volt szatmárudvarii segédjegyzőt, Bagoly Albert volt szatmárgörbedi, jelenleg pestmegyei gombai tanító fiát f. hó 18-án a pestmegyei Ináncs-Ka- kus községbe jegyzővé megválasztották. A szinérváralja — szatmári ut. Szinérváralja, Apa, Patóháza, Szamos- berence és Szatmárudvari községek azon kérelmét, hogy a szinérváralja — szatmári törvényhatósági közút még a folyó évben kiépitessék a kereskedelmi miniszter nem teljesítette, ellenben megígérte, hogy — ha a törvényhozás a törvényhatósági közutak folytatólagos kiépítésére megfelelő ösz- szeget bocsát rendelkezésére, — már az 1914-ik évben kiépítteti a kért utat. Már most intézkedett az iránt, hogy a nagykárolyi m. kir. államépitészeti hivatal a közút kiépítésére vonatkozólag megtartott helyszíni bejárásról szóló jegyzőkönyvet és a bejárás alapjául szolgált műszaki műveletet ösz- szes mellékleteivel veleményes javaslat kíséretében terjessze fel hozzá. 20 fillér egy liter must. Mintha a régi jó szüreti idők szele fujdogálna az apahegyi szőlők felől ebben a rémdrága, sivár korszakban. — Nincs hordó. Nincs vevő. Ezért adják a mustnak literjét 20 fillérért az Apahegyen. Tejszövetkezetek üzleteredménye a múlt évben. Mintegy négy évvel ezelőtt a vármegyei gazdasági egyesület akciót indított meg falusi tejcsarnokok létesítése iránt, dacára azonban a legönzetlenebb fáradozásnak eredménytelenül. Minden évben felvetjük az eszmét, igyekszünk gazdáinkat felvilágosítani de sikertelenül, talán hatással lesz, ha számokkal igazoljuk a hazánkban működő 561 ily szövetkezet múlt évi forgalmát. E szövetkezetek tagjainak száma 55.115 volt, a tagok által beszállított tejmennyisége pedig 1912-ben 74.000,000 litert tett ki, az 1911. évi 72.000,000 literrel szemben. 0 1912-ben öszszesen 2,149.940 kilogramm vajat termeltek a szövetkezetekben, mig 1911-ben 2,090.538 kilogrammot. A szövetkezetek bevétele 1912-ben 10,000.000 korona volt amely a tavalyi kilenc millió ko- 1 rónával szemben 1 millió korona emelkedést jelent. A.forgalomnak emelkedése a szövetkezeteknek életképességén kívül bizonyítja azt is, hogy a gazdák újabb befektetéseket tettek állatállományuk javítása végett s ezzel is elesik az a vád, mintha a magyar gazdatársadalom maga nem igyekeznék többet és jobbat produkálni. A fentiek alapján ismételten felhívjuk gazdáinkat faReggelizés előtt félpohár SchmEdtSiauer -féle Használata valódi áldás gyomorbajosoknak, székszorulásban szenvedőknek lusi tejcsarnokok alakítására s ha a falvakban megnyilvánul a hajlandóság, egyesületünk egy Szatmár-Németiben létesítendő központ alá vonná ezeket, mely által "elérhető lenne a tej és tejtermékeknek legelőnyösebb értékesítése. Gazdáinknak tehát nem szabad tovább húzódni a tejszövetkezetektől, meg kell azokat alakítani, még pedig mentül hamarabb annál jobb. Türelmetlen őrletője akadt a gebei molnárnak. Kinczler Ferenc azt kívánta, hogy neki előbb őrjön, mint a többinek, akik előbb jöttek. Minthogy a molnár ezt nem akarta teljesíteni, mellen ragadta és a késével le akarta szúrni, tettében azonban megakadályozták. Országos állatvásárok vármegyénkben : F. hó 31.-én Magyarberkeszen. November 3.-án Nagykárolyban; 4.-én Ara- nyosmegyesen: 5.-én Nagysomkuton; 6.-án Erdődön 11.-én Krasznabélteken, Szamos- krassón; 13.-án Királydarócon; 14.-én Erdő- szádán; 17.-én Mátészalkán, Nagybányán; 18.-án Szatmár-Németiben; 21.-én Csengeren 26.-án Misztótfaluban. Kisgazdák részére őszi vetőmag kiosztása. Az árvizsujtotta kisgazdák részére a minisztérium a hegyvidéki kirendeltség utján 85 waggon búzát és 5 waggon rozsot osztott ki 51 község lakosai között, még pedig a búzát q.-ként 18 K., a rozsot 15 K. árban, fele részben készpénz, fele részben egy évi hitel mellett; hogy sok község nem •részesülhetett ebben a kedvezményben, annak oka abban rejlett, hogy a szükséges pénzt előteremteni nem tudták. Figyelmeztetjük ismételten a gazdákat, alakítsanak községeikben hitelszövetkezetet, mert a mostani vetőmag kiosztásnál is azon községekben, hol hitelszövetkezetek vannak a központ utján olcsó kamat mellett ezek bonyolították le a vetőmag beszerzését. Követésre méltó példa. Pete község tagosítás iránti kérelmét véleményezés céljából a napokban benyújtotta a gazd. egyesület titkári hivatalához. Uj állatbiztosító szövetkezet. Tichy Gyula gazdasági felügyelő hathatós közreműködésére Koitó községben f. hó 18.-án 28 taggal állatbiztosító szövetkezet alakult. Elnökké egyhangúlag gróf Teleki Jánost a község földesurát választották meg. Tagosítás Domahidán. F. hó 15-én Domahidán azon csengerbagosi birtokosok érdekében, a kiknek a domahidai határban birtokuk van, részleges véleményezési tárgyalás tartatott. A bizottság a tagosítást szükségesnek mondotta ki, igy tehát itt is rövidesen meg szűnik az az ázsiai állapot, mely a tagositatlan birtoknak átka. Munkabéri szerződés időelőtti felbontása. A Curia 6164—912. számú ítéletében jogelvként kimondotta, hogy a határozott időre kötött munkabéri szerződés is felbontható a lejárat előtt, ha a felbontásra kívántaié ok fenforog. Tenyészlovak kedvezményes szállítására jogosító igazolványok kiállítása. A földmivelésügyi miniszter a tenyészlovak kedvezményes szállítására jogosító igazolványok kiállítását a vármegyei főszolgabirák, illetve városi tanácsok ügyköréből elvonta és a m. kir. gazdasági felügyelőségre bizta. Katonaság mint kertész. Különösen hangzó, de szociális és közgazdasági tekintetekből messzire kiható munkásságot fejt ki Vészits Gyula orsovai honvédszázados; mint értesülünk ugyanis azt tapasztalta Orsován, hogy a határszél nehéz viszonyai folytán a főzelékféléket s a konyhaveteményeket vagy nem voltak képesek beszerezni vagy csak méreg drágán. Ily körülmények között jutott az eszébe, hogy konyhakertészetet létesítsen. Mikor föllebbvalói hozzájárulását megszerezte, a földmivelésügyi minisztériumot arra kérte, hogy a kaszárnya közelében levő két holdnyi füzesterületet bizonyos haszonbérért tiz esztendőre engedje át. A miniszter a kérelmet teljesitette, a honvédlegénység 1910. őszén hozzá is fogott az irtáshoz és a föld feltöréséhez. A számítás helyes volt, mert az első esztendő 1500 korona jövedelmet hozott, amiből ekét vettek, melegágyakat létesítettek, lakóépületet emeltek és igásmarhát szereztek be. Ily előzmények után a következő év már 5500 korona bruttó jövedelemmel járt, aminek következtében felszerelésüket gyara- pithatták és disznóhizlalásra is berendezkedhettek. Az 1912—13. évre gazdaságuk már teljesen rendbe jött, aminek folytán a téli szükséglet fedezésére nagyobb mennyiségű zöldséget termeltek. A fősulyt arra fektetik, hogy csakis olyan cikkeket termesszenek nagyobb mennyiségben, amelyekre a legénységi étkezésnél szükség van. De a tiszti étkező, a nős tisztek és altisztek szükségleteiről is gondoskodnak. Arra is törekszenek, hogy mindent kihasználjanak. így például a füzesekből kosarat fonnak. A kerthez tartozó legelőterületeken birkákat tartanak, s azonkívül a kincstári fuvarozásokat is elvállalják. A disznóhizlalást kicsiben, öt darab törzsállattal kezdték, de ma már hatvan darabból áll az állományuk. A jövedelemből már ez idő szerint hetenkint 20 koronát fordítanak az étkezés javítására. Aközben pedig, hogy mezőgazdaságukban foglalkoznak, a kertészetet is megtanulják és nem csak kedvet, de tudást is visznek haza, amikor a polgári életbe visszakerülneK. Ez a kis gazdaság az Alduna mentén már most is mintagazdaság és bizonyítéka annak, hogy a szociális érzék a kaszárnyában is elsőrendű eredményeket teremt. Ez bizony követésre méltó példa, különösen a magyar vidéken, mert sajnos a mi ga?dáink nem tartják még ma sem rangjukhoz méltónak különösen a konyha vetemények termelését s rengeteg az a millió, ami a bolgár kertészek utján ezen a címen idegenbe kivándorol s egy- szersmint a megélhetési viszonyokat is lényegesen megváltoztatná. Kapható helyben és környéken minden gyógyszertárban és jobb füsz erüzletben.
